Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

1994. március 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Játék és vetélkedő a Bárdos-héten A nagyatádi Bárdos Lajos Általános Iskolában nemrég emlékeztek meg névadójuk­ról. Az egyik rendezvény az egész iskolát mozgósította: a játszóházban az alsótagoza­tosok húsvéti képeslapokat és ajándékokat készítettek, il­letve sportversenyeken vettek részt. Az 5-6. osztályosok csapatai az illemtan, a legna­gyobbak pedig szellemi vetél­kedőn mérték össze tudásu­kat. Ezek a versenyek a kü­lönböző tantárgyakhoz is kap­csolódtak. A hagyománnyá vált rendezvényen a diákok együtt ünnepeltek tanáraikkal. Falugazdász Segesden Dómján Csaba személyé­ben van már falugazdásza Segesdnek is. Hetente két al­kalommal fordulhatnak hozzá az érdeklődők. Az agrár szak­ember a tanácsadás mellett a mezőgazdasági támogatások rendjéről és egyéb kérdések­ről is ad felvilágosítást. Kül­földi tapasztalatokkal rendel­kező mezőgazdász segíti a község kezdő vállalkozóit is. Három közhasznú munkás Belegben Három közhasznú foglal­koztatott dolgozik az idén Be­legben. Egész évben biztosít nekik munkát az önkormány­zat. Ők segítenek a rendsze­res szemétszállításban, és fo­lyamatosan dolgoznak a tele­pülés mintegy háromkilométe­res árokrendszerének karban­tartásán. A községbe vezető utakat és a földutakat is rendbe teszik. A vízelvezetést is az közreműködésükkel ol­dották meg a Dózsa utcában. Az utolsó előadás a népfőiskolán Véget ért Nagyatádon a hat héten át tartó népfőiskolái előadássorozat, amelynek a helyszíne a művelődési ház volt. Az utolsó előadáson Or- zsi Zoltán, a barcsi Dráva Mú­zeum igazgatója beszélt a helytörténeti gyűjtőmunka leg­fontosabb állomásairól. A nép­főiskola iránt igen nagy érdek­lődés mutatkozott a Rinya- parti kisvárosban: mindig so­kan hallgatták az előadásokat. Helyet kapnak a plakátok Nagyatádon a helyi pártok képviselői már több alkalom­mal is tárgyaltak arról, hogy a város köztereit, házait meg­kímélik a plakátragasztástól. A tervezetben az szerepel, hogy 15-20 festett és több négy­zetméteres táblát helyeznek el a forgalmasabb helyeken, s ott a pártok kiragaszthatják a választási kampány idején po­litikai hirdetéseiket. Anyagi hozzájárulásuk mellett a pol­gármesteri hivatal is támogat­ja e tervnek megvalósítását. Tanult és tanított egész életében Vetni kellett, s nem várt tovább a földmérőkre Lábod első díszpolgára Csendesen telnek Kótai Lajos nyugdíjas tanító napjai A lábodi képviselő-testü­let által alapított elismeré­sek közül az önkormányzat elsőnek adományozta a Lá­bod község díszpolgára ki­tüntető címet Kótai Lajos tanítónak. A köztiszteletben álló tanító lelkiismeretes és áldozatos tanítói, népművelői és nevelői tevékenységéért kapta a ki­tüntetést. Életútját a falu több nemzedékének tisztelete és megbecsülése kísérte — szól a hivatalos értékelés. A dísz­polgári címmel járó aranygyű­rűt a 88. éves Kótai Lajos a március 15-i ünnepségen vette át. — Minden sikerült az éle­tünkben, de nagyon nehéz volt — emlékezik vissza. — Csurgón végeztem a képzőt 1926-ban, majd kántortanító­ként kezdtem a pályámat. Lá­bodi létemre 15 évig tanítot­tam egy sváb faluban, Endrő- cön; még ma is szívesen gon­dolok azokra az időkre. 1947-ben költöztünk Lábodra, azóta élünk itt a feleségem­mel, aki szintén tanító volt. Kótai Lajos később szakta­nítói, majd tanári oklevelet is szerzett. — Három gyermekünket ta­níttattuk: mindegyik diplomás lett. Én 73 éves koromig dol­goztam — mondja a még ma is jó egészségnek örvendő ünnepelt, akinek négy unokája és négy dédunokája is van. Kótai Lajost sok munkája mellett több alkalommal is fel­kérték a művelődési ház igaz­gatására, a tíz évig vezette a lábodi 40 tagú felnőtt-ének­kart. Megmondani sem tudja a keze alól kikerült gyerekek számát, akik közül többen is­mert emberek lettek. Tanult és tanított: nyugdíjazása előtt számtant, kémiát és éneket. Három éve kapta meg a 65 éve szerzett oklevele után a vasdiplomát. A lábodiak két év múlva, újabb jubileumon sze­retnék köszönteni. (Németh) Eredményes átképzés - és elhelyezkedés Tizenkilenc asszony kapott szakmunkás-bizonyítványt Tizenkilencen szereztek varrónői szakképesítést legutóbb a munkaügyi köz­pont átképző tanfolyamán Nagyatádon. Közülük tizen­hármán már dolgoznak is: a csurgói Faktor-Co kft atádi üzemében. Negyvenhat munkanélküli képzése folyik jelenleg, ők hu­szonheten júniusban szerez­nek szakács szakmunkás-bi­zonyítványt. Tizenkilencen pedig másfél év múlva felnőtt szakápolók lesznek — mind­ezt Perger Erzsébettől, a munkaügyi központ nagyatádi kirendeltségének vezetőjétől tudjuk. A TIT sikeresen pályázott, és elnyerte 29 munkanélküli átképzéséhez a megyei mun­kaügyi központ támogatását. A nyár elején végző szaká­csok egyénileg elhelyezked­hetnek, s már az idei szezon­ban is vállalhatnak munkát a Balatonnál. Lesz esélyük az elhelyezkedésre a jövőre végző szakápolóknak is: a kórház vállalta, hogy közülük nyolc-kilenc frissen végzett szakembert foglalkoztat. Jó esetben még többet is. — Támogatjuk azokat az egyéni átképzéseket is, ame­lyek egy évnél rövidebb tanfo­lyami rendszerben folynak — mondta a kirendeltségvezető —; van esélyük az elhelyezke­désre az átképzett munkanél­külinek. Az érdeklődés nagy: legnépszerűbb a számítás- technikai és a könyvelési jel­legű tanfolyam, de sokan je­lentkeztek kazánfűtőnek is. Vállalkozók igényelték a varró­női tanfolyam megszervezését, s ezt kibővítettük. Az itt végzet­tek a környező települések var­rodáiban is találnak munkát, ha a Faktor nem indítja újra az üzemét. (Németh) Földfoglaló új gazda a szobi határban Kárpótlási huzavona, késő ügyintézés — Kártérítést követel a szövetkezet — Miért itt, ha van parlag? A segesdi Új Élet mező- gazdasági szövetkezetben meglepetéssel tapasztalták, hogy az ősszel elvetett rep­ceföld egy darabját a so- mogyszobi kerületben fel­szántották. Valaki így akart minél előbb a tulajdonához jutni. — Ezt a földet kárpótlásra jelöltük ki — mondta Borbély András, a szövetkezet el­nöke. — A hatályos jogszabá­lyok értelmében azonban ad­dig nem kerül az új földtulaj­donosok nevére, amíg meg nem fizetik a meliorációs és egyéb költségeket, s nem jegyzik be a tulajdonjogot a telekkönyvbe. Ez utóbbi sem lehetséges, mert a földek még nincsenek kimérve. így kárunk megtérítése végett megtettük a szükséges intéz­kedéseket. Az árverésen Kiss József és Bene Antal jutott a felszán­tott majdnem öt hektár föld­höz. Az említett területet Tóth Károly somogyszobi lakos szántotta föl. — Lakócsán a jogos tulaj­donunk után nem kaptam kárpótlást, ezért itt, Somogy- szobon vettem földet — mondta. — Három éve várok arra, hogy végre földhöz jus­sak. Megvan minden gépem a megműveléséhez. Nem akarok én senkit károsítani; ezt a földet tavaly októberben szabályos szerződéssel megvettem Kiss Józseftől, s a földhivatalnak kifizettem 3 ezer forint illetéket is. Azon­ban húzzák, halasztják az in­tézkedéseket; én pedig nem tudtam tovább várni a földki- mérőkre. Vetni kellett... Hatszázezer forint értékű makkot — mint mondta — nem hagy tönkremenni csak azért, mert ilyen lassan inté­zik az ügyeket. — Ezt a földet egyébként a szövetkezet jelölte ki kárpót­lásra — fűzte hozzá —, és bevetette repcével, hogy bor­sos árat számolhasson fel az új tulajdonosoknak. Én meg­térítek minden talajmunkát a szövetkezetnek; de csak az aratás után tudok fizetni. S miért itt vetettek? Tudomá­som szerint több száz hektár olyan földet hagytak parlagon a szövetkezetben, amit nem vontak be a kárpótlásba... Hát ezért nem jut előre ez az ország, mert ilyen intézkedé­sekkel akadályozzák azokat, akik termelni akarnak. A mag azóta már a földben van. De mennyi föld marad még vetetten, ha ilyen lassan intézik az ügyeket? Németh István Találkoztak a páncélosdandár tisztjei Újra Atádon a „kányák” Minden évben találkoznak az öt éve megszüntetett nagyatádi páncélosdandár aktív és nyugdí­jas tisztjei, tiszthelyettesei és a családtagok. A legutóbbira is az ország minden részéből érkez­tek az egykori tankosok. A Bődi Ferenc egykori helyőr­ségparancsnok és Hortobágyi Ferenc százados szervezte ta­lálkozóra több mint kétszázan jöttek el. Volt itt még Debrecen­ből, Nyíregyházáról is. Március végén a helyőrségi művelődési otthon újra vendégül látja a „ká­nyákat” akik azelőtt szinte min­dennap felkeresték. Preinger Ambrus vezérőr­nagy, a találkozó fővédnöke: — A felszámolt dandár kato­nái az ország minden részére elkerülve kamatoztatják a Nagyatádon tanultakat. Én is 18 évet szolgáltam az alakulatnál; hagyomány, hogy évente lega­lább egyszer találkozunk katona társainkkal. A legutóbbi találkozó jó han­gulatú volt, s bállal zárult. N. I. Diákönkormányzat és sportra nevelés Népszerű a suli­buli Segesden — Iskolánkban elválasztha­tatlan egymástól a diákön­kormányzat és a diáksportte­vékenység — mondta Je- szencsák Józsefné testnevelő tanár, , a diákönkormányzat vezetője. — Minden tanuló tagja a szervezetnek, s na­gyok a lehetőségek, mióta felépült a tornacsarnok meg az iskola aulája. Itt rendezik meg ugyanis kéthavonta a népszerű sulibulit. Holnap lesz a következő: mókás ve­télkedővel, szépségki­rály nő-választással, s tánco­kat is bemutatnak a gyere­kek. A tanárnő minden osztály­ban tanít, és a felsősök tö­megsportjára is ügyel. — Sokan és szívesen spor­tolnak itt — mondja —; a gye­rekek egynegyede verseny­szerűen, a többiek a tömeg­sportban jeleskednek. Ne­gyedik éve rendezzük meg márciusban az emlékfutást, s labdarúgó-, tollaslabda- és röplabda-szakosztályunk is van. Zsobrák Zoltán két sportágban is igazolt ver­senyző. Az önkormányzat egysé­ges szerelést vásárolt a gye­rekeknek, a fehér zokni köte­lező a tornaórákon. A tanárnő Cooper-teszt alapján méri a gyerekek fejlődését. Nagyon jó kapcsolatuk alakult ki Varga Zsuzsa népművelővel, és az osztályfőnökök is segí­tenek a rendezvények lebo­nyolításában. N. I. Népi hímzés négy megyéből A nagyatádi tavaszi fesztivál rendezvényeinek sorát a Népi hímzések a Dél-Dunán- túlon című kiállítással nyitották meg. Nyolcvan amatőr és népi iparművész hozta el alkotásait Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyéből. A tárlatot az érdeklődők húsvétig látogathatják Fotó: Kovács Tibor i

Next

/
Oldalképek
Tartalom