Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-29 / 74. szám

8 SOMOGY HÍRLAP ÁI.LUII VA(iVOXÍ <,V\dlíSÍ:(. 1994. március 29., kedd Irányelvek a bank­privatizációhoz Az ÁV Rt igazgatótanácsá­nak ülésén elfogadták a ban­kok tulajdonosi és privatizációs alapelveit. Döntés született a bankok feltőkésítésének má­sodik szakaszáról, amely — az ÁV Rt kezdeményezésével — a kormány felelősség vállalá­sával valósulhat meg. Elpuskázott befektetések A társadalombiztosítási ön- kormányzatok számára az év végéig 300 milliárd forintnyi vagyont kellene juttatni, ám még kérdéses, miből áll össze a vagyoniista. Az Állami Va­gyonkezelő Rt által felajánlott 270 milliárdos pakett átadásá­hoz törvénymódosításra lenne szükség, az Állami Vagyo­nügynökség legújabb 1,1 milli­árdos csomagja pedig nem igazán lelkesítette a társada­lombiztosítás illetékeseit. Ugyanakkor az is felvetődött, hogy a tb az eddig rábízott va­gyonnal sem sáfárkodott jól, hiszen a múlt évben több mint 2 milliárd forintos veszteséget hoztak befektetései. Egymilliárdos rt Egymilliárd forintos jegyzett tőkével térségfejlesztési és be­ruházási részvénytársaság alakul Záhonyban, amelynek az állam is részvényese lesz. A részvénytársaság feladata, hogy a térségben tervezett szabad gazdasági övezet inf­rastrukturális feltételrendsze­rét megteremtse. Részletfizetés a privatizációban Dr. Hangodi Éva: Május végén már lehetnek olyan tulajdonosok, akik így vásároltak Március elején döntött az AVÜ Igazgatótanácsa a ked­vezményes részletfizetés alkalmazásáról. Az Egziszten­cia-hitelhez hasonló konstrukcióról van szó, 8-10 éves le­járatban lehet visszafizetni a vételárat, 3 év türelmi idővel, mely idő alatt csak a viszonylag kedvező 7 százalék körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukcióról dr. Hangodi Éva az ÁVÜ szóvivője adott tájékoztatást. — Miért most vált szüksé­gessé a részletfizetés beveze­tése? — Az utóbbi időben a ke­reskedelmi bankok nehézke­sen és rugalmatlanul intézték az E-hitel folyósítását. Az el­húzódó hitelvizsgálat gyakran azt okozta, hogy a hitelígér­vény kiadását a bank a pá­lyázatok lejárta előtti utolsó napokban tagadta meg, más esetben pedig a már meg­adott E-hitelre vonatkozó ígérvényt utólag visszavonta. Számos esetben a hitel érté­két többszörösen meghaladó, általában 150-200 százalé­kos jelzáloggal terhelték az eladásra kerülő cég ingatlan­jait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vételárat jelentős részben kárpótlási jeggyel teljesítette. Ekkor ugyanis a gyakorlatban a kárpótlási jegyek vásárlására a bankok rövid, illetve közép- lejáratú forgóeszközhiteit nyújtottak 25-28 százalékos kamattal. Az is igaz persze, hogy a vagyonügynökséghez tartozó vállalatok minősége egyre romlik. A nehéz pénzügyi helyzetben levő, illetve vesz­teséges vállalatok aránya egyre nagyobb. Ilyen vállala­tok megvételéhez a bankok nyilván egyre nehezebben nyújtanak hitelt, hiszen koc­kázatos vállalkozásról van szó. — Mi a különbség a részlet- fizetés és a lízing között? — A lízing olyan vállalatok megvásárlásánál tűnik ked­vezőnek, ahol gyorsan kiak­názható jövedelemtartalékok vannak. A lízingnek ugyanis óriási előnye az adókedvez­mény, míg a részletfizetésnél nem jár adókedvezmény. Te­hát azoknál a vállalatoknál ajánlható a részletfizetés igénybe vétele, amelyek nem kiemelkedően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehetők azzá, de hosz- szabb távon mégiscsak ki tud­ják termelni azt a jövedelmet, amelyből a vételár kifizethető. A lízing esetében a tulajdon­jog az utolsó részlet kifizeté­sekor száll át a vevőre, s rész­letfizetéskor a teljesítéssel arányosan kerül át a tulajdon­jog a vevőhöz. A lízingrészie­tek költségként számolhatók el az adózás előtti eredmény­ből, míg a részletfizetés el­számolása az adózott ered­mény terhére történik. Dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője — Mennyivel magasabb részletfizetési ajánlatot kell tenni egy pályázónak, hogy az egyenértékű legyen egy kész­pénzes, egy E-hiteles vagy egy kárpótlási jegyes ajánlat­tal? — A részletfizetéses aján­lat más fizetési módokkal összehasonlítva — a futam­időtől függően — 10-24 szá­zalékkal ér kevesebbet. (Egy 8 éves vagy annál rövidebb futamidejű ajánlatnál a leér­tékelés 10 százalék, míg en­nél hosszabb futamidejű aján­latnál az értékcsökkenés évi 2 százalékkal növekszik, egészen a 15 éves ajánlatnál számított 24 százalékig.) A 15 éves lejáratú részletfizeté­ses ajánlat tehát akkor egyenértékű a készpénzes, E-hiteles vagy névértéken számított kárpótlási jegyes ajánlattal, ha az utóbbiakban megajánlott vételár 124 szá­zalékát teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a részlet- fizetés ne szorítson ki már készpénzesnek minősülő fi­zetési módokat. — Minden cégre lehet pá­lyázni részletfizetéses ajánlat­tal? — Nem, a részletfizetés al­kalmazására az ÁVÜ IT egyedi döntése alapján ke­rülhet sor, főleg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pályázati hirdetményekben erre a lehetőségre természe­tesen felhívjuk a figyelmet. — Milyen garanciát kérnek a vevőtől a részletfizetés so­rán? — A biztosítékok egyrészt a vételár megfizetésére vo­natkoznak, másrészt a cég értékének megőrzését szol­gálják. A vevőnek a tulajdo­nába kerülő részvények, üz­letrészek osztalékát a vételár törlesztésére kell fordítania. Van másik biztosíték is — amely a társasági jogon alapszik —, mégpedig az, hogy a kisebbségnek milyen beleszólási joga van a dön­téshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés vagy a közgyűlés hatáskörébe: azért, hogy a vevő — irányítási jogával visszaélve —, a cég érdekeit sértő szerződést ne kössön, esetleg olyan céggel szer­ződjön előnytelenül, amely­ben ő maga vagy közeli hoz­zátartozója tulajdonos vagy vezető. — Ki végzi a hitelvizsgála­tot? — Az ügyintéző, aki az adott vállalattal hosszabb ideje foglalkozik és aki a vál­lalat eladását előkészítette; be kell vonni pénzügyi szak­értőket is, akik a banki hitel- bírálathoz hasonlóképp fel­mérik a vállalat jövedelem- termelő képességét. Elkép­zelhető, hogy olyan ipari vagy mezőgazdasági szakér­tőket is bevonunk, akik isme­rik azt a piacot és azt a tevé­kenységi kört, amelyben az a cég dolgozik. — Mikorra kerülhet magán­kézbe az első cég ezzel az új fizetési módszerrel? — Most jelennek meg olyan pályázati felhívások, amelyekre részletfizetéssel is lehet jelentkezni. Egy-egy pá­lyázat elbírálása másfél-két hónap, ezért május végén már lehetnek olyan tulajdo­nosok, akik részletfizetéssel vásároltak állami tulajdont. Ezzel a kedvezménnyel csak magyar állampolgárok élhet­nek. Ha külföldiekkel állapo­dik meg a vagyonügynökség, akkor nem a kedvezményes 7 százalékos kamatot alkal­mazza, hanem a piaci kama­tot. Kárpótolja ön is magát! Hetente 100 ezer forinthoz juthat! Ehhez nem kell mást tennie, mint minden héten megvenni és elolvasni a KÁPÉ-t. Március 31-én indul a KÁPÉ üzleti hetilap és a K+P című tévéműsor közös játéka. Bárki részt vehet a játékban, aki rendelkezik kárpótlási jeggyel, és helyesen válaszol egy pri­vatizációval kapcsolatos kér­désre. A hét héten át tartó ak­cióban játszhatnak azok is, akik nem alanyi jogon kárpó­toltak, hanem vették, vagy ajándékba kapták kárpótlási jegyüket. A KÁPÉ üzleti hetilapban hetente közlünk egy nyerő­számot. Ha a megadott szám a megfelelő helyen megtalál­ható az Ön kárpótlási jegyei valamelyikének sorszámában, akkor vágja ki az adott heti nyereménykupont és nyílt le­velezőlapra ragasztva küldje el postacímünkre: 1425 Budapest, Pf.: 613. Ne felejtsen el válaszolni a lap hasábjain feltett kérdésre sem! A játék hétfordulós, a sorso­lásokat hetente a K+P televí­ziós műsorban tartjuk. Minden héten 100 ezer forint értékű részvényt sorsolunk ki. A részvénycsomagokat az OTP Bróker Rt állítja össze Önök­nek úgy, hogy a csomag piaci értéke elérje a 100 ezer forin­tot. Emellett minden héten ér­tékes tárgynyereményeket is kisorsolunk a második és harmadik helyezettnek. Annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert a játékban, mert megnyerheti a fődíjat a követ­kező privatizációról szóló ve­télkedőben. A szerencsés nyertes ekkor negyedmillió fo­rinttal lesz gazdagabb. AI.LA.HI va<,voyh.v.yoiím:<. D Privatizációs ábécé Vagyonértékelés Az állami vállalatok vagyona a vállalat nyilvántartásában az úgynevezett könyv szerinti ér­tékben szerepel. Ez a gyakran évtizedekkel korábban megál­lapított érték a vagyontárgy va­lódi, piaci értékétől teljesen kü­lönbözhet. Az átalakulás és a privatizáció különböző lépése­inél ezért, ha a valódi érték megállapítása szükséges, va­gyonértékelést kell végeztetni: — A bejelentési kötelezett­ség alá eső szerződésekben szereplő eszközök értékét a vállalat köteles nyilvántartott vagyonértékelővel megállapít­tatni. A szerződéshez a beje­lentéskor mellékelni kell a 180 napnál nem régebbi vagyonér­tékelést. — Ha a vállalat ingatlant ér­tékesít, akkor is köteles vagyo­nértékelést végeztetni, ha az ingatlan értéke nem éri el a be­jelentési kötelezettség határát, a 20 millió forintot. — Az 1993. június 30-ig megkezdett átalakulásoknál közös szabály, hogy a vállalat­nak vagyonmérleget kell készí­tenie, amely az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvizs­gáló által elfogadott átértékelt értéken és a saját tőkét is átér­tékelve tartalmazza. — 1993. június 30. utáni át­alakulásoknál vagyonleltárt kell készíteni, a társaság vagyoná­nak valós értéket pedig csak akkor kell megállapítani, ha az üzletrészeket, részvényeket ér­tékesítik. Vagyonértékesítés Az állami vagyon értékesíté­sét két szabálycsoport rendezi: külön szabályok vonatkoznak arra, ha az állami vállalat érté­kesíti a rábízott vagyont és kü­lön szabályok arra az esetre, amikor az ÁVÜ értékesíti az átalakult gazdasági társaságok vagyonát. Az ÁVÚ a vagyont közvetlenül értékesíti vagy más személyt, szervet vesz igénybe. Az értékesítéssel kapcsolatban ki kell kérni az ágazati miniszter és a munka- vállalói érdekképviseleti szer­vek véleményét, egyetértését. A nehezen értékesíthető társa­sági tulajdonrészek (részvé­nyek, üzletrészek) privatizá­ciós lízing keretében értékesít­hetők. Tallózó Négy év mérlege Az Állami Vagyonügynök­séghez 1994 vállalat közül mára 1157 alakult át társa­sággá, ebből 438-at teljes egé­szében értékesítettek, 35 vé­gelszámolással vagy felszámo­lással szűnt meg, 62 felett az­óta más szervezetek gyakorol­ják a tulajdonosi jogokat és to­vábbi 722 társaság vár még részben vagy egészben a tu­lajdonosváltásra... Jelentősen változott a bevételek összeté­tele is: 1990-ben az értékesí­tésből befolyt pénzösszeg több mint 79 százaléka származott külföldi befektetőktől, ez az arány 1993-ra 32,73 száza­lékra csökken a hazai befekte­tők javára. (Pesti Hírlap) KEZÜKBEN AZ ÁVÜ-DÖNTÉS Újabb privatizációs start a gabonaiparnál A Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalat kaposvári központja Fotó: Csobod Péter Kétévi vajúdás után tavaly alakult részvénytársasággá a Somogy Megyei Gabonafor­galmi Vállalat. A cég a de­centralizált privatizáció kere­tében próbálta értékesíteni a megyében lévő telephelyeit. A kalapács alá került vagyonból eddig 150 millió forint került a részvénytársaság kasszá­jába. Tóth Károly igazgató szerint ez az összeg alatta marad a várakozásoknak, hi­szen a létesítmények nagy részét nem sikerült vagyoné- téken eladni. — 40-50 millió forintnyi va­gyont kell még értékesíte­nünk. Nyolc létesítmény, köz­tük a barcsi, a nagyatádi és a somogyjádi malom sem talált még gazdára — tette hozzá az igazgató. Hogy mi lesz a máig is dol­gozó üzemek sorsa?... A tár­saság vezetőinek kötelessé­gük folyamatosan meghir­detni az üzemeket, ám ko­moly ajánlatot eddig egyikre sem tett senki. A kétmilliárd forintos alap­tőkével alakult részvénytársa­ság egyszemélyes tulajdo­nosa az Állami Vagyonügy­nökség. Az ÁVÜ múlt heti igazgatótanácsi ülésén arról döntött, hogy milyen feltéte­lekkel értékesíti a vállalatot. A három regionális gabona­ipari cég esetében a szakem­berek a tőzsdére bocsátás le­hetőségét is vizsgálták. A gondolatot a vagyonügynök­ségnél végül mégis elvetet­ték, helyette ötven százalék plusz egy szavazatot szakmai befektetők vásárolhatnak meg, huszonöt százalék plusz egy szavazatot kárpótlási je­gyért cserébe a termelők ve­hetnek meg, a többin pedig a dolgozók és más befektetni szándékozók osztozhatnak. A cég dolgozói és vezetői is tulajdont szeretnének ma­guknak a volt vállalati va­gyonból. Most folynak a mun­kavállalói résztulajdonosi programmal összefüggő fel­mérések. Az előzetes vizsgá­lódások alapján a dolgozókat ösztönzi a tulajdonszerzés, a részletekről, a kivásárlás módjáról azonban csak ké­sőbb születik döntés. B. Zs. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom