Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-25 / 71. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. március 25., péntek Az MSZP a jelölőcédulákról Sokan félnek odaadni a jelö­lőcédulát, mert attól tartanak, hogy valahol, valakik feldol­gozzák a személyi szám által azonosítható adatokat — mu­tat rá Szabó Lajos Mátyás, a Magyar Szocialista Párt Bu­dapesti Tanácsának elnöke. A szocialisták mind a 32 buda­pesti választókörzetben indí­tottak egyéni országgyűlési képviselőjelöltet. Mint Szabó Lajos Mátyás kifejtette — an­nak ellenére, hogy vasárnap a XIII. kerületben elsöprő győ­zelmet arattak — nem tartja szerencsésnek, hogy a vá­lasztási kampány két hónap­jában időközi önkormányzati választásokra is sor kerül. Szerinte ugyanis a gyakori vá­lasztások csökkentik a későb­biekben a részvételi arányt. Mozdonyvezetők a közlekedés- politikáról A Mozdonyvezetők Szak- szervezete továbbra is a fog­lalkoztatásbiztonság és a kol­lektív szerződés vívmányai­nak megőrzését, a kockázat­hoz igazodó bérezést és a munkakörülmények javítását tartja stratégiája főbb elemei­nek. Nélkülözhetetlennek tart­ják a közlekedéspolitikai kon­cepció mielőbbi kidolgozását. Az eddig megismert kormány­zati elképzelések, azonban inkább aggodalmat, mintsem elismerést váltottak ki az ér­dekképviseletben. Iskolaigazgatók a kábítószer ellen Csongrád megye közép- és általános iskoláiból mintegy 150 igazgató fogadta el a me­gyei rendőr-főkapitányság meghívását arra az értekez­letre, amelynek témája a kábí- tószerfogyasztás és -keres­kedelem megelőzése volt. Bár pontos statisztika nincs, a ká­bítószerrel kapcsolatba kerül­tek számát 2000-2500-ra be­csülik Csongrádban. A rend­őrség az igazgatók segítségét kérte a megelőzéshez. Kisebbségi Kerekasztal A Kisebbségi Kerekasztal állásontja szerint, a kisebb­ségi törvény elfogadása után sem történt jelentős fordulat Magyarország kisebbségi poli­tikájában. Ennek oka, hogy a nemzetiségek parlamenti képviselete meghiúsult — mondta Lásztity Péró a Ki­sebbségi Kerekasztal ügyve­zető elnöke. Budapesten tar­tott sajtótájékoztatóján. Kie­melte még, hogy a mai napig sincs kisebbségi ombudsman, nem valósultak meg a kisebb­ségi önkormányzatok. Fel­hívta a figyelmet a nemzeti­ségi oktatás hátrányos feltéte­leire és arra is, hogy a Nem­zeti Alaptanterv Tantervi alap­elveinek megfogalmazásánál nem kérték ki a kisebbségi ér­dekvédelmi szervezetek vé­leményét. Véletlen volt a szoborrongálás Önként jelentkezett a rend­őrségen a szolnoki Kos- suth-szobor megrongálója. Mint ismeretes, az elmúlt hét péntekjén felavatott Kossuthot ábrázoló bronzszobor kardjá­ból vasárnap délután valaki le­tört egy félméteres darabot, és azt a helyszínen hagyta. Vö­rös Miklós szolnoki rendőrka­pitány. A szoborcsonkítás a fi­atalember elmondása szerint véletlenül történt. A Szonda Ipsos felmérése Helycsere a lista élén A politikusok népszerűsége a Dunántúlon A Szonda Ipsos havonta ké­szített politikus-népszerűségi listájának élén az év elejéhez képest februárban egy hely­csere történt: a legutóbb még második Horn Gyula négy pon­tot veszítve immár Fodor Gá­bor mögött a harmadik, aki vi­szont januári felmérésünk óta valamelyest erősített a pozí­cióin. Mindazonáltal a köztársa­sági elnök népszerűsége oly mértékben nagyobb a névsor­ban szereplő többi politikushoz képest, hogy mostani, négypon­tos visszaesése sem tudta meg­ingatni stabil első helyét. Megfogyatkozott az év első hónapjához képest Nagy Ta­más és a szocialista lista har­madik helyén található Békési László népszerűsége is: az előbbi öt, az utóbbi hat ponttal kapott kevesebbet ebben az or­szágrészben. Számottevően előrelépett viszont a két liberális párt, az SZDSZ és a Fidesz or­szágos listavezetője. Kuncze Gábornak öt, Orbán Viktornak pedig négy ponttal adtak többet az itteniek februárban. Ezzel Kuncze a 13-ról a 6. helyre ke­rült, Orbán pedig korábbi 14. he­lyét a 7-re cserélte fel. Igaz, po­zíciójuk javulását a januárban még előttük állók egy-két pontos (önmagában nem jelentős) visszaesése is elősegítette. Az MDF listavezetőjének, Bo- ross Péternek hónapok óta tartó, miniszerelnökké való ki­nevezésével magyarázható pontszámnövekedése megállt, így jelenleg a 14. helyen talál­ható, közepesnek mondható ro- konszenvpontszámmal. A nem­rég kinevezett belügyminiszter, Kónya Imre megítélése negatí­vabb lett: négy ponttal kisebb osztályzatot kapott, mint egy hónappal ezelőtt. Ami politikusaink ismertségét I SZONDÁI □ □ KID IPSOS illeti, elmondható, hogy a vá­lasztások közeledtével a nyilvá­nosság egyre nagyobb növeke­dése, valamint a belpolitikai, pártpolitikai tárgyú hírek, riport­műsorok szaporodása révén a megkérdezettek mind nagyobb arányban és egyre több politi­kust ismernek meg. A legismer­tebb továbbra is Göncz Árpád, s őt az FKGP elnöke, Torgyán József követi. Boross Péter mi­niszterelnök ismertsége az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt, és ez a trend február­ban is folytatódott; újabb négy százalékkal gyarapodott az őt ismerők köre. A legnagyobb arányú növekedést azonban Gál Zoltán, Zwack Péter és Ki­rály Zoltán ismertsége mutatta. Őket a januárihoz képest 10-20 százalékkal többen ismerték annyira, hogy értékelni is tudták munkájukat, személyiségüket a nekik ítélt pontokkal. A politikusok népszerűségi és ismertségi mutatói az ország nyugati megyéiben (Változások az előző hónaphoz képest) Nyugati országrész Ország Nyugati országrész Ország ismertség ismertség népszerűség népszerűség Göncz Árpád (%) (%) Göncz Árpád február változás febr. vált. 94 95 76-4 78-2 Torgyán József 92 94 Fodor Gábor 66 +2 65-2 Boross Péter 91 92 Horn Gyula 62-4 65-3 Jeszenszky Géza 90 90 Palotás János 60-1 62-1 Pozsgay Imre 89 88 Király Zoltán 59-1 59-1 Orbán Viktor 88 90 Kuncze Gábor 59 +5 59 +3 Horn Gyula 87 90 Orbán Viktor 58 +4 58 +3 Palotás János 87 88 Für Lajos 58-1 59 +1 Surján László 85 86 Deutsch Tamás 57-2 59 0 Csurka István 85 85 Pető Iván 56 0 57 +1 Für Lajos 84 86 Nagy Tamás 54-5 56-3 Kónya Imre 84 85 Surján László 53-3 53-3 Pető Iván 81 82 Zwack Péter 53-3 52-3 Király Zoltán 80 78 Boross Péter 53 0 53 +3 Fodor Gábor 78 79 Kövér László 52 +3 50 0 Deutsch Tamás 76 77 Békési László 52-6 55-3 Békési László 71 68 Gál Zoltán 52 +1 53-1 Zwack Péter 71 69 PozsgayImre 48-2 49 0 Lezsák Sándor 70 69 Lezsák Sándor 45-2 46 +2 Kuncze Gábor 64 65 Kulin Ferenc 45-2 46 +2 Thürmer Gyula 63 60 Jeszenszky Géza 39 0 43 +4 Gál Zoltán 58 41 Kónya Imre 36-4 39 +3 Kulin Ferenc 44 44 Torgyán József 35 +1 31 0 Kövér László 41 39 Csurka István 32 +2 31 +2 Nagy Tamás 39 38 Thürmer Gyula 26 0 24 +1 Az adatfelvétel ideje: 1994. február. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkér­dezés. A megkérdezettek száma: 937 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 289 a Dunántúl lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idő­sebb állandó dunántúli lakóhely- lyel rendelkező magyar állam­polgár. Az alapsokaság és a megkér­dezettek összetétele korcso­port, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet je­lent. Az azonos pontszámú poli­tikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepel­tetjük. Ferenczy Europress Somogyi bíró osztrák jogászkonferencián Maffiák és kapcsolataik Az osztrák bírói egyesület büntetőjogi és kriminológiai konferenciát rendezett Ot- tensteinben. Ezen Magyar- országról dr. Makai Lajos megyei büntetőbíró, a Ma­gyar Bírói Egyesület elnök­ségének tagja vett részt. A részvétel lehetőségét az a baráti és szakmai kapcsolat te­remtette meg, amely az utóbbi időben a Bécsi Büntető Bíróság és a Somogy Megyei Bíróság között kialakult. Dr. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíró­ság elnöke — élve a jelenlegi nagyobb önállósággal — ke­reste a külföldi jogász szerveze­tekkel a kapcsolatot. Ebben ki­tűnő partnerra talált dr. Günter Woratschban, a Bécsi Büntető Bíróság és a Nemzetközi Bírói Egyesület korábbi elnökében, aki egyebek mellett azt is elő­mozdította, hogy a Magyar Bírói Egyesületet felvegyék a Nem­zetközi Bírói Egyesületbe. A ba­rátság első lépéseit — a somo­gyi és osztrák jogászok csereü­dülése és sport találkozói után — szakmai együttműködés, (így az ottensteini meghívó is) követte. — Az ottensteini büntetőjogi és kriminológiai továbbképző konferencia nemzetközi jelen­tőségű — mondta dr. Makai La­jos. — Az évente sorra kerülő rendezvény az osztrák jogászé­let legjelentősebb eseménye. Az idei tanácskozáson, ame­lyen a külföldiek között volt a francia bírói egyesület főtitkára is, az előadók elsősorban elmé­leti kérdésekkel foglalkoztak. Ezt a résztvevők gyakorlati ta­pasztalatokkal egészítették ki. Az elmélet és a gyakorlat eme érdekes ötvözetének közép­pontjában olyan — sajnos, ná­lunk is aktuális — kérdések sze­repeltek mint a pénzmosás, a szervezett bűnözés, a kábító­szer kereskedelem, a bűnözők visszailleszkedése a társada­lomba. Az előadók a szervezett bű­nözés és a kábítószer-kereske­delem alakulásáról nagyon le­hangoló képet festettek. Azt jó­solják, Ausztriában a szervezett bűnözés hat éven belül olyan méreteket ölt, hogy a rendőrség már képtelen lesz megbirkózni vele. Különösen nagy gondot okoz az olasz maffiánál is erő­sebb orosz maffia, amely jelen­leg mintegy 4 ezer csoporttal dicsekedhet. Ezek egy része már kapcsolatot teremtett a dél­szláv hasonló szervezetekkel, és különösen a fegyver-, vala­mint a kábítószer-kereskede­lemben tüsténkedik. Az utóbbi­nál — úgy látszik — kifogyhatat­lanok az ötletekből. Nemrég el­fogtak olyan szállítót, akinek a testébe másfél kiló heroint ope­ráltak, és nehézkes mozgása miatt bukott le. Az előadók rá­mutattak: a szervezett bűnözés jelentős mennyiségi és minő­ségi váltás előtt áll. A védeke­zést legtöbben a különböző or­szágok bűnüldöző szervezetei­nek összefogásában látják. Némelyek szerint a bűnözés megelőzésében a büntetés ha­tástalan, és a társadalom haté­konyabb önvédelmében látják a megoldást. — Az osztrákok szeretnék, ha a legközelebbi konferenciá­jukon lenne somogyi előadó is. Arra biztattak: válasszak ki a magyar joggyakorlatból széle­sebb érdeklődésre számot tartó témát, és beszéljek róla — mondta dr. Makai Lajos. Hozzá­fűzte: ebben a döntés még hátra van. Ami biztos: a kapcso­latépítésben újabb előrelépés történt: a korábbi terveinknek megfelelően sikerült egy bíró­sággal is — a wienerneustadti- val — együttműködést kialakí­tani. Az idén Somogyból 12-en kapnak lehetőséget kiutazásra, április 11-én pedig egy polgári ügyekkel foglalkozó bíró és egy fogalmazó indulhat tőlünk Ausztriába szakmai tapaszta­latcserére. Szegedi Nándor Fórum a választásokról Az 1994. évi választás nem csak politikai, hanem átfogó nemzeti ügy is, mivel a válasz­tásokon való részvétel és a vá­lasztás eredménye garantálja az Országgyűlés, valamint az ennek felelős állami szervek le­gitimitását. Ezért fontos, hogy minél több polgár éljen választó­jogával — hangsúlyozta Zsuffa István, a BM helyettes közjogi államititkára szerdán Budapes­ten, az Alapítvány a Választá­sokért szervezet kuratóriuma rendezett tanácskozáson. Az eszmecserén az országgyűlési választásokkal kapcsolatos tud­nivalókat vitatták meg. Mi a teendő lakcímváltozáskor? A választópolgárok nyilván­tartása, értesítése a települé­sek személyi és lakcímadata­ira épül. Akinek tehát a válasz­tások előtt a lakáscíme meg­változott, az az új lakóhely szerint illetékes jegyzőtől kér­heti felvételét a választók nyil­vántartásába. A kéréshez azonban csatolni kell a ko­rábbi lakóhely jegyzőjének igazolását arról, hogy a ké­relmező az ottani nyilvántar­tásban valóban szerepelt. Még a szavazás napján, a szavazatszámláló bizottságtól is kérhető a nyilvántartásba vétel, leadhatja a voksát min­denki, aki be tudja mutatni a helyszínen a régi lakóhelyéről hozott jegyzői igazolást. Hasonló a teendője annak is, aki munkavégzés, beteg­ség vagy bármilyen más okból a szavazás napján távol van a lakásától. Május 8-án, a hét végén már bizonyára sokan a telkükre vagy a nyaralójukba utaznak. A lakóhelyük szerint illetékes jegyző igazolásával ők is szavazhatnak abban a szavazókörben, ami éppen a legközelebb esik tartózkodási helyükhöz. Ilyenkor ugyanis az igazolás kiállításával egy- időben törlik őket az otthoni választási névjegyzékből és rögzítik azt is, hogy a kérel­mező hol kívánja leadni sza­vazatát. E jegyzői igazolások törvényes keretek között a szavazást megelőző napon, szombat délután 16 óráig kér­hetők személyesen vagy meghatalmazott útján. Annak, aki olyan távol került lakóhelyétől, hogy az átigazo­lás megszerzésére személye­sen nincs módja, a törvény le­hetőséget ad, hogy kivétele­sen ajánlott levélben kérje a választói jog „áthelyezését”. Ennek a levélnek azonban a szavazást megelőző ötödik napig meg kell érkeznie a hi­vatalhoz, hogy még időben — legkésőbb a szavazást előtti napra — megküldhessék az igazolást a kérelmezőnek. A levelet a választópolgár cí­mére küldik, s a hivatal tértive- vénnyel köteles feladni, így garantáltan nem veszhet el. Az igazolás kiadásához a tör­vény értelmében minden ké­relmezőnek meg kell adnia a személyi azonosító jelét. Fontos tudnivaló: az igazolá­sokat kérő választópolgárok adatait a szavazás tisztasága érdekében az Országos Válasz­tási Bizottság ellenőrizheti. Ez­zel kívánják megakadályozni, hogy bárki több helyen, több­ször szavazhasson. Egyébként a választói névjegyzéket min­denki megtekintheti, ezeket előre meghirdetett időpont­ban, legalább 10 napra, köz­szemlére ki kell függeszteni a polgármesteri hivatalokban. A választójoggal nem rendelkezők jegyzéke titkos, ebbe az érintett személyen, a bíróságon, illetve a választási bizottságok és munkacsoportok tagjain kívül más nem tekinthet be. N. Zs. Politikai biliárd Ha matematikus szemmel nézzük, a profi biliárdozó ki tudja számolni, hogy négy óra, vagy akár négy nap múltán hol tart a golyó, amit meglökött. Elméletben. A versenyző azonban kénytelen azzal szembenézni; emitt kicsit kopott a golyó, amott az asztal nem túl egyenletes, esetleg a dákó ferde — s már lőttek is a precíz számításuknak. Előfordulhat, hogy így járnak a szép ígéreteket harsogó országgyűlési jelöltek is:be- válthatatlanná válnak majd ígéreteik. Ha gyakorló biliárdosok, talán majd arra fogják; megkopott, egyenetlen a külföldi tá­mogatás, vagy ferde elképzelései vannak az ellenzéknek, s ők emiatt nem képesek teljesíteni az ígérteket. Kicsiben minden hasonlít arra, ami nagyban folyik. A világ- egyetemben a nap körül épp úgy keringenek a bolygók, mint a sejtjeinket felépítő atomokban az alkotórészek. A hegy or­mát is formázza valamiképp a kőszikla, vagy az arról levált darabka. Eképp a politikust is megismerni pártjáról; kinek vál­lalja múltját, jelenjét, s a jövőben — a sikeres jövőben! — sze­repet akar vállalni. Úgy csalnak fönt nagyban, mint az önkor­mányzatoknál kicsiben. Ám az embereket nehéz tartósan becsapni. A történelmet hibáztatni ostobaság, hiszen a történelem nem gondolkozik, nem követ el hibákat — már csak azért sem, mert nincs célja. A politikusok cselekednek önérdekből, netán vélt közérdekből. Akad persze, akinek gondolatai közel esnek a mindennapokhoz, az egyszerű ember keserveihez. Közülük is választhatunk — négy évenként. Czene Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom