Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-21 / 67. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. március 21., hétfő „Szolgái és nem urai vagyunk a nemzetnek” Az újoncok ünnepélyes Ígérete Katonai esküt tettek a hét vé­gén a nemrég bevonult fiatalok. A somogyi ünnepségeken a honvédség hivatásos állomá­nyán, hozzátartozókon kívül számos társadalmi intézmény képviselői is részt vettek. Ka­posváron két helyen, a Hunyadi és a Táncsics laktanyában, va­lamint Taszáron hangzott el ün­nepélyes fogadalomtétel. A csapatzászló előtt, az elöl­járó fogadása után, jelentésté­tellel kezdődött az ünnepség a Hunyadi János laktanyában. Itt, a Boconádi Szabó József ellá­tózászlóalj és a légvédelmi ala­kulat alig három hete bevonult honvédek sorakoztak fel. A Himnusz elhangzása után Varga Sándor ezredes, lakta­nyaparancsnok szólt a katonai szolgálat fontosságáról, szép­ségéről és próbatételeiről, és el­ismerően beszélt a fiataloknak az alapkiképzésen tanúsított szorgalmáról. — A katonai eskü jogi és egy­ben morális kötelezettséget is jelent — hangsúlyozta. — Olyan ünnepélyes ígéret ez, amelynek során az újoncokból teljes ér­tékű katona válik. A vezényszó után Papp Géza honvéd társaival együtt már az új honvédeskü szerint tett ünnepélyes fogadalmat. A Táncsics Mihály laktanyá­ban három alakulat katonái es­küdtek fel a haza védelmére a szülők, barátok és ismerősök előtt. A Noszlopy és a Kapos zászlóalj, illetve a Jedlik Ányos század honvédéinek zöme So- mogyból, Baranyából és Tolná­ból érkezett, de akad közöttük Pest megyei is. „Szolgái és nem urai vagyunk a nemzetnek” — ez a Kos- suth-idézet volt olvasható a dísztribünön. Itt Preininger Ambrus vezérőrnagy, a II. kato­nai kerület parancsnoka, Kaczor József alezredes, laktanyapa­rancsnok, valamint a megyei és városi rendőrkapitányság képvi­selői foglaltak helyet. A Himnuszt a kaposvári hon­védzenekar Szabó László őr­nagy vezényletével játszotta el. Preininger Ambrus vezérőrnagy beszédének elhangzása után a 19 éves Gyócsi Krisztián több mint háromszáz társával tette le ünnepélyesen az esküt. Az ün­nepség a Szózat eléneklése után a csapatzászló őrzési he­lyére kísérésével fejeződött be. Az esküt tett honvédek szom­bat déltől vasárnap estig kaptak eltávozást. Harsányi Miklós A Táncsics laktanya esküt tevő katonái Fotó: Lang Róbert Kamatozó Kincstárj egy 1995/III. Legyen akár megfontolt Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elköl­teni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan sze­retné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra kedvező kamatot nyújt, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/111. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpa­pír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező ka­matot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpa­pírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. március 21-25-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. március 25. Évi bruttó kamata 23%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincs­tárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névérték kerül visszafizetésre. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kama­tozó Kincstárjegy minden hónapban kibocsátásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Barcs, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, láb . rí ATo> KÄ S I X­T OBBSZOKOS B I /. T O IV S A íí <| 220 szántódi polgár és az állampolgári jogok Wekler Ferenc: Kiszámítható gazdasági törvénykezést Érzelmi viharoktól sem mentes felszólalások tették izgalmassá azt a vitát, ame­lyet dr. Mézes Éva szervezett szombat este Balatonföldvá- ron. A fórum vendégének Wekler Ferencnek, az SZDSZ pártigazgatójának többek között azt vetették a szemére, hogy az ellenzék akadályozta a kormányt a cselekvésben, a jó döntések meghozatalában. — Ha elhiszi, amit állít, akkor komoly baj van — mondta a hozzászólónak a pártigazgató. Bizonyítékként hozzátette: mindössze 24 kétharmados törvényt hozott az elmúlt 4 év­ben a parlament és többszázat, amelyet szinte kizárólag a kor­mánykoalíciós többség döntött el, többek között ilyen a lll/lll-as is, vagyis kizárólag az MDF dönthetett a koalíciós partnerek támogatásával az igazságtétel­ről. A kétharmados törvények között a rendőrségit említette, amelynél valóban megegyezés született az ellenzékkel. Csak­hogy a kormány már 2 éve be­terjesztette, aztán egy évig fek­tette, majd Boross Péter, akkori belügyminiszter újra a parla­ment elé vitte, és fél évig ismét nem került napirendre. Végül a 100 paragrafusból 66-ot módo­sítottak, mert a beterjesztők is elfogadták, hogy rossz volt az eredeti javaslat. Egyébként egy nyugat-európai cég 3 éve átvi­lágította a magyar rendőrséget és megállapította, hogy a szük­ségesnél 9000-el kevesebb lét­számmal dolgozik. 1992-ben kért a kormány 3000 fős lét­számra bérköltséghozzájáru­lást, azóta ilyen nem történt. Hozzátette: bár ma is rossz a rendőrség felszereltsége, ám inteligensebbek, udvariasab­bak a rendőrök és a felderíté­sek száma is nőtt, mégis ma­gasabb a bűnözés. A ma han­goztatott kedvező statisztikákat azzal magyarázta, hogy a sza­bálysértési történy módosítása után az 5000 forint alatti bűne­setek nem kerülnek az adatso­rokba. Egyébként az ellenzék­nek is fontos a rendőrség erősí­tése. Egy idős ember vetette fel, hogy 220 szántódi polgárt 2 és fél éve korlátoznak az állam- polgári jogában, mert a Zamár- ditól való elválást kezdemé­nyező népszavazásnál nem ismerik el az üdülőtulajdonosok szavazati jogát. Wekler Ferenc utalt rá, hogy a parlament ön- kormányzati bizottságának el­nökeként szinte egyedül karolta fel az ügyüket, de az önkor­mányzati törvény — amelyben valóban joghézag van erre a kérdésre — módosítását nem tudta elérni. Biztosította a jelen­lévőket, hogy a következő koF- mány ezt első intézkedései kö­zött beterjeszti. Emellett nem bízik a hátralévő időben érdemi törvénykezésben. Megje­gyezte: ha sikerül a ház hatá­rozatképességét megőrizni, akkor várható legalább a föl­dtörvény elfogadása, amelyre rendkívül nagy szükség van, mert le kellene zárni a kárpót­lási folyamatot, hiszen nyitva hagyták a tulajdoni kérdéseket, holott olyan törvényre lenne mielőbb szükség, ami lehetővé teszi a birtokforgalmat. Ez az élelmiszertermelés fellendítése miatt fontos, ugyanis ma nem tudunk annyi élelmiszert elhe­lyezni a nyugat-európai piaco­kon, amennyit az ottani kvóták lehetővé tesznek számunkra. Friss statisztikákat idézve Wekler Ferenc elmondta, hogy a megkérdezettek 40-45 szá­zaléka nyilatkozott úgy, hogy romlott saját háztartásának költségvetése és mindössze 1 százalék mondta, hogy lénye­gesen javult a helyzete. — Ez ma az átlagos elége­detlenség oka — jegyezte meg —, ezért kell kiszámítható gaz­dasági törvénykezés, hogy a vállalkozók például tudják pon­tosan milyen szabályozókra, adózásra számíthatnak hosz- szútávon. Ma egy vállalkozó a megtermelt 100 forintjából 98-at fizet adóba, járulékra, ezért alacsonyak a bérek is. Persze felteszik a kérdést: mi­ből lesz állami bevétel, ha csökkentik az adókat? Nyu­gat-európai tapasztalat, hogy ha kevesebb az adó, azt szíve­sebben befizetik az emberek, nem érdekük vitába keveredni az adóhatósággal. így több jut az állami kasszába is — mondta Wekler Ferenc. Gáldonyi Magdolna Az agrárágazat a gazdaság motorja Az agrárágazat lehet a ma­gyar gazdaság motorja az elkö­vetkezendő években - jelentette ki Nagy Tamás az Agrárszö­vetség elnöke a párt kampány­nyitó nagygyűlése előtt. A pártelnök kifejtette: az ag­rárágazat azért lehet a magyar gazdaság előrelendítője, mivel nemcsak hagyományai vannak hazánkban a mezőgazdaság­nak, hanem a megfelelő szaktu­dás is rendelkezésre áll ezen adottságok kihasználására. Emelett az agrárgazdaság pia­cot teremthet az ipari ágazatok, a feldolgozóipar és a szolgálta­tásokban dolgozók számára is. Ez pedig felpörgetheti a gazda­sági fejlődést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom