Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-04 / 53. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. március 4., péntek Fotótárlat Pécsen zsidó sírkövekről A kelet-közép-európai zsidó kultúra emlékeit, régiónk izrae­lita temetőinek sírköveit örökí­tette meg Erdélyi Lajos fotó­művész, és alkotásaiból Pé­csett a Janus Pannonius Tu­dományegyetem bölcsészka­rának aulájában nyílt kiállítás. A március 15-ig látható tárlat képei észak-moldvai, bukovi­nai, máramarosi, szlovákiai, kárpátaljai és hazai temető­kertekben készültek, s az al­kotó negyed százada meg­kezdett módszeres néprajz­gyűjtő munkássága nyomán va­lóságos fényképezőgéppel írt történelmet tár a látogatók elé. Arany emlékére szavalóverseny Arany János születésnapja alkalmából a héten Geszten negyven bihari diák részvéte­lével rendeztek szavalóver­senyt. A határ túloldaláról, a költő szülővárosából, Nagy­szalontáról is érkeztek általá­nos iskolások az irodalmi ve­télkedőre. A békés-bihari Gesztre, ahol Arany János a Tisza-kastélyban nevelőta­nárként dolgozott. Megjelent Bródy új lemeze Megjelent Bródy János új lemeze: Az utca másik olda­lán. A tizenhárom dal a mű­vész 30 éves munkásságát reprezentálja. Az új szerze­mények mellett új feldolgo- zású régi dal is a CD-re és ka­zettára került — mondta a szerző és előadóművész. Hallható az Őszinte bohóc, a Micimackó rap-es változata és a Csak egy nap az élet, me­lyet Szörényi Levente búcsú­koncertjén játszott utoljára. Irodalmi, művészeti pályázat Kisprózái műfajokban hirde­tett pályázatot a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Alapít­vány kuratóriuma. Pályázni lehet kéziratos vagy 1994. ja­nuár 1 -je után nyomtatásban napvilágot látott elbeszéléssel, novellával, amely az alapítvány névadója szellemi örökségével összhangban áll. Egy szerző maximum két írást küldhet be. Terjedelme művenként legföl­jebb 15 kézirat lehet. Sherlock Holmes kórházban Kórházba szállították a vi­lágszerte népszerű angol Sherlock Holmes tévéfilm-so- rozat hősét, Jeremy Brettet, mert szívinfarktust kapott a sorozat egyik folytatásának forgatása közben. Jelenleg hat folytatás készül, és Sher­lock Holmes eddig leghitele­sebbnek tartott alakítója, Je­remy Brett egy vadászjelenet felvétele közben lett rosszul. Az 55 éves színész már job­ban van, így nyilatkozott: Újabb vadászjelenetet nem terveznek a sorozatban. Primadonna kerestetik Új operettelőadókat, az örök­zöld műfaj ifjú tehetségeit sze­retné felkutatni és bemutatni a nagyközönségnek a televízió szórakoztató stúdiója és az In- teroperett kft. A primadonna, bonviván, szubrett, táncos ko­mikus szerepkörű ifjakon kívül várják olyan színészek, elő­adók jelentkezését is, akik is­mertek, de mind ez ideig nem szerepeltek a „könnyed” műfaj­ban a tv nyilvánossága előtt. A pedagógiai kísérletek elhaltak Egyéni arculatú iskolák Gyorsabban megtanulnak számolni Fotó: Török Anett A reneszánsz és a holt költők újjászületése Sok hűhó Shakespeare-ért — A pedagógiai kísérletek közül tovább él a Zsol­nai-módszer, más úton jár­tak a szentlőrinciek, újab­ban minden iskola maga ke­resi a saját útját, a helyi in­nováció került előtérbe — mondta Karsai Józsefné, a kaposvári Kisfaludy utcai ál­talános iskola tanítója, kis­iskolái szakértő. Mindehhez hozzátette: ezál­tal közelebb került a pedagó­giai munka a tantestületekhez. Az alakuló társadalomnak más igénye van az iskolákkal szemben, mint korábban. A Somogyi Hírlap hirdetéseiből is kiderül, milyen munkaerőket keresnek. Tárgyalóképes, idegen nyelveket beszélő, jó megjelenésű munkatársakra várnak a cégek. — Az új oktatási törvény is figyelmet fordít arra, hogy a gyerekek érdeklődését mesz- szemenően figyelembe kell venni a helyi tantervek elké­szítésében — mondta. — Csupán megjegyzem: az 1946-os, koalíciós pártok által elfogadott tantervnél jobbat eddig sem produkáltak. — Tavaly elkészített egy pedagógiai programot, amelynek a címe: Tevékeny­ség, személyiség, szocializá­ció. — A személyiséget csak te­vékenységgel lehet föltárni. A képességek egész sorát ké­pes a tevékenység kifejlesz­teni. A jövő iskolája — véle­ményem szerint — nem a tu­dás iskolája lesz, hanem azoké a gyerekeké, akik meg­találják a helyüket a társada­lomban. A pályaválasztás is sokszínűbbé válhat. A mai gyakorlat azt mutatja: a szülő szeretné fodrásznak tanítatni a gyerekét, de ha nem veszik föl, jó lesz cipésznek is. Ezt a gyakorlatot nem lehet tovább folytatni. — Milyen képességek gon­dozását végzik a Kisfaludy ut­cai általános iskolában? — A kézművesség fontos szerepet kapott a gyerekek képzésésben. Nagy gondot fordítunk az idegennyelv-tanu- lásra, a számítástechnikai is­meretek oktatására. A szülők is megkönnyebbülhetnek sok eddigi felesleges tehertől. Ki nem örül annak, hogy a peda­gógus felfedezi gyermekében — Azért fogadta el a Szö­kevény főszerepét, mert ra­jongott a tévésorozatért? — kérdeztük Harrison Fordot. — Az az igazság, hogy egy részt sem láttam belőle, ám amikor elolvastam a for­gatókönyvet, Kimble szemé­lye nagyon megtetszett. — Miért visel szakállt a film elején? — Ez az én ötletem volt. Nincs idő a film elején elma­gyarázni, milyen ember is valójában dr. Richard Kimble. A szakállal is igye­keztünk érzékeltetni, hogy sikeres fizikus, különc és önálló egyéniség. — Szívesebben vesz részt akciófilmekben? — Ezt a filmet nem sorol­nám az akciófilmek közé. Az, hogy a Szökevény több lett ennél, az okos rende­zésnek és a kitűnő történet­a tehetséget, az ügyességet? A szülő ezáltal partnerévé vá­lik az iskolának. Anyagi áldo­zatra is kész. — A kaposvári iskolán kívül számos oktatási intézmény­ben megfordul, előadásokra kérik föl. Új matematikai mód­szere kiváltképp közérdeklő­désre tart számot. — Az általános iskola első osztályában, ahol matemati­kát is tanítok, bevezettem a japán szorobán módszert. Ennek a lényege, hogy a gye­rekek gyorsabban és ponto­sabban tanulják meg a számo­lást és a számtani művelete­ket. A számítógépnél gyor­sabban számolnak! És emel­lett minden más képességet is fejleszt ez a módszer. — A módszerei között az is fi­gyelemre méltó, hogy a meg­szokott tantermi elrendezést is átalakította. A gyerekek nem padsorokban ülnek... nek köszönhető. De bátran állíthatom: bármilyen filmet szívesen forgatok, ha úgy érzem, képes vagyok a fel­adatra. Akkor elfogadom és azt mondom: gyerünk! — Kritikus önmagával szemben? — Állandóan arra gondo­lok, lehetett volna jobban is csinálni. Tehát igen. Bár so­hasem hittem a tökéletesség lehetőségében. S ez nem is számít a szememben erénynek. Van annyi józan ítélőképességem, hogy lás­sam, mit csináltam rosszul. — Sikereinek mi a titka? Nem tudom, mi külön­legeset viszek a filmbe saját egyéniségemen és tapaszta­lataimon kívül. Megpróbá­lom a szerepeimet olyan elemekkel kiegészíteni, amelyek nekem is részeim. Természetesen szorosan — Ez is nagyon fontos. Fél­körben ülnek a gyerekek, nincs centrálisán elhelyezett katedra, én egy vagyok velük. A tekintélyemet nem a köz­ponti elhelyezésem biztosítja, hanem a személyiségem. — A gyerekek érettségét mennyiben képes fokozni az ön által kidolgozott módszer? Korábban tudnak dönteni, hogy milyen pályára készülje­nek? — Már a harmadik osztály­ban sok minden kiderül a gye­rekekről; kiben előadói képes­ség lakozik, kiben szervező- képesség; van, aki a tánc iránt vonzódik, más a matematika iránt. Nagy gondot fordítunk a tánc- és illemtanulásra is. Aki ebben tűnik ki, az e körben ta­lálja meg majd a helyét ké­sőbb. Jövőre a számítástech­nikára is hasonlóan nagy gon­dot kívánunk fordítani. Horányi Barna együtt dolgozom a rendező­vel, így megteremtjük az egységet szerepem és saját magam között. Persze ezzel csínján kell bánni. Eddig még sohasem került össze­ütközésbe játékom a film cselekményével. De törek­szem arra, hogy a film szer­ves része legyek. — Nem csábítja, hogy annyi neves kollégájához hasonlóan egy napon ön is rendezzen? — Rendezni teljesen más, mint játszani, és nekem a já­ték a szakmám. Ez a legjobb. Egy filmet jól megrendezni nagyon nehéz. Több időt vesz igénybe, és kevesebbet fizet. Am, hogy komolyra fordítsam a szót, nem tervezem, hogy filmrendező legyek. Nem sze­retnék annyi időt tölteni a fil­mezéssel, amennyit egy ren­dezőnek kell. Ha végre otthon vagyok, szeretek más dolgok­kal foglalkozni — fejezte be Indiana Jones, alias Harrison Ford. Ferenczy Europress Mi, holt költők, akik jószerivel mást se csinálunk, minthogy bevehetetlen mentsvárakat emelünk a szólni kívánó lelkiis­meretnek, kapjunk gyarló fe­jünkhöz: mi minden vetült már labirintális agyfeleink vetítő- vásznára, aminek tisztaságát pedig a szűz szeplőtlenségével mérhettük — gyermekként. Az­óta szedett már kismillió áldoza­tot (bennünk és általunk) a thé- szeuszi útkeresésünkre les­ben álló minotauruszi erőszak; a filmbéli, az önmagáért való, sátánarcú. Egy percig sem vi­tás: „vérbefagyott áldozattá” mi magunk avanzsáltunk, s most az istenadta érzékenységnek megszegni látszik finom lehe­leté... Ám veszve semmi nincs, foganhatnak még az anya-böl­csőben nagyszerű szellemek. Mint amilyen Kenneth Branagh, akinek Sok hűhó semmiért című mozifilmjét nemrégiben ve­títették filmszínházaink. Az utolsó órában lépett ki a reflek­torvilágban úszó színre az ír színész-rendező, amikoris Wil­liam Shakespeare Olaszhonból adaptált víg játékossága, ro­máncainak életigenlése, tragé­dia-hőseinek viharos szenve­dése már-már mint irodalmi tan­anyag ismerszik csak meg. A drámakorszak-alkotó bárd köte­lező és kikérdezhető lett. Csoda?, hiszen ez nem a pe­dagógusművészet kora; keve­sen képesek Walt Whitman-i tűzzel (Oh, kapitány, kapitá­nyom!) felvállalni a tudás átadá­sának felelősségét. Ezért a lé­lekben túlcsorduló szenvedély­től, az egyéniség vállalásának mámorától könnyezve manap­ság nemigen áll az iskolapad te­tejére korunk agyontanított de- áksága. Ám a Peter Weir-i holt költők társaságát, a megisme­rés grál lovagjait sosem szabad leírni és „elhantolni”. Fel kell in­Öt éve, hogy Salman Rush­die, az indiai származású brit író megkezdte bujkálását, mert „Sátáni versek” című, is- tenkáromlónak minősített mű­véért halálra ítélte őt a néhai Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője. A halálos ítélet nyomán megromlottak Európa és Irán kapcsolatai, az író élete pedig gyökeresen átalakult. Mióta az ajatollah felszólította híveit, hogy öljék meg Rushdie-t — és e felszólítást utódai is több­ször megismételték —, az író már nemegyszer hangot adott óhajának, hogy szeretne vis­szatérni a normális életbe. Ám a fejére kitűzött 3 millió dollá­ros vérdíj árnyékában ez lehe­tetlen. Carmel Bedford, a Nemzet­kább ébreszteni őket a lélekben, hátrahagyva, néhány röpke órára csupán a „kockás” tanter­meket. A valótól pedig ne féltsük az ifjonti szellemet, hisz tudott, hogy a ma deáksága milyen ko­rán érő fajta. Viszont a tudást csiszolni kell, erre képes a Sok hűhó... Mert lehet-e ellenállni a képnek: a napsimogatta toszkán táj bársony gyepén napbarnított testű és gömbölyded kebelű hölgyek, és a mindenektől kezdve hódításukra szerződött urak népes tábora piknikéi; az ékesszóló költőiség, a túlcsor­duló vidámság, a fűtöttségében is visszafogott erotika a forró hangulatú borvidék mohó léleg­zése. És a moziban ihletett csend honol. Észrevétlen lopa­kodik a reneszánsz érzület, eze- lől senki nem futamodik meg. Nincs együgyű vihogás vagy merész felszólás az aragóniai hercegnek, aki a távolban ma­roknyi csapatával a mozivász­non közéig. A hadat bátran vi­selt férfiúiság a hölgyszívért ké­szül harcba szállani most. A szerelem megváltásáért esdő lányok fürgén vetik az izzadság­tól meg-megcsillanó testü- ket-ölüket a tisztítóvíz alá, és a hosszú út pórusokba hatoló po­rát levedlik a hadfiak is. E tündéri és fergeteges víg já­tékban eztán szövődnek majd mindent elsöprő szerelmek, de nem maradnak el a féltékeny­ség csalárd cselvetései, a rom­lás intrikus ármányai sem. így együtt, ez Shakespeare: az élet. Amit akkoriban így éltek: a tiszta szív szavának kitörő áramába gátat sosem vetettek, és sze­retni őszintén, szemtől szembe szerettek. Egy poéta ő, ki létre kelt. Eriszd föl hát sebtiben, mert fölössé lett zsiliped, s ha másra nem, úgy életre bizton kelt, holt költő deák... Balassa Tamás közi Rushdie-védelmi Bizott­ság titkára így nyilatkozott Londgnban: — Az iráni fenye­getés' ma épp olyan komoly, mint öt év óta bármikor. A rendőrség és a Rush- die-kampány részvevőinek fé­lelmei nem alaptalanok. Októ­berben Oslóban merényletet követtek el a regény norvég kia­dója ellen (súlyosan megsebe­sült). Korábban merénylők lelőt­ték a mű japán fordítóját, és megsebesítették olasz fordító­ját. Az író napi 24 órás védelme becslések szerint eddig ötmillió fontba (7,5 millió dollárba) ke­rült. Nem lényegesen drágább, mint a kormányzati vezetők vé­delme. A különbség az, hogy ehhez a védenc — Rushdie — 500 ezer fonttal maga is hozzá­járul. Várostörténeti kiállítás Párizsban A város, művészet és építészet Európában, 1870-1993 címmel meg­nyílt a párizsi Pompidou központban a várostörté­nettel foglalkozó kiállításso­rozat első része. Ez két elkülönített rész­ben („Az építész városa” és „A művész városa”) május 9-ig enged bepillantást egy évszázad európai várostör­ténetébe. 650 eredeti rajz, terv, grafika és projekt — amelyekből alig valami va­lósult meg — ábrázolja a modern városépítés fejlő­dését. Különösen nagy te­ret szentel a kiállítás a maga korában látomásnak tűnő városfejlesztési elkép­zeléseknek. A francia fővá­rost a kiállításon 600 fest­mény, rajz, fénykép és kol­lázs mutatja be — a művé­szek szemével. Az anyagot témánként rendezték: mes­terséges fény, embertöme­gek, közlekedési hálózatok, elővárosok és gigantizmus. Harrison Ford, a hallgatag filmsztár Indiana Jones: A szökevény Ki hinné, hogy az Indiana Jones főszereplője, Harrison Ford visszahúzódó, hallgatag ember? Pedig az! Interjút is csak nehezen adott, noha az indok nagyon alapos: világsi­ker a Szökevény című film, amelynek ő a főszereplője. Salman Rushdie öt éve a halál árnyékában 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom