Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-14 / 61. szám

1994. március 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A mai nap programja Köcsky Gábor és Kápolnás Attila közös hangversenyére kerül sor ma, hétfőn Barcson a zeneiskolában 19 órakor. A he­lyi Széchenyi gimnáziumban 16 órakor vers- és prózamondó versenyt tartanak. Kaposváron, a megyei és városi könyvtárban vajdasági irodalmi estet ren­deznek 17.30-kor. Ez alkalom­mal mutatkoznak be itt a Bácska-topolyai művésztelep alkotói. Takáts Gyula, a Ber­zsenyi Dániel Irodalmi és Mű­vészeti Társaság elnöke kö­szönti a részvevőket: Ács Ká­roly, Csorba Béla, Ladik Kata­lin, Sinkovics Péter és Tari Ist­ván írókat. Tabon ezen a napon a villa­chi ifjúsági fúvószenekar mu­tatkozik be 17 órakor a helyi művelődési központban. Képek 1848/49-ből címmel kiállítás nyílik ma 17.30-kor Nagyatá­don a művelődési központban. Marcaliban a Calypso vegyes­kar ad hangversenyt 19 órakor a római katolikus templomban. A magyarok magyarságtudatáért (Folytatás az 1. oldalon) Dr. Szíjártó István a szövet­ség megalakulásának előz­ményeiről, lehetőségeiről kapcsolatépítéséről szólva elmondta: jelenleg mintegy félezer tagot számlál a szö­vetség Magyarországon. 52 helyen vannak egyéni tagjai és 73 szervezet is bekapcso­lódott munkájába. Kovács Andor, a Svájcba menekült magyarok beillesz­kedéséről szólva azt hangsú­lyozta, hogy az összefogás, a különféle szervezetek létreho­zása a legfontosabb, hogy sem az ott élők, sem gyerme­keik ne veszítsék el a kapcso­latot a nemzettel. Papp Árpád így vélekedett: — Én nem mentem el, sze­rencsémre akadt egy sarok a Táncsics gimnázium archív könyvtárában, ahol pók mód­jára szövögethettem álmai­mat. A Balaton akadémián tanító Papp Árpád ezután felolvasta 1987-ben a Berzsenyi társa­ság pályázatára írt athéni leve­lét. A tanácskozás résztvevői nagy tapssal fogadták a Mi a haza ma? kérdésére felelő lí­rai vallomást. Dr. Nagyváry József, a Te­xasban élő professzor el­mondta: — A nyugati emigrá­ció legnagyobb ereje abban van, hogy információknak le­het az egyik legbiztosabb for­rása. Az emigráció kicsi ugyan, de a műhold is az. Mi még nem látunk igazi válto­zást Magyarországon, s egy bölcs texasi mondásnak hi­szünk, miszerint: a folyón való átkelés közben nem váltunk lovakat. Végezetül dr. Szili Ferenc levezető elnök megjegyezte: tékozló az az ország, amely elherdálja tehetségeit. Az a szellemi és erkölcsi tőke, amely elhagyta Somogyot is, milliárdokban kifejezhetetlen. Csoóri Sándor a világszö­vetség elnöke a Somogyi Hír­lap munkatársának kérdésére elmondta: eddig minden el­nökségi ülést Budapesten tar­tottak, de úgy érezték, hogy egyre több helyen meg kell je­lenniük az országban, mert ezzel a világszövetség munká­járól is tudósítanák azt a vá­rost, ahol éppen megfordul­nak. Ha lesz székházunk, ma­gyarországi szervezeteinket is fel akarjuk építeni. Társadal- masítani szeretnénk a Magya­rok Világszövetségét. Ehhez egy lépés volt a kaposvári ülés. Egyik elnökségi tagunk javasolta, hogy a magyaror­szági falvak, városok testvér- kapcsolatot építsenek ki erdé­lyi településekkel. Ez egy új építkezési mód Közép-Euró- pában, amelyet nem lehet po­litikai kifogással befeketíteni. — Tőkés László püspök fel­vetette: Nagyváradon kellene a következő ülést tartani. Van-e erre reális esély? — Ezt a Kárpát-medence politikai helyzete határozza meg. Természetesen van benne némi kihívás, de lehet­ségesnek tartom. Lőrincz Sándor Mosdós a világszövetség tagja kíván lenni Csoóri Sándor: A haza maga az ember... én vagyok a haza — Olyan szép idő van oda­kint! Tudják mit, ne is politizál­junk! — kezdte felszólalását Csoóri Sándor a Magyarok Vi­lágszövetségének elnöke azon a lakossági fórumon, amelyet a határon túli ma­gyarság kinti és „hazamene­kült” képviselői, valamint a mosdósiak részvételével, a somogyi Erdélyi Baráti Kör szervezésében tartottak szombaton. Csoóri Sándor a tüdő- és szívkórházban a to­vábbiakban azt fejtegette: mi­ért is van szüksége a magya­roknak világszövetségre? A haza megváltozott fo­galmáról szólva az elnök el­mondta: régen szívet cserélt, ki hazát cserélt, mostanra azonban ez korántsem biztos, hogy így van. — A haza maga az ember... én vagyok a haza, ha megállók, megáll velem, ha gondolkodok, gondolkodik ve­lem... — mondta. A felvidéki magyarság kép­viseletében Bauer Géza aka­démikus szólt. Mint mondta, bár a törekvés ez, mégis el­képzelhetetlen, hogy asszimi­lálódjon az ottani kisebbség. Ez csak akkor sikerülhetne, ha elvennék az anyanyelvűket. A nyugati és az erdélyi ma­gyarok szószólói egyaránt hangsúlyozták: egy világin­formációs rendszerre lenne szükség, amibe mindenkiről minden adat benne lehetne. Csoóri Sándor erről elmondta: a Duna Tv, mint „első nagy tett” után ez lenne a világszö­vetség második célkitűzése. A harmadik feladat, hang­zott el, a szövetség határon inneni tagszervezeteinek megalakítása lesz. A vendég­látó község polgármestere, Kruk Tibor kinyilvánította: Mosdós az első tagközség szeretne lenni. (Balassa) Somogyi alkotók kiállítása a múzeumban A harmóniák tavaszi tárlata A Tavaszi Tárlatot az idén, Géger Melinda a Somogy megyei Múzeum művészet- történésze, főmúzeológus rendezte A múzeum nagy­termében dr. Kolber István a megyei közgyűlés alelnöke ajánlotta a tárlatot a szép­számú alkotó és műértő kö­zönség figyelmébe. — Ez a tárlat egyre inkább olyan mint egy szimfonikus zenekar, amelyben az irodalomi, a ze­nei, képzőművészeti, szín­házi programok, a rangos ta­nácskozások, kiállítások és ünnepek jelentik a hangulatot — mondta. A 38 művész, 80 műve történetileg és a stílus- irányzatok tekintetében is át­fogó képet nyújt a megye va­lamennyi élő alkotójának mű­vészetéről. A jobbára egyedül vagy va­lamilyen egyesületben tevé­kenykedő festők szobrászok, iparművészek által kiállított munkák között Z. Soós István 1950-ben festett alkotása, a dohányhajtogató asszonyok­ról éppen úgy megtalálható mint Szász Endre napjaink­ban vászonra vitt Kapu alatt című olajképe. A stílusok szokszínűsége itt harmóniává rendeződik és megkapó, hogy valamelyest a békésebb polgári világ hagyatékaként jelenik meg a békesség, s olykor a derű. Visszafogottan kap teret a korszakunkat megkeserítő erőszak, arro­gancia. Egyfajta rejtett bús­komorság, magábaforduló elmélkedés jellemzi a kiállított művek némelyikét. Keresem a sosemvolt „so- mogyiság” jellegzetesnek vélt motívumait. Hiába. Ehelyett a természetelvűséget megjele­nítő Csiszár Elek, Czinkotai Frigyes vagy Szirmainé Bayer Erzsébet alkotásaira terelődik a figyelem. A Honty Márta és újabban Weeber Klára alko­tásain is föllelhető folkloriszti- kus elemek sem tolakodóak. Ugyancsak mértéktartó kriti­kával jelenítik meg környeze­tüket az alternatív művészet képviselői: Vörös András, Bâ­tai Sándor, Kertész Sándor. Az emberi élet, a személyes lét mítoszteremtői, Horváth János, Szász Endre, Jancsi- kity József és Gera Katalin a kor érzéseinek megszólalta­tok A tárlaton örömmel fedez­tük föl egy-egy művésztanár Bene János, László Levente érett alkotásait. Az idei tavaszi tárlat fődíját dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke adta át Csi­szár Elek festőművésznek. Szabados Péter polgármester a városi önkormányzat által odaítélt második díjat az új­szerű, markánsabb látásmó­dot közvetítő Ungvári Károly festőművésznek; a Berzsenyi Dániel Művészeti Társaság harmadik díját Király Zoltán- néa társaság titkára nyújtotta át Szőke György balaton- szárszói alkotónak. A Fesztivál Tanács díját Orosz László; a megyei jogú város önkormányzata kulturá­lis bizottságáét Honthy Márta; a kaposvár megyei jogú vá­ros polgármesteri hivatalát Danes Ildikó vehette át. A tár­latot április 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Várnai Ágnes Állománygyűlés Taszáron Testvérvárosok képei Kortárs képzőművészek grafikai tárlata első ízben Ünnepi állománygyűlést tar­tottak szombaton a taszári re­pülőezred katonái. A megem­lékezés szónoka a parancsnok, a kötelező pihenőidejét töltő Balogh Imre ezredes távollété­ben az alakulat törzsfőnöke, Karancz János alezredes volt. A törzsfőnök a vártnál is na­gyobb hallgatóság előtt törté­nelmi áttekintést nyújtott a for­radalmak korából, sorra véve a magyar reformlépéseket és a március 15-éhez vezető utat. A Kaposvári Tavaszi Fesz­tiválhoz kapcsolódóan nyitot­ták meg a kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumban a test­vérvárosok és testvérmegyék kortárs képzőművészeinek grafikai tárlatát. A kiállítás az első ízben ad lehetőséget arra, hogy a német, olasz, osztrák, orosz, román és svéd alkotók bemutatkozzanak Somogy megyében. Húsz művész 44 alkotását állították ki, egyebek között azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezzel is hozzájáruljanak az is­kola diákjainak vizuális neve­léséhez és megismertessék őket a megyével kapcsolatban álló testvérvárosokban és testvérmegyékben élő művé­szek munkáival. A tarkóhoz nyomta és elsütötte a fegyvert A tizedesnek tizenegy év börtön (Folytatás az 1. oldalról) A nyomozás során beis­merő vallomást tett Abonyi Pé­ter a tárgyalásokon nem élt vé­leménynyilvánítási lehetősé­gével. A jó felfogású, a fegyverek­hez értő Abonyi Pétert elöljá­rói alkalmasnak tartották őrpa­rancsnoknak. Ilyen minőség­ben teljesített szolgálatot ta­valy május 25-én is. Este a fegyverszekrényből tárral együtt kivett egy gépkarabélyt, „kitárazta”, majd az étkezdébe ment, ahol a fegyver zárkere­tét hátra húzta, a csövet Nagy János honvédra irányította és az elsütő billentyűt elhúzta. Ezután elhagyta az étkezdét. Az ajtót utána betevő Nagy Jánosnak azt mondta: „Hiába bújsz, úgyis átmegy rajta”. Poór Ferenc harmadrendű vádlott felszólítására vissza­tért az őrparancsnoki szo­bába. Ott fegyveréből kivette a tárat, és „visszatárazta” a lő­szereket. Á töltött tárral felsze­relt karabéllyal ismét vissza­tért az étkezdébe, ahol tovább ijesztgette a — fegyvertől állí­tólag félő — Nagy Jánost. Ezt csak a negyed- és hatodrendű vádlott: Takács Zoltán és Pap­falvi Zsolt felszólítására hagyta abba. Innen az útja az őrparancsnoki szobába veze­tett, ahol a fegyvert visszatette a páncélszekrénybe. A sértett: Nagy János 21 óra 30 perc körül lépett az őrparancsnoki szolgálati helyiségbe, ahol — háttal a fegyverszekrénynek — egy székre ült. Valamivel később érkezett oda Abonyi. A fegyverszekrényből kivette a gépkarabélyt és beletette a töltött tárat. Ezután Nagy Já­nos mögé állt, a fegyver csö­vét a honvéd tarkójához nyomta, a zárszerkezetet hátra húzta, és elsütötte a ka­rabélyt. A szerencsétlen ka­tona nyomban életét vesz­tette. Abonyi nem volt rossz vi­szonyban az áldozattal. Kije­lentette a tárgyalásokon: nem akarta megölni. Ám fény derült meghökkentő viselkedésére is. Egyszer például egysége felvezetésekor a felhúzott fegyvert minden ok nélkül a mögötte haladó szájához nyomta. Máskor felhúzott géppisztollyal akarta szolgá­latra bírni azokat a társait, akik éppen az általa kezdeménye­zett szolgálati szabályszegé­sek miatt tagadták meg az en­gedelmességet. Kiderült az is, hogy Abony cselekedeteit, sú­lyos szabályszegéseit társai nem jelezték, sőt az eljárás során a tények elhallgatásá­val, hamis tanúzással és „nem emlékszem a történtekre” ala­pon mentegették. A másod-, rendű vádlott: Herczegh Péter százados, egységügyeletes sem jelentette elöljáróinak a tiszttársa által tudomására hozott szabályszegéseket. A szakértők szerint a tizedes nem elmebeteg, gyenge elmé­jűségre utaló tüneteket sem észleltek nála, a bűncselek­mény elkövetésekor nem lé­pett fel tudatzavar. Tehát bün­tethető. Rámutattak viszont személyiségének néhány ne­gatív vonására. A pszicholó­gus szerint pszichopata. A védő: dr. Fóris Kálmán azt bi­zonygatta: védencének soha­sem állt szándékában gyil­kolni. Csupán kettőjük játéká­nak következménye volt a sú­lyos eredmény. Nagy jelentő­séget tulajdonított Abonyi — a szakértők szerint is kezelésre ajánlott — pszichopátiájának, és a vádlott egészségének védelme érdekében börtön­ben végrehajtandó méltányos büntetés kiszabását kérte. A bíróság Abonyi Pétert 11 évi börtönre ítélte. A közügyek gyakorlásától 10 évre eltiltotta. A másodrendű vádlott Herc­zegh Péter százados bünte­tése: 3 havi fogház, amelyet katonai fogdában kell letölte­nie. A többiek szolgálatszegé- sért, hamis tanúzásért próba­időre felfüggesztett hosz- szabb-rövidebb szabadság- vesztést, próbára bocsátást, il­letve megrovást kaptak. Az első és másodrendű vádlott enyhítésért fellebbezett. Az ítélethirdetésre egy autóbusz- nyi honvédtiszt is eljött. Okos döntés volt, mert „a tizedes meg a többiek” szomorú törté­netéből a legtöbb tanulságot a honvédségnél illik le­vonni. Szegedi Nándor Nagycsaládok J vetélkedője A Somogy megyei rendőrségi balesetmegelőzési iroda a nagycsaládosok kaposvári egyesületével közösen közle­kedésbiztonsági vetélkedőt rendez ma tíz órától a kaposvári sportcsarnokban. A program­ban egyebek mellett lesz ke­rékpáros ügyességi vetélkedő és a résztvevők — tesztlapokon — Kresz-tudásukat is leellenő­rizhetik. A rendezvényen, amelyre nemcsak az egyesületi tagokat várják, a rendőrség technikai bemutatóján egy já­rőrautóval és egy rendőrmotor­kerékpárral is „megismerked­hetnek” a családok. Ifjúsági abc Nagyatádon Egy éve működteti az ifjúsági abc-t Nagyatádon a helyi szak­munkásképző intézet. Havonta 6-7 millió forintos forgalmat bo­nyolít le az üzlet. Elsősorban a kiskeresetűek keresik fel a bol­tot, mivel az itteni árak alacso­nyabbak a többiekhez képest. Az üzletben a szakmunkás- képző diákjai gyakorlati foglal­kozásokon vesznek részt. A ve­vőket az abc alapításának első születésnapján meglepetéssel várják az eladók. Több mint 60 állástalan Nagyberényben Nagyberényben alig van munkalehetőség. Ezért — akik tehetik — a nyári időszakban a Balaton-parton keresnek sze­zonális munkát. A polgármes­teri hivatal tájékoztatása sze­rint, a településen kora tavasz- szal 60 állástalant tartottak nyilván. Közülük már 11-en ré­szesülnek jövedelempótló tá­mogatásban. A járadékfizetés­ből kikerülők számára az ön- kormányzat több mint 650 ezer forint kifizetését tervezte. Szo­ciálpolitikai kiadásokra 1 millió forinttal többet különítettek el, mint 1993-ban. Ötmillió forintos hiánnyal számolnak Darányban A darányi önkormányzatot a közalkalmazotti törvényből eredően több mint hárommillió forint többletkiadás terheli. A bevétel 43 millió forint, a kia­dás pedig 48 millió. Tehát öt­milliós hiánnyal számolnak. Pályázatok elnyerésével pró­bálkoznak ezen javítani. Fejlesztések Kastélyosdombón Kastélyosdombón mintegy 800 méter hosszan építették ki az árokrendszert. Émellett majdnem száz betonhíd és több mint 300 méter hosszú betonjárda is elkészült nem­régiben. A munkálatokat a szigetvári Melio-Start munká­sai végezték el. A beruhá­zásra közel 2,5 millió forintot költött a helyi önkormányzat. • Népi hímzések Nagyatádon Népi hímzések a Dél-Dunán- túlon címmel nyílt kiállítás szombaton Nagyatádon, a Ta­vaszi Fesztivál jegyében. Négy megyéből — Baranyából, So- mogyból, Tolnából és Zalából — több mint 50 hímzőasszony köztük nem egy a népművé­szet mestere, küldte el csak­nem 200 zsűrizett munkáját, felvonultatva a tájegységek legjellemzőbb hímzésmotívu­mait és technikáját. A kiállítás Andrásfalvy Bertalan néprajz- kutató nyitotta meg. » O ti *

Next

/
Oldalképek
Tartalom