Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. március 23., szerda A csupaszív nagymama - a szívtelen tanár ellen Szemet szemért, tabi módra Csetepaté túlfűtött légkörben — Igazgatói kérdőív bizonyítéknak — Rendőri védelmet kért Nagy Ferenc fafaragó Ma: meteorológiai világnap A szolgálat láncszemei Észlelők mintavétele a kanadai jégmezőkön (Folytatás az 1. oldalról) Az előzmény: Markóné Áj- zert Katalin, az iskola igazga­tója néhány hete levelet kapott Farkas István polgármestertől, hogy Rúzsa Sándor tanár peda­gógiai munkájával szemben a szülők bejelentést tettek. Az igazgatónő tudni szerette volna ki a vádló és mi a vád. — Március 10-i levelében azt válaszolta a polgármester úr — tájékoztatott az igazgatónő —, hogy nincs szó vádakról és vád­lóról; kérése, hogy Rúzsa Sán­dor pedagógus alkalmasságá­val kapcsolatban foglaljak állást. Az igazgatónő meggyőző­dése, hogy van vádló. — Nagy Ferencné, a híres fa­faragó felesége korábban több­ször is személyesen kért arra, hogy Rúzsa Sándort bocsás­sam el az iskolától, mert ő al­kalmatlannak tartja a pedagó­gusi munkára. Nekem viszont meggyőződésem, hogy kollé­gánk mind szakmai, mind pe­dagógiai szempontból alkal­mas. Ezt bizonyítják diákjai is, akik továbbtanulva megállták a helyüket. Igaz, esetenként túl szigorú; ezt kifogásolja Nagy Ferencné, az unokája miatt. — Ön a napokban levelet írt a szülőkhöz. — Azért, hogy bizonyítéko­kat gyűjtsék arra vonatkozó­lag: Rúzsa Sándort alkalmas­nak tartják-e iskolánkban a pedagógusi munkára vagy sem. Az új oktatási törvény ugyanis nem ad útmutatást, hogy ilyen esetben mi a te­endő. Összesen 91 szülőnek küldtem levelet, akiknek gyermekét kollégánk tanítja. A névtelenül adott válaszok azt mutatták, hogy 73-an szavaz­tak alkalmassága mellett, 11-en pedig ellene. Tantestü­letünk minden tagja — ugyan­csak írásban — a további al­kalmazása mellett szavazott. Ezeket is figyelembe véve Rúzsa Sándor pedagógiai munkáját változatlanul megfe­lelőnek tartom. Nagy Ferencné nem titkolta, hogy ők tettek bejelentést. — Tavaly októberben egyet­len tévedésért két elégtelen osztályzatot kapott az uno­kánk — mondta. — Ekkor kér­tük először, hogy nézzenek utána: milyen módszer szerint tanít. Volt olyan nap, amikor a 28 tanuló 42 egyest kapott... A sok elégtelen osztályzat Nagy Ferencné szerint a tanár munkáját minősíti. Egyébként a nyolcadikos unoka tanulmá­nyi eredménye 4,4. — Számtalanszor beszél­tünk Markóné Ájzert Katalin igazgatóval — mondta Nagy Ferencné —; kértük, figyeljen oda jobban. A módszer ellen szóltunk; a mi unokánk félve, remegve megy az iskolába... Egyébként az iskolánál a na­pokban elrendeltek egy „szu­pertitkos” szavazást. Kérde­zem: miért a szülőkre kellett hárítani a felelősséget? Az eredmény hallatán kellemes meglepetésként ért bennün­ket: nemcsak mi vagyunk elé­gedetlenek... Sajnos, az ügy­nek további fejleményei is vannak: pénteken késő dél­után hazafelé tartva, a fér­jemmel és a két kisunokával, egy erős fizikumú férfi meg­támadott bennünket. Lehü- lyézte a Zsuzsikát, s azt kia­bálta: „vén szemetek, még ta­lálkozunk!” Az incidens miatt feljelentést tettünk a rendőr­ségen, és rendőri védelmet kértünk. Rúzsa Sándor beszélgeté­sünk során elmondta: pedagó­giai munkája ellen csak egy csa­lád emelt kifogást, személyesen azonban nem keresték meg — sem a szülők, sem a nagyszü­lők. S hogy milyen a kapcsolata a tanulókkal, arra utal egy másik dolog: tavaly a felsőtagozatos diákoktól a legtöbb szavazatot kapta, hogy ő legyen a diákön­kormányzatot támogató tanár... Krutek József A tabi ügyben több levél is ér­kezett szerkesztőségünkbe. Mind megdöbbentőnek tartják a hajcihőt, amellyel már a tabi új­ság is foglalkozott. Mint írják: botrányos, hogy egy-két szülő haragja miatt hajsza indul egy tanár ellen, aki nem kivételez és szigorúan megköveteli a tudást. Szülők, tanítók adnak hangot felháborodásuknak, hogy egy pedagógus alkalmasságát, il­letve alkalmatlanságát „népsza­vazással” kívánják eldönteni. „Úgy érezzük — írják —, hogy ezzel az eljárással rosszul ér­telmezte az igazgatónő a de­mokráciát, és tovább rombolta a pedagógusok amúgy is megté­pázott tekintélyét.” 1. Sz. Általános Iskola alsótagozatos tanítói A Meteorológiai Világ- szervezet hosszú múltra tekinthet vissza. 1873-ban alapították, 1950-ben az ENSZ szakosított szerve­zete lett, 1961 óta pedig március 23-án más-más témakörben emlékeznek meg világszerte, a meteo­rológusok tevékenységé­ről. Ebben az esztendőben dr. P. O. Obasi professzornak a világszervezet főtitkárának ajánlására az észlelésekről és azok fontosságáról szól­nak a világ meteorológusai. Az észlelő ma már auto­mata állomás is lehet, s a feladata a légkör pillanatnyi fizikai állapotának mérése, leírása és a nemzeti meteo­rológiai központokba való to­vábbítása. Az észlelés tár­gya a légkör, az abban le­zajló időjárási folyamatok, valamint a talaj felső rétegé­ben két méter mélységig az időjárási hatások megfigye­lése, mérése. Most sorolhatnám, a föl­dművesnek a vetéshez szükséges a talajhőmérsék­lete vagy nedvessége, a légi­járatoknak a magaslégkör­ben lezajló időjárási folyama­tok, a közlekedésnek az út­viszonyok ismerete. A meteorológia tudomá­nyának művelői közel 700 féle mérést végeznek és to­vábbítanak a Meteorológiai Világszervezet előírásai, ajánlásai alapján. A megfi­gyeléseket, méréseket végző személyeket észle­lőknek nevezzük. A világon 11316 helyen — beleértve a szárazföldeket és a tengere­ket is — végeznek mérése­ket. Ezekből körülbelül 2900 éghajlati állomás is. A ma­gaslégköri állomásokból, amelyek rádiószondák és radarok segítségével mér­nek, 1886 van. A szegé­nyebb országokban nem minden időpontban mérnek a nemzetközi előírásnak meg­felelően. Kontinensünk európai ré­szén, valamint az Egyesült Államok területe gazdag megfigyelésekben. Földünk nagyobb része tenger, ott mégis kevesíebb a mérés, így sok kívánnivalót hagy maga után a meteorológia tudományának pontossága. Az észlelések mindig ugyanabban az időpontban történnek, még abban az esetben is, ha ritkábban ve­sznek mintát. Erre az össze­hasonlíthatóság és a számí­tógépes feldolgozás miatt van szükség. így készülhet­nek időjárási térképek. A tér­képek mögött azonban ott az ember: az észlelők, akik éj­jel-nappal, hóviharban, por­viharokban gyűjtik és mérik az adatokat. Kaposváron, Siófokon... sorolhatnám a megye csapadék és éghajlati észlelőit is. A XXL század küszöbén, az automatizálás csúcsán egyre jobban rá­döbbenünk: az ember szeme, esze a legpontosabb műszer, még a meteorológia tudományában is, és nem lesz nélkülözhető. Dr. Böjti Béla meteorológus szakértő EZ TETTE LEHETŐVÉ, HOGY MAGYARORSZÁGON 302.000 állampolgár kapjon nyugdíjkiegészítést, 235.000 állampolgár kapjon politikai kárpótlást és 800.000 állampolgár kapjon vagyoni kárpótlást Biztos lépések, Nyugodt jövő (Fizetett politikai hirdetés) t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom