Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-12 / 85. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP •ai.lv'ii vaiívom iívvoksii. 1994. április 12., kedd Jelentősen nőtt a tőkebeáramlás Ezt jelentette be Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos. Az ÁVÜ-höz tartozó vállalatok privatizációjában mérséklődik a külföldi részvétel. A gabona­ipari, a tejipari, valamint a ke­reskedelmi társaságok esetén a hazai befektetők preferenciá- kát élveznek. Az idei kínálat Az Állami Vagyonügynök­ség 1994. évi értékesítési kí­nálata: 713, ÁVÜ-fennhatóság alá eső cég, együttesen 345 milliárd forint értékű tulajdon- rész. Kínálati struktúra: a cé­gek többsége a feldolgozó iparban, 20 százaléka a ke­reskedelemben, 9 százaléka mezőgazdaságban tevékeny­kedik. A társaságok háromne­gyedénél az ÁVÜ többségi ré­szesedését értékesíti, míg 50 százalékuknál a 100 százalékos tulajdonrész kerül felajánlásra. Új vezetői bérezés Az Állami Vagyonkezelő Rt-hez tartozó cégek első számú vezetőinek bérezésére új elveken — szigorúan a tel­jesítményhez kötődő — ala­puló rendszert dolgoztak ki. Az eddig 100-150 százalék közötti éves prémiumot ötven százalékban maximálják. En­nek célja, hogy rendet, bizton­ságot és átláthatóságot te­remtsen. Sok bank, kevés szakember Néhány héten belül eldől, hogy az állami tulajdonban levő kereskedelmi bankokat jelenlegi formájukban privati- zálják-e, vagy néhányat a ma­gánkézbe adás előtt össze­vonnak — tudtuk meg Pong- rácz Tibor államtitkártól a bankprivatizációs bizottság elnökétől. OTP-részvények kárpótlási jegyért Április 13-tól május 6-ig tart az újabb kárpótlási jegy — OTP-részvény csere úgy, hogy a befektetők élhetnek az azonnali eladási jogával — mondta Csépi Lajos, az ÁV Rt vezérigazgatója a tegnapi saj­tótájékoztatón. Két kárpótlási jegyért 3 részvény jegyezhető. Privatizációs ábécé Érdekellentét vagy befektetőhiány? Csurgón megszűnik a sajtgyártás Több mint egy éve már, hogy elhagyottan, üresen áll a csurgói sajtüzem. Annak el­lenére, hogy a már átalakult tejipari vállalat, a Class Tej rt-nek kötelező lenne eladnia. Az ügy külön érdekessége, hogy mindenki azt szeretné — a volt dolgozók, a kör­nyékbeli termelők, az önkor­mányzat és a Class Tej rt is —, hogy az üzem mihama­rabb beinduljon, ám az egyeztető tárgyalások nem vezettek eddig eredményre. A csurgói sajtüzem vagyo­nértéke 71 millió 60 ezer fo­rint. Az állás miatt lassú enyészetnek indult gyár azonban nem ér ennyit — ál­lítják a vásárolni szándéko­zók. Még a felét sem, ami a végső ára, s amiből már nem akar engedni a tulajdonos. A vásárlást támogató önkor­mányzat képviselői szerint a részvénytársaságnak üzleti érdekeivel ellentétes az üzem beindulása, mert elvenné az alapanyagot a kaposvári gyártól. A környékbeli terme­lők ugyanis nyilván a köze­lebbi üzembe vinnék a tejet, főként ha még résztulajdono­sai is lennének a sajtüzem­nek. Mert a terv ez: a terme­lők, az önkormányzat és egy befektető közösen vegye meg, és indítsa el a sajtgyá­rat. Piac lenne: közel a horvát határ, nagy a bevásárlóturiz­mus, de a környékbeli keres­kedőket is érdekeltté lehetne tenni. — N<yn látom realitását az üzem újraindításának — mondta ki egyenesen a vé­leményét dr. Ács Tamás, a Class Tej Rt vezérigazgatója. Az elavult, kézi munkaerőre alapozott, hagyományos technológiájú üzem nem lehet ma versenyképes a nagy­üzemek mellett. Napi 40-50 ezer liter tejet dolgoztak fel Csurgón a legjobb időkben, 130 emberrel. Egy korszerű technológiájú nagyüzem napi 250 ezer liter tejet dolgoz fel 50 emberrel, s lényegesen ol­csóbban. Igaz, a Csurgón ké­szült trappista élvezeti értéke magasabb, mint a nagyüze­mekben gyártottaké, csak­hogy Magyarországon ma ezt nem fizetik meg a fogyasztók. Tény: a tejtermékpiacon túl­kínálat van, ugyanakkor az egy főre jutó évi fogyasztás 200-ról 130 kilogrammra esett vissza. A másik gond az alap­anyag beszerzése. Somogy­bán esett vissza talán legna­gyobb mértékben a tejterme­lés: közel 50 százalékos a csökkenés. Az a bizonyos egyetlen vevőjejölt is emiatt lépett vissza. — A Bon Fromage nevű, budapesti székhelyű kft lefi­zette a bánatpénzt, s az ÁVÜ elfogadta a 38 millió forintos Elhagyatottan áll a sajtüzem Fotó.Csobod Péter ajánlatot. Ekkor elindultak a térségbe szerződéseket kötni a szarvasmarha-tartókkal. Mi­vel a biztonságos üzemelte­téshez szükséges mennyisé­get sem sikerült leszerződni, a kft visszalépett a vásárlás­tól. — Bennünk megvan az együttműködési szándék, de az üzemet nem adhatjuk oda olcsóbban — mondta a vezér- igazgató. — Tárgyaltunk a polgármesterrel is, s úgy tu­dom, nem sikerült helyben be­fektetőt találni. Egy osztrák cég szakértői is megnézték, de csak az üres ingatlan ér­dekelte őket, mert a technoló­giát elavultnak tartották. Ter­veink szerint egy csomagoló­üzemet hoznánk létre Csur­gón: különböző gyártóktól vá­sárolt sajtféleségeket kisebb kiszerelésbe csomagolnánk és forgalmaznánk. Az üzem másik részében pedig — több szomszédos tejipari üzemmel közösen — egy bevásárló- központtal kiegészített tejter­mék-diszkontot üzemeltet­nénk. Úgy tűnik, nem lesz sajtüzem Csurgón. Ha csak azok a tárgyalások, amelye­ket testvérvárosi alapon kezd­tek Hollandiában a város kép­viselői, nem vezetnek ered­ményre. Varga Ottó Vagyonkezelés Ha az állami vagyon pillanat­nyilag nem értékesíthető ked­vező feltételek mellett, akkor az ÁVÜ-nek gondoskodnia kell a vagyon kezeléséről azért, hogy a vagyon állaga ne romoljék, sőt lehetőleg gyarapodjék és meg­felelő osztalékot is hozzon. A vagyonkezelés háromféle útja lehetséges: — kivételesen és átmenetileg — amíg más megoldást nem ta­lál — az ÁVÜ kezeli a vagyont, — korlátolt felelősségű társa­ságot vagy részvénytársaságot alapít az ÁVÜ a szóban forgó vagyonrész vagy vagyonrészek együttes kezelésére (a vagyont apportálja) — vagyonkezelési szerződést köt erre vállalkozó külföldi sze­mélyekkel, belföldi jogi szemé­lyekkel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal és egyéni vállalkozókkal. A felek megállapodásuk so­rán a gazdasági törvényszerű­ségek, a jogszabályok, a pályá­zati kiírás és a benyújtott pályá­zat keretei között maguk döntik el a részleteket. Azt viszont a törvény előírja, hogy a vagyon­kezelő által vállalt kötelezettsé­gek teljesítését zálogjoggal, óvadékkal, kezességgel, bank- garanciával, vagy más módon biztosítani kell. Az is kötelező rendelkezés, hogy a vagyonke­zelő kiválasztása minden eset­ben versenyeztetéssel történik. A vállalkozók és az ÁVÜ fel­adatainak könnyítése érdeké­ben a törvény három vagyonke­zelési szerződéstípust vázol, de úgy, hogy széles teret enged az eltérésekre: — Bérleti szerződés — Vállalkozási típusú szerző­dés — Az úgynevezett portfolió vagyonkezelési szerződés Valamennyi szerződéstípus­nál közös szabály, hogy a szak­értőtől kimagasló szakszerűség és gondosság várható el és ha ennek nem tesz tökéletesen eleget, akkor kártérítéssel tarto­zik. Az ÁVÜ a vagyonkezelők tevékenységét folyamatosan fi­gyelemmel kíséri, jelentést, be­számolót és elszámolást kér minden meghatározott értéket meghaladó szerződésről. Ha vagyonkezelő szerződésszegé­sét észleli az ÁVÜ, akkor azon­nali hatállyal felmondhatja a szerződést. Ha viszont jól men­nek a dolgok, a vagyonkezelő valamennyi szerződésfajtánál kezdeményezheti az általa ke­zelt vagyon megvásárlását. 345 milliárdos tulajdonrész Az Állami Vagyonügynök­ség az idén minden eddiginél nagyobb értékben, összesen 345 milliárd forint tulajdon- részt kínál fel megvételre — ez az ÁVÜ idei kínálatáról ké­szített összefoglalóból derül ki. A cégek háromnegyedénél a vagyonügynökség a több­ségi részesedést értékesíti. Esélyegyenlőség r Ön is lehet ^ tulajdonos! Kárpótlási jegyekért lapnyomda-részvények Ha a jelen nem is az, a jövő szikrázó lehet! Április 22-ig lehet kárpót­lási jegyekért cserébe je­gyezni a Szikra Lapnyomda részvényeit. A cserearány kedvezőnek tűnik, hiszen 3 darab 10 ezer forint címle­tértékű kárpótlási jegyért 5 darab 10 ezer forint névér­tékű részvényt lehet kapni. A részvénycsere igen széles körben zajlik: 9 bróker cég mellett a Cooptorust hálóza­tán keresztül az egész or­szágban hozzáférhető. A nyomda jelenleg az ipa­rág egyik legnagyobb válla­lata. Nyugodtan állíthatjuk, hogy meghatározó szerepe van. Bár az élesedő verseny­ben egyre nehezebb helytáll­nia, a Szikra biztos piaca ígé­retes jövőt vetít előre. Működő kapacitásának 90 százaléka újság és folyóirat előállítására szolgál. Itt nyom­ják például a Népszabadsá­got, a Kurírt, a Népszavát, a Mai Napot —, hogy csak né­hányat említsünk az igazán nagy példányszámú sajtóter­mékek közül. A vállalat part­nerkapcsolataiban mindig is nagy figyelmet fordított a ver­seny semlegességre. Vagyis minden lap számára azonos feltételeket garantált. Az 1,8 milliárd forintos alap­tőkéjű társaság saját tőkéjé­nek értéke meghaladja a 3 mil­liárd forintot. Hosszú távú kö­telezettségei egyáltalán nin­csenek. Mindössze egy 150 millió forintos, rövid lejáratú fejlesztési hitel és a szállítók­kal szemben fennálló 235 milli forintnyi tartozás terheli. A Szikra Rt jövőbeni tevé­kenységét 4 fő üzletágban tervezi bővíteni: amellett, hogy a technológiai fejlesztések ré­vén megtartsa, sőt növelje ré­szesedését a napilap- és fo­lyóiratpiacon, erőteljesen nyitni kíván a jó minőségű szí­nes folyóiratok nyomtatása felé, bővíteni akarja kiadói te­vékenységét és lépni kíván a szerkesztőségi rendszerek ki­alakításával, valamint a mel­lékletbehúzó rendszerek meghonosításával. — Ahhoz, hogy a Szikra jö­vőben stratégiai terveit meg tudja valósítani, legalább egy milliárd forint friss tőkér elenne szükség — mondta Bartha La­jos, az ÁV Rt vagyonátadási portfolió igazgatója. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytár­saság mostani 100 százalé­kos tulajdonrészének mind­össze 10 százalékát, tehát 180 millió forint értékű részvé­nyét kínálja fel a kárpótlási jegy tulajdonosoknak. (Ter­mészetesen előnyt biztosítva az eredeti kárpótoltaknak.) 11,3 százalékos részesedést az önkormányzatoknak szán. Mindez persze nem jelent­het pótlólagos tőkebevonást, amelyre a cégnek elengedhe­tetlen szüksége lenne. Ezt a pénzt csakis tőkeerős szak­mai, illetve pénzügyi befekte­tőktől várhatják. Éppen ezért azt tervezik, hogy törvénymó­dosítás révén — esetleg már júniusban — 50 százalék + 1 szavazatot biztosító tulajdon­részt nekik adnának el. Az ÁV Rt tulajdonában levő csak 25 százalék + 1 szavazatnyi részvény maradna. Éppen ezek a tervek tehetik vonzóvá a kisbefektetők, il­letve a hazai intézményi be­fektetők számára is az április 22-ig kárpótlási jegyekért je­gyezhető részvényeket. — Rövid távon gyors nyere­séget biztosan nem fog hozni, de a hosszabb távon gondol­kodók számára nagyon is vonzó lehet — állítja Szalay Zsolt, a forgalmazást vezető West LB Hungária ügyvezető igazgatóhelyettese. — Főként ha figyelembe vesszük, hogy a tőzsdén ma körülbelül nettó 45 százalékos árfolyamon le­het kárpótlási jegyhez jutni. S ha valaki ezekkel jegyez rész­vényt — márpedig erre lehe­tőség van — akkor a 3:5 cse­rearányt figyelembe véve 42 százalékos áron juthat a rész­vényhez. Olcsó tehát annak, akinek van türelme kivárni, hogy megterem­tődjenek a cég hosszú távú prosperitásának feltételei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom