Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-25 / 71. szám

1 2 ______________________________________SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG__________________1994. március 25., péntek B iztonságos az ország légvédelme, bár üres a honvédség erszénye Kérdőjelek • Ferenczy Europress kommentárja Különleges kapcsolatok Lassan tucatnyi ország első számú vezetője írta már alá a NATO békepartnerség programját, anélkül, hogy a kormány­fői szignók különösebb világpolitikai viharokat kavartak volna. Ám az a bejelentés, hogy Oroszország is csatlakozik az at­lanti szervezet együttműködési keretmegállapodásához, an­nál nagyobb figyelmet váltott ki. Nagyhatalmi státusz? Ez emeli ki Oroszhont a békepart­nerséget következetesen NATO-előszobaként kezelő többi ország közül? S mi rejlik a kissé ködös „különleges kapcsola­tok” megfogalmazása mögött? Akad hírelemző, aki messze­menő, stratégiai következtetéseket vont le a fejleményekből, arra célozva, hogy az USA számára hosszútávon Oroszor­szág NATO-közeledése egyfajta „ellensúlyt” képezhet az eu­rópai német dominanciával szemben. Mások inkább azt eme­lik ki, hogy a Fehér Ház számára önmagában is megköny- nyebbülést jelenthet Moszkva készsége a békepartnerség alapelveinek elfogadására. Es mi lesz azzal az orosz törekvéssel, amely a brüsszeli védő­ernyőt igénylő kelet-közép-európai „kicsik” bevonását akarja „blokkolni”? Az, hogy Moszkva beáll az aláírók sorába, vélhetőleg a térség országainak NATO-csatlakozási igényét épp úgy nem fogja megváltoztatni, mint az Atlanti Szövetség megszokott óva­tosságát. Minden „békepartner” azonos helyzetbe kerül. Kivéve Moszkvát, amelynek a pozíciója alighanem privilegizálttá válik... Meggyilkolták Colosiot Jelcin súlyos májbeteg Borisz Jelcin orosz elnök évek óta májzsugorodásban szenved, jelentette az NBC amerikai televízió. Értesülését nyugati hírszerzői forrásokra és két volt orosz diplomatára hivatkozva közölte. Jelcin je­lenleg szabadságát tölti Szo- csiban, miután februárban há­rom héten át nem tudott dol­gozni influenzája miatt. Jeszenszky­Tarnoff megbeszélés Útban a vezető gazdasági hatalmak római tanácskozá­sára, tegnap rövid kitérőt tett Budapesten Peter Tarnoff, az Egyesült Államok külügyi ál­lamtitkára, és megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Tarnoff új­ságírók kérdésére elmondta: érintették az AWACS-gépek magyarországi missziójának kérdéseit. Az Egyesült Álla­mok nagyon hálás a magyar kormány együttműködéséért — hangoztatta. Peter Tarnoff biztatónak ítélte a NATO bé­kepartnerség programjának alakulását is. Tárgyalások az orosz adósságról A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában megerősítették a hírt, miszerint magas szintű tárgyalások van­nak folyamatban Budapesten a korábbi szovjet adósságok tör­lesztéséről. Közölték: a minisz­térium a tárgyalások menetéről a magyar fél által képviselt stra­tégiáról egyelőre semmiféle in­formációt nem ad. Felelősséggel állítható, hogy a jelenleg számba ve­hető összes körülményt figye­lembe véve a magyar légtér védelme megnyugtató. Semmiképpen sem tartható azonban sokáig az a világon és nálunk is példa nélküli álla­pot, hogy a Magyar Honvéd­ség számára olyan kevés jus­son a költségvetésből, mint az idén — hangoztatták, tegnap Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőez­rednél tartott tanácskozáson, és az azt követő nemzetközi sajtótájékoztatón Szendrei László, a Honvédelmi Minisz­térium politikai államtitkára és Urbán János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség repülő­Nagy érdeklődés övezte előadást tartott Hankiss Ele­mér a washingtoni Kongresz- szusi Könyvtár James Madi- sonról elnevezett épületében. Előadásának fő témája az volt, hogy milyen gondolko­dás- és mentalitásbeli hatá­sokat váltottak ki a közép- és kelet-európai események a társadalomban. A neves szociológus szerint az 1989-es forradalmi változá­sok Nyugat- és Kelet-Európát egyaránt felkészületlenül, sokk- hatásszerűen érték: különösen az utóbbi térségben identitásza­vart, szellemi és tudati válságot szemlélője az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagjai. A „Nyitott laktanyák” elne­vezésű programsorozat kere­tében rendezett tájékoztatón jelenlévők a részletekre is ki­terjedő alaposságú beszámo­lót hallhattak a hazánkba ke­rült 28 MIG-29-es repülőgép rendszerbe állításának ta­pasztalatairól. Elhangzott, hogy amíg a garanciaidő nem telik le, azaz 1995 tavaszáig, nem lehet beépíteni a nem­zetközi szabványnak megfe­lelő baráti azonosító, felis­merő rendszert. A korábbi, már elöregedett MIG-21 tí­pusú repülőgépekhez képest a Kecskemétre telepített MIG­is okozott. Mint kifejtette, a de­mokratikus átalakulás és a pi­acgazdaság jövőképe óriási le­hetőségeket nyitott meg a volt kommunista társadalmak előtt, de egyszersmind konfliktusok forrása is lett, mert a felfokozott várakozásokat és reményeket nem lehetett egyik napról a má­sikra teljesíteni. Véleménye szerint a szel­lemi-tudati szférában a Nyugat sem volt képes sokat tenni a krízisjelenségek feloldására, sőt a felszín alatt maga is bizonyos kulturális válsággal és identitás- zavarokkal küszködik. Úgy látja, hogy e téren Közép- és Ke- let-Európának még előnye is le­29-esek nagyobb biztonságot nyújtanak a légtér védelmé­ben. A technikájuk megbízható, az üzemeltetésük során nem merült fel olyan körülmény, amely kétkedésre adhatna okot, s az átadó orosz fél mindeddig hiánytalanul, kor­rektül teljesítette vállalt köte­lezettségeit. Az a tény egyébként, hogy az átképzett század már repül a MIG-29-eseken, sőt — mint erről a tájékoztató után tartott légi bemutatókon a jelenlévők meggyőződhettek — már önálló feladatok elvégzésére is képesek, minősíti a magyar katonai repülés elismerésre méltó színvonalát. hét, hiszen már át kellett esnie hasonló válságon. Nagy re­ményt fűzött ahhoz, hogy a ko­rábbi rendszer sem tudta kitö­rölni az emberekből a „humán autonómia” igényét és hitét. A televízió lemondott elnöke beszélt az „új elitizmus” kialaku­lásáról és egészségtelen mel­lékhatásáról. Kérdésekre vála­szolva kifejtette: a nyugati cégek jelentős károkat okoznak a gaz­daságilag legyengült országok­nak azzal, hogy kimeríthetetlen hitelforrásaikra és állami garan­ciákra támaszkodva kiszorítják a kelet-európai piacokról a még versenyképtelen helyi vállalato­kat. Gyilkos merénylet áldozata lett Luis Donaldo Colosio, a me­xikói Intézményes Forradalmi Párt köztársasági elnökjelöltje. A 44 éves politikust a minap Tijuanában, az Egyesült Álla­mokkal határos észak-mexikói nagyvárosban, egy politikai gyű­lésen több lövéssel megsebez­ték, s a helyi kórházban belehalt sérüléseibe. A Mexikót 1927 óta kor­mányzó Intézményes Forra­dalmi Párt egyik legtekintélye­sebb vezetőjére közvetlen kö­zelről tüzelt támadója, akit még a helyszínen őrizetbe vettek. A gyilkos golyók az elnöki szék szinte biztos várományosát a hasán és a fején érték. A határ túloldalán lévő Egyesült Álla- mok-beli San Diegóba akarták szállítani, hogy ott kapjon to­vábbi orvosi ellátást, de sérülé­seinek súlyossága miatt erre már nem volt mód, így a városi kórházban operálták meg. Elő­ször hasműtétet hajtottak végre rajta, majd agyműtét végeztek, s ez utóbbi közben érte a halál. A főügyészség illetékesei kö­zölték, hogy a merénylet elköve­tésével Mario Aburtot vádolják. A 23 éves műszerész, helyi la­kos első kihallgatásakor meg- győződéses pacifistának val­lotta magát, aki könyveket is írt a békéről. Hankiss Elemér előadása Washingtonban Humán autonómia igénye HA UNOD A BANANT, FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom