Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-19 / 66. szám
1994. március 19., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 kiállítás Kereskedelmi, vendéglátó és szállodaipari kiállítást rendeztek a siófoki Pannónia udvarban. Hagyományteremtő szándékkal az idén másodízben mutatták be kínálatukat a termelők a szezonra készülő Balaton-parti cégeknek, vállalkozóknak; a tizenhét kiállító 700 négyzetméteren tette szemlére áruit. A 3 nap alatt sokan keresték fel a rendezvényt, s üzleteket is kötöttek. Kilenc csapat Fekete Istvánról Az ádándi Fekete István Mezőgazdasági szakiskolában vetélkedőt szerveztek a névadó tiszteletére. A koszorúzást követően kilenc csapat válaszolt a nagy író életét és műveit firtató kérdésekre. A helybéliek mellett Somogyból Tab- ról jöttek résztvevők és Ko- marno társiskolájából. Új fürdőegylet 46 tag részvételével fürdőegyletet alapítottak Siófokon. A településen 1924-ben szerveztek már fürdőegyesületet, de ez csak a második világháború előtt működött. Az új egylet elnökének dr. Kovács Pétert választották, a titkár Halász Klára lett. Elsősorban az idegenforgalommal, kereskedelemmel, vendéglátással foglalkozó cégekkel, magánszemélyekkel keresik a kapcsolatot. Kilátó a zamárdi Kőhegy tetejére Kilátó építését tervezi a Kőhegy tetejére az Egyesület Zamárdiért nevű szervezet. A terület jelenleg a Magyar Tenger Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet tulajdonában van. Ha sikerülne megépíteni a kilátót, tetejéről jó időben az egész Balaton látható lesz. 12 kilós csuka a juti rekorder Két éve bejegyzett, önálló egyesületben próbálnak szerencsét tavukon a juti horgászok. Taglétszámuk jelenleg száz. Horgukra főképp ponty akad, mert rendszeresen ezt a halat telepítik a tóba. A legnagyobb példány eddig 10 és fél kilós volt, de amúrt fogtak már 11 kilóst is, és csukából egy 12 kilóst is sikerült megakasztaniuk. Gyermekjátékok a Kómában Antoni Rozália és Nádas László iparművészek alkotásaival is megismerkedhet a siófoki Kóma könyvesboltba betérő vendég. A két neves szakember gyermekjátékok, játszótéri berendezések tervezésével foglalkozik, s ezeket környezetbarát anyagokból készítik. Az Átrium üzletház emeletén április 23-ig tekinthető meg a tárlat. Közösségi beruházásra visszaigényelhető kurtaxa Céltámogatás a község nagy beruházásához Ösztönző helyi adózást tervez Balatonszemes Hatvanmillió forinttal gazdálkodnak Ságváron Tornacsarnok épül az iskola mellé — Iparnegyed csalogatja a letelepedőket Sokan, sokféleképpen megfogalmazták már különösen a Balaton-parton az igényt, hogy ott használják fel a jövedelmet, ahol képződik. Enélkül nem remélhető belátható időn belül az idegenforgalom mint húzó ágazat fellendítése. Illés Antal balatonszemesi polgármester mindehhez hozzáteszi: az ilyesfajta elvek megvalósítását az állampolgárok érdekeltségének megteremtésével kell kezdeni. Bármilyen meglepően hangzik: Szemesen olyan helyi rendelettervezeten dolgoznak, amely — reményeik szerint — érdekeltté teheti az üdültetéssel, vendégfogadással foglalkozó helyi polgárokat az idegenforgalmi adó befizetésére. Miről van szó? Illés Antal elismeri, hogy az állampolgárok nem szeretik, ha nyilvántartásba veszik őket, márpedig a kúrtaxa olyan mérőeszköz, ami az adózás alapja. Szemesen viszont úgy gondolkodnak: miért ne lehetne érdekeltté tenni őket a vendégek utáni üdülőhelyi-díj befizetésére a polgármesteri hivatal kasszájába? A tervezet figyelemre méltó: helyi rendeletet alkotnak arról, hogy az ideApró virág- és zöldségüzlet a forgalmas somi főutcán. Varga Józsefné szolgálja ki a betérőket. — A cégtáblára nem írtunk ki mindent, de a helybéliek tudják: sok mást is árusítunk — mondta, miközben szorgosan rakosgatta a pultra, amit a vásárló kívánt. — Főnökeim hetente kétszer járnak Pestre áruért. Egy-két forinttal olcsóbbak is vagyunk, mint más, ez pedig faluhelyen nem mindegy. Nem tudnak olyat kérni, amit meg ne hozatnék. Házhoz szállítást is vállalunk. — Az autósok csak elsugenforgalmi adó befizetéséből visszaigényelhet pénzt az az üdülőtulajdonos vagy vállalkozó, aki a közterületen végez környezetvédő vagy faluszépítő beruházást, vagy a saját ingatlanán olyan befektetést, ami a minőségi turizmust szolgálja. S folytathatnánk a sort, ám a lényeg az, hogy a tervezet szerint bizottság döntene milyen számlával igazolható beruházást fogad el visz- szatéritendőnek. A település mindenképpen jól járna, hiszen az állampolgárok valósítanának meg egyéni érdekeltségük alapján olyan beruházásokat, amelyek az önkormányzatnak is fontosak. Természetesen van buktatója is a dolognak: hogyan lehet érdekeltté tenni azokat, akik személyi jövedelemadót fizetnek, illetve az állam belátja-e, hogy hosszú távon érdeke az ilyen jellegű kedvezmény támogatása, netán a jelenleginél ösztönzőbb adó- szabályozás kidolgozása. Szemesen mindenesetre ott kezdik, ahol meggyőződésük szerint a legsikeresebb a megvalósítás, az állampolgárok érdekeltségének megteremtésével. Gáldonyi Magdolna hannak az üzlet előtt vagy egyik-másik be is néz ide? — Nyáron — a Balaton felé tartva — sokan megállnak. Állandó külföldi törzsvendégeink is voltak a múlt szezonban. Siófokról jártak ide, mert azt mondták: mi sokkal olcsóbbak vagyunk. Varga Józsefnétől megtudtam még, hogy a narancsot, a banánt a somiak is keresik — és náluk mindig meg találják. Nagyobb kiadásokra is telik, most például a gáz és telefon bevezetése ad témát az embereknek, amikor a bolt előtt megállnak egy kis tereferére. F. I. Tornacsarnokot szeretnének építeni a ságváriak az iskolájuk mellé. Mint Szigeti József polgármester el- mondta:benyújtották már pályázatukat, amelyben céltámogatást kérnek, hiszen csak a saját erejükre támaszkodva nem lennének képesek megvalósítani a mintegy 25 millió forintos beruházást. A somi és nyimi apróságok is Ságvárra járnak tanulni — az ő javukat is szolgálná a 280 négyzetméteres küzdőtér és ugyanakkora alapterületű kiszolgálóhelyiségek megépítése. A polgármester bizakodik, hiszen a gázprogramot hitel felvétele nélkül tudták megvalósítani, és e hónap végére már az utolsó két utcában is befejezik a nagy munkát. Az alvállalkozó egyébként helybeli munkanélkülieket alkalmazott. Emellett fejleszteni is tudnak ebben az esztendőben; több mint ötmillió forintot költenek útépítésre, kétmilliót járdára. Még egy kistraktorra is maradt pénzük, amivel a falu két karbantartója dolgozik. — A hatvanmillió forintos költségvetésünknek a háromnegyedét, 45 milliót elvisz az iskola, óvoda, az egészségügy és a körjegyzőség fenntartása, működtetése illetve a szociális segélyekre szánt pénzösszeg — mondta Szigeti József. A fejlődést jelzi emellett, hogy új lakótelepet nyitottak Ságváron. A nagy érdeklődés — amellett, hogy a falu a 65-ös főút mellett, Siófoktól Siófok önkormányzatának testületé még egy tavalyelőtti, májusi ülésén döntött arról, hogy a töreki városrészben természetvédelmi területet hoz létre. A helybéliek egy része — ettől függetlenül — jelezte a Somogy Megyei Kár- rendezési Hivatalnak, hogy ugyanarra a földre ősei jussán alig nyolc kilométerre fekszik — annak köszönhető, hogy valóságos iparnegyed épült ki a határban. Az új szolgáltatások csábítják a letelepedni vágyókat, az önkormányzatnak pedig jelentős pénzt hajtanak. A legnagyobb adózó, a igényt tart. Nagy vita kerekedett ebből. Az önkormányzat már több mint kétmillió forintot költött a területre; legutóbb például egyhektár területet fásítottak. Most készülnek elszállítani mintegy 30 teherautónyi, felhalmozott szemetet. Munkatársunk megkérdezte dr. Tarján Lászlónét, a KörSzigeti József polgármester Coca-Cola tavaly például hárommillió forintnyi iparűzési adót fizetett, s közben tizennyolc környékbeli lakost is alkalmaz. (Czene) nyezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárát: mi lesz a terület sorsa? Válaszában dr. Tarján Lászlóné leszögezte: egyetértve az illetékes Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatósággal, nem engedik kárpótlásra kijelölni a vitatott földeket. C.A. Törzsvásárlók külföldről Somban is fogy a banán Természetvédelmi területre igen, kárpótlásra nem Eldőlt a töreki vita Nagyjavítás Farmeréknél A mezőgazdasági gépek nagyjavításán dolgoznak a balatonszabadi Siómente Farmer Kft szakemberei. Bérmunkát is vállalnak; képünkön épp az őszödi szövetkezet traktorát szerelik Az olcsó helypénz nem hozott olcsó árakat 241 árus licitált a siófoki piacon Siófok-Kiliti vásári árusítóhelyeire magpályáztatták a bérlőket. Kétszeres igény jelentkezett a 140-225 ezer forint közötti áron meghirdetett standokért. Közjegyző jelenlétében rendezték meg a több, mint 400 kereskedő számára az 5x5 méteres árusítóhelyek sorsolását. — A régebben pulóver- és lengyel-piacnak nevezett területet 1992-ben 25 millió forintos beruházással korszerűsítettük — mondta Máté Atti- láné, a Csarnok-Piac Kereskedelmi és Hasznosító Kft ügyvezető igazgatónője. — A vásárlók részére betonozott, fákkal körülvett utakat alakítottunk ki. A régen bódékban működő büfék helyére új, esztétikus pavilonok kerültek. A vásár területét bekerítettük, gondoskodtunk az árusok és a vásárlók biztonságáról. A 241 helyre május 1-jétől szeptember 31-ig lehetett bérleti szerződést kötni. A bérleti díj felét a helyszínen, a másik felét április 15-ig kell befizetni. Az árusítóhelyek árát a piaci viszonyok alakították ki. Ha a kereskedő nem találja meg számítását, akkor jövőre nem jön. Azt tapasztaltuk, hogy az alacsony bérleti díjak nem jelentettek olcsóbb árakat. A nyári szezonban egy forgalmas hétvégén több tízezren nézelődnek vagy vásárolnak is a piacon. A kft teljes egészében Siófok város ön- kormányzatának tulajdonában van, a várostól támogatást nem kapnak. Tavaly 35 millió forint bevételre tettek szert. (Ondrejovics) i > i