Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-15 / 62. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. március 15., kedd Egyházművészeti kiálítás Kortárs festő és egyben si­keres egyházművész — Kis- léghi Nagy Ádám — alkotása­iból nyílt kiállítás Esztergom­ban a Keresztény Múzeum­ban. Ő festette a tiborszállási és mérki görögkatolikus temp­lomok ikonosztázát, freskót készített a rákoscsabai görög római katolikus templom hom­lokzatára. Egy Barcelona mel­letti falu templomában apoka­lipszis-freskót festett a mű­vész. A múlt években sokfelé volt tárlata Európában. Az esztergomi kiállítás a jövő hó­nap végéig, 24-ig látogatható. Kossuth-kiállítás Székesfehérváron Kiállítást rendeztek Székes- fehérváron Kossuth Lajos ha­lálának 100. évfordulója emlé­kére . A Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből összeállított emlékkiállításon a nagy ma­gyar államférfi munkásságát, életművét dokumentáló fotó­kat, iratokat mutatnak be. Nemzeti ünnepünk alőestéjén a városban koszorúzási ün­nepséget is tartottak: a Pe- tőfi-szobornál, az 1848-as em­lékműnél és a Fekete Sas szálló falán elhelyezett emlék­táblánál a város diákjai és fia­talsága emlékezett meg a di­cső 1848 jeles évfordulójáról. Passolini-filmek megcsonkítva Az olasz televízióra vonat­kozó törvény merev értelme­zése miatt alaposan meg­vágva kerül adásba az olasz állami televízió harmadik csa­tornáján Pier Paolo Pasolini vi­lághírű rendező Élet trilogói- ája, a Dekameron és a Can­terbury mesék című filmje. Az olasz filmkritikusok heves ha­ragját keltette föl ez az intéz­kedés; hangsúlyozzák, hogy a cenzúra így épp a filmek mon­danivalóját hamisította meg. Schinder listája újabb díjjal A Steven Spielberg rendező Schinder listája című filmje újabb díjat nyert vasárnap. A holocaust történetét feldol­gozó alkotás ezúttal a legjobb filmvágásért kapott amerikai szaktestülettől elismerést. A film vágója Michael Kahn volt. A XII. nemzetközi ásványfesztivál A világ minden részéből mu­tatnak be ásványokat, kőzete­ket, ősmaradványokat, drága­köveket a miskolci egyetemen megrendezett XII. nemzetközi ásványfesztiválon. A tudomá­nyos konferenciára, ásvány­fesztiválra és ásványbörzére tagolódó rendezvény gazdag programjával, versenyeivel túlnő az országhatárokon. A XII. fesztivál keretében többek között megrendezik a leg­szebb ásványok versenyét is. Gyönk: kollégium és tornacsarnok Felavatták az ötvenmillió fo­rintos beruházással épült tor­nacsarnokot a gyönki Tolnai Lajos gimnáziumban. Az or­szág sok településéről való diákok tanulnak itt a magyar­német nyelvű, valamint a né­met nemzetiségi osztályok­ban. A Tolna megyei nagy­község középiskolája nemrég új kollégiummal gyarapodott, s így már mind együtt vannak a korszerű oktatás és nevelés feltételei Gyönkön. A költsé­gek 60 százalékát a megyei önkormányzat fedezte, a töb­bi pénz állami támogatás volt. Történelmi olvasó­könyv felnőtt fokon Dr. Kanyar József: Én nem akarok elszakadni Somogytól — A szülőföldtől nem lehet elszakadni. A szülőföld a te­metővel együtt köti az embert. Számomra ilyen az újlaki temető. Naponta megérkeznek hozzám az újlaki és a mérői harangok, s általuk a szülőföld eleven erejét érzem Buda­pesten is — mondta Kanyar József a Somogyi Hírlapnak. A megyei levéltár nyugdíjas igazgatója a közelmúltban mu­tatta be a Harminc nemzedék vallomása Somogyról című történelmi olvasókönyvének második kötetét. — Adynak igaza van a Föl-föl dobott kő című versé­ben — folytatta dr. Kanyar József, az Országos Honis­mereti Szövetség elnöke, aki négy éve Budapesten él. — Elkerülhet a tájról az ember, de óhatatlanul jönnek olyan időszakok, amikor a kő visz- szahullik. Én nem akarok el­szakadni Somogytól. Örülök, hogy bírálóim a Harminc nemzedék kapcsán is olyan dolgokat mondanak, amelyek a szülőföld eleven szolgála­tában veszik észre szerény tevékenységemet. — Mi késztette arra, hogy 1967 után most ismét kiadja a Harminc nemzedék vallo­mását Somogyról-t? — Az első a levéltáros egyik nagy koncepciója. Évti­zedeken keresztül archív ora­tóriumban voltam én a me­gyei levéltárban. Másfél mé­teres falak vettek körül, s ez óhatatlanul követelte tőlem, hogy a levéltár ablakait nyis­suk ki. Ha kinyitom az abla­kot, akkor viszont a doku­mentumokat is az olvasó ke­zébe kell adni. A megye tör­ténetéről egy új típusú olva­sókönyvet készítettem, amely nagyon szép pályát fu­tott be: húsz évig a somogyi iskolák bibliaként használták. Hamar elfogyott, nem lehe­tett hozzájutni. A megye ve­zetői ezért fordultak hozzám, hogy jelentessük meg a má­sodik kiadást. Én elvállaltam azzal, hogy az bővített kiadás lesz, és az újkor történetét elvezetem egészen napjain­kig. Ilyen modell nemigen áll az ország rendelkezésre. Én is kísérletként vetettem pa­pírra somogyi olvasókönyv­ben az 1944-90-es idősza­kot. Remélem, hogy min­denki haszonnal tudja for­gatni. — Jelenleg min dolgozik? — Sok tervem van. A nép­oktatás történetéről szóló akadémiai doktori disszertá­cióm után Pest megye kere­sett meg, hogy ugyanazt a népoktatás-történetet, ame­lyet megírtam Somogybán, ír­jam meg Pest megyéről is. Ezen akarok most dolgozni. — Milyen a kapcsolata Somoggyal? — Jó. Somogy jelentős személyiségei — mindazok, akik a szellemi életben szá­mottevők —, valamint a régió népessége eleven kapcsola­tot tart velem. Levelezek ez­zel a társasággal és vállalom a különféle felkéréseket, amelyekkel gyakran megke­resnek. Nemcsak hősi em­lékművek avatására hívnak, hanem tudományos tanács­kozásra is. Örülök annak, hogy a Somogy új főszer­kesztőt tudott az élére állí­tani, s a Berzsenyi Társaság folyóirata lett. Nagy remé­nyeket fűzök Tüskés Tibor munkájához, hiszen évekkel Mindig megérkeznek hoz­zám a mérői és az újlaki ha­rangok (Fotó: Lang Róbert) ezelőtt a Jelenkor főszerkesz­tője volt, és abból is igen rangos vidéki folyóiratot csi­nált. A Pannónia könyvek so­rozatának szerkesztőjeként szintén figyelemre méltó kö­teteket jelentetett meg. Lőrincz Sándor László Gyula honfoglalása a Balatonnál Március 14-én töltötte be nyolcvannegyedik esztendejét László Gyula Széchenyi-díjas nyugalmazott régészpro­fesszor, festőművész, és március 18-án a siófoki Kálmán Imre Múzeumban kiállítása nyílik. — Hogyan ismerkedett meg a Balatonnal? — Az első ismertség 1916-ban történt, amikoris Er­délyből a román seregek betö­rése elől éppen a Balaton mellé, Leltére menekültünk, méghozzá nem a faluba, ha­nem a tó melletti nyaralótelepre. Ott volt ugyanis Domokos nagybátyám feleségének né­hány villája. A vízparton sokat játszottunk mi, gyermekek, és egy ajtószárny volt a csolna- kunk. Második ismertségem a Bala­tonnal a 30-as évek fordulóján volt, amikoris egyik festő bará­tommal Tihanyban töltöttünk vagy három hetet és részt vet­tünk a tihanyi fiatalság nagy színelőadásán mint súgók. Azután hosszú ideig csak lá­togatóba jártam, mert meny- asszonyomék — később fele- ségemék — Balatongyörökön nyaraltak. Két nyarat Keszthe­lyen töltöttünk. Részt vettem a Balaton menti ásatásokon. Hármat pedig unokatestvérem­nél Kenésén. Vagy 20 évvel ezelőtt a feleségemnek „honvá­gya” támadt és az újságból ki- kerersett egy hirdetést, hogy Balatonrendesen őstölgyesben villa kiadó. Nos, kibéreltük, és jó néhány éven át oda jártunk nyaranta. Közben rézkarcaim­ból olyan szépen kerestem, hogy összegyűlt egy summa pénzünk, s arra gondoltunk, hogy veszünk egy házat a falu­ban. Vettünk is, és azóta nya­runkat mindig ott töltjük a Fő utca 7. szám alatti kis házban és a 200 négyszögöles telken. Paradicsomot ültet és zöldséget vet feleségem és lányom a kertben, meg gyönyörűszép vi­rágokat. A kert tele van bodza­fákkal, pompás bodzaszörpöt főznek belőle. A homokfürdő meglehetősen messze van, s öregesen csak néha jutunk le, főként ha fiunk, unokánk autó­val van lent. — Hazává vált a Balaton táj? — Veszprémben többször jártam, múzeumot is rendez­tem. Kaposváron nemkülönben, ott meg Takáts Gyula kiváló köl­tőnk, egykori múzeumigazgató volt jóbarátom meghívására több előadást tartottam, ame­lyeket ki is adtak a somogyi múzeumi füzetekben. Kanyar József, a levéltár vezetője is jó­barátom volt, egyszóval otthon éreztem magamat Kaposváron. Egy-két konferencia nyomán Siófokon is. Újabban Bárdos Edit zamárdi ásatásait látogat­tam meg. — Általában a tudományos közvélemény régészprofesszori munkásságát ismeri. Hogyan kezdődtek kapcsolatai a kép­zőművészettel? — Ezt nem tudnám meg­mondani, mert amióta eszemet tudom, rajzolok, festek. A gim­náziumban szüleim beírattak külön rajzra. A tanárom amikor megpillantotta egy görög gipsz­fejről készült rajzomat, vissza­adta a tandíjat, és ingyen taní­tott. Osztályom (talán a VI. gim­náziumi) temperakészletet vett nekem, iskolám pedig beíratott hetedikes koromban Szőnyi Ist­ván magániskolájába. Később megnyertem az országos kö­zépiskolai rajzversenyt, majd a Képzőművészeti Főiskolára ke­rültem Rudnay Gyula vezetése alá. Aztán következett világos, örvendező színeivel Csók Ist­ván, Réti István, s csodálatosak voltak Lyka Károly művészettör­téneti előadásai. Ők indítottak pályámra, aztán következtek művészbarátaim Erdélyben és a csonka hazában. Minden­esetre van érintkező pontja ré­gészéletemnek és képzőmű­vész voltomnak: például 50 rajz a honfoglalókról, Rege a cso­daszarvasról, Csongor és Tünde képsoraim. Az utóbbi időben a nagy Árpádokat fes­tem. Tervezem Szent Istvánt is. — Mit üzen útravalóul a fiata­loknak? — Néhány éve egy körben, a székely kérdésről kértek elő­adást. Az előadás vezetője kér­déseket tett fel, s utoljára azt kérdezte: mit üzenek a fiatal ré­gészeknek? Hirtelenében méltó választ találtam. Ezt: éljenek a mában gazdag életet és ezt a gazdagságot keressék a múlt­ban is. Matyikó Sebestyén József A 14 évesek zöme továbbtanulhat Finisben a pályaválasztás Az általános iskolát végző diákok továbbtanulási szán­dékukról már döntöttek, je­lentkezésüket elküldték a gimnáziumokba, szakközép- iskolákba, szakmunkáskép­zőkbe. Ezeken a helyeken már megtörtént a felvételi is. Az eredményekről hamarosan ér­tesítést kapnak a diákok. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ munkatársa, Terényi Zoltánná elmondta: — A tavalyi évhez hasonlóan a végzős diá­koknak 90 százaléka tanulhat tovább, illetve juthat álláshoz. A munkaügyi központ részletes tá­jékoztatókat tartott az iskolák­ban a szülőknek és a tanulók­nak a továbbtanulási lehetősé­gekről, kérésre pályaalkalmas­sági vizsgálatokat is végeztünk. A fellebbezések után is segítünk a diákoknak, hogy továbbtanul­hassanak, illetve elhelyezked­hessenek. — Akiknek nem sikerül to­vábbtanulni, mihez kezdhetnek? — A munkaügyi központ tan­folyamait ajánljuk nekik. Indí­tunk továbbra is varrótanfolya- mot, a vendéglátóipari szak­mákban is lehetőséget biztosí­tunk számukra, hogy képezzék magukat. Nagyatádon a kereskedelmi szakközép- és szakmunkás- képző iskolába 200 tanuló je­lentkezett. A kereskedelmi szakközépiskolába 35 diákot vesznek föl, a szakmunkáskép­zőben két osztályt indítanak — mondta Mohári Jenő igazgató. A vasipari szakmára is volt annyi jelentkező, hogy folytathatják a képzést. A felvételik tapasztala­tairól az igazgató elmondta, hogy az idén a korábbiakhoz képest több gyengébb felké­szültségű diák is jelentkezett az iskolába. A fonyódi Mátyás király gim­náziumba 85-en jelentkeztek, három első osztályt indítanak — tudtuk meg Szilvási Györgyné igazgatóhelyettestől. A posta- forgalmi tagozatra mintegy 30 tanulót vesznek föl. Itt nem volt panasz arra, hogy az idén a fel­vételizők gyengébben szerepel­tek volna. A múlt évhez képest kétszer annyian jelentkeztek a kaposvári egészségügyi szakis­kolába: 130-an. Négy első osz­tályt kívánnak indítani, egy szakközépiskolai és három szakiskolai csoportot mintegy 110 diákkal. A szakközépisko­lába általában jó tanulmányi eredménnyel jelentkeztek a diá­kok, ám előfordult, hogy olyan tanuló is beadta a jelentkezését, aki félévkor 1-2 tantárgyból megbukott. Horányi Barna <

Next

/
Oldalképek
Tartalom