Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

1994. március 3., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Elkészült Lábod új címere Múlt századi pecsétnyoma­tok alapján tervezték meg Lá­bod község új címerét. Lábod és Hosszúfalu régi jelképeit egészítette ki Deák Varga Jó­zsef nagybajomi heraldikus. A címerpajzsba kalász, ekevas és csoroszlya került; az új elem pedig a vadászkürt. A tölgykoszorú meg a település körüli nagy erdők szimbóluma. A címerpajzs fölötti falkorona utal arra, hogy Lábúdnak már az 1200-as években mezővá­rosi rangja volt. Előadás az atádi népfőiskolán Befejezéséhez közeledik a február elején Nagyatádon in­dított helytörténeti népfőisko­lái kurzus. Tegnap tartott elő­adást a város múltjáról dr. Kisnemes János nagyatádi esperes plébános. Előadása iránt nagy volt az érdeklődés: sokan hallgatták meg. Benépesültek a szőlőskertek A hirtelen jött jó idő hatá­sára sokan látogattak ki a hét végén az ötvöskónyi és se- gesdi kiskertekbe. Többen még az elmaradt őszi munká­kat végezték: nyírták a málná­sokat, illetve rendbe tették a borospincék környékét. A gazdák szerint ha ilyen marad az idő, akkor a gyümölcsfák és a szőlő metszését is hama­rosan el lehet kezdeni. Címkegyűjtemény kiállításon A nagyatádi művelődési házban mutatta be Solti László mérnök tanár bor- címke-gyűjteményét, rézkar­cokból és exlibirisekből ösz- szeállított anyagát. A mintegy százezer darabos gyűjte­ményt több nemzetközi és ha­zai kiállításon is bemutatták. Új rendszer a szemétdíjak számításában A legutóbbi ülésén Nagy­atád képviselő-testülete töb­bek között a szemétszállítás rendjéről is döntött. Ezentúl a családi házak és kis üzletek esetében a szalagrendszert alkalmazzák. A konténeres szemétgyűjtésnél pedig a la­kók száma után fizetnek a nagyatádiak. A közületeknél változatlanul a szemét köbmé­tere után állapítják meg a díja­kat. Mentesítették a szemét- szállítási díj megfizetése alól a város hetven év feletti lakóit. Köszönőlevél támogatásért Vájná Gáborné ügyvezető titkár levélben köszönte meg azt az anyagi segítséget, ame­lyet a Gyermekfalu Magyaror­szági Egyesületének nyújtott a nagyatádi Rózsafabot ven­déglő. Az egység vezetője Bo­ros László rendszeres támo­gatója a szervezetnek. F alurészfórumok Lábodon Tárgyalások, biztató eredményekkel Cannes-i érdeklődés Nagyatád iránt Még várni kell az igénylőknek — Telefonfejlesztést és gázbevezetést sürgettek Falurészfórumokat tartot­tak a múlt héten Lábodon. Az eddigieknél nagyobb ér­deklődés kísérte: a tavalyi költségvetés teljesítéséről és az idei pénzügyi tervekről volt szó. — A telefonhálózat bővíté­sében jelenleg minimális fej­lesztési lehetőségeik vannak — mondta Lassú István pol­gármester. — Erre most a 90 vonalas központ ad lehetőséget, s a községben levő nyilvános te­lefonfülkék számát növelhetjük. A 150 új igénylő még nem jut te­lefonhoz. Az önkormányzat azonban bízik a Matáv-ban, hogy — ígéretük szerint — az év közepén induló fejlesztés ré­vén jövőre már minden igénylőt bekötnek az automata táv­hívó-hálózatba. Az önkormányzat még mindig napirenden tartja azt a kérdést is, hogy egy közös beruházás keretében Lábod, Nagykorpád, Szabás vezetékes gázhoz jus­son. — Jelenleg azt vizsgálják, hogy egy nagyatádi lecsatlako­zással hogyan oldható meg a három község gázellátása — mondta a polgármester. Kellő lakossági érdeklődés mellett is szükséges a közösen benyúj­tandó pályázatok elnyerése. Most felmérést végzünk a la­kosság körében, hogy ötvene­zer forintos bekerülési költség mellett milyen érdeklődés mu­tatkozik a gázbevezetés iránt. 60 százalékos igenlő válasz esetén elkészítjük a pályázato­kat. Siker esetén lehet a valós költségforrásokat megjelölni. Németh István Végleges megoldás kellene Atádon is Szélmalomharc a kgst-piacon A nagyatádi küldöttség érdeklődőkkel, a cannes-i kiállításon A nagyatádi piac talán az egyetlen a megyében, ahol ki- sebb-nagyobb szünetekkel még mindig kínálják olcsó portékái­kat a külföldi árusok — a kis­pénzű vásárlók megelégedé­sére. Amikor megjelennek áru­ikkal! szinte zsong a piac (és dolgoznak a zsebesek is). A pi­aci rendet szigorú rendeletek szabályozzák; érvényesítésükre a helyi szervek többször is tettek kísérleteket. A rendőrség köz­ponti utasításra alkalmanként megakadályozta az árusok beju­tását a piac területére vagy ki­pakolta őket. A „szabad” napo­kon azonban újra megjelentek. A törvényesség betartásáért a Kisosz-szervezet és helyi veze­tője, Boros László emelt szót legtöbbször. Azóta ők is „fekete bárányok” lettek a vásárlók, egyes kereskedők és intéz­ményfenntartók szemében. — Nem rajtunk múlik a törvé­nyesség betartása. Tiltott árut eleve nem volna szabad been­gedni az országba: ezt pedig csak a hivatalos szervek tudják biztosítani — mondta. — A pia­con az érintett szervek közös fel­lépésükkel sem értek el kellő eredményt. Ha az illetékes szervek a hatályos rendeletek­nek nem tudnak érvényt sze­rezni, akkor módosítsák azokat, mert ebben a kettősségben azok csatároznak egymással, akik a helyzeten egyáltalán nem tudnak változtatni... N. I. Második alkalommal mutat­kozott be a cannes-i nemzetközi kiállításon Nagyatád. A kiállítók többsége nyugat-európai szer­vezet, gazdasági csoportosulás volt. A több mint 20 négyzetmé­teren a Rinya-parti város volt a legnagyobb kiállító a magyarok közül. Az idegenforgalmi és a kulturális lehetőségeket mutatta be: a gyógyfürdő, az uszoda, a Solar és Kaszó kínálatát. Látha­tóak voltak az atádi képzőmű­vészek alkotásai, s mindez ki­egészült az Atád Sped szállítási vállalkozással. Az idegenforga­lom másik ágában a helyi nép- művészeti alkotások, fafaragá­sok, szőttesek és kerámiák ke­rültek az asztalokra. — Már az első este megkezd­tük tárgyalásainkat — mondta Ormai István — a nagyatádi II. Sz. Általános Iskola rajztagoza­tos osztályának kapcsolatfelvé­teléről. Amatőr teniszezőket hívnak meg, képzőművészeti és sportprogramokra jönnének el a nyáron hosszabb időre. Nagyon tetszett az érdeklődőknek a So­lar szálló. Az első kézzelfogható eredmény a delegáció hazaér­kezésének másnapján meg is érkezett: a francia partner faxon erősítette meg a teniszezők meghívását. Három napig folytak a tárgya­lások. Varga Vince polgármes­ter hamar partnerre talált egy francia üzletember személyé­ben, aki több területen is hajlan­dóságot mutatott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok léte­sítésére. — Gondolatban már eladtunk mindent — jegyezte meg tréfá­san a polgármester a tárgyalá­sok után. — Most állítjuk össze az ajánlatokat, köztük a bo­gyósgyümölcsök is ott lesznek. Gyógyító célú foglalkoztatásra itt a kórház, s eladó a konzerv­gyár is. A Bárdos Lajos iskolát és kó­rust képviselő Pauker Zoltán és dr. Vargáné Zag Ágota kar­nagy egy francia iskolával vette fel a kapcsolatot. Az Atád Sped vállalkozás pedig az idén négy alkalommal is szervez fürdőkú- rás utat Nagyatádra a francia érdeklődőknek. Németh István Céljuk fafeldolgozás magasabb foka Újabb fejlesztések Visontán Meghatározó fejlesztés — a jövő érdekében Szennyvízhálózat- bővítés Atádon Kiviteli tervek, vízjogi engedély — Lakossági fórum a szakközépiskolában Az idén mintegy tízezer köbméter fát dolgoz fel Cso- konyavisontán a Ledo faipari kft. Az alapanyag nagy részét Belorussziából kapják. Az éger és nyírfából bútorléc és parketta alapanyag készül. A jelenleg 23 tagú kft további felvételeket is tervez. — Tavaly újabb beruházá­sokat valósítottunk meg — mondta Dobribán Péter ügy­vezető igazgató. — Ebben a nyolcmillió forint japán hitel és A japán hitelből vásárolt rönkhasítógép Fotó: Kovács Tibor közel ötvenmilliós saját erőnk segített. Telephelyünket meg­vettük, és korszerű gépeket vásároltunk. Svájci körfűrész és szabászgépek, valamint amerikai rönkhasító segíti ezentúl a munkát. Saját teher­autónk van, s emeltük a forgó­tőkénket is. Tavaly szeptember óta aka­dozott ugyan az alapanyag-ellá­tás, de az idén már folyamato­san szállítanak külföldi partne­reik. A beérkezett fűrészárut vá­logatják, a jobb minőségűeket exportra küldik. Most Olaszor­szágba szállítanak. — Exportbevételeinkből újabb fejlesztéseket tervezünk. A kö­vetkező években magasabb fel- dolgozási fokon kívánjuk érté­kesíteni termékeinket — magya­rázza az ügyvezető. Három szá­rítókamrát telepítünk, így száraz állapotban tudjuk piacra küldeni a bútorelemeket. A táblásított elemek ára há­romszorosa az eddig értékesí- tetteknek. A beruházással egy-két éven belül újabb 15-20 embernek tudunk munkát adni: a helybelieknek és a munkaügyi hivatal által közvetített állástala­noknak. Már az idén is tervez­nek munkásfelvételt. Németh István A nagyatádi önkormány­zat egy korábbi pályázatával három évre ütemezett csa­tornaépítési céltámogatást nyert el. A teljes beruházási költség 30 százalékát az ál­lam adja, s ugyanennyit az önkormányzat. A lakosság­nak a költségek 40 százalé­kát kell vállalnia. A város fejlődésében évtize­dekre meghatározó fejlesztés csak akkor valósítható meg, ha a csatornaépítésben az érde­keltek száma eléri a 60 száza­lékot. A hároméves program első ütemében az északi város­rész 21 utcája érintett. A polgármesteri hivatal szak­irodája a lakossági igényfelmé­rést már január elején meg­kezdte. A tapasztalatokról Ba- csa Gyula irodavezető a követ­kezőket mondta. — Nagy lehetőség előtt áll a város. A szennyvízcsatorna ki­viteli tervei már korábban elké­szültek, s megvan a vízjogi en­gedély is. Most már csak a la­kosságtól függ, hogy lesz-e át­fogó szennyvízhálózata a vá­rosnak. Az első ütemben az északi városrészbe majdnem 550 családnak küldtünk kérdőí­veket, s mindössze 200-at kap­tunk vissza. Ezek nagy része igenlő volt. Az egyes utcákban a csatornák a már meglevőkre csatlakoztathatók, s vannak olyanok is, ahol a kiépítetlen- ség miatt több utca is a másik­tól függ. Ezért fontos a lakos­ság állásfoglalása és a kiküldött nyilatkozatok visszaküldése, még akkor is, ha a válasz nem­leges. — A beérkezett válaszok alapján az Arany János, a Bajcsy-Zsilinszky, a Lőcsei köz, valamint az Alkotmány utca és a három kapcsolódó zsákutca már 60 százalék körüli részvé­telt mutat. Az érdekek és a to­vábbi lehetőségek összehango­lása miatt lakossági fórumot rendezünk a jövő szerdán a ke­reskedelmi szakközépiskolá­ban. Az OTP az idén a közműve­sítésre maximálisan százezer forint kölcsönt biztosít, öt évre, 28 százalékos kamattal. Az egy telekre jutó építési költség 70 százaléka lehet a hitel, 30 szá­zalékot saját erőből kell fizetni. — Olyan lehetőség ez a vá­rosnak, amelynek az elmulasz­tása pótolhatatlan vesztesége­ket jelenthet — mondta az iro­davezető. — Szükség van rá a jövő és a környezet védelmé­ben is. (Németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom