Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. március 3., csütörtök HATVANNÉGY EVE EGYÜTT A pislákoló parazsat nem hagyják kihunyni — Jóból, rosszból egyaránt kijutott... Fotó: Kovács Tibor Hatékonyabb érdekérvényesítés Hasznos munkakapcsolatok — Választmányi ülés tanácsadással Választmányi ülést tartott a múlt héten Kaposváron a Nyugdíjasszervezetek Somogy Megyei Szövetsége. A rendezvényen — amelyen részt vett dr.Egerszegi László, az MSZOSZ Somogy megyei képviseletének vezetője és Kisdeák Mária, a Somogy Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója is — Kovács Lajos elnök beszá­molt az elnökség egyévi munkájáról, a bizottsági vezetők pedig a testületük tevékenységéről adtak számot. Ebben a hónapban: emelt összeg A márciusban esedékes, visszamenőleges hatályú nyugdíjemeléssel ebben a hónapban csönget a postás. A januári és a februári össze­vont összeget külön kézbesí­tik, s a jogosultak külön kapják meg a márciusban egyébként is megjáró, immár 10 száza­lékkal emelt összegű nyugdí­jukat. A visszamenőleges ha­tályú emelés azoknak jár, akik 1993. december 31-ig szerez­tek jogot a nyugdíjra, illetve a nyugdíjszerű ellátásra. 119. születésnap az otthonban A Guinness-féle rekordok könyve szerint a dél-francia­országi Arles-ban él a világ legidősebb asszonya: Jeanne Calment. Az idős asszony a település öregotthonának la­kója, s a közelmúltban ünne­pelte 119. születésnapját. Azonkívül, hogy nagyot hall és időnként elrontja a gyom­rát, jól érzi magát, egészsé­ges — állítják a rendkívül magas kort megélt hölgyről az orvosok. Támogatás az önkormányzattól Jelentős anyagi segítséget élvez tevékenységéhez a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége. A múlt évben a központi tá­mogatás összege meghaladta a 140 ezer forintot, s majdnem ugyanennyit kapott a szövet­ség a Somogy Megyei Ön- kormányzattól is: a 120 ezer forintból 20 ezer forintot cél- támogatásként az 1993-ban Csurgón megrendezett me­gyei nyugdíjas-„Ki mit tud?” lebonyolítására szavazott meg a testület. Kevés a kimagasló járadék A somogyi nyugdíjasoknak mintegy a fele 12 ezer forint körüli összeget kap a nyugdíj- folyósítótól havonta, s viszony­lag alacsony azoknak a száma, akiknek kiemelkedően magas a nyugdíjuk. 30 ezer forint feletti összeget például az idén januárban 79 nyugdí­jasnak vitt a postás, 25 ezer forintnál többet 362-en kaptak, 20 ezer forint fölötti nyugdíja 1596 somogyinak volt. Félezer orvosság rendelhető ingyen Jelenleg 1798 gyógyszert forgalmaznak hazánkban, eb­ből egy híján félezer rendel­hető ingyen. Az erre jogosító 500 ezer közgyógyellátási igazolványt a települések ön- kormányzatai adták ki — s ad­ják ki a továbbiakban is — a szociálisan rászorulóknak. Ezenfelül orvosi és szakértői vélemény alapján 40 féle be­tegségcsoportba tartozó be­teg ugyancsak térítésmente­sen juthat orvossághoz. Megkülönböztetett szociális célok 1990-ben 230 millió, az idén már 312 millió forintot fordít­hatnak hazánkban szociális fejlesztésekre, pályázat alap­ján. A támogatás elnyerésére az alapellátás helyi intézmé­nyei és a nem állami szerve­zetek pályázhatnak, s a kie­melt célok között szerepel az étkeztetés, a családsegítés, a kriziskezelés és a falugond­noki hálózat fejlesztése. Szoba-konyhás családi ház; lehúzott redőny, bezárt ajtó. Lakói „lejjeb” húzzák meg magukat: a valamikori kamrában, néhány négy­zetméteren. Egy asztal, egy ágy és egy sparhelt a be­rendezés. Meg egy tévé, amely a világ híreit hoz­za Csurgónagymartonba a Nagy házaspárhoz. Február 16-án múlt 64 (!) éve, hogy örök hűséget foga­dott egymásnak a porrog- szentkirályi templomban Hor­váth Julianna és Nagy Sándor. Az esküvőnek már csak né­hány emlékképe dereng. A házigazda nem tudja, sokan voltak-e a lagziban, arra azonban emlékszik, hogy há­rom napig tartott a vigasság. Még borjút is vágtak. Hogy mi­lyen nótával kérte ki Horvát- hék legnagyobb lányát, bár­mennyire is erőlködik, nem tudja megmondani... — Porrogi lány volt Juliska — meséli a 85 esztendős Nagy Bándor, miközben a kö- lyökmacskát leparancsolja az asztalról. — Három lány volt eladósorban. Én rögtön bele­szerettem Juliba. Húszéves voltam, ő meg tizenhat, ami­kor megismerkedtünk. Hama­rosan össze is házasodtunk, és azóta együtt vagyunk. — Nagyon jó az uram — veti közbe Juliska néni, aki a tűzhely melegét vigyázza. — Tanult szakmája ugyan nincs, de mindenhez ért. Mindent megcsinált a ház körül. Hallgatom a feketébe öltö­zött asszonyt. Párás tekintet­tel mesél a régmúltról, s arról, hogy már nem tudja megfőzni az ebédet. Néhány házzal odébb lakó lánya hozza az ét­ket. Nézem erőltetéstől gö- csös ujjait; az átdolgozott élet nem múlt el nyomtalanul. Ar­cán finom ráncok. Még most, nyolcvanesztendősen is őrzi egykori szépségét... Ismerősöm a nyugdíjasér­dekek mellőzése idején, hó­napokkal ezelőtt azt mondta: figyeljem meg, a parlamenti választások közeledtével mennyire megváltoznak majd a vélemények, a pártkorifeu­sok egymást túllicitálva ígér­nek szépet és jót a nyugdíja­soknak, csakhogy megsze­rezzék voksaikat. Csaknem hárommillió nyugdíjasról van szó — ez a szám már nyom valamit a mérleg serpenyőjé­ben, szavazatszámlálás ide­jén! A közelmúltban, amikor a márciusi nyugdíjemelés mér­tékéről és visszamenőleges hatályáról szavazott a parla­ment, nem is nyomta meg senki a „nem” gombot, nem úgy, mint korábban, amikor hasonló kérdésben kellett döntenie a Tisztelt Háznak... Az országos nyugdíjasszö­vetség, illetve kamara válasz­tási együttműködésben álla­podott meg egyes, a választá­— Jóból, rosszból egyaránt kijutott nekünk — jegyzi meg Nagy Sándor. — A munka volt a mindenünk. Dolgoztam a té- eszben. Elmentem a cséplő­gép mellé kévevágónak, és parkettát is gyártottunk. Voltak lovaim, marháim. De ahogy az erőm csökkent, nem tartok már állatokat, csak néhány tyúkunk van. A faluban csinál­tam ennek-annak egy-egy kapa-, ásó- vagy kaszanyelet. De most már azt sem. Akinek kell, menjen be Csurgóra! Van ott bognár, majd az csinál neki. A parányi konyha falán fényképek. A házigazda hú­sokon induló pártokkal, ame­lyeknek a választási prog­ramja találkozik a nyugdíjasok érdekeivel. Ugyanakkor itt is, ott is elhangzott a kérdés: mi­ért kötelezik el magukat az or­szágos nyugdíjasszervezetek; miért előlegezik meg ennek a széles társadalmi rétegnek a voksait ennek vagy annak a pártnak? Hasonló véleménye­ket a közelmúltban a tévében is hallhattunk: az ott nyilatkozó nyugdíjasok kijelentették, hogy őket nem érdekli, milyen megállapodást és kivel kötött az országos szövetség, őket a saját meggyőződésük, a helyi tapasztalataik vezetik majd, amikor szavazni mennek. (Aligha véletlen, hogy Knoll István filmrendező, a Nyugdí­jas klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövet­ségének elnöke nemrég arról tájékoztatta a nyugdíjasok he­tilapjának olvasóit, hogy szö­vetségük — alapszabályuk és szár apja, egy szem lányuk képe. De az unokáról és a két dédunokáról is készült felvé­tel. Mindennap szemügyre veszik a fotográfiákat, s kutat­nak emlékeik között. — Tudják, nekünk már nem kell semmi. Mindenünk meg­van — mondja Juliska néni. — A lányom megfőz, van mit en­nünk. Különleges igényünk pedig nincs. Az öreg meg nem nagy étkű, csak legyen meg neki a napi fél liter bora. A kép kedvéért összeölel­keznek. Úgy, mint azon a 64 év előtti téli napon. Aztán rak­nak a tűzre. Őrzik a parazsat. Lőrincz Sándor tevékenységük szellemében — „egyetlen párttal sem kötött és nem köt választási együtt­működési megállapodást.”) Azt csak helyeselni lehet, ha a döntésnél valóban objek­tív megítélés irányítja a nyug­díjasokat. Mert aligha való­színű, hogy az a nyugdíjas, aki valamelyik pártnak meg- győződéses tagja, szavazás­kor csak azért fordít hátat sa­ját pártjának és önön lelkiis­meretének, mert erre buzdítja a nyugdíjasok zömét tömörítő szövetség, a szövetséget is tagjai sorában tudó kamara, hogy a nyugdíjasok pártjának vagy a kisnyugdíjasok pártjá­nak megint másirányú ösztön­zéséről ne is szóljak. Amire biztatni lehet s kell is a nyugdíjasokat: minél na­gyobb arányban vegyenek részt a májusi választásokon. És arra, hogy ott éljenek de­mokratikus jogaikkal, érvé­nyesítsék egyéni véleményü­ket. Fontos, hogy a nyugdíjas döntése a saját lelkiismereté­nek szavával találkozzon! Eb­ből neki is, a társadalomnak is csak haszna származhat. Hernesz Ferenc A megyei nyugdíjasszö­vetség 1993-ban is sokat tett azért, hogy összefogja, tár­sadalmi tömörülésbe vonja a Somogybán élő nyugdíjaso­kat: segítette újabb szerve­zetek létrejöttét, képviselte a nyugdíjasok érdekeit a kü­lönböző megyei és országos fórumokon, s közreműködött a nyugdíjasok anyagi hely­zetét javító gazdasági javas­latok kidolgozásában. A gyakorlat során jól működtek és hasznosnak bizonyultak a kialakított munkakapcsola­tok, és hatékonyabbá vált a rászorulók segítése azáltal, hogy „föltérképezték” a me­gyében élő nyugdíjasok szociális helyzetét, életkö­rülményeit. Közreműködött a megyei szövetség — nemcsak er­kölcsi támogatással, hanem anyagi részvétellel is — a kulturális, művelődési és szórakozási igények kielégí­tésében, s nem kis része volt abban, hogy Csurgón például a zord tél ellenére ki­tünően sikerült a megyei nyugdíjas-„Ki mit tud?” lebo­nyolítása (az idén Nagyatád lesz a rendezvény hely­színe, s azt tervezik, hogy a megyei szövetség megpá­lyázza az országos döntő megrendezésének jogát). Emlékezetes eseményként tartják számon a buzsáki nyugdíjasnapot is. A megyei nyugdíjasszö­vetség elnöke kiemelte a ta­valyi társadalombiztosítási választásokat, az azokban való közreműködést, az ön- kormányzatok megalakítá­sának jelentőségét, illetve az idősek világnapjáról való megyei megemlékezést. Részletesen szólt az idei — Hamarosan befejeződ­nek Kaposváron a Szak- szervezetek Székházában rendezett klubdélutánok, s már most elmondható: ezút­tal is sikeres volt egyesüle­tünk és a Háziasszonyok Klubjának közös rendez­vénysorozata — hallottuk Székely Sándortól, a Kapos­vári Nyugdíjasok Egyesüle­tének elnökétől. — Nagy ér­deklődés kísérte az előadá­sokat, s ez a körültekintő témaválasztást tanúsítja, a jó előkészítést dicséri... A nyugdíjasegyesület el­nöksége hozzálátott az idei parlamenti választásokról, a részvétel fontosságáról. Külön — napirenden kívüli — témává kerekedett Kis­deák Mária felszólalása. A Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője ugyanis körérdekű tájékozta­tóval kezdte, majd kérdé­sekre válaszolva a választ­mányi ülés nyugdíjügyekkel foglalkozó tanácsadójává vált...Tőle hallhatták a részt­vevők — egyebek mellett —, hogy a méltányos nyugdíj- emelés (ami az úgynevezett kivételes nyugdíj helyére lé­pett) alapja számos szociális szempont között az anyagi rászorultság, s ennek meg­ítélésében a nyugdíjasegye­sületek sokat segíthetnek a nyugdíjbiztosítónak. Somogybán az idén 13 millió 611 ezer forint áll ren­delkezésre méltányos nyug­díjemeléshez, és csaknem 3 milliót fordítanak a nyugdíja­sok segélyezésére. A méltá­nyossági nyugdíjemelés havi összege 600-2000 fo­rint között van, tehát fokozott differenciálásra kínálkozik lehetőség, s ennek érvényt is kell szerezni az igények elbírálásánál. A segély ösz- szege évi egyszeri alkalom­mal legföljebb 15 ezer forint lehet. Mivel a méltányos eme­lést, illetve a segélyt a to­vábbiakban a nyugdíjasok érdekképviseleti, érdekvé­delmi szervezeteinek képvi­selői kérhetik a rászorulók részére, a közeljövőben a nyugdíjbiztosító szakembe­reivel közös tanácskozásra ülnek össze, hogy megbe­széljék az ajánlással, véle­ményezéssel kapcsolatos tennivalókat. H. F. kirándulások szervezésé­hez. Tavaly és az előző években sokan érdeklődtek a különböző programok iránt, s néha bizony, szük­ség volt rá, hogy egyes uta­kat újabb résztvevőkkel megismételjenek. Az első tavaszi kirándulást az idén Pécsre szervezik: március 19-én indul a cso­port a baranyai „fővárosba”. Május 13-án és 14-én wil- lach lesz az úticél. A kirándu­lásokról érdeklődni, illetve azokra jelentkezni az egye­sület kaposvári központjá­ban lehet (Fő utca 37-39). Mariska néni halai Ismeretes a halféléknek az egészségre gyakorolt jóté­kony hatása. Ezért van-e, vagy a böjtre való tekintettel, de tény: ebben az időszak­ban megnőtt a kereslet a ha­lak iránt. Februárban mi is ellátogat­tunk a Kapomérő és Kaposfő közötti halastavakhoz, ahol a tulajdonos — mint a fagyit Bagaméri — a halait maga méri. Dideregve néztük, amint a ficánkoló halak Ma­riska néni kezének közvetíté­sével bámulatos gyorsaság­gal és ügyességgel kerültek a jéghideg vízből a mérlegre. — Nem kapott még reumát a keze? — kérdezte egyi­kőnk. — Á, lelkem. Hamarabb megkapja a nyavalyákat az, aki állandóan kíméli magát — mondta. Külön szolgáltatásként — kérésünkre — még elvégezte a megvásárolt halak fialta­tását” is. KerTi SÚGNAK INNEN, ÍGÉRNEK ONNAN... Lelkiismeretük szavára hallgassanak a nyugdíjasok A nyugdíjasok országos érdekképviseleti szervezetei­nek vezetői többször hangoztatták: nem pártokat, hanem programokat támogatnak az idei parlamenti választások során, s erre buzdítják nyugdíjas társaikat is szerte az or­szágban. Olyan programok mellé állnak, hangsúlyozták, amelyek a nyugdíjasok érdekeit védik. Klubdélutánok után kirándulások

Next

/
Oldalképek
Tartalom