Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-22 / 68. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. március 22., kedd Szempont: a jó megjelenés, a rendezett családi élet Ne ígérj ötlábú tehenet! Elhúzódnak a perek Túlterheltek a munkaügyi bírók Tiszújítás az urbanisztikai társaságnál Megválasztotta tisztségvise­lőit a hétvégén, tisztújító köz­gyűlésén a Magyar Urbanisz­tikai Társaság. A társaság el­nöke ismét Paksy Gábor, alel- nökei pedig Tompái Géza és Tóth Zoltán lettek. Időközi választás a XIII. kerületben Hidasi Rezső, az MSZP je­löltje kapta a legtöbb szavazatot 70,5 százalékot (325 fő) a XIII. kerület 15. számú egyéni vá­lasztókerületében rendezett időközi önkormányzati képvise­lőválasztás második fordulóján, a hétvégén. A több mint 5100 választásra jogosult polgárnak nem egészen 10 százaléka vett részt a szavazáson. Választási spórolás Demszky Gábor főpolgár­mester levélben kérte fel nyolc fővárosi kerület polgármeste­rét: a többi kerülethez hason­lóan vásárolják meg az IBM RC 6000 típusú számítógépet, amely lehetővé teszi, hogy az egész országban egységesen dolgozzák fel az országgyű­lési, illetve az önkormányzati választások adatait. Az orszá­gos pályázaton kiválasztott IBM-gép megvásárlásához az állami költségvetés jelentős összeggel járul hozzá, így az érintett kerületi önkormányza­toknak csupán félmillió forint körüli összeget kellene kifizet­niük. A választásokat köve­tően a gépeket visszaveszi az Országos Választási Munka- csoport. Üdvözlő táviratok az új szlovák kormánynak Boross Péter miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött Jozef Moravcik újonnan kinevezett szlovák kormányfőnek. A táv­iratban Boross Péter jókíván­ságait fejezte ki, és örömének adott hangot a kormányfőnek a magyar-szlovák kapcsolatok rendezése gyorsításával fog­lalkozó nyilatkozó miatt. A pénz és a kultúra A CIRCLE — a kulturális in­formációs és kutató központok európai hálózata — tart keré­kasztal konferenciát március 21-22-én Budapesten a Hun­gária Nagyszállóban. A ta­nácskozás résztvevői a kul­túra finanszírozását fontosnak tartó állam és állami kultúrafi­nanszírozás Európában elter­jedt két modellje — a művé­szeti tanácsok és a közalapít­ványi rendszerek — viszo­nyának alakulásáról folytatnak eszmecserét. A kerekasztal konferencia az Európai Kultu­rális Hónap rendezvénye. Kossuth-kiállítás Kossuth-emlékkiállítás nyílt az olasz szabadságharc nem­zeti múzeumában, a torinói Mu­seo Nazionale del Risorgimento Italianóban. A nagy magyar ál­lamférfi halálának 100. évfordu­lója alkalmából rendezett bemu­tató május 21-ig várja a látoga­tókat. Az emlékkiállítás anyagá­nak összeállításában Torino a budapesti Nemzeti Levéltár, a Nemzeti Múzeum, a Monoki Múzeum, a Hadtörténeti Mú­zeum és a ceglédi Kossuth Mú­zeum segített. (Folytatás az 1. oldalról) — 1990-ben a választók még kevésbé ismerték a pár­tokat, csak azt tudták, hogy a rendszerváltozásra kell sza­vazni. Ma már az egyéni jelöl­teknek nemcsak saját népsze­rűségüket kell „felépíteniük”, hanem meg kell küzdeniük pártjuk „népszerűségével” is. Ma nincsen biztos többséggel rendelkező párt, a legerősebb politikai szervezetek is csak a szavazóknak alig egy harma­dát tudhatják maguk mögött. Ezért a kevésbé ismert pártok képviselőinek el kell hitetniük a választókkal, hogy egyéni­leg is többet tudnak tenni, mint amit általában a pártok ígér­nek. Ez nem könnyű feladat, erre csak nagyon határozott egyéniségű, nagyon rfieggyő- zően érvelő, politikailag ta­pasztalt jelöltek képesek. — Az ismert és kevésbé is­mert pártok mellett feltűntek új, ma még ismeretlen szerve­A korábbi években átlagosan egy tucatnyi beteg érkezett job- bulásra, gyógyulásra a visegrádi kórház-szanatóriumba So- mogyból. Az utóbbi időszakban emelkedik az innen beutaltak száma — főleg a megyei kórház I. „belosztályának” javallatára, s talán azért is, amiről az alábbi írás szól. Ha Visegrádon történik va­lami, akkor Visegráddal is tör­ténik valami. Ezredéves lép­tékben is igazolható ez a Du­nakanyar hajtű-fordulóján. To­vábbá az is, hogy az ittlevők rendszerint mindig többen vol­tak mint az állandó lakosok. Visegrád és Dömös között, az esztergomi országút mentén működik a szanatórium: a Gi­zella telepen. Ideiglenes és gyógyulni vágyó lakói csak úgy egyszerűen Gizellának neve­zik. „Fő profilja” mindmáig a gyomorbetegek rehabilitációja, vagy ha úgy jobban tetszik: a gasztroenterológia, fizikoterá­piával kiegészítve. A háború után több hivatalos gazda is váltakozott. Ma a kór­ház-szanatórium területén Vi­segrád nagyközség és a fővá­ros osztozik. Az intézmény ugyanis a Fővárosi Önkor­mányzat gyógyintézete. El­vesztette ugyan eredeti külle­mét, mert országos „vonzókö­rének” csak átalakításokkal, bővítésekkel, felelhetett meg. Nem az ízlés és a fantázia dik­tált, hanem a fokozódó szük­séglet. így nem csoda, hogy „Gi­zella” terebélyesebb lett; ruhá­zata stílustalanul „modern”, mintha egy csipkegallér alá ott­honkát öltötték volna. Az épület előtti új pavilon vi­zetek is. Milyenek az ő esé­lyeik? — Jelöltjeiknek nagyon ne­héz a dolguk. Nem is tudom, hogy a választási hangzavar­ban miként tudják majd meg­ismertetni önmagukat, hiszen a pártok agitációs módszerei lényegében azonosak. — A jelöltek személyiségé­nek ebben azért mégis lehet némi szerepe... — Vannak olyan értékek, amelyekről tudjuk, hogy fonto­sak. A férfi jelölteknek több az esélyük, mint a nőknek, a fia­taloknak, vagy a középkorú- aknak előnyük van a nagyon ifjakkal és az öregekkel szem­ben. A magasabb emberek kedveltebbek az alacsonyak­nál. Mindez azonban nem „törvény”, hiszen Churchill sem volt óriás termetű és ami­kor megbukott, nem azért bu­kott meg, mert öreg volt. — Mi a véleménye a szemé­lyes kapcsolatteremtés szont meglepő, a Visegrádon már közismert Makona iroda stílusjegyeit, gondolkodásmód­ját tükrözi. Kőművesek jönnek, fúrnak, faragnak, falakat ütnek át, miközben a gyógyítás „za­vartalanul” folyik. Dr. Kocsis Ferenc orvosi­gazgató, az Orvosigazgatók Országos Egyesületének el­nöke készséggel felvilágosított: a „Gizella” a dunakanyari „re­neszánszban” hasznosan megszépül, az idegenforga- lomra-gyógyturizmusra bízva „hozományát”. A kiváló belgyó­gyász, egészségügyi szervező jó szemmel diagnosztizált sokmindent. Például azt, hogy a baj nem jár egyedül. Az utókezelés mellett lega­lább olyan fontos a megelőzés; gyarló egyszerűsítéssel szólva: nemcsak a gyomorral, hanem a nyomorral (is) kezdődnek a bajok. Vagy a meggazdagodás kockázataival. Aztán az sem mindegy, hogy mit jelent az intézet léte magá­nak Visegrádnak, Tahitótfalu- nak, Dunabogdánynak, Nagy­marosnak... A járóbetegellá­tással, az egyre szélesedő bel­gyógyászati, ideggyógyászati profillal a közelibb s a távolabbi környezet igényére válaszolt az orvosigazgató struktúraváltási koncepciója. Melyre együttes „áldást” adtak a községek, s az Órszágos Egészségbiztosítási Pénztár is. Maradt tehát a hol, hogyan, miből? kérdése — nyitottan a környező háziorvosok együtt­működésére éppúgy, mint a szomszédos Lepence fürdő gyógyvizére, a dömösi lovasis­kolára; a környék jövőjére. A „Makona”, a Paralel Építé­szeti Irodával, az Ernst & Yo­módjairól és eszközeiről? — Ebben jelentős szerepe lehet a tömegkommunikáció­nak, annak, hogy kit, miként állít a választók elé. Lehet va­laki az életben jó humorú, vonzó ember, de ha szigorú vizsgáztató képében, vagy hordószónokként mutatják be, aligha számíthat sikerre a poli­tika porondján. Ma már képte­lenség elhanyagolt külsővel megjelenni, de ugyanígy el­várhatják a jelöltektől — bizo­nyos körben — a vallásossá­got, valamint a rendezett csa­ládi életet, a jó beszédkész­séget, a pontosságot is. Ezek mind olyan dolgok, amelyek­nek némi jóakarattal meg le­het felelni. — Sokan úgy hiszik, hogy ígérgetésekkel sok mindent el lehet most is érni. — Ma már a választók pon­tosan tudják, ki ígér ötlábú te­henet... ung menedzselésével vette a lapot! Akár „reneszánsz” jelzővel is illethetnénk a koncepciót, amely szerint belülről javulnak a hotelkörülmények, a küllem stílusosan múltidézővé újul; s nem messze a jelenlegi intézet fölötti réten, egyetlen fa kivá­gása nélkül egy Gyógyszálló is épül. Kupolákkal, konferencia- teremmel, étteremmel, kávé­házzal. A szolgáltatásokat csu­pán a bukszák „demarkációs” vonala választja el; az orvosi el­látás minden beutaltnak adott marad. Hogy ez a reneszánsz 1996-ra, az Expo évére való­ság lesz-e, azt az orvosigaz­gató optimista, nyugodt moso­lya előlegezi. S addig? Addig küzdenek a betegek a felsze­dendő vagy leadandó kilóikkal. Bezzeg a reneszánsz lakomák! Ám álljunk csak meg egy percre! A diétázásnak Gizella telepén históriája van! Jobb hí­ján itt töltötte olykor szerény nyaralását Kosztolányi Dezső, lendületes léptekkel sétálva; a fiatalon is komoly Szabó Lőrinc vagy az Est-lapok „Buddha mosolyú, vesékbe látó” szer­kesztője, Mikes Lajos. A he­gyoldali „hajlékokban”. Mert ennyit adhatott 1929-től az Új­ságírók Kórház és Szanatóri­umi Egyesülete. „Az asztalon reggelire két szelet félbarna kenyér, negyed gyufaskatulyányi vaj, kicsit na­gyobb „marmelád” (vegyes gyümölcsíz: szilva, alma és tök keveréke) s egy csésze kávé.” A szerény ebédet ezután az ob­iigát szilva követte, amelyről a hírlapírók megjegyezték: „lopva jobb!” Tröszt Tibor — A Somogy Megyei Mun­kaügyi Bíróságon februárban 178 munkaügyi pert indítottak. Ez háromszorosa a korábbi havi átlagnak. Jelenleg 468 ügy van folyamatban, amely­ből 366 már hátraléknak szá­mít — mondta dr. Újkéry Csaba, a Somogy Megyei Bí­róság elnöke. Hozzáfűzte: ez nem a lustaságnak vagy a ha­nyagságnak a következmé­nye. Dr. Szentes József a munkaügyi bírság elnöke hiva­tali teendőinek ellátása mellett egy év alatt 389 ügyet fejezett be és 187-ben hozott ítéletet. Dr. Kamarás Erzsébet 371 ügyet fejezett be, és 231-ben ítélet is született. Teljesítmé­nyével a bírónő a megyében a második, az elnök pedig az ötödik helyen áll. Az Igazság­ügy Minisztérium vizsgálata szerint országosan is az él­mezőnybe tartoznak. A mi­nisztérium azt is megállapí­totta, hogy 1993-ban az egy munkaügyi bíróra eső teher Somogybán volt a legna­gyobb. A megyei bíróság elnöke elmondta: a munkaügyi bíró­ságokat az egész országban megterhelték a gazdasági vál­tással, a piacgazdaságra való áttéréssel, a munkanélküli­séggel járó vitás ügyek. A munkáltatók egy része nem törődik a leépítéssel kapcsola­tos jogszabályok betartásával. Gyakran alkalmazzák például a rendkívüli felmondást, amely mentesíti őket bizonyos köte­lezettségek alól. Nem egyszer előfordult, hogy a bírósági íté­letek ellenére valamilyen ürüggyel utcára tették a jogor­voslatot kereső dolgozókat, és minden kezdődött élőről. — A Somogy Megyei Bíró­ság megérti a panaszosokat, akik egyre gyakrabban teszik szóvá: túlságosan elhúzódnak a munkaügyi perek, hiszen egzisztenciáról, családok sor­sáról van szó. Kerestük, hogy saját lehetőségeink kihaszná­lásával hogyan enyhíthetnénk a gondokon. Úgy döntöttünk: a rendkívüli körülményekre való tekintettel átlépjük az en­gedélyezett — két fős — „lét­számkeretet”, és április 1-től két bíróval erősítjük meg a munkaügyi bíróságot, egy harmadik pedig besegít majd. Azt reméljük, hogy ez hama­rosan érezteti kedvező hatá­sát — mondta dr. Újkéry Csaba. A változás persze a munkál­tatók magatartásától is függ. Talán mind többen belátják: a gazdasági gondok elsősorban piacbővítéssel, nem pedig le­építéssel oldhatók meg, és az a csúnya, rideg szó: „létszám”, mindig azt jelenti: ember. Szegedi Nándor Filléres kis nyerészkedők A hétvégi kaposvári vásár­ban ismét sok, Romániából vagy Ukrajnából jött árusra csapott le a „hatóság”. A többszáz kilométeren át utaz­tatott szegényes motyó visz- szakerült a táskákba, és számukra véget ért a vásár. Tegnap több olvasónk is be­számolt arról, hogy vegyes érzésekkel figyelték a rendőri intézkedést. Örültek az előí­rások betartásának azok a helyi kereskedők, akik a messziről jött árusban a vá­sárlóerőt elszívó és persze, adót sem fizető vetélytársat láttak. Az egyszerű vásárlók pedig jobbára szomorúan és sajnálkozva vették tudomá­sul „a választék” apadását. Voltak, akik megjegyezték: jó volna, ha ezek az emberek már a határállomáson érte­sülnének a szabályokról, ha már ott visszafordítanák őket. Persze, ez sem ilyen egy­szerű, hiszen a szombaton- kénti nagyatádi horvátpiac például javában virágzik. Örömére azoknak a kispénzű vásárlóknak, akiknek már a vásári „butikáru” is túl drága. Az emberek ösztönös igazságérzete gyakran nem esik egybe a jogszabályok és előírások betűivel. Ez eset­ben azonban nem valamiféle betyárbecsületről vagy a szabálytalankodók mentege- téséről van szó. Inkább a kisemberek örök szolidaritá­sáról. Olvasóink nem a degeszre tömött tárcájú valutázók vagy ékszercsempészek érdeké­ben emeltek szót, csak a fillé­res nyerészkedőkért, akiknek Magyarország még az ígéret földje... Harsányi Szita Károlyt, a Fidesz 1. számú választó- kerület országgyűlési képviselőjelöltjét figyelmükbe ajánlom Kántor Sándor az év röplabdázója (Fizetett politikai hirdetés) (37528) Koós Tamás Gizella ezredvégi reneszánsza Ahol Kosztolányiék szilvát loptak — Kórház a megújulás élén Háttérben a szanatórium, előtérben a megújulást jelző pavilon, posta, presszó, büfé, gyógynövénybolt...

Next

/
Oldalképek
Tartalom