Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-29 / 74. szám
8 SOMOGY HÍRLAP ÁI.LUII VA(iVOXÍ <,V\dlíSÍ:(. 1994. március 29., kedd Irányelvek a bankprivatizációhoz Az ÁV Rt igazgatótanácsának ülésén elfogadták a bankok tulajdonosi és privatizációs alapelveit. Döntés született a bankok feltőkésítésének második szakaszáról, amely — az ÁV Rt kezdeményezésével — a kormány felelősség vállalásával valósulhat meg. Elpuskázott befektetések A társadalombiztosítási ön- kormányzatok számára az év végéig 300 milliárd forintnyi vagyont kellene juttatni, ám még kérdéses, miből áll össze a vagyoniista. Az Állami Vagyonkezelő Rt által felajánlott 270 milliárdos pakett átadásához törvénymódosításra lenne szükség, az Állami Vagyonügynökség legújabb 1,1 milliárdos csomagja pedig nem igazán lelkesítette a társadalombiztosítás illetékeseit. Ugyanakkor az is felvetődött, hogy a tb az eddig rábízott vagyonnal sem sáfárkodott jól, hiszen a múlt évben több mint 2 milliárd forintos veszteséget hoztak befektetései. Egymilliárdos rt Egymilliárd forintos jegyzett tőkével térségfejlesztési és beruházási részvénytársaság alakul Záhonyban, amelynek az állam is részvényese lesz. A részvénytársaság feladata, hogy a térségben tervezett szabad gazdasági övezet infrastrukturális feltételrendszerét megteremtse. Részletfizetés a privatizációban Dr. Hangodi Éva: Május végén már lehetnek olyan tulajdonosok, akik így vásároltak Március elején döntött az AVÜ Igazgatótanácsa a kedvezményes részletfizetés alkalmazásáról. Az Egzisztencia-hitelhez hasonló konstrukcióról van szó, 8-10 éves lejáratban lehet visszafizetni a vételárat, 3 év türelmi idővel, mely idő alatt csak a viszonylag kedvező 7 százalék körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukcióról dr. Hangodi Éva az ÁVÜ szóvivője adott tájékoztatást. — Miért most vált szükségessé a részletfizetés bevezetése? — Az utóbbi időben a kereskedelmi bankok nehézkesen és rugalmatlanul intézték az E-hitel folyósítását. Az elhúzódó hitelvizsgálat gyakran azt okozta, hogy a hitelígérvény kiadását a bank a pályázatok lejárta előtti utolsó napokban tagadta meg, más esetben pedig a már megadott E-hitelre vonatkozó ígérvényt utólag visszavonta. Számos esetben a hitel értékét többszörösen meghaladó, általában 150-200 százalékos jelzáloggal terhelték az eladásra kerülő cég ingatlanjait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vételárat jelentős részben kárpótlási jeggyel teljesítette. Ekkor ugyanis a gyakorlatban a kárpótlási jegyek vásárlására a bankok rövid, illetve közép- lejáratú forgóeszközhiteit nyújtottak 25-28 százalékos kamattal. Az is igaz persze, hogy a vagyonügynökséghez tartozó vállalatok minősége egyre romlik. A nehéz pénzügyi helyzetben levő, illetve veszteséges vállalatok aránya egyre nagyobb. Ilyen vállalatok megvételéhez a bankok nyilván egyre nehezebben nyújtanak hitelt, hiszen kockázatos vállalkozásról van szó. — Mi a különbség a részlet- fizetés és a lízing között? — A lízing olyan vállalatok megvásárlásánál tűnik kedvezőnek, ahol gyorsan kiaknázható jövedelemtartalékok vannak. A lízingnek ugyanis óriási előnye az adókedvezmény, míg a részletfizetésnél nem jár adókedvezmény. Tehát azoknál a vállalatoknál ajánlható a részletfizetés igénybe vétele, amelyek nem kiemelkedően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehetők azzá, de hosz- szabb távon mégiscsak ki tudják termelni azt a jövedelmet, amelyből a vételár kifizethető. A lízing esetében a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésekor száll át a vevőre, s részletfizetéskor a teljesítéssel arányosan kerül át a tulajdonjog a vevőhöz. A lízingrészietek költségként számolhatók el az adózás előtti eredményből, míg a részletfizetés elszámolása az adózott eredmény terhére történik. Dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője — Mennyivel magasabb részletfizetési ajánlatot kell tenni egy pályázónak, hogy az egyenértékű legyen egy készpénzes, egy E-hiteles vagy egy kárpótlási jegyes ajánlattal? — A részletfizetéses ajánlat más fizetési módokkal összehasonlítva — a futamidőtől függően — 10-24 százalékkal ér kevesebbet. (Egy 8 éves vagy annál rövidebb futamidejű ajánlatnál a leértékelés 10 százalék, míg ennél hosszabb futamidejű ajánlatnál az értékcsökkenés évi 2 százalékkal növekszik, egészen a 15 éves ajánlatnál számított 24 százalékig.) A 15 éves lejáratú részletfizetéses ajánlat tehát akkor egyenértékű a készpénzes, E-hiteles vagy névértéken számított kárpótlási jegyes ajánlattal, ha az utóbbiakban megajánlott vételár 124 százalékát teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a részlet- fizetés ne szorítson ki már készpénzesnek minősülő fizetési módokat. — Minden cégre lehet pályázni részletfizetéses ajánlattal? — Nem, a részletfizetés alkalmazására az ÁVÜ IT egyedi döntése alapján kerülhet sor, főleg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pályázati hirdetményekben erre a lehetőségre természetesen felhívjuk a figyelmet. — Milyen garanciát kérnek a vevőtől a részletfizetés során? — A biztosítékok egyrészt a vételár megfizetésére vonatkoznak, másrészt a cég értékének megőrzését szolgálják. A vevőnek a tulajdonába kerülő részvények, üzletrészek osztalékát a vételár törlesztésére kell fordítania. Van másik biztosíték is — amely a társasági jogon alapszik —, mégpedig az, hogy a kisebbségnek milyen beleszólási joga van a döntéshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés vagy a közgyűlés hatáskörébe: azért, hogy a vevő — irányítási jogával visszaélve —, a cég érdekeit sértő szerződést ne kössön, esetleg olyan céggel szerződjön előnytelenül, amelyben ő maga vagy közeli hozzátartozója tulajdonos vagy vezető. — Ki végzi a hitelvizsgálatot? — Az ügyintéző, aki az adott vállalattal hosszabb ideje foglalkozik és aki a vállalat eladását előkészítette; be kell vonni pénzügyi szakértőket is, akik a banki hitel- bírálathoz hasonlóképp felmérik a vállalat jövedelem- termelő képességét. Elképzelhető, hogy olyan ipari vagy mezőgazdasági szakértőket is bevonunk, akik ismerik azt a piacot és azt a tevékenységi kört, amelyben az a cég dolgozik. — Mikorra kerülhet magánkézbe az első cég ezzel az új fizetési módszerrel? — Most jelennek meg olyan pályázati felhívások, amelyekre részletfizetéssel is lehet jelentkezni. Egy-egy pályázat elbírálása másfél-két hónap, ezért május végén már lehetnek olyan tulajdonosok, akik részletfizetéssel vásároltak állami tulajdont. Ezzel a kedvezménnyel csak magyar állampolgárok élhetnek. Ha külföldiekkel állapodik meg a vagyonügynökség, akkor nem a kedvezményes 7 százalékos kamatot alkalmazza, hanem a piaci kamatot. Kárpótolja ön is magát! Hetente 100 ezer forinthoz juthat! Ehhez nem kell mást tennie, mint minden héten megvenni és elolvasni a KÁPÉ-t. Március 31-én indul a KÁPÉ üzleti hetilap és a K+P című tévéműsor közös játéka. Bárki részt vehet a játékban, aki rendelkezik kárpótlási jeggyel, és helyesen válaszol egy privatizációval kapcsolatos kérdésre. A hét héten át tartó akcióban játszhatnak azok is, akik nem alanyi jogon kárpótoltak, hanem vették, vagy ajándékba kapták kárpótlási jegyüket. A KÁPÉ üzleti hetilapban hetente közlünk egy nyerőszámot. Ha a megadott szám a megfelelő helyen megtalálható az Ön kárpótlási jegyei valamelyikének sorszámában, akkor vágja ki az adott heti nyereménykupont és nyílt levelezőlapra ragasztva küldje el postacímünkre: 1425 Budapest, Pf.: 613. Ne felejtsen el válaszolni a lap hasábjain feltett kérdésre sem! A játék hétfordulós, a sorsolásokat hetente a K+P televíziós műsorban tartjuk. Minden héten 100 ezer forint értékű részvényt sorsolunk ki. A részvénycsomagokat az OTP Bróker Rt állítja össze Önöknek úgy, hogy a csomag piaci értéke elérje a 100 ezer forintot. Emellett minden héten értékes tárgynyereményeket is kisorsolunk a második és harmadik helyezettnek. Annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert a játékban, mert megnyerheti a fődíjat a következő privatizációról szóló vetélkedőben. A szerencsés nyertes ekkor negyedmillió forinttal lesz gazdagabb. AI.LA.HI va<,voyh.v.yoiím:<. D Privatizációs ábécé Vagyonértékelés Az állami vállalatok vagyona a vállalat nyilvántartásában az úgynevezett könyv szerinti értékben szerepel. Ez a gyakran évtizedekkel korábban megállapított érték a vagyontárgy valódi, piaci értékétől teljesen különbözhet. Az átalakulás és a privatizáció különböző lépéseinél ezért, ha a valódi érték megállapítása szükséges, vagyonértékelést kell végeztetni: — A bejelentési kötelezettség alá eső szerződésekben szereplő eszközök értékét a vállalat köteles nyilvántartott vagyonértékelővel megállapíttatni. A szerződéshez a bejelentéskor mellékelni kell a 180 napnál nem régebbi vagyonértékelést. — Ha a vállalat ingatlant értékesít, akkor is köteles vagyonértékelést végeztetni, ha az ingatlan értéke nem éri el a bejelentési kötelezettség határát, a 20 millió forintot. — Az 1993. június 30-ig megkezdett átalakulásoknál közös szabály, hogy a vállalatnak vagyonmérleget kell készítenie, amely az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvizsgáló által elfogadott átértékelt értéken és a saját tőkét is átértékelve tartalmazza. — 1993. június 30. utáni átalakulásoknál vagyonleltárt kell készíteni, a társaság vagyonának valós értéket pedig csak akkor kell megállapítani, ha az üzletrészeket, részvényeket értékesítik. Vagyonértékesítés Az állami vagyon értékesítését két szabálycsoport rendezi: külön szabályok vonatkoznak arra, ha az állami vállalat értékesíti a rábízott vagyont és külön szabályok arra az esetre, amikor az ÁVÜ értékesíti az átalakult gazdasági társaságok vagyonát. Az ÁVÚ a vagyont közvetlenül értékesíti vagy más személyt, szervet vesz igénybe. Az értékesítéssel kapcsolatban ki kell kérni az ágazati miniszter és a munka- vállalói érdekképviseleti szervek véleményét, egyetértését. A nehezen értékesíthető társasági tulajdonrészek (részvények, üzletrészek) privatizációs lízing keretében értékesíthetők. Tallózó Négy év mérlege Az Állami Vagyonügynökséghez 1994 vállalat közül mára 1157 alakult át társasággá, ebből 438-at teljes egészében értékesítettek, 35 végelszámolással vagy felszámolással szűnt meg, 62 felett azóta más szervezetek gyakorolják a tulajdonosi jogokat és további 722 társaság vár még részben vagy egészben a tulajdonosváltásra... Jelentősen változott a bevételek összetétele is: 1990-ben az értékesítésből befolyt pénzösszeg több mint 79 százaléka származott külföldi befektetőktől, ez az arány 1993-ra 32,73 százalékra csökken a hazai befektetők javára. (Pesti Hírlap) KEZÜKBEN AZ ÁVÜ-DÖNTÉS Újabb privatizációs start a gabonaiparnál A Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalat kaposvári központja Fotó: Csobod Péter Kétévi vajúdás után tavaly alakult részvénytársasággá a Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalat. A cég a decentralizált privatizáció keretében próbálta értékesíteni a megyében lévő telephelyeit. A kalapács alá került vagyonból eddig 150 millió forint került a részvénytársaság kasszájába. Tóth Károly igazgató szerint ez az összeg alatta marad a várakozásoknak, hiszen a létesítmények nagy részét nem sikerült vagyoné- téken eladni. — 40-50 millió forintnyi vagyont kell még értékesítenünk. Nyolc létesítmény, köztük a barcsi, a nagyatádi és a somogyjádi malom sem talált még gazdára — tette hozzá az igazgató. Hogy mi lesz a máig is dolgozó üzemek sorsa?... A társaság vezetőinek kötelességük folyamatosan meghirdetni az üzemeket, ám komoly ajánlatot eddig egyikre sem tett senki. A kétmilliárd forintos alaptőkével alakult részvénytársaság egyszemélyes tulajdonosa az Állami Vagyonügynökség. Az ÁVÜ múlt heti igazgatótanácsi ülésén arról döntött, hogy milyen feltételekkel értékesíti a vállalatot. A három regionális gabonaipari cég esetében a szakemberek a tőzsdére bocsátás lehetőségét is vizsgálták. A gondolatot a vagyonügynökségnél végül mégis elvetették, helyette ötven százalék plusz egy szavazatot szakmai befektetők vásárolhatnak meg, huszonöt százalék plusz egy szavazatot kárpótlási jegyért cserébe a termelők vehetnek meg, a többin pedig a dolgozók és más befektetni szándékozók osztozhatnak. A cég dolgozói és vezetői is tulajdont szeretnének maguknak a volt vállalati vagyonból. Most folynak a munkavállalói résztulajdonosi programmal összefüggő felmérések. Az előzetes vizsgálódások alapján a dolgozókat ösztönzi a tulajdonszerzés, a részletekről, a kivásárlás módjáról azonban csak később születik döntés. B. Zs. 4