Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-28 / 73. szám

1994. március 28., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 7 Zsák a foltját... Kutyaürülék begyűjtésére szolgáló zsákokból nyílt kiállí­tás Amszterdamban, a város­házán. A zsáktárlat céljfe első­sorban annak tudatosítása, hogy lépni kell a gyalogos köz­lekedés biztonsága érdeké­ben. Amszterdamban a bírság kutyaürülék cserben-, illetve helyben hagyásáért 85 holland forint, csaknem 45 amerikai dollárnak megfelelő összeg. A pénznek nincsen szaga, az eső áztatta ürüléknek viszont igen, tehát az igazi megoldás, azonnali eltakarításra szok­tatni az ebtartókat. A kiállítá­son, mondhatni zsákszámra akadnak zsákok, a kisebb, szinte zacskócskáktól az öblö­sebb, nagyobb kapacitású pat­tintható szájú modellekig. Amszterdam történelmi belvá­rosának mind a kétezer kutya- tulajdonosa — ennyien vannak a nyilvántartásban —- ingyen kap egy begyűjtőt, mármint fe­jenként egyet. A zsáktárlat ugyan Sándor, József, Bene­dek napok táján nyílt meg, de nem azért, mert ők zsákban hozzák a... meleget. Dutyidata Az történelem során rabos­kodó, kegyetlen körülmények között tartott börtönlakók bizo­nyára irigyelnék 2000 kései olasz „kollégájukat”: nekik ugyanis nem kell sem gályán evezniük, sem követ törniük. Ők a modern kor elítéltjei, de meglehet, hogy szabadulásuk után is rabok lesznek, csak éppen a számítógépeké. Egy olasz cég ugyanis számítógé­pes adatfeldolgozással akarja rabolni a rabok idejét, termé­szetesen nem ingyen. A szá­mítógépes börtönprogram a közvetlen hasznon túl, segí­tene az elítélteknek a későbbi társadalmi visszailleszkedés­ben is, hiszen komputeres gyakorlattal felvértezve lépné­nek ki a börtönkapun, nem csupán zacskóragasztással ügyesített kezekkel. Kezdet­ben, — hogy lelkűk is kapjon némi táplálékot — műalkotá­sok adatait táplálják majd a gépekbe a „dutyidatások”. Disznóelkobzás Havannában Összehangolt közegész­ségügyi kampány keretében kiűzik a sertéseket a kubai fő­városból. Az intézkedésre az a nemrégiben hozott fővárosi tanácsi rendelet ad alapot, amely megtiltja a belső város­részekben mindenütt, a külső negyedekben pedig a sűrűn lakott tömbökben a sertések és más haszonállatok tartását. A közlés értelmében ma indul az akció, amelybe* a köze­gészségügyi szolgálat munka­társai mellett más szervek dolgozóit is bevonják — ösz- szesen mintegy 50 ezer em­bert. Az eddigi havannai el­lenőrzések során 26 ezer disznót koboztak el, mert „nem higiénikus körülmények között” tartották azokat. Vádemelési kvóta Moszkvában A moszkvai rendőrség ve­zetője az orosz főváros nyo­mozói számára kötelező vád­emelési kvótákat írt elő — kö­zölte a Kommerszant című lap. Az erről szóló, az egykori szovjet tervutasításos rend­szerben követett gyakorlatot újjáélesztő rendelkezést nem­rég írta alá a moszkvai városi rendőrség vezetője, Vlagyimir Pankratov. Az okmány a töb­bek között előírja, hogy köz­törvényes ügyekben a vád­emeléseknek az év végéig el kell érniük a negyvenhatezret, ami 23 százalékos növeke­dést jelentene. Mutasd meg az írásodat, és megmondom, hogy ki vagy Az irigységről Az őszinte emberi kapcso­latok gyakori megrontója az irigység. Az embernek ez a negatív tulajdonsága eltor­zíthatja a személyiséget. Az emberi kapcsolatokban ez a negatív tulajdonság az ego­izmussal összefüggésben, hiúság és becsvágy alapján alakul ki. Az irigy emberre jellemző a másokkal történő összehason­lítás és ennek alapján a meg- rövidítettség érzése szempont­jából. Az irigy ember szinte be­tegesen vágyik arra, hogy akire irigy, valami úton módon bajba kerüljön. Ez legtöbbször az erősen irigy embert boldoggá teszi. Az irigység általában ak­kor mutatkozik meg erőtelje­sebben, amikor az illető egyén nem találja meg helyét a kö­zösségben, alapvető megélhe­tési gondjai vannak, és ebből a kiutat nem tudja megtalálni. Kevésbé érzi sikeresnek ma­gát — a környezetében élők­höz képest. Az irigység általában az is­merősök között nyilvánul meg a legjobban. Sokszor átcsap­hat gyűlöletbe is — különösen akkor, ha az illető sikereit, előmeneteleit nem a kiérde­melt módon szerezte meg, ha­nem az erkölcstelenség külön­böző útjait választva érte el. Az irigységnek ez a megnyilvánu­lási formája tehát az igazság­osság gyökeréből táplálkozik, és fontos jelzője lehet bizonyos nemkívánatos dolgok megvál­toztatásának. Ekkor az irigység már keveredik a közösségi ember elítélő magatartásával. Ez a magatartás bizonyos visszafogottságra készteti az embert, és törekszik arra, hogy a másokat irritáló „fölényét” le­hetőleg ne fitogtassa — külö­nösen, ha azokat nem a becsü­letes úton szerezte meg. Az irigység hatalmas erőket tud megmozgatni az élet minden területén, és gyakran egyéb tu­lajdonságokkal társulva fejti ki hatását. Amennyiben az irigy­ség az igazság köntösében je­lenik meg és nem alaptalanul, úgy — bármilyen furcsán is hangzik — fontos személyiség- formáló tényező lehet pozitív irányban is. Az irigységnek igen sokféle változata van, at­tól függően is, hogy mire irá­nyul. Bármilyen jellegű is az irigység, bennük közös vonás­ként a másokat mindenáron való megrövidítés vágya jele­nik meg. Az irigység megnyil­vánulásának sajátos esetével találkozhatunk az irigy barátnő kapcsolatában, aki igyekszik a társának teljes bizalmába fér­c konstruktív, hajlékony C' energia, kiemelés, alkotási vágy & kapzsiság O t bosszúvágy lendületes, vállalkozó G elrejtett vágyak e ravaszság c műszaki érdeklődés számító normális kapcsolata. Az irigy barátnőt a gyűlölet mellett a pesszimizmusa is jellemzi. Milyen jelek árulkodnak az irigy barátnő kézírásában? A jellemzőbbek (lásd az 1. és 2. számú ábrát): — bal tendenciájú írás (ala­csony formanívójú írásnál) — jól bezárt betűk, amelyek nem kapcsolódnak a követ­kező betűhöz, ez elsősorban a „b” betűnél látható — hirtelen befejezett bet­űvégződések a középső zóná­ban — az „m” betű második és harmadik szára alacsonyabb az elsőnél. Az irigység mellé társulhat a barátnő rosszindulatúsága is. Ezt a fenti jeleken kívül mutatja (xt-Tvla’ 1. ábra i îoov/^a. frncá< %^QrcI kőzni, és igyekszik mindent megtudni róla — a legbensőbb titkait is. Amennyiben a szer­zett információk alapján a ná­lánál kedvezőbbnek ítéli barát­nője sikereit, kilátásait és egyéb hasznos tulajdonságait, az irigység csak fokozódik, és olykor a gyűlöletbe is átcsap­hat. Mindezek a tulajdonságok kimutathatók a kézírásban. Egyes esetekben az arckifeje­zésben is megmutatkozik. Az irigység befolyásolja a vérke­ringést is, ami bizonyos fokú sápadtságot idéz elő, vérkerin­gési zavart okoz, ami termé­szetesen a kézírásban nyomot hagy. A „sárga irigység” kifeje­zés valószínű, hogy innen ered. A legtöbb irigy barátnő a legfondorlatosabb módon igyekszik ártani a barátnőjé­nek, s ezt igen jól palástolja. Természetesen ezek a mes­terkedések előbb-utóbb kide­rülnek, amelynek következmé­nye kettőjük kapcsolatában kétféle lehet: rövidebb ideig tartó vagy örök harag, vagy — a legjobb esetben — az irigy­ség olyan kényszerítő megol­dásokat produkál, amelyek ket­tőjük egyenlő-értékűségét hozzák létre. Ilyenkor a másik fél az irigy barátnőt segíti átve­zetni kudarcain, megfelelő eg­zisztencia teremtésében, önérzetének emelésében. Ez esetben tehát helyreáll kettőjük 2. ábra az írás darabos vonalvezetése, helyenként a mázoltság, az el­túlzott hurkolások és az önzés jeleinek egész sora. (Folytatjuk) Dr. Lépőid Józsefné grafológus szakértő Ha kíváncsi személyiségraj­zára, pozitív és negatív tulaj­donságaira, másolja le ennek az írásnak első négy mondatát egy sima felületű papírra: írja meg korát és nemét. Négy má­sik mondatot is írhat (ezt több olvasónk is kérte), a megkö­töttség lényegében csak annyi, hogy semleges szöveg legyen — önmagáról ne áruljon el mást, csupán életkorát és ne­mét. Válasszon egy jeligét, s küldje be hozzánk! A beküldők közül sorsoljuk ki azt, akinek a jellemrajzát elkészítjük és kö­zöljük az újságban. — Kézírá­sát nem, csak a jeligét hozzuk nyilvánosságra, személyiségi jogának védelme érdekében. A borítékra írja rá: íráselemzés! Újabb levelek is érkeztek — ezeket is eljuttatjuk az írásszakértőhöz. Ismét fel­hívjuk olvasóink figyelmét: a grafológus csak a szer­kesztőségünkbe küldött jel­igés levelekre válaszol. Ez­úttal két levelet választot­tunk elemzésre. Dr. Lépőid Józsefné grafológus szakértő elemzés közben „Árva vagyok” - 31 éves nő Egész oldalnyit szentelt arra, hogy sajnáltassa ma­gát, mert árva és egyedül él. Még a közelgő ünnepre is hi­vatkozik levelében, milyen szörnyű lesz, nem kap és nem adhat ajándékot senki­nek. Kedves Hölgyem! Hát ilyent vagy hasonlót mások is tettek már velem. Sajnos, a trükk ezúttal sem vált be. Szóval lelepleződött. Az írás nem hazudik. Ön kifejezetten népes családot tudhat ma­gáénak. Több generáció él egy fedél alatt. írásából jól ki­vehető, hogy nem egy gyer­meke van. Minden tisztele­tem azé az anyáé, aki több gyermeket vállal és szüleiről sem feledkezik meg. A fér­jére viszont féltékeny. Ez az a pont, ami zavaró az ön csa­ládjukban. A békétlenségnek ez az alapja. Szerencsére nem nagy vihar közepette zajlik. Tud disztingválni, csak ketten tudnak róla. Gyerme­keit szigorúan, de odaadás­sal és önzetlenül neveli. Idé­zettel zárom a jellemzést: „A féltékenység minden nőnek már a vérébe van csep­pentve, gyűlöletének heve vetélytársai ellen irányul.” ,,Gond-(talan!?)” - 53 éves férfi Tessék már egybeírni a gondtalan szót. Semmi oka a panaszra, semmi kérdőjel. Egyértelműen jó a házassága. A gyermekeivel is elégedett, nagyon szereti őket. Munka­helyi gond sem nyomasztja lelkét. Fizikai munkát végez, de bírja energiával. Büszke arra, amit végez. Pontos a munkája. Igen, ezt így kell megélni. A boldogságtól nem kell félni, örülni kell. Ön ezt teszi. Társadalmunkban minden te­rületen ilyen kiegyensúlyozott, önmagával elégedett, egész­séges én-tudattal rendelkező dolgozóra lenne szükség. Rá­adásul jó humorérzéke van, ezért a társaság központja tud lenni. „Egy mulatságon ele­gendő vidámnak mutatkoz­nod, máris elragadó ember­nek mondanak” - a közmon­dás szerint. Gratulálok, mert férjként fi­gyelmes és hűséges. Korszagos jelentőségű mentőmunka indult Grimsby, a bűzbájos Sötét árny vetül Grimsby város bűzfelhőjére: meg­szűnés fenyegeti. Grimsby Nagy-Britannia — és Európa — egyik legnagyobb ha­lászkikötője, s mivel feldol­gozással is foglalkozik, messze földön hírhedt iszo­nyatos illata miatt. A rothadó halak orrkínzó bűze azonban nemhogy elret­tentette volna a turistákat, ha­nem épp ellenkezőleg: Grimsby valóságos „szagsztárrá” ma­gasztosult idegenforgalmi szempontból. Minden valami­revaló turistának, aki hamisítat­lan halászvidéki szagmintára kíváncsi, Grimsbyben kell na­gyot szippantania — írják a he­lyi prospektusok. Nos, ez a bűzbáj került ve­szélybe a környezetvédelmi, pontosabban levegőtisztasági előírások miatt. Grimsby halfel­dolgozó üzemeinek — amelyek jórésze állati takarmányt és eledelt készít a tenger adta fo­gásokból — korszerűsödniük kell, s ez tetemes szagveszte­séggel jár. Megfogyatkozik az illat a kikötő közvetlen környé­kén is, mert teljesen átépítik a viktoriánus kor óta szolgáló dokkokat, raktárakat, halpulto­kat. így aztán Grimsbyben nemsokára már csak egyetlen helyen szippanthat penetráns halbűzt az erre vágyó: a helyi halászmúzeumban. Ez az intézmény karolta fel a „bűzvédelem” ügyét. A tervek szerint palackozni fogja az év­századokon át terjengő szagot, mondhatni „korszagos” jelentő­ségű mentőmunkával. Az utolsó bűzbástya — így is be­cézik a helybelik a múzeumot — szagértői gárdája azonban nemcsak rothadó halbűzben gondolkodik, hanem további 23 más tengeri eredetű illattal is szeretne szolgálni. Tervezett termékcsaládjukból ízelítőül csupán néhány név: „Moszat- szipó”, „Tőkehallehelet”, „He- ringpára”. Az orrsokkoló kurió­zumokat kedvelő vevők, ha ki­nyitják a fiolát, bizonyára örömmel rikkantják majd: Bűz van, babám! Akadnak azért Grimsby lako­sai között olyanok is, akik nem orrainak a bűz megszűntére: a feldolgozó üzemek közelében élők. Ók nem bánják, ha örökre lekerül Grimsby a turistatérké­pekről. Tisztelt Olvasóink! Személyes találkozót szervezünk előfizetőink és dr. Lépőid Józsefné grafológus szakértő között. A találkozóra meghívót azoknak küldünk, akik új előfizetőt szereznek a Somogyi Hír­lapnak. Ha részt kíván venni a találkozón, kérjük, hogy az itt közölt megrendelőlapot kitöltve küldje be a Somogyi Hírlap Szerkesztősége címére (7400 Kaposvár, pf.: 31.). A borítékra írja rá: Találkozó. A beérkezett megrendelőlapokat számító- gépes nyilvántartásunkkal összevetjük, kézbesítőnk felkeresi az új előfizetőt, s azt követően küldjük a meghívót. Megrendelőlap Szereztem egy új előfizetőt a Somogyi Hírlapnak azért, hogy részt vehessek a dr. Lépőid Józsefné grafológus szak­értővel való találkozón. Az új előfizető neve: .............................................................. C íme:................................................;..................................... K érem, hogy a Somogyi Hírlap kézbesítő délelőtt, délután, este (a megfelelő részt húzza alá) keresse fel. Az új előfizetőt szerezte: Név:......................................................................................... Cím:......................................................................................... t v

Next

/
Oldalképek
Tartalom