Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-25 / 71. szám

I 6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. március 25., péntek Ma kezelődnek az országos fuvolaverseny elődöntői F uvolasztárok Kaposváron Tegnap este a Szakszervezetek Művelődési Házában harsant fel a Tavaszi Fesztivál szignálja a Bogáthy József által irányított zeneiskolás rézfúvósok előadásában. Az ün­nepi köszöntők után a Vienna Flautists bécsi fuvolaegyüt­tes koncertjével nyitották meg az I. Jeney Zoltán Országos Ifjúsági Fuvolaversenyt. Gazdasági igazgató a főiskolán Kockázatot, ötletet a képzés sem nélkülözhet A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola gazdasági igazgatója, Vas Ferenc azok közé tartozik, akik nem szíve­sen nyilatkoznak munkájukról, még kevésbé az elismerés­ről. Több mint tíz éve intézi a felsőoktatási intézet ügyeit. Vas Ferenc, a tanítóképző gazdasági igazgatója Fotó: Török Anett Tavaszi fesztivál Szombathelyen A vasi megyeszékhely évezredes kultúráját bemutató videofilm premierjével meg­nyílt a szombathelyi Tavaszi Fesztivál, mely 10 napon át kapcsolódik a hasonló nevű budapesti fesztivál rendezvé­nyeihez. Az immár negyedik alkalommal szervezett ren­dezvénysorozaton fővárosi, külföldi és helyi művészek lépnek fel olyan nívós produk­ciókat bemutatva, mint a Ca- pella Savaria előadásában Johann Sebastien Bach: Máté Passiója, a Győri Balett etűd­jei; a Kaposvári Csiky Gergely Színház interpretálásában Brecht: Koldusoperája. A Pé­csi Nemzeti Színház pedig Er­kel: Bánk Bánját adja elő. Nagy sikerre számíthat a Rippl-Rónai tárlat is. Kossuth Lajos és a nagyhatalmak Kossuth Lajos és a nagyha­talmak címmel nyílt kiállítás a Magyar Országos Levéltár­ban. Több mint száz írásos dokumentumot és néhány személyes tárgyat mutatnak be az 1849-1866. közötti idő­szakból. A tárlatra kiadott ka­talógus felidézi, hogy Kossuth az 1848-49-es szabadság- harc idején megpróbálta meg­szerezni a nagyhatalmak fo- konszenvét, ezért tervezete­ket készített a német, az angol és a francia kormány részére. A támogatás megszerzése érdekében Teleki Lászlót Pá­rizsba, Pulszky Ferencet Lon­donba küldte. „...és Magyarság hadszíntér!” Többet kell tanulnunk a tör­ténelemből azért, hogy az elődök hibáit mégegyszer ne kövesse el az utókor. Magyar- ország 1944-től hadszíntérré vált ugyan, de a nép mindig elutasította a szélsőségeket. Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban „...és Magyaror­szág hadszíntér!” címmel ál­landó kiállítás nyílt. Itt helyet kaptak többek között korabeli plakátok, újságok, a hadmoz­dulatokat követő térképek, hadfelszerelési tárgyak. Fabula könyv­újdonságok A tévésorozat sikere után a közeli napokban regényalak­ban is megjelenik Szurdi And­rás filmrendező könyve, a Kis­város. A Fabula az ünnepi könyvhétre kívánja megjelen­tetni Heinrich Böll magyarul eddig nem olvasható regé­nyét, amelynek címe az An­gyal hallgatott. A világhírű német író ebben a művében egy fiatal, szökött katona sor­sát mutatja be a háború utáni Németországban. Ugyancsak májusban jelenik meg Odze György önéletrajzi ihletésű re­génye, a Dunakeringő. Hagyományok az öltözködésben Az öltözékek színekben, mintában, fazonban ősidőktől napjainkig jelképek egymásra épülő rendszerét alkotják. Árulkodnak viselője neméről, koráról, társadalmi helyzetéről és nemzetiségéről is. Az azo­nosságokat és az eltéréseket mutatja be Magyar hagyomá­nyok az öltözködésben cím­mel nyílt tárlat az Iparművé­szeti Múzeumban. A gyűjte­mény anyagából válogatott összeállítás vezérfonala: mi­ként változott a magyar nem­zeti viselet a XVII. századtól a XX. század közepéig. Jeney Zoltán munkássága ebben a században teljesen új utat nyitott a magyar fuvolázás történetében. Megteremtette a tudatos, elemzéseken alapuló tanítást és fuvolázást. Rangos esemény ez a ver­seny a város és a Liszt Ferenc Zeneiskola életében. Nem kis feladat hagyományok nélkül, elsőként rendezni egy ilyen nagyszabású zenei versenyt. De az elmúlt negyedszázad­ban a fuvolaoktatásnak szá­mos hagyománya alakult ki a városban: továbbképzések, versenyek, Csupor László igazgató itt írta fuvolakottáit, melyeket az egész országban, sőt, a határokon túl is ismer­nek és használnak. Sok nagy művész — például Kovács Ló­ránt, Liszt díjas, aki most a zsűri elnöke — fordult itt meg, és ezeken a találkozókon ve­tődött fel először, és most már egyre sürgetőbben, hogy a fa­fúvós tanszakon a fuvolás alapképzés ideje növekedjen hat évre. Nem volt tartható már az a régen kialakult hely­zet sem, hogy az országos fa­fúvós versenyeken (alapfokon Tiszaújvárosban, középfokon Győrben) azonos számú férő­helyet és díjat biztosítottak a négyféle hangszernek: fuvo­lának, klarinétnak, oboának és fagottnak, hiszen az utóbbiak kis létszámú mezőnyével szemben a fuvolisták sokkal többen vannak. Amikor a fafúvósok közti szétválás gondolata határo­zott formát öltött — sok-sok szakmai és szervezeti vita után — az új elképzeléseknek Jancsó Miklóson nem fognak az évek. Mert sok ba­rátja van, s mindig önmagát adta. Köztük a művészeti élet szinte minden reprezen­tánsa, köztük a fiatalabb ze­nészek, énekesek is. Talán ezért kérték fel őt az április 22-i, Budapest sportcsar­nokbeli nagyszabású kon­cert rendezésére. Koncz Zsuzsa, Zorán, Bródy János, Hobo, Sebő Fe­renc, Sebestyén Márta, Deák Bili Gyula, Mácsai Pál, Jordán Tamás és még sok más kiváló művész lép fel itt egy színpa­don. A minap egy „házibuli­nak” álcázott sajtóértekezle­ten a Ferenczy Europress munkatársa meg is kérdezte Jancsó Miklóst: — Nem szokatlan ez a tár­saság?... Mi hozta őket ösz- sze? — A választások előtt két héttel szeretnénk a kedvüket vesztett embereket egy kicsit „felrázni”, jó hangulatot terem­teni — válaszolta Jancsó Mik­lós. — Hiszen a muzsika na­gyon fontos szerepet játszik az életünkben, már a gyer­mekkorunktól kezdődően. Be­vallom, Koncz Zsuzsinak két olyan dala is van, amelyik mindig könnyeket csal a sze­membe. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a koncert­nek semmi köze a politikához, mint ahogy az életünk lényege sem a politika. Egymást tisz­új helyszínt kellett keresni a versenyek lebonyolítására. Kaposvár volt az a város, mely a megfelelő anyagi források biztosítása mellett (kilenc szponzor!) elvállalta bátor kezdeményezőként az első rendező szerepét, melynek fő szervezője és házigazdája Csupor László. A versenyt két szinten öt korcsoportban hirdették meg, jelentős módosításokkal az előzőekhez képest. I. korcso­port: 3-5. osztály, II. korcso­port: 6-7. osztály, III. korcso­port: 8. osztály és továbbkép­zők, IV. korcsoport: zenei gimnázium 1-2. osztály, V. korcsoport: zenei gimnázium 3-4. osztály. Minden korcso­portnak előírt kötelező elő­adási darabja van az elődön­tőben és a döntőben is. A januárban rendezett területi válogatóknál az volt a jelentős újítás, hogy „utazott” a zsűri. Minden helyszínen a társadalmi zsűri mellett ugyanaz a három személy hallgatta meg a ver­senyzőket, így valószínű, hogy egységes elvek és mérce alap­ján jutott az elődöntőkbe az or­szág mintegy 40 iskolájából kö­zel száz növendék. Az elődöntők ma zajlanak két helyszínen. A református isko­lában a szakközépiskolások, a zeneiskolában az első három korcsoport tagjai versenyeznek. Este lesz eredményhirdetés ar­ról, hogy kik jutnak a szombati egész napos döntőbe, melynek a zeneiskola Bartók terme ad otthont. A győztesek gálahang­versenyére vasárnap délelőtt kerül sor. Nagy Gabriella telő, szerető barátok lépnek fel nagyon sok új dallal és tiszta szívvel, remélhetőleg egymást tisztelő és szerető közönség előtt. A koncert címe kifejezi a hitvallásunkat is: „Hiszünk a dalban!” Szép, felemelő, de meghitt estére készülünk, ahová nem ugráló, „csápoló” nézősereget várunk. — Életében mindig a film játszotta a főszerepet, még­sem ez az első koncert, amit rendez. Évekkel ezelőtt az Omega együttes fellépését is különlegessé, sajátossá vará­zsolta. Számíthat-e a közön­ség most is valami meghök­kentő élményre? — Igen. Magukra a dalokra. Mint rendező csak arra vigyá­zok, nehogy a szereplők ösz- szeütközzenek a színpadon... — Mégis miből tudhatja meg a néző, hogy ezt a pro­dukciót Jancsó Miklós ren­dezte? — Az egyéniségem csak abban tükröződik, hogy aláza­tos híve vagyok az elhangzó daloknak és a fellépő művé­szeknek. Minden meghökken- tés túlzás lenne. Ez a koncert önmagáért beszél. — Hallani olyan vélemé­nyeket, hogy csak a politikai ellenzékhez közel álló művé­szek lépnek majd fel. — Ez nem így van. Nagyon sajnálom, hogy például Nagy Feró nem lehet köztünk! Németh Zsuzsa — Mindig vonzódtam a pe­dagóguspályához, fiatal ko­romban azzal is kacérkodtam, hogy tanár leszek. Korábban egyik legnagyobb iparvállalat, a Tungsram kaposvári gyárá­nak főkönyvelője voltam, de szívesen jöttem ide, mert a képző komoly fejlesztések előtt állt, s ebben a munkában önálló gazdálkodási jogkört kaptam. — Amióta a tanítóképző gazdasági igazgatója, az in­tézmény nem került pénzügyi zavarba. Pedig más főiskolák, egyetemek időnként bérfize­tési gondokkal küszködnek. — A minisztérium revizorai itt még nem találtak szabályta­lanságot vagy kifogásolni va­Tudományos szenzációnak minősítették Baden-Württem­berg tartomány régészei a Bodeni-tó mélyén legutóbb ta­lált korai kőkorszakbeli fal­festményeket - jelentette a dpa hírügynökség. Sipplin­lót, pedig voltak nehéz éveink is. Most a harmadik főigazga­tót „szolgálom”, s mindegyik nyugodtan aludt az intézmény gazdálkodása miatt. — Azt mondják, az oktatási intézményekben azért „tart­ják” a gazdasági vezetőt, hogy legyen, aki nem-et mond. —: Irodám ajtaja mindenki előtt nyitva áll, kiváltképpen ha az oktató egy új képzési formát kívánnak meghonosítani. Együtt gondolkodunk, hogy mi­ként lehet rentábilissá tenni, s úgy, hogy a résztvevők érdekeit is szem előtt tartsuk. — A kaposvári főiskola vál­lalkozói tevékenysége mesz- sze földön híres. gennél a tó mélyén ugyanis cölöpépítmények mérése közben a régészek egy fából és agyagból épült lakóház ma­radványaira bukkantak. A fa­lakon jól kivehető, fehér fes­tékkel készített ornamentális — Korábban ha elfogyott a pénz, a minisztériumhoz for­dultunk; most magunkra va­gyunk utalva. Vállalkozni és kockáztatni kell. A Soros Ala­pítvány támogatásával nyomdát csináltunk, s ma már tankönyveket is előállí­tunk, de ha kell, elegáns étla­pot is az éttermeknek. Miköz­ben a legtöbb felsőoktatási in­tézmény megszabadult a sa­ját konyhájától, mi ajtót nyitot­tunk: ez idő szerint a hallga­tók mellett több mint négy­százan ebédelnek a men­zánkon, s úgy tudom, elége­dettek... — Vas Ferenc húsz éve könyvszakértő, 1990 óta pe­dig a városi közgyűlés pénz­ügyi és ellenőrzési bizottsá­gának külső szakértője. Gon­dolom, ez utóbbit nem mindig kíséri osztatlan elismerés. — Ha gazdálkodási hiá­nyosságra vagy pénzügyi szabálytalanságra bukkan a szakértő, annak senki sem örül. így természetes, hogy nem voltak boldogok a Kapos Tv-nél vagy a városi művelő­dési házban sem, amikor ott célvizsgálatot folytattam, noha észrevételeimet elfo­gadták és elismerték a segítő szándékot. Egy külső szak­ember egyébként is tárgyila- gosabban tudja megítélni a gazdálkodási problémákat, mint akik azt belülről látják. — Sportmenedzserként is ismerik. — Iskolásként felmentett voltam testnevelésből, de a sport támogatását mindig fel­adatomnak tartottam. Mosta­nában a gyakorlóiskola tollas- labdázóit igyekszem segíteni, de némi részem volt abban is, hogy megteremtettük a főis­kola kajak-kenu szakosztá­lyának működési feltételeit. Egyébként, ha ez sport, hor­gászom is. Vas Ferenc egyike annak az öt kitüntetettnek, aki már­cius 15-én Mádl Ferenc mi­nisztertől vette át a Művelő­dés Szolgálatáért alapított dí­jat. Az egyetlen, aki az okta­tás feltételeinek példás meg­teremtéséért részesült a ma­gas kitüntetésben. G. J. festmények maradványai tűn­tek elő. A régészek szerint a Krisz­tus előtt 3900-3800-ból való festmények a legrégibb falfes­tészetet képviselik Közép-Eu- rópában. A Csodák Palotája A világon mindenütt egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudo­mányos ismeretszerzés, a tu­dományos gondolkodás jelentő­sége. Áz Eötvös Loránd Fizikai Társulat ennek hatására kezde meg Budapesten egy tudomá­nyos központ, a „kézzel fog­ható”, interaktív múzeum létre­hozását. Ennek lényege: hogy a látogatók megérinthetik, játsz­hatnak, kísérletezhetnek a kiállí­tott tárgyakkal. A Csodák Palo­tájának megnyitását 1996-ra tervezik. Ízelítőként március 25- 30-a között a Budapesti Mű­szaki Egyetem aulájában, majd április 5-12-e között a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetemen mutatja be a Társu­lat a Csodák Palotáját. Kultúrák kézfogója Teltház a színházban. Énekesek, zenészek, táncosok a színpadon. Üzenetet hoztak Somogyba a kultúra külhoni követei. Szende-szép izraeli leányoknak zúg a taps, és Stá­jerország öt táncospárának, akik harmonikaszólóra lejtenek. Bohókás számuk a szerelemről szól, és a fiúk erejüket fitog­tatva teszik a szépet választottuknak. De itt vannak a verő­ceiek is, szomorú-szép éneküknek, temperamantumos tamburamuzsikájuknak szól a taps. A svédek lírai tehéncsa- logatója hallatán pedig felötlik: ha a csordát is ily gyengéden terelgetik, vajon miként vall egymásnak szerelmet a két fia­tal... A tveriek balalajkáznak, járják a Kalinkát, s amikor megje­lenik a rószaszín ruhás énekes, ismét nagy az ováció. A rá­adás elmarad, ám a csíkszeredaiak már nem fukarok. Hargi- táék székelyderzsi bús regrutákról énekelnek, és járják búcsútáncukat. Kétszer jönnek vissza; jólesik a közönség zúgó tapsa. A testvérvárosok és -megyék elhozták tehát az otthoniak üdvözletét. Mértéktartó, de őszinte üdvözlet volt ez. Tele örömmel és tragédiával. Mint ahogy a helybéliek is megmu­tatták, miként rejtezik a sámán, s hogy járják az aprók a székely verbunkot és forgatóst — még így, erősítés nélkül is. (Lőrincz) Jancsó Miklós rendezése a sportcsarnokban: Hiszünk a dalban! Kőkorszaki falfestmények a Bodeni-tóban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom