Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-08 / 56. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP Ái I a>ii va(,vü\h.v\»usi 1994. március 8., kedd Fokozottabb, nyilvános ellenőrzés Interjú Hatvani Szabó Jánossal, az Á VÜ ügyvezető igazgatójával Hatvani Szabó János mielőtt az ÁVÜ ügyvezető igazgatói posztjára került, az ellenőrzési igazgatóságot vezette. Már új minőségében adott első nyilatkozatában közölte: erősíteni kívánja az ellenőrző tevékenységet. — Nagyon sok kritika és vád fogalmazódott már meg a privatizációval kapcsolatban — mondta az ÁVÜ ügyvezető igazgatója. — A kritikák között sok a jogos is, a vádak döntő többsége azonban alaptalan. Kétségtelenül előfordulnak kisebb szabálytalanságok, emberi mulasztások. Azt kívánjuk elérni a fokozottabb nyilvános ellenőrzési rendszerrel, hogy a mendemondákat eloszlassuk. Azokat az állampolgári bejelentéseket, jelzéseket, amelyek akár pártoktól, akár szakmai szövetségektől, érdekvédelmi szervezetektől érkeznek, rövid időn belül kivizsgáljuk. S az eredményről a nyilvánosság előtt tájékoztatást adunk. — Eddig ez nem így volt? — Részben így volt, de most az ellenőrzés módozata változik majd. Eddig döntően utólagos, tehát lezárt privatizációs ügyek ellenőrzése volt jellemző. A jövőben folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztjük. Egy komplexrendszer lesz, amely a teljes privatizációs folyamatot átfogja. Vagyis már az eljárás menetébe független ellenőrzési láncszemet kapcsolunk be. Egy plusz ember lesz minden ügynél. — Tudhatják az érintettek, hogy ki ellenőrzi őket? Vagy ez egy titkos akció? — Azt tudhatják, hogy az egész folyamat közben ellenőrzés van, de hogy személy szerint kit jelöltünk a feladatra, azt nem. Akár jogszabály-el- lenességet, akár etikátlansá- got észlel az ellenőr, azonnal közbelép. — Ez két különböző dolog. Pontosan mit jelentenek? — A jogszabály-ellenessé- get nem kell ragozni. A privatizációs folyamat, a pályáztatási és elbírálási rend az ÁVÜ-n belül megnyugtatóan szabályozva van. Előfordulhat azonban olyan magatartás, amely ezen szabályokba nem ütközik ugyan, de mégsem elfogadható. Például, ha az egyik pályázónak lényegesen több információt szivárogtatnak ki... — Előfordul ilyen az ÁVÜ-nél? — Inkább a tanácsadók esetében. Bizonyos pályázók téves információt kaptak, amivel már eleve befolyásolható a pályázó ajánlata. — Mit tesznek, hogyha Hatvani Szabó János, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója bármilyen gyanú felmerül? — Akár a pályázat megismétlésével, akár a tanácsadó megbízásának visszavonásával, akár a vagyo- nügynökségi dolgozónak az adott privatizációs ügyből való kizárásával megelőzhetjük azt, hogy később bárki megóvhassa a döntést, amelyet egyébként soha nem egy személy, hanem az igazgatótanács testületé hoz. — A privatizációs folyamattal mégis gyakran ösz- szefüggésbe hozzák a korrupciót. — Egy biztos, ezen a területen óriási a kísértés. — Kit kísértenek meg? — Akik ezekben a döntésekben részt vesznek. Vagyis a privatizációs folyamat szereplőit: a vállalatok menedzsereitől a tanácsadókon, vagyonértékelőkön, bankokon keresztül az ÁVÜ-dönté- selőkészítésben résztvevő munkatársakig. A bizonyítás nehéz, ezért inkább menet közben, az ellenőrzéssel próbáljuk kiszűrni még a lehetőséget is. — Gyakori az „elkótyavetyélés” vádja. Esetenként valóban irreálisan alacsonynak látszó árakról hallani. — Hatalmas állami vagyon értékesítése zajlik most, példa, tapasztalat erre eddig nem volt. A helyzet az, hogy bizonyos állami vagyonelemeket a társadalom sokkal nagyobb összegűre értékel, mint amennyit az a működtetés, a piac szempontjából ér. Hiába akarunk mi egy volt vállalati üdülőt százmillió forintért eladni, ha csak húszmilliót hajlandók érte adni. Itt az a kérdés, hogy a pályáztatás, az értékesítés megfelelő nyilvánosság mellett zajlik-e. Ha igen, akkor én nem látok gondot e tekintetben. Végül ejtsünk szót a külföldi tőke szerepéről. Az eddigiekből — és a Vagyonügynökség más vezetőinek nyilatkozataiból is így tűnik — a magyar polgárság tulajdonlását szorgalmazzák. Már 1993-ban is nagyobb arányban vettek részt a privatizációban, mint a külföldiek. — Ezek szerint már nincs szükség további működőtökére vagy csak „kiárusítást” ostorozó kritikák miatt szorul háttérbe a külföldi tulajdonlás? — Az ÁVÜ tulajdonában négyszázmilliárd forint értékű vagyon van még most is. Elképzelésünk szerint azt a részét, amely nem igényel nagy tőkét, gyökeresen új technológiát, azt valóban hazai tulajdonosoknak szánjuk. Ott azonban, ahol jelentős tőkebevonásra, technológiai megújulásra van szükség a talponmaradáshoz, új piacok szerzéséhez, ott továbbra is számítunk külföldi szakmai, stratégiai befektetőkre. Ez sem zárja ki azonban, hogy mellettük hazai vállalkozók is tulajdonosok lehessenek. Nincs szó tehát a külföldiek diszpreferálásáról. Indokolt esetben, természetesen, az ésszerű privatizáció érdekében ezt szorgalmazzuk is. Minilapszemle Az ÁVÜ erősíti az ellenőrzést Az ÁVÜ-höz 1993-ban beérkezett bejelentések száma többszöröse az 1992. évinek — mondta Hajdú László, az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatóságának új igazgatója a tavalyi év vizsgálatairól és az idei tervekről tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján. (Világgazdaság) Felülvizsgálat — nem szerződésbontás Az ÁVÜ ellenőrző stábja kifejezetten csak felülvizsgálja a korábban megkötött szerződéseket, szó sincs azok esetleges módosításáról. Megmásíthatatlan jogi kategória egy adásvételi szerződés megkötése, és más kategória annak utóélete — hangsúlyozta Halmi Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese. (Világgazdaság) Figyelik a befektetőket Idén új befektetői figyelő programot indít az ÁVÜ azoknak a vásárlóknak a kiszűrésére, akik már szerződést kötöttek a Vagyonügynökséggel, de mégsem teljesítették fizetési kötelezettségüket. (Pesti Hírlap) Pilléres hír Várhatóan március 16-tól jegyezhetik a kárpótlásijegy-tulaj- donosok a Pillér II. alap jegyeit. A társaság induló vagyona 2 milliárd forint lesz, mely belvárosi irodaházakat foglal majd magába. A papírok futamideje 6 év, szemben a Pillér I. alap tíz évével. A cserearány is kedvezőbb, hiszen két kárpótlási jegyért három új papírt adnak. (KÁPÉ) ÁTMENET Egyre több a kistulajdonos T ényképek A magyar háztartások 10 százaléka rendelkezik valamilyen vállalati részvénnyel vagy kárpótlási jeggyel. A vállalati részvények döntő hányada MRP vagy kedvezményes dolgozói részvényvásárlás útján jutott tulajdonukba. Február elejéig 108 gazdasági társaságnál alakult MRP. Az érintett társaságok 43 ezer dolgozót foglalkoztatnak, közülük 34 ezren MRP-tagok. Az MRP tulajdonban lévő részvényekért a dolgozók összesen 15 milliárd forintot fizettek ki. Kedvezményes dolgozói tulajdonszerzés: a dolgozói részvényvásárlásban érintett társaságok jegyzett tőkéje meghaladja a 109 milliárd forintot (125 Rt, 205 Kft) 1993-ban több mint 3 milliárd forint értékű részvényjegyzést és másfél milliárd üzletrészjegyzést regisztráltak. A növekedés 1990-hez képest 30, illetve 60-szoros. „Magánszféra” Egyperces — Szabó Tamás privatizációs miniszterrel — Az egyik héten mentelmi jogának felfüggesztését javasolják a parlamentben, a következő héten a kereszténydemokraták közül néhá- nyan a menesztését emlegetik, titkos bizonyítékokra hivatkozva. Hogy érzi magát? — Ha mindig azzal foglalkoznék, hogy valaki valami nagyot talál mondani, akkor nem lenne időm a kisbefektetői részvénytulajdonosi programra. Vagy elvenné az energiáimat a tőzsde fejlesztésétől, a közalkalmazottak bevonásától a privatizációba, a dolgozói részvénykedvezményektől. Nem fontos dolog, ha egy magát világhírűnek képzelő szakértő valami ostobaságot talál leírni. Ne kótyavetyéljék el a kárpótlási jegyet Többlépcsős somogyi privatizáció Kaposgép — hét részletben A somogyi gépgyártás egykori büszkeségét az az Atlas cég vásárolta meg, amely már évek óta a licencét adta a Kaposváron készült termékek egy részéhez. — Ha nem épp a gazdasági recesszió közepén történt volna mindez, akár sikersztorinak is nevezhetnénk a privatizációnkat — mondta Csúz Imre, a Kapos Atlas Gépgyár kft üzemvezetője. A német vállalat a hét részre szétvált Kaposgép törzsgyárát, illetve a vállalati központ egy részét vette meg, s továbbra is rakodógépgyártással foglalkozunk. A Kaposgép privatizációja több lépcsőben zajlott. A vállalat több, majdnem önállóan dolgozó gyáregységből állt, melyeket egy központi vezetés fogott össze, intézve az adminisztrációs, kereskedelmi és egyéb feladatokat. Először ez a hét egység önállósult, majd ezeket a kft-ket privatizálták. — A gyáregységek sosem voltak igazán egymásra utalva, önállósodásuk természetesnek tűnt. így legalább volt alkalmuk bebizonyítani, hogy életképesek, és esélyeik is megnőttek, Rakodógép-részegységeket készítenek Fotó: Török Anett hogy vevőre találnak. A letenyei és a lengyeltóti gyáregység teljesen levált a központról, a többi pedig önálló kft-ként a Kaposgép vállalatközpont tagjaként dolgozott tovább. A központ állami vállalatként segítette a kft-ket: műszaki dokumentációkat adtunk át, a kereskedelmi ügyeiket intéztük. Mernye kivételével mindegyik rész működőképesnek bizonyult, s a privatizáció második szakaszában vevőre is talált. Egyben az egész eladhatatlan lett volna. A gyáregységeket szakmai befektetők privatizálták. Megtartották a gépgyártási, illetve a fémfeldolgozó tevékenységet és dolgozóik zömét. A legnagyobb „falat” azonban a kaposvári törzsgyár volt, amelynek privatizációjára a múlt év utolsó munkanapján került aláírás. Az új tulajdonos 100 százalékban a német Atlas cég, amely egy végelszámolás alatt álló kft, illetve egy felszámolás alatt álló központ vételre felkínált egységei közül válogathatta ki a neki legjobban tetszőket. — Ez az az eset, amikor mindenki jól járt — mondta Csúz Imre. — Az Atlas jó áron jutott hozzá egy működőképes gyárhoz, ahol jól felkészült szakembergárda dolgozik, sőt ismeri azt a technológiát is, amivel a későbbiekben dolgozni kell. Mi pedig színvonalas német technikával egy jól működő gyárban dolgozhatunk, ahol biztos munkánk van. Az Atlas direkt és indirekt módon több mint kétszáz embert foglalkoztat, hiszen a velük egy telepen működő, hasonló profilú vállalkozásoknak is ad munkát. A jó kapcsolat alapja: együtt dolgoztak évekig, és a szétválást, illetve a telekmegosztást is példaértékűnek tartják. Több, hasonló gondokkal küszködő vállalat küldöttsége járt a Ka- posgépnél tapasztalatszerzés céljából. Varga Ottó U.I A.'ll VAt.VOAI «.lVOliSI« ÜGYFÉLSZOLGÁLATUNKAT! Somogy megye 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Wxi: 82/315-122 Telefax: 82/3164)24 VozotB: Vörös AfHío Az ÁVÜ arra inti a kárpótlási jegy tulajdonosokat: ne akarjanak szabadulni a jegyeiktől! Nem valószínű ugyanis, hogy a jegy árfolyama sokáig marad a mostani hosszú idő óta mélypontnak számító 57-62 százalék közötti árfolyamon.
