Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-12 / 85. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS NAGYVILÁG 1994. április 12., kedd Lengyel ügyészek hazánkban Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész meghívására háromtagú lengyel ügyészi delegáció érkezett Magyarországba Stanislaw Iwanicki, a Lengyel Köztársaság legfőbb ügyészének helyettese vezetésével. A négynapos program során a küldöttség tagjai szakmai megbeszéléseket folytatnak a Legfőbb Ügyészségen, továbbá találkoznak Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével, dr. Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és dr. Balsai István igazságügy-miniszterrel. Kravcsukék győzelme Leonyid Kravcsuk ukrán elnök két közeli szövetségese diadalmaskodott a kommunista jelöltek fölött, és az ukrajnai választások második fordulójában bejutott a kijevi parlamentbe. Ki- jevben is győzött a kormány egyik tagja: Jurij Kosztenko környezetvédelmi miniszter egy gazdag üzletember ellen aratott győzelmet. Kitüntették Emilie Schindlert Kitüntették Emilie Schindlert, a második világháború idején sok lengyel zsidó életét megmentő Oskar Schindler 86 éves özvegyét. Az ünnepségre, amelyen csaknem 2000 ember vett részt, Los Angelesben került sor, s a megemlékezés egyike volt a Holocaust-évfordulóhoz kapcsolódó, Amerika-szerte megtartott megemlékezés-sorozatnak. A II. világháború legsötétebb éveiben a német vállalkozó és felesége nem kis veszélyt vállalva csaknem 1200 zsidó életét mentette meg. Pedagógusok a pártokhoz Felhívással fordult a pártokhoz a pécsi székhelyű Magyar Pedagógus Kamara, amely 1989 májusában a kamarák közül elsőként alakult meg. A nyílt levél arra hívja fel a választásokon induló pártok figyelmét, hogy a kétszázezres létszámú pedagógus társadalom a szellemi dolgozók legnagyobb rétege, amely nélkül az állam legnagyobb vállalkozása, a közoktatás nem újulhat meg. A nyílt levélben megfogalmazott kamarai álláspont szerint a közoktatási tárca élére nem politikust, hanem legalább ötéves időtartamra szakembert kellene kinevezni. A levél sürgeti a pedagógusbarát társadalmi és jogszabályi környezet létrehozását, s végül a pedagógusok civil szerveződéseinek támogatására szólítja fel a pártokat. Emlékünnepség Los Angelesben A Los Angeles-i Holocaust Emlékmű közelében rendezték meg azt á nagyszabású ünnepséget, amelyet a helybeli Holocaust Bizottság és Zsidószövetség a magyar zsi- 1óság emlékének szentelt. Az stébe nyúló rendezvény szvendége Jeszenszky íza külügyminiszter volt. A gasztos hangulatú emlékben részt vett Pete Wilson orniai kormányzó is, aki édében hangsúlyozta: a orszak soha többé nem “ídhet meg, és az em- ínek ki kell irtania maiég a gyűlölet írmagját ’egyezte, hogy a köti tanrendbe idén fel- oielberg Oscar-díjas '«chindler listáját. A négy NATO rakéta nyomán fellángolt a boszniai háború A boszniai szerb hadvezetés közleménye szerint polgári áldozatai is voltak a vasárnap esti Gorazde környéki légitámadásnak. Milan Gvero tábornok, a boszniai szerb haderők főparancsnok-helyettese a Tanjug szerint közölte: a NATO-gépek négy rakétát lőttek ki a boszniai város környékén lévő polgári célokra. Gvero nem közölt részleteket a támadás pontos helyéről és az sem mondta meg, hogy hány ember vesztette életét. Meg nem erősített hírek szerint találat érte a gorazdei hadműveletet irányító szerb hadműveleti központot, s itt tizenöt katona életet vesztette. A boszniai szerbek tegnap hajnalban bejelentették, hogy a Gorazde környéki szerb erők elleni NATO-támadás miatt ideiglenesen megszakítják az ENSZ-bé- kefenntartókkal fenntartott kapcsolataikat. A döntésről beszámoló boszniai szerb közlemény egyben tiltakozott a támadás miatt, s azt állította, hogy az akció azt mutatja, hogy a világszervezet a szerbek ellenfeleinek oldalára állt. A Reuter által ismertetett közlemény szerint a támadás veszélyezteti a békefolyamatot, és ezért az ENSZ a felelős. Több száz boszniai muzulmán megtámadott egy Szarajevótól 40 kilométerre délnyugatra lévő börtönt és túszul ejtett három szerb katonát. A szarajevói rádió tegnapi jelentése szerint a muzulmánok pénteken vették körül a szerb hadifoglyokat őrző tarcini létesítményt, s azzal fenyegetőztek, hogy kivégzik a foglyokat, ha a szerbek nem hagynak fel azonnal Gorazde ostromával. A rendőröknek vasárnap estére sikerült helyreállítaniuk a rendet, de nem tudták megakadályozni, hogy a tüntetők ismeretlen helyre vigyenek három szerb katonát. A rádió jelentése szerint ugyanakkor bizonyos, hogy a foglyokat nem végezték ki. Légicsapás után a politikusok szócsatája Csak jelentős késéssel került sor a Gorazdét támadó szerb erők elleni légitámadásra — jelentette ki az AFP-nek nyilatkozva Kemal Muftié, Alija Izetbegovic boszniai elnök tanácsadója. A politikus szerint elítélendő, hogy több száz ember halála kell ahhoz, hogy cselekvésre bírják a világ államait. Haris Silajdzic, boszniai miniszterelnök Bosznia politikai és erkölcsi győzelmének nevezte a légitámadást. Az Oslo- bodjenje című szarajevói lapnak adott nyilatkozatában kijelentette: azt fogja kérni, hogy Szarajevó mintájára az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban követelje a szerb csapatok visszavonását Gorazde környékéről. Bili Clinton amerikai elnök újabb légitámadásokat helyezett kilátásba, ha a boszniai szerbek nem vonják vissza haderejüket az ostromlott Gorazde környékéről. Megerősítve, hogy a támadást amerikai gépek hajtották végre, Clinton hangsúlyozta: — Az akcióval világosan kifejezésre juttattuk, hogy mit óhajt a NATO és az ENSZ. — Korábban bejelentettük, hogy akcióba lépünk, ha felkérnek bennünket. Most cselekedtünk és ismét lépünk, ha újabb kérés érkezik — idézte a Reuter a vasárnap este nyilatkozó amerikai politikust. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy a szerb egységekre az amerikai F-16-os gépek három, egyenként ötszáz fontos (227 kilogrammos) bombát dobtak le. Borisz Jelcin tegnap nehezményezte, hogy a washingtoni vezetés előzetesen nem konzultált vele a gorazdei szerb állások ellen vasárnap végrehajtott légitámadásról. Az orosz elnök Spanyolországba utazása előtt, a repülőtéren tett nyilatkozatában egyben a Biztonsági Tanács összehívását szorgalmazta az ügyben. Jelcin elmondta: hétfőn reggel telefonon beszélt Bili Clinton elnökkel, és kifejtette neki: Oroszországot nem lehet kihagyni az ilyen döntésekből. Jelcin szerint Clinton nem tudott válaszolni arra a kérdésére, hogy jóváhagyta-e az ENSZ főtitkára a boszniai szer- bek állásai ellen végrehajtott NATO-akciót. Az ilyen akcióknak összhangban kell lenni az ENSZ döntéseivel és meg kell azt is vizsgálni, hogy milyen károk keletkeztek. Különbség van aközött, ha két harckocsit semmisítenek meg, illetve ha a polgári lakosság körében is áldozatokat követel a támadás. Jelcin indulása előtt tanácskozott a gorazdei bombázás nyomán kialakult helyzetről Andrej Kozirev külügy-, illetve Pavel Gracsov védelmi miniszterrel. Szükséges a magyar-szlovák párbeszéd — A szlovák külpolitika fontos szempontnak tekinti, hogy „Magyarországgal megőrizzük a párbeszédhez szükséges csatornákat” — nyilatkozta a Narodná Obro- dának Eduard Kukán szlovák külügyminiszter, Pozsony külpolitikájának legidőszerűbb teendőit elemezve. A lap tegnapi számában megjelent interjúban Kukán nagy jelentőséget tulajdonított a magyar-szlovák viszony kérdésének, és ismét kifejtette: Szlovákia a folyamatos párbeszédhez szükséges feltételeknek megfelelően „tárgyilagos, indulatok nélküli, nyugodt légkört” kíván fenntartani Magyarországgal való kapcsolatokban. „Örülnénk azonban, ha ez Magyarországon is hasonló visszhangra találna” — hangsúlyozta. Eduard Kukán kijelentette: „Nem csodákat várunk, hiszen bonyolult viszonyunkat évszázados múlt terheli, de van néhány dolog, ami az elkövetkező fél év alatt megoldható”. A szeptemberig szóló mandátummal rendelkező Moravcík-kabinet külügyminisztere emlékeztetett rá, hogy ezt az elvet az új szlovák kormány programja is rögzíti. A kormányprogramról egyébként keddi, rendkívüli ülésén szavaz a szlovák törvényhozás. _________i________________ l ehet-e adót csökkenteni? Kuncze Gábor válaszol Igen. Enélkül elképzelhetetlen a gazdaság fellendítése, hiszen ma minden 100 forintból a kormány 70 forintot elvon. Ezért mi • eltöröljük a minimáladót, • megszüntetjük a forrásadót, • lehetővé tesszük az átalányadózást, • beruházási adókedvezményeket adunk. Az adófizető polgár gyarapodjék, ne az állam ! Szabad Demokraták Szövetsége Kérdőjelek Heltai András kommentárja Partnerek vagy vetélytársak? Mind több a bizonytalanság akörül, mikor csatlakozik Oroszország a NATO Partnerség a békéért programjához. Előbb bejelentették a csatlakozást, majd az elnöki szóvivő féléves halasztásról beszélt. Ezt követően Kozirjev külügyminiszter váratlanul mégis áprilisra tette az aláírás időpontját. Majd jött maga Jelcin, aki dátum nélkül, Oroszország „saját elképzeléseit” emlegetve, „különleges szerződést" kíván a NATO-val. Kinek higgyünk? A válaszhoz tudnunk kellene, elfogadta-e az orosz tábornokok többsége, hogy az amerikai ihletésű program valódi partnerséget ígér számukra a biztonságpolitikában? Vagy pedig úgy vélik, hogy az pusztán eszköz az amerikaiak kezében Oroszországnak a nyugati szövetségtől való féken- és távol tartására? A végső válasz — az események is ezt jelzik — többesélyes. Nagy kérdés az is, vajon a katonailag még mindig szuper- hatalom Oroszország kész-e arra, hogy akár átmenetileg a statiszta szerepét játssza a NATO mellett, gyakorlatilag annak alárendelve? A válasz — úgy tűnik — inkább nem, mint igen. El tudja-e fogadtatni a realistának számító jelcini vezetés a tábornokokkal, hogy — tekintettel az ország robbanékony politikai és gazdasági helyzetére — a nagyszabású támogatás fejében, (amit Washington négy éve ígér, de még mindig nincs sehol), egyelőre alkudjanak meg Amerikával katonailag is? A válasz — egyre inkább úgy tűnik — aligha igen. Hogyan reagál minderre a Clinton kormány és a NATO? Másként fogalmazva, Moszkva mennyire lesz a jövőben partnere és mennyire a versenytársa, sőt vetélytársa Washingtonnak, a Nyugatnak? A londoni Times a hétvége boszniai eseményei után így írt: „A gorazsdei amerikai-NATO bombatámadással találatot kapott az amerikai-orosz partnerség is. Hamarosan kiderül, hogy mennyire súlyosat...” Jelcin Spanyolországban Borisz Jelcin orosz elnök hétfőn háromnapos spanyol- országi látogatásra utazott. Ez az első orosz államfői látogatás az ibériai országban. Jelcin, aki meglehetősen feszített programot bonyolít le, I. János Károly király és Szófia királynő meghívásának tesz eleget. A vizit során az orosz államfő tárgyal Felipe Gonzá- lez spanyol kormányfővel, akivel egyebek közt aláírja a két ország barátsági és együttműködési szerződését. Jelcin Madridon kívül ellátogat Barcelonába is, ahol felkeresi azokat az orvosokat, akik négy évvel ezelőtti spanyolországi látogatása idején, repülőgépének „túl kemény” földet érése után megoperálták az elmozdult gerinccsigolyáit. Az úttól Moszkvában mindenekelőtt azt várják, hogy hozzájárul az orosz-spanyol viszony magasabb szintre emeléséhez és elősegíti a gazdasági kapcsolatok bővülését, amelyek jelenleg jócskán elmaradnak a két ország lehetőségeitől. , ,Flottaincidens’ ’ Odesszában Az odesszai kikötőben újabb incidens történt az orosz Fekete-tengeri flotta haditengerészei, illetve az ukrán különleges alakulatok katonái között. A Fekete-tengeri flotta közleménye szerint az ukrán különleges alakulatok 120 katonája megostromolta az orosz flotta odesszai hajójavító egységének épületeit. Moszkvai megfigyelők szerint az ukrán akció válaszlépés, egyenes folytatása annak az incidensnek, amikor a Fekete-tengeri flotta egyik hajója rádiónavigációs berendezéseket szállított el az odesszai kikötőből, s a legénység nem hagyta, hogy .az ukrán hatóságok ellenőrizzék a hajót. A Kaposvári Ruhagyár Rt. pályázatot hirdet gazdasági vezetői munkakör betöltésére Felvételi követelmény:- közgazdasági egyetem vagy pénzügyi számviteli főiskolai végzettség.- pénzügyi, számvitelei vezetői gyakorlat. A pályázathoz mellékelni kell:- kézzel írt önéletrajzot, amely tartalmazza eddigi szakmai tevékenységét,- szakmai végzettségét tanúsító oklevél másolatát. Pályázatokat a megjelenéstől számított 15 napon belül lehet benyújtani. (39969) (Fizetett politikai hirdetés)
