Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-13 / 86. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. április 13., szerda A NATO-„figyelmeztetés” után is szívóskodnak a szerbek Kérdőjelek Kocsis Tamás kommentárja Mennyit érnek a bombák? Belgrád kivételével szinte sehol sem kérdőjelezték meg: van-e joga a NATO-nak arra, hogy ismételten bombázza a szerb állásokat Gorazsdenál? Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa már 1993-ban 3 olyan határozatot hozott, amely jo­got teremtett rá, hogy többek között „minden szükséges in­tézkedést” megtegyenek a kéksisakosok védelmében, „be­leértve a légierők bevetését is”. Legfeljebb korábban nem érvényesítették ezeket a határozatokat, s a szerbek pél­dául talán nem is vették komolyan, hogy ilyen szankciós in­tézkedések is léteznek. Bár nemrég 4 repülőjük bánta ezt Bihacsnál. Azt már többen vitatják, milyen katonai célt szolgálnak a hétvégén megkezdett amerikai-NATO támadások? Pilla­natnyi hatásuk kétségkívül volt, enyhült a fegyveres nyo­más a muzulmán városra. De nehéz lenne kiszámítani a katonai helyzet további alakulását. A fő kérdés egyébként is az, mi a hirtelen kemény fellé­pés politikai célja? Még az akciókban kétségkívül főszere­pet játszó Clinton amerikai elnök is csak általánosságban ösztönöz újabb tárgyalásokat a harcok, majd a háború megszüntetésére. Inkább csak sejteni lehet, mint tudni, hogy az elmúlt hetekben nyugati támogatással létrehozott horvát-muzulmán közeledésre szeretne békét építeni. De hogyan? Erre most hiányzik a leginkább a világos válasz. Mindenekelőtt azért, mert a boszniai éremnek a horvátok és muzulmánok mellett van harmadik oldala is. A szerbek. Akiket bombázásokkal sok mindenről meg lehet győzni, de arról aligha, hogy legyőzőiteknek érezzék magukat, s le­mondjanak eddigi céljaikról, bármennyire vitatja is azok jo­gosságát a világ nagyobbik fele. A háború tehát folytatódik. Akkor pedig mennyit érnek önmagukban a bombák? Tizenegy francia fogságban Frank Svaién hazánkban A nem hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodó Frank Svalent, a Belga Király­ság Szenátusának elnökét tegnap Boross Péter minisz­terelnök fogadta. A találkozón a vendég megerősítette Bel­gium készségét az Európai Unióhoz történő teljes jogú magyar csatlakozás feltételei­nek előmozdításáért. Külügyi tájékoztató A Külügyminisztérium fon­tosnak tartja a boszniai béke­folyamat továbbvitelét, a pol­gári lakosság elleni támadá­sok azonnali beszüntetését és a háborús cselekmények kiter­jedésének megakadályozását. Herman János külügyi szóvivő tájékoztatója szerint április 21-én egynapos hivatalos lá­togatásra érkezik hazánkba Kohl német kancellár. Három nappal később pedig Bo- ross-Vranitzky határmenti ta­lálkozó lesz. Törvénysértő vagyonátadás A társadalombiztosítás in­gyenes vagyonhoz juttatásá­nak folyamatában mulasztá­sos törvénysértés történt, amiért a felelősség egyértel­műen a kormányt terheli. Erről a tb-önkormányzatok elnök­ségi tagjai beszéltek együttes ülésükön. A tanácskozáson — amelyen a meghívott kor­mánytagok nem jelentek meg — azt mondták, hogy a kor­mány húzza az időt, mert a vagyonátadás érdekében ed­dig egyetlen konkrét lépés nem történt. A NATO légicsapásai elle­nére egyelőre semmi jele an­nak, hogy Gorazdénál visz- szavonulásra készülnének a kelet-boszniai várost már két hete ostromló szerb csapa­tok. A város egyes körzetei­ben közelharcot vívtak még a hétfő esti órákban is a szerb támadókkal a muzulmán vé­dők. A boszniai szerb állás­pont egyelőre hajthatatlannak tűnik: Momcilo Krajisnik par­lamenti elnök szerint semmi­képp sem mondhatnak le Go- razdéról, mert ott a háború előtt a lakosság 35 százaléka szerb volt. A boszniai szerb vezetők szerint az ENSZ nyíltan a muzulmánok oldalára állt, s ezért a továbbiakban már csak Vitalij Csurkin orosz kül­ügyminiszter-helyettes közve­títésével hajlandóak konzul­tációkra a kéksisakosokkal. A Borisz Jelcin orosz elnök tegnap figyelmeztette a Nyugatot, hogy minden olyan kísérlet, amely erő út­ján próbálja megoldani a bosznia válságot, örökös háborúságra vezet. Jelcin háromnapos hivata­los spanyolországi látogatá­sának második napján sajtó- tájékoztatót tartott, s ezen ki­fejtette: Meg vagyok győ­ződve arról, hogy csak poli­tikai tárgyalások hozhatnak megoldást. A feladatot nem lehet megoldani erőszakos politikai vezetők megnyilatko­zásaiból nem hiányoznak a burkolt fenyegetések sem: Krajisnik és Radovan Kara­dzic boszniai szerb elnök egyaránt utalt arra, hogy a NATO légiakciói miatt kiszá­míthatatlan dolgok történhet­nek, s a kéksisakosok bizton­ságát veszély fenyegetheti. A boszniai szerbek mögé felsorakozott Belgrád is: Slo­bodan Milosevic elnök is arról beszélt, hogy vége szakadt a nemzetközi közösség pártat­lanságával kapcsolatos illúzi­ónak, s most mindenekelőtt fegyvernyugvásra van szük­ség, a politikai rendezés pe­dig csak ezután következhet. Vladislav Jovanovic jugoszláv külügyminiszter televíziós nyi­latkozatában úgy vélekedett, hogy a bombázással megsér­tették az ENSZ Alapokmá­nyát, a bevetés veszélyes ka­úton. Ez örök háborút jelen­tene. A gorazdei légitáma­dás kapcsán kijelentette: Ha a konfliktus kiszélesedik, mindazoknak viselniük kell majd a felelősséget, akik el­rendelték a bombázást — idézte a dpa. Jelcin célzott arra, hogy Oroszország a Partnerség a békéért nevű NATO-prog- ramhoz való csatlakozás kérdését összekapcsolhatná a boszniai fejleményekkel. Nem kívánunk közvetlen kapcsolatot teremteni a két landorakció volt. A szerb ál­láspont megmerevedése ér­tékelések szerint főként azzal magyarázható, hogy ezúttal hiányzik az orosz-amerikai egyetértés a boszniai rende­zés kérdéseit illetően. Belgrádban ülésezett a leg­felsőbb védelmi tanács, amely folyamatosan kapcso­latot tart a boszniai szerb haderővel. A jugoszláv ve­zérkar szerint lépéseket tet­tek a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területi integritá­sának védelmére. A boszniai szerb haderő teljes harcké­szültségben van. A jugoszláv szövetségi kormány tiltakozó jegyzéket nyújtott át az olasz ügyvivőnek amiatt, hogy olasz repülőtérről hajtottak végre támadást a szerb állá­sok ellen. A jugoszláv kor­mány tiltakozó jegyzéket kül­dött az ENSZ főtitkárának is. dolog között, de nem is sie­tünk aláírni (a békepartner­ség programját) — jelentette ki. Kifejtette: mind Clinton el­nöknek, mind pedig spanyol vendéglátóinak kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy a NATO egyedül dön­tött. Egyfelől felajánlják ne­künk a békepartnerséghez való csatlakozást, másfelől azonban bizonyos mértékig hátrányos megkülönbözte­tést alkalmaznak velünk szemben. A boszniai szerbek őrizetbe vettek 11 francia állampolgárt, akiket azzal vádolnak, hogy egy segélyszállítmányba rejtve fegyvereket próbáltak Szaraje­vóba csempészni - jelentette be hétfő este Párizsban a „Premi­ere Urgence” nevű segélyszer­vezet szóvivője. Thierry Mauricet elmondta, hogy a franciákat, akik az Euró­pai Unió segélyeit kísérték a boszniai fővárosba, pénteken vették őrizetbe egy Szarajevó­hoz közeli szerb ellenőrző pont­nál. A szóvivő cáfolta a szerbek vádjait, s elmondta, hogy a se­gélyeket szállító hét tehergép­kocsit Splitben, az ENSZ ellen­őrzésével rakodták meg. Jelcin óvja a Nyugatot... \ %l ÉN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS AMINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM! P á o Û z UJ >­CL & < x (Fizetett politikai hirdetés) » c A 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom