Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. március 23., szerda Ipari miniszter a „kitörésről” A magyar gazdaság jobb helyzetben van, mint volt 1990-ben: a struktúraváltás 35-50 százalékban megtör­tént, a piac összeomlásától nem kell tartani, az ipari növe­kedés megindult (tavaly 4 szá­zalék volt), s csak most janu­árban három százalékkal nőtt a vállalkozók száma, (gy 1994-re megteremtődtek a kitörési le­hetőség feltételei, mondotta tegnap Szarvason, a város vál­lalkozóinak fórumán Latorcai János ipari miniszter. Felelős szlovák kormány A bősi zsilipkamrák hajóz­hatatlanná válása miatt a ma­gyar kormány felszólította azon országokat, amelyek ha­józnak a Dunán, s amelyek aláírták a hajózás rendjéről szóló belgrádi konvenciót, hív­ják fel a szlovák kormány fi­gyelmét: szüntesse be a jog­sértést és biztosítsa a szabad hajózást, közölte Herman Já­nos tegnapi sajtótájékoztató­ján. A külügyi szóvivő kijelen­tette: a szlovák kormányt fel­elősség terheli a kialakult helyzetért. „Fokozatos” görög támogatás Görögország támogatja Ma­gyarország csatlakozási szán­dékát az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, de az integráció csak fokozatosan történhet meg. Erről Dörnbach Alajos, a Parlament alelnöke nyilatko­zott azt követően, hogy Buda­pesten találkozott a görög tör­vényhozás küldöttségével. EU-vita a voksokról Az álláspontok megmere­vedése jegyében kezdték meg újabb vitájukat az Európai Unió külügyminiszterei tegnap Brüssszelben. A tagfelvételi tárgyalások körüli konfliktust az EU szavazási rendjének „kiigazítása” kapcsán mind több jel szerint most sem sike­rül föloldani. A szavazási rend módosítása nélkül viszont a tagfelvételek ratifikációja sem kezdődhet meg, ami lehetet­lenné teheti a taggá válás ja­nuári életbe lépését is. A vita arról folyik, hogy a tagorszá­gok minisztereinek minősített többséget igénylő szavazása esetén hány voks legyen ele­gendő valamely döntés meg- vétózásához. Joó Rudolf thaiföldön Négynapos hivatalos láto­gatást tett Thaiföldön Joó Ru­dolf. A Honvédelmi Miniszté­rium közigazgatási államtitká­rát Bangkokban fogadta Vijit Sookmark thaiföldi védelmi miniszter, s megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Suwit Chandhaphradit vé­delmi államtitkárral. Távozik a MÁV vezérigazgatója Csárádi János, a MÁV Rt. vezérigazgatója március 31-étől távozik a vasúti társa­ság éléről, jelentette be Beré- nyi János, a MÁV Rt. minisz­teri biztosa tegnap. A vezér- igazgató munkaviszonya a Schamschula György közle­kedési miniszterrel létrejött közös megegyezés alapján szűnik meg, s mivel igényt tar­tott végkielégítésére, ezért áp­rilis elsejétől búcsúzik a vasúti szakterülettől is. A vezérigaz­gatói poszt betöltésére pályá­zatot hirdetnek. A kormány felhatalmazást kapott az EU-csatlakozáshoz Két millió forint felett ügyfél azonosítás — llkei Csaba az idegen forgalom anomáliáiról kérdezett Kérdőjelek Heltai András kommentárja Miért a Schindler listája? Nem meglepő, hogy Steven Spielberg filmje, a Schindler listája immár hét Oscar-díjat nyert, köztük az év legjobb ha­zai filmjének és a rendezőnek kijáró díjat is. És hogy a mű Amerikában is óriási siker. Ez a film ugyanis maradéktalanul és tragikusan európai tárgya ellenére nem lehetne amerika­ibb. Megtette — megtehette — volna egy olasz, egy francia vagy egy magyar rendező, hogy nézőríkató hőst, gáncsta- lan lovagot faragjon Schindlerből? Aki kétségkívül sok életet megmentett, de végül is nem volt Grál-lovag, hanem bonyo­lult, összetett egyéniség. Am tagadhatjuk-e, hogy Spielberg nagy szolgálatot tett őseinek és az emberi tisztesség ügyének egyaránt? Hogy helyesen döntött, amikor kitűnő színészeire néha egyszerű­sítő szerepeket szabatott? Amikor nem ritkán vadnyugati beütésekkel próbálta elmondani az elmondhatatlant? Arra gondolt-e, hogy a százmilliós amerikai közönség másként nem érti meg? Arra-e, hogy másként elmarad a siker? Elma­rad a kritika érdeklődése, a történelmet a helyére tévő vita, a hasznos feltűnés — s elmarad a legértékesebb díj, az Oscar is, amellyel Spielbergnek eddig nem volt igazán szeren­cséje? Nem ismerhetjük e rendkívül tehetséges rendező gondo­latait. Csak kérdezhetjük, mivel tett volna nagyobb szolgála­tot az emberiség lelkiismeretének ébren tartásához: ha szi­gorúan „művészfilmet” csinál, amelyet nem lát az amerikai és a külföldi közönség túlnyomó többsége? Vagy ha megta­lálja a keretet, a hangvételt, a képet, amely ugyan nem telje­sen hiteles — de mégis hitelesen közvetíti a lényeget? Úgy tűnik, Steven Spielberg az utóbbi megoldást választotta. Lehet, hogy ez volt a jobbik? (Folytatás az 1. oldalról) Délután a helyi önkor­mányzatok 1994. évi címzett és céltámogatásainak felosz­tásáról tárgyaltak. Az erről szóló törvényjavaslat előter­jesztője, Kónya Imre belügy­miniszter elmondta, az idén a központi költségvetés össze­sen 33 milliárd forintot fordít erre a célra. Ebből csupán 823 millió forint jut az idén kezdődő címzett támogatá­sokra, az önkormányzatoknak alanyi jogon járó támogatási összeg az idén kezdődő be­ruházások esetében 3,2 milli­árd forint. A teljes összeg mintegy kilencven százaléka — 29 milliárd forint — az előző évek döntéseinek kö­vetkeztében már kötött fel­használású. A belügyminiszter jelezte azt is, a kormány a címzett és céltámogatások elosztásának szabályozását is módosítani kívánja. A változtatás lé­nyege: a következő Ország- gyűlés dönthet majd az 1996-ra érvényes célokról, amelyek alapján beadhatók lesznek a kérelmek. Wekler Ferenc, (SZDSZ) az önkormányzati bizottság előadójaként elmondta, hogy a bizottság egyetlen olyan in­dítványt sem támogatott, amelyik pénzügyi átcsoporto­sításokat igényelt volna. Ugyanakkor hiányolta, hogy a döntések meghozatalakor nem meghatározott prioritá­sok szerint döntött a kormány. Fekete Pál (MDF) leszö­gezte, hogy a jogszabályok szerint történt az elosztás, s abban a prioritások is meg vannak fogalmazva. A javas­lat általános támogatása mel­lett azt is kifogásolta a hona­tya, hogy 50-50 százalék he­lyett a fővárosi és a megyei önkormányzatok 540 millió, a helyi önkormányzatok pedig csupán 280 millió forinthoz ju­tottak a rendelkezésre álló pénzből. Horváth Tivadar (KDNP) a legszubjektívebb elemnek nevezte az önkormányzatok támogatásában a címzett tá­mogatások rendszerét. Később az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a pénzmosás megelőzéséről és megakadá­lyozásáról szóló törvényt. Becker Pál pénzügyminiszté­riumi államtitkár expozéjában elmondta, a törvény célja, hogy útját állja a bűncselek­ményekből származó pénzek — pénz és tőkepiaci rendsze­ren keresztül történő — tisz­tára mosásának. A törvény kötelezi a pénzügyi szolgál­tató szervezeteket, hogy két millió forintot elérő, vagy meghaladó összegű kész­pénz be- és kifizetéskor az ügyfelet azonosítsák. llkei Csaba (független) so­mogyi képviselő a fizetőven­déglátásban található hiá­nyosságokról kérdezte dr Po- hánkovics István ipari és ke­reskedelmi államtitkárt. A képviselő szerint hiányzik az európai színvonalú, össze­hangolt normákon alapuló magánszállás-szolgáltatási rendszer. Az ország szállás- kapacitásának 76 százalékát a fizetővendéglátás kereté­ben értékesített szállásférő­helyek adják. Az engedélye­ket kiállító önkormányzatok egyoldalú nyilatkozatok alap­ján nyújtják át az igazolvá­nyokat, anélkül, hogy érdemi ellenőrzésre lehetőségük volna. A képviselő megkér­dezte, ki és mikor kezdemé­nyezi az európai igényű nor­mák kialakítását és érvénye­sítését. Az államtitkár válaszában kitért arra hogy a többször megváltoztatott törvényi mó­dosítás ellenére is létezik szabályozás. Véleménye sze­rint nem igaz, hogy ezen a té­ren az állapotok abszolút rendezetlenek. A képviselők elfogadták a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására vonatkozó határozati javasla­tot. A támogatásra jóváha­gyott 220 milliónyi keretösz- szegből 130 millió forintot kapnak az egyes magyaror­szági nemzetiségek szövet­ségei, a fennmaradó 90 mil­liót 78 cigány szervezet kö­zött oszlik meg. Ezek után a T. Ház módosí­totta az államháztartásról szóló törvényt, annak érde­kében, hogy a kormány hitel formájában átcsoportosít­hassa az egyes elkülönítettál­lami pénzalapok ideiglenesen szabad pénzeszközeit. Készül az új Elkészült a Pénzügyminisz­tériumban a vámtörvény terve­zete és a jelenlegi számviteli törvény módosítására vonat­kozó törvénytervezet. Várha­tóan már csak a következő cik­lusban kerülhet a parlament elé. A törvény egységes szer­kezetbe foglalja az eddigi ala­csonyabb szintű jogszabályo­kat, és tartalmazza az Európai Unió vámelőírásait is. Alapve­tően kereskedelmi, illetve nem vámtörvény kereskedelmi forgalmat külön­böztet meg 100 ezer forintos értékhatártól függően. A vám­tételek e két kategóriában el­térnek egymástól, de ezeket nem a vámtörvény, hanem a vámtarifa-törvény, illetve egyéb jogszabályok tartalmaz­zák majd. Továbbra is fennma­rad az azonnali vámfizetési rendszer, s az, hogy halasztott fizetés esetén vámbiztosítékot kell adni a kereskedőnek. Oroszországi puccsveszély Jelcin elnök környezeté­ből tegnap többen is az el­lenzék akciójának tudták be az államfő egészségi ál­lapotára, illetve az ellene készülő puccsra vonatkozó híreszteléseket. Vjacseszlav Kosztyikov el­nöki szóvivő szerint össze­függésben állnak a Jelcin be­tegségére vonatkozó hírek a „nemzeti megbékélés meg­torpedózását célzó akciókkal” és Jelcin kérlelhetetlen ellen­zékének aktívabbá válásával. Kosztyikov szerint mindez a politikai helyzet megingatását célozza. A szóvivő a hivatalos orosz hírügynökségen ke­resztül közzétett nyilatkoza­tában arról beszélt, hogy egyesek visszaélnek a politi­kai amnesztiával és Jelcin el­lenzéke „vissza akar térni, ahhoz amit nem sikerült a ta­valy októberi puccsistáknak az első kísérletre, — azaz meg akarják dönteni az elnö­köt. Kosztyikov leszögezte, hogy Jelcin „elveti a lélektani hadviselést”, s folytatja a tár­sadalmi megbékélésre irá­nyuló politikáját. Szergej Filatov, az elnöki apparátus főnöke a politikai bizonytalanságot okozó akci­ókat úgy értékelte, hogy az amnesztiával szabadultak az elnökkel való szembenállás szítására tesznek kísérletet. Erre irányuló kísérletnek ne­vezte Filatov azt a múlt heti, a parlamentben elhangzott ja­vaslatot, hogy a törvényho­zásnak kellene megválasztani az elnököt. Filatov szerint Jel­cin ellenzéke meg akarja akasztani a társadalmi meg­békélést. Ebben az összefüg­gésben szólt az ellenzék által a múlt héten előterjesztett „Egyetértés Oroszország ér­dekében” című kezdeménye­zésről is. Filatov szerint az el­lenzék célja az volt, hogy olyan légkört teremtsen amely közepette követelni lehet az elnökválasztás előre hozását, mivel máris sokan pályáznak az államfői posztra. A Komszomolszkaja Pravda leközölte az állítóla­gos puccsra vonatkozó, meg­lehetősen homályos eredetű jelentést, amellyel kapcsolat­ban a mérsékelt parlamenti el­lenzék egyik vezetőjének, Szergej Sahrajnak a vélemé­nyét idézte, aki szerint jól szervezett félrevezető akció­ról volt szó. Sahraj feltétele­zése szerint a puccshíreszte- lések mögött az orosz titkosz- szolgálatok állhatnak. Magyar-szlovén tárgyalások Szlovén-magyar együttmű­ködési megállapodás létreho­zásáról tárgyalt Maks Tajnikar szlovén gazdasági miniszter az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumban a tárca vezető­jével, Latorcai Jánossal. Az előkészületben lévő megálla­podás az ipari kooperációs együttműködés és az idegen- forgalmi kapcsolatok feltételeit javítja majd. A későbbiekben az energe­tika témakörében közvetlen szakértői találkozókat is szer­veznek. ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG ÆÊÊ SÍeMI «VI ' WÉk Ajánlati felhívás Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti a Kutasi Állami Gazdaságból alakult Kutasi Mezőkert Mezőgazdasági és Kereskedelmi Részvénytársaság állami tulajdonban lévő részvényeit, egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történd értékesítésre Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a Kutasi Mezőkert Mezőgazdasági és Kereskedelmi Részvénytársaság saját tőkéje: 297 356 EFt, jegyzett tőkéje: 215 420 EFt. A jegyzett tőke 90%-a kerül értékesítésre. A részvénycsomag megvásárlásával 1341 ha földterület bérelhető. A részvénycsomag megvásárlására E-hitel, készpénz és kárpótlási jegy vehető igénybe. Az ajánlatokat 3 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. Az ajánlati kötöttség időtartama 90 nap. Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1994. május 11. (szerda) 12.00-14.00. a Az ajánlatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség 804. szoba. A pályázatok benyújtásának feltétele az eljárási rendet is tartalmazó részletes ajánlati anyag 10 000 Ft+áfáért történő megvásárlása a 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., ÁVÜ ügyfélszolgálatánál. (37562) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom