Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-03 / 52. szám

1994. március 3., csütörtök I SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Gazdakör alakult Dél-Dunántúl agrárfejlődését segítik Akadémiai munkabizottság alakult a kaposvári egyetemi karon A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karán tegnap megalakult az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának agráröko­nómiai munkabizottsága. Vezetője Széles Gyula egyetemi ta­nár, intézeti igazgató, titkára dr. Gazdag László, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem adjunktusa lett. Kadarkúton Szaporodnak a gazdakörök Somogybán. Kadarkúton is alakult egy a minap 26 hely­béli, illetve hencsei taggal. El­nöke Németh István lett. A gazdakör azért szerveződött, hogy a most földhöz jutottakat gépekkel, vetőmaggal, ta­nácsokkal lássa el, s a tagok egymást is segítsék szakmai tapasztalatukkal. Tanuszoda épül Csurgón Befejezéséhez közeledik a csurgói tanuszoda építése. A munkák két évvel ezelőtt in­dultak a Szakmunkásképző Intézet kezdeményezésére, az önkormányzat pénzügyi támogatásával. Mára elké­szült a 33x50 méteres me­dence, beépítésre kerültek a nyílászárók és a válaszfalak. Jelenleg az épület befejező munkáit végzik. A nyár elején megnyíló uszodát nemcsak az iskola tanulói, hanem a város lakói is használhatják. A beru­házás költsége meghaladja a 40 millió forintot. Az agykutatás eredményeiről Tudományos életünk törté­netében a tegnapi nap ismét egy állomást jelent. Egy olyan állomást, ahol a szellem és a mindennapos gyakorlat ismét szorosabban fogja meg „egy­más kezét”. Készül az aka­démiai törvény, amely a ko­rábbiaknál is nagyobb szere­pet szán a jelenleg működő öt vidéki akadémiai bizottság­nak. — Az agrár-, és közgazda­ságtudományok területén Dél-Dunántúlon kitűnő szel­lemi bázis alakult ki — mondta Széles Gyula, egyetemi tanár. — Itt dolgoznak a keszthelyi, a kaposvári kar ökonómusai, a Pécsi JPTE, a zalaegerszegi számviteli főiskola közgaz­dászai, az MTA regionális ku­tató központja. Nagyon fontos, hogy ez a szellemi erő ebben a térségben jobban haszno­suljon. — A szakbizottság megala­kítása, hogyan függ össze napjaink gazdasági helyzeté­vel, gondjaival? — Mind szélesebb körben nyilvánvaló, hogy az anyagi erőforrások korlátozottak, a tudománynak az dolga, hogy mindent elkövessen a rendel­kezésre álló tőke leghatéko­nyabb működtetéséért. — Mit tekintenek fő felada­tuknak? — Segíteni szeretnénk a régió valamennyi agrár-, és élelmiszergazdasági fejlesz­tését, beleértve a rendkívül fontos környezetgazdálkodást is. Feltétlenül szorosabb kap­csolatot akarunk a gyakorlat­tal. A tudomány művelőin kívül bizottságunkban ezért is dol­goznak olyan gyakorlati, ne­ves szakemberek, mint Pász- tohy András, dr. Pallér Endre. Mivel a tudományos minősí­tési rendszer is változott, az újtípusú egyetemi doktori fo­kozatok, a P.h.D. megszerzé­sének lehetősége is az egye­temekhez került, így e vonatko­zásban is nőttek a feladataink. A tegnapi alakuló ülésen ezért volt egyik téma a tudományos együttműködés fejlesztése. Ezen kívül, mint majd ezután mindig, lehetőséget teremtenek arra, hogy fiatal kutatók bemu­tassák új eredményeiket. Teg­nap, dr. Szakály Zoltán a köz- gazdaságtudomyányok kandi­dátusa tartott előadást a marke­ting stratégia időszerű kérdései­ről az állati eredetű termékelőál­lításban. V. M. A tekintélyt a munka adhatja Számítógép segíti a kaposvári ügyészeket A Somogyi Alkotó Értelmi­ség Klubjának a vendége volt tegnap dr. Hámori József pro­fesszor, a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem rektora. Az agykutatás újabb eredményei címmel tartott előadást a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének kaposvári székházában. Kék panoráma Barcson Győri Vilmos barcsi fotós alkotásaiból nyílt kiállítás a Széchenyi Ferenc Gimnázium aulájában. Az Adriáról készült fotókat Kék panoráma címmel Orzsi Zoltán múzeumigazgató ajánlotta az érdeklődők fi­gyelmébe. A megnyitón mu­zsikusok is közreműködtek. Somogyi dokumentumok Az 1956-os forradalom so­mogyi eseményeit dolgozza fel Szántó László, a megyei levéltár főlevéltárosa. A do­kumentumkötetet a levéltár je­lenteti meg az évfordulóra. Belvíz-levezetés Marcaliban Súlyos problémát jelent Marcaliban a belvíz leveze­tése. A vasúti sínek elzárják a város domboldaláról lefutó vi­zek útját. Az átereszek fe­szültsége nem megfelelő, a ta­lajvíz visszamarad. Fokozza a gondokat, hogy ezeken a terü­leteken a lakosság még nincs bekapcsolva a vezetékes szennyvízrendszerbe, amely­nek a teljes körű kiépítése 1995-ig fejeződik be. A belvíz­levezetés megoldására három vállalkozót kértek fel ajánlatté­telre a tervezéshez, illetve a kivitelezéshez. A beruházás költsége 7,3 millió forint. A Kaposvári Városi Ügyész­ségen számítógép segíti az ügyészeket. A gépek munkába állítása része annak a szellemi és tárgyi korszerűsítésnek, amely a megyei főügyészség irányításával Somogybán vég­bemegy. — Az idén az ügyvitelt tettük számítógépre. A jogszabályok gépi nyilvántartása, valamint a gyors ügyiratkezelés előmoz­dítja, hogy a rendőrségi vád­emelési javaslatból — ha erre alkalmas — a korábbinál gyor­sabban legyen vádirat — mondta dr. Horváth Szilárd vezetőü­gyész. — A hatékonyabb mun­kát segíti, az is hogy minden ügyészi állást sikerült betölteni, továbbá, hogy a volt .Ta- nép-székházban megfelelő munkakörülményeket teremtet­tek számunkra. Szükség is volt erre, mert — noha tavaly Kaposváron és kör­nyékén az 1992 évi 3769-hez viszonyítva „csak” 3423 nyomo­zást rendeltek el — a terhelés nem csökkent. Ennek főként az az oka, hogy a megyeszékhe­lyen működő „központi” ügyész­ség olyan feladatokat is kap, amelyekkel más városi ügyész­ségeknek nem kell foglalkozni. Ezek közé tartoznak a gazda­sági és a fogalalkozás körében elkövetett bűncselekmények. Ide sorolhatók például a somo­gyi „olajügyek” is, amelyeken most dolgoznak, és soron kívü­liséget élveznek. — Ezek bonyolult ügyek, amelyeket újszerűén kell meg­közelíteni. Ha a régi jogi kategó­riákban gondolkodnánk, elvé­reznénk — így a vezetőügyész. — Növeli gondjainkat a sok új jogszabály is. Magyarországon ebből a szempontból „jogi hona­lapítás” folyik. A nagyobb sza­badságjogokra való tekintettel messzemenően figyelembe kell vennünk minden új jogszabályt. Itt nem lehet tévedni. Mindezt „csikó” csapattal végzik: 33 év az átlagéletkor. Ezt dr. Horváth Szilárd csak egy évvel „múlja felül”. Mindössze két éve vezetőügyész. (1992-ben helyettesként pá­lyázta meg és nyerte el ezt a posztot.) A nyolc ügyész közül négyet egy éven belül neveztek ki. — A negyvenes korosztály hiányzik nálunk, amelyik még elég dinamikus, és már kellő ta­pasztalatokkal is rendelkezik. — mondja — Ennek ellenére a hi­vatalos statisztika szerint 100 vádiratunkból 96,7 megalapo­zott volt. Eredményesnek mondható az a törekvésünk is, hogy a bűncslekmény elköveté­Elektronikus akták... Fotó: Király J. Béla sét minél előbb kövesse felelős- ségrevonás. Tavaly 592 vádira­tot nyújtottunk be a bíróságra. Ebből 62 ügyben 85 személyt gyorsított eljárással — nyolc napon belül — állítottunk bíró­ság elé, 81 esetben pedig tár­gyalás mellőzésére — pénzbün­tetés kiszabására — tettünk ja­vaslatot. Az ügyészséget ma már nem lengi körül titokzatosság. Őszin­tén beszélnek gondjaikról, óha­jaikról, törekvéseikről. Azt sem titkolják: szükség van még olyan törvényekre, jogszabályokra, — különösen az eljárás jogban — amelyek megkönnyítik a bünte­tőeljárást, és mind az ügyész, mind a bíró, mind pedig az ügy­fél számára kedvezőek. Vallják: a tekintélyt nem a név, hanem a nyilvánosság előtt zajló, köz- megelégedésre végzett munka adja. Szegedi Nándor Amerikai szemle a Húskombinátban Falu-Város-Régió Minden önkormányzat megkapja a megyében a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium, a Váro­sépítészeti Tudományos Inté­zet és az Euronet TIR prog­ramiroda közös szakmai-üzleti folyóirata, a Falu-Város-Régió mutatványszámát. Az orgá­num 5 ezer példányban ha­vonta jelenik meg. (Folytatás az 1. oldalról) A tapasztalat azt mutatja: az amerikai szakemberek nagyon komolyan veszik a vizsgálatot, ezért aztán erre igazán nem lehet felké­szülni, különösen nem egy nap alatt. Gyenese István üzemvezető elmondta: egész éven át folyamatosan az előírásoknak megfelelően dolgoznak, így egy alapo­sabb takarításon és mosá­son kívül nem készülnek másként az amúgy nagy horderejű eseményre. A szemle alapján döntik el ugyanis, hogy az üzem to­vábbra is _ szállíthatja-e az Egyesült Államokba termé­keit. Az ellenőrzés kiterjed az általános higiéniai vizsgála­tok mellett a technológiára is: visszamenőlegesen megvizsgálják a dokumen­tációt. A hőmérsékleti és fő­zési grafikonok és a többi diagram a technológiai utasí­tások betartását igazolja. A tegnapi felkészüléskor a húskombinátban járt dr.Suchman Tamás ország- gyűlési képviselő, dr.Csák- abonyi Balázs képviselőjelölt és Pásztóhy András, a me­gyei önkormányzat mező- gazdasági bizottságának az elnöke. Erkölcstelen, de törvényes Új közhely lopakodik be mindennapjainkba. így hang­zik: „erkölcstelen, de nem üt­közik törvénybe”. Vezetők óriási pénzösszegekre rúgó végkielégítését, gyanús kö­rülmények között bonyolított privatizációt, az önkormány­zatoknál folyó manipuláció­kat kommentálnak eképp — többek között — az illetéke­sek. Az állampolgár durváb­ban fogalmaz. A visszaéléseknek se szeri, se száma. Meglehet persze, hogy a szóbeszéd túloz, de ez is csak azért fordulhat elő, mert a döntéshozók maguk­nak tartják meg az összes lé­nyeges információt. A felelős- ségrevonás elmarad, mert — mint mondják — nincs jogsza­bályi alapja. Ennyire rosszak lennének rendeleteink, törvé­nyeink? Azok politikai sorsá­ról, akik megalkották őket, ezekben a hónapokban sza­vazhat a lakosság. Sok a próféta. így fogalmaz velünk kapcsolatban Jézus a hegyibeszédében. „Őrizkedje­tek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jön­nek hozzátok, de belül raga­dozó farkasok. Gyümölcseik­ről ismeritek meg őket. Vajon a tövisről szednek-e szőlőt vagy bojtorjánról fügét? Ekép- pen minden jó fa jó gyümöl­csöt terem. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt, romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt... Azért az ő gyümölcseikről is­meritek meg őket!” Gondolta-e bárki is kétezer esztendeje, hogy az emberi­ség életét oly meghatározó események történnek a Jeru­zsálemet ölelő dombokon? Ki tudja: egy-egy apró mozzanat, mely manapság elveszik az események sodrában, milyen hatással lesz a magyar jö­vőre? Tény: közösségromboló ha­tása van annak, ha a szabá­lyok, amelyek mentén életün­ket szervezni kell, nem egy­formán vonatkoznak minden­kire. A többség számára anúgy a törvény egyet jelent az erkölcsösséggel. A jó fa te­rem jó gyümölcsöt — jegyezte le valaha Máté. Eképp gon­dolkodjunk és voksoljunk, ak­kor kevesebb csalódás érhet bennünket. Czene Attila Országos továbbképzés Balatonföldváron Önkormányzatok diplomáciája Felülről sugallt testvérkapcsolat helyett önként választott partnerség A megyei közgyűlés és a budapesti Posztgraduális Nem­zetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézete (BIGIS) az or­szágban első ízben szervezett továbbképzést az önkor­mányzatok azon tisztségviselőinek, munkatársainak, akik a települések nemzetközi kapcsolatait szervezik. A tegnap kezdődött balatonföldvári három napos előadássorozatra hetvenen jöttek el, elsősorban a megyék és a nagyvárosok képviseletében. A programot dr. Kolber Ist­ván, a Somogy Megyei Köz­gyűlés alelnöke és dr. fíosto- ványi Zsolt, tanszékvezető egyetemi tanár, a budapesti közgazdasági egyetem álta­lános társadalomtudományi karának dékánja, a BIGIS igazgatója állította össze, arra törekedve, hogy a résztvevők alapismereteket szerezhessenek az európai nemzetközi folyamatokról, kapcsolatokról, s ehhez igen rangos előadógárdát nyertek meg a tárcák és a tudomá­nyos élet elismert képviselő­inek személyében. Megadva azt a lehetőséget is, hogy a továbbiakban a téma egy-egy részterületéről szerveznek hasonló találko­zót. Az intézetnek egyébként Kaposváron is működik ta­gozata. Dr. Gyenesei Istvántól, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökétől hallhattuk a tanfo­lyam megnyitója alkalmával, hogy rendkívül megnőttek a települések lehetőségei a rendszerváltás során, meg­szűnt a nemzetközi kapcso­lataik engedélyeztetési kényszere, önállóan szerve­zik diplomáciájukat, amely ma a korábban felülről ka­pott testvérkapcsolat helyett az önként választott partner- kapcsolatokban jelenik meg, s nemcsak egy-egy város vagy község között, hiszen az önkormányzatok regioná­lis szervezetekben is mind nagyobb számban vesznek részt. Természetesen ezt a megnövekedett szabadsá­got az állami külpolitikával összhangban gyakorolják. Ugyanakkor ma vannak vi­ták arról, hogy szükséges-e, s milyen formában az ön- kormányzatok diplomáciai tevékenysége, abban azon­ban — a tanfolyam résztve­vői bizonyára — minden­képpen egyetértenek, hogy az állami külpolitika megala­pozta törekvéseiket, viszont az önkormányzatok nemzet­közi tevékenységére is lehet alapozni a magyar külpoliti­kát. Kiss J. László, egyetemi docens, a Magyar Külügyi Intézet és a BIGIS kutatási igazgatójának bevezető elő­adását hallgatva a modern nemzetközi rendszer politi­kaelméleti aspektusairól, meggyőződhettünk arról is, milyen jelentős e tovább­képzés megszervezése. Mint az előadó össze­gezte; ellentétes folyamatok középpontjában élünk Euró­pában, a korábbi kétpólusú világ sokszereplőssé vált. Ebbe a változóban levő, sok­féleképpen megítélt nem­zetközi kapcsolatrendszerbe léptek a települések, önkor­mányzatok jószándékú part­nerekként, ám, ma már fon­tos, hogy a diplomáciát tuda­tosan műveljék, legyenek felkészült munkatársaik, akik ebben a hivatásban jártasak. Gáldonyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom