Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-14 / 61. szám
1994. március 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A mai nap programja Köcsky Gábor és Kápolnás Attila közös hangversenyére kerül sor ma, hétfőn Barcson a zeneiskolában 19 órakor. A helyi Széchenyi gimnáziumban 16 órakor vers- és prózamondó versenyt tartanak. Kaposváron, a megyei és városi könyvtárban vajdasági irodalmi estet rendeznek 17.30-kor. Ez alkalommal mutatkoznak be itt a Bácska-topolyai művésztelep alkotói. Takáts Gyula, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke köszönti a részvevőket: Ács Károly, Csorba Béla, Ladik Katalin, Sinkovics Péter és Tari István írókat. Tabon ezen a napon a villachi ifjúsági fúvószenekar mutatkozik be 17 órakor a helyi művelődési központban. Képek 1848/49-ből címmel kiállítás nyílik ma 17.30-kor Nagyatádon a művelődési központban. Marcaliban a Calypso vegyeskar ad hangversenyt 19 órakor a római katolikus templomban. A magyarok magyarságtudatáért (Folytatás az 1. oldalon) Dr. Szíjártó István a szövetség megalakulásának előzményeiről, lehetőségeiről kapcsolatépítéséről szólva elmondta: jelenleg mintegy félezer tagot számlál a szövetség Magyarországon. 52 helyen vannak egyéni tagjai és 73 szervezet is bekapcsolódott munkájába. Kovács Andor, a Svájcba menekült magyarok beilleszkedéséről szólva azt hangsúlyozta, hogy az összefogás, a különféle szervezetek létrehozása a legfontosabb, hogy sem az ott élők, sem gyermekeik ne veszítsék el a kapcsolatot a nemzettel. Papp Árpád így vélekedett: — Én nem mentem el, szerencsémre akadt egy sarok a Táncsics gimnázium archív könyvtárában, ahol pók módjára szövögethettem álmaimat. A Balaton akadémián tanító Papp Árpád ezután felolvasta 1987-ben a Berzsenyi társaság pályázatára írt athéni levelét. A tanácskozás résztvevői nagy tapssal fogadták a Mi a haza ma? kérdésére felelő lírai vallomást. Dr. Nagyváry József, a Texasban élő professzor elmondta: — A nyugati emigráció legnagyobb ereje abban van, hogy információknak lehet az egyik legbiztosabb forrása. Az emigráció kicsi ugyan, de a műhold is az. Mi még nem látunk igazi változást Magyarországon, s egy bölcs texasi mondásnak hiszünk, miszerint: a folyón való átkelés közben nem váltunk lovakat. Végezetül dr. Szili Ferenc levezető elnök megjegyezte: tékozló az az ország, amely elherdálja tehetségeit. Az a szellemi és erkölcsi tőke, amely elhagyta Somogyot is, milliárdokban kifejezhetetlen. Csoóri Sándor a világszövetség elnöke a Somogyi Hírlap munkatársának kérdésére elmondta: eddig minden elnökségi ülést Budapesten tartottak, de úgy érezték, hogy egyre több helyen meg kell jelenniük az országban, mert ezzel a világszövetség munkájáról is tudósítanák azt a várost, ahol éppen megfordulnak. Ha lesz székházunk, magyarországi szervezeteinket is fel akarjuk építeni. Társadal- masítani szeretnénk a Magyarok Világszövetségét. Ehhez egy lépés volt a kaposvári ülés. Egyik elnökségi tagunk javasolta, hogy a magyarországi falvak, városok testvér- kapcsolatot építsenek ki erdélyi településekkel. Ez egy új építkezési mód Közép-Euró- pában, amelyet nem lehet politikai kifogással befeketíteni. — Tőkés László püspök felvetette: Nagyváradon kellene a következő ülést tartani. Van-e erre reális esély? — Ezt a Kárpát-medence politikai helyzete határozza meg. Természetesen van benne némi kihívás, de lehetségesnek tartom. Lőrincz Sándor Mosdós a világszövetség tagja kíván lenni Csoóri Sándor: A haza maga az ember... én vagyok a haza — Olyan szép idő van odakint! Tudják mit, ne is politizáljunk! — kezdte felszólalását Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetségének elnöke azon a lakossági fórumon, amelyet a határon túli magyarság kinti és „hazamenekült” képviselői, valamint a mosdósiak részvételével, a somogyi Erdélyi Baráti Kör szervezésében tartottak szombaton. Csoóri Sándor a tüdő- és szívkórházban a továbbiakban azt fejtegette: miért is van szüksége a magyaroknak világszövetségre? A haza megváltozott fogalmáról szólva az elnök elmondta: régen szívet cserélt, ki hazát cserélt, mostanra azonban ez korántsem biztos, hogy így van. — A haza maga az ember... én vagyok a haza, ha megállók, megáll velem, ha gondolkodok, gondolkodik velem... — mondta. A felvidéki magyarság képviseletében Bauer Géza akadémikus szólt. Mint mondta, bár a törekvés ez, mégis elképzelhetetlen, hogy asszimilálódjon az ottani kisebbség. Ez csak akkor sikerülhetne, ha elvennék az anyanyelvűket. A nyugati és az erdélyi magyarok szószólói egyaránt hangsúlyozták: egy világinformációs rendszerre lenne szükség, amibe mindenkiről minden adat benne lehetne. Csoóri Sándor erről elmondta: a Duna Tv, mint „első nagy tett” után ez lenne a világszövetség második célkitűzése. A harmadik feladat, hangzott el, a szövetség határon inneni tagszervezeteinek megalakítása lesz. A vendéglátó község polgármestere, Kruk Tibor kinyilvánította: Mosdós az első tagközség szeretne lenni. (Balassa) Somogyi alkotók kiállítása a múzeumban A harmóniák tavaszi tárlata A Tavaszi Tárlatot az idén, Géger Melinda a Somogy megyei Múzeum művészet- történésze, főmúzeológus rendezte A múzeum nagytermében dr. Kolber István a megyei közgyűlés alelnöke ajánlotta a tárlatot a szépszámú alkotó és műértő közönség figyelmébe. — Ez a tárlat egyre inkább olyan mint egy szimfonikus zenekar, amelyben az irodalomi, a zenei, képzőművészeti, színházi programok, a rangos tanácskozások, kiállítások és ünnepek jelentik a hangulatot — mondta. A 38 művész, 80 műve történetileg és a stílus- irányzatok tekintetében is átfogó képet nyújt a megye valamennyi élő alkotójának művészetéről. A jobbára egyedül vagy valamilyen egyesületben tevékenykedő festők szobrászok, iparművészek által kiállított munkák között Z. Soós István 1950-ben festett alkotása, a dohányhajtogató asszonyokról éppen úgy megtalálható mint Szász Endre napjainkban vászonra vitt Kapu alatt című olajképe. A stílusok szokszínűsége itt harmóniává rendeződik és megkapó, hogy valamelyest a békésebb polgári világ hagyatékaként jelenik meg a békesség, s olykor a derű. Visszafogottan kap teret a korszakunkat megkeserítő erőszak, arrogancia. Egyfajta rejtett búskomorság, magábaforduló elmélkedés jellemzi a kiállított művek némelyikét. Keresem a sosemvolt „so- mogyiság” jellegzetesnek vélt motívumait. Hiába. Ehelyett a természetelvűséget megjelenítő Csiszár Elek, Czinkotai Frigyes vagy Szirmainé Bayer Erzsébet alkotásaira terelődik a figyelem. A Honty Márta és újabban Weeber Klára alkotásain is föllelhető folkloriszti- kus elemek sem tolakodóak. Ugyancsak mértéktartó kritikával jelenítik meg környezetüket az alternatív művészet képviselői: Vörös András, Bâtai Sándor, Kertész Sándor. Az emberi élet, a személyes lét mítoszteremtői, Horváth János, Szász Endre, Jancsi- kity József és Gera Katalin a kor érzéseinek megszólaltatok A tárlaton örömmel fedeztük föl egy-egy művésztanár Bene János, László Levente érett alkotásait. Az idei tavaszi tárlat fődíját dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke adta át Csiszár Elek festőművésznek. Szabados Péter polgármester a városi önkormányzat által odaítélt második díjat az újszerű, markánsabb látásmódot közvetítő Ungvári Károly festőművésznek; a Berzsenyi Dániel Művészeti Társaság harmadik díját Király Zoltán- néa társaság titkára nyújtotta át Szőke György balaton- szárszói alkotónak. A Fesztivál Tanács díját Orosz László; a megyei jogú város önkormányzata kulturális bizottságáét Honthy Márta; a kaposvár megyei jogú város polgármesteri hivatalát Danes Ildikó vehette át. A tárlatot április 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Várnai Ágnes Állománygyűlés Taszáron Testvérvárosok képei Kortárs képzőművészek grafikai tárlata első ízben Ünnepi állománygyűlést tartottak szombaton a taszári repülőezred katonái. A megemlékezés szónoka a parancsnok, a kötelező pihenőidejét töltő Balogh Imre ezredes távollétében az alakulat törzsfőnöke, Karancz János alezredes volt. A törzsfőnök a vártnál is nagyobb hallgatóság előtt történelmi áttekintést nyújtott a forradalmak korából, sorra véve a magyar reformlépéseket és a március 15-éhez vezető utat. A Kaposvári Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódóan nyitották meg a kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumban a testvérvárosok és testvérmegyék kortárs képzőművészeinek grafikai tárlatát. A kiállítás az első ízben ad lehetőséget arra, hogy a német, olasz, osztrák, orosz, román és svéd alkotók bemutatkozzanak Somogy megyében. Húsz művész 44 alkotását állították ki, egyebek között azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezzel is hozzájáruljanak az iskola diákjainak vizuális neveléséhez és megismertessék őket a megyével kapcsolatban álló testvérvárosokban és testvérmegyékben élő művészek munkáival. A tarkóhoz nyomta és elsütötte a fegyvert A tizedesnek tizenegy év börtön (Folytatás az 1. oldalról) A nyomozás során beismerő vallomást tett Abonyi Péter a tárgyalásokon nem élt véleménynyilvánítási lehetőségével. A jó felfogású, a fegyverekhez értő Abonyi Pétert elöljárói alkalmasnak tartották őrparancsnoknak. Ilyen minőségben teljesített szolgálatot tavaly május 25-én is. Este a fegyverszekrényből tárral együtt kivett egy gépkarabélyt, „kitárazta”, majd az étkezdébe ment, ahol a fegyver zárkeretét hátra húzta, a csövet Nagy János honvédra irányította és az elsütő billentyűt elhúzta. Ezután elhagyta az étkezdét. Az ajtót utána betevő Nagy Jánosnak azt mondta: „Hiába bújsz, úgyis átmegy rajta”. Poór Ferenc harmadrendű vádlott felszólítására visszatért az őrparancsnoki szobába. Ott fegyveréből kivette a tárat, és „visszatárazta” a lőszereket. Á töltött tárral felszerelt karabéllyal ismét visszatért az étkezdébe, ahol tovább ijesztgette a — fegyvertől állítólag félő — Nagy Jánost. Ezt csak a negyed- és hatodrendű vádlott: Takács Zoltán és Papfalvi Zsolt felszólítására hagyta abba. Innen az útja az őrparancsnoki szobába vezetett, ahol a fegyvert visszatette a páncélszekrénybe. A sértett: Nagy János 21 óra 30 perc körül lépett az őrparancsnoki szolgálati helyiségbe, ahol — háttal a fegyverszekrénynek — egy székre ült. Valamivel később érkezett oda Abonyi. A fegyverszekrényből kivette a gépkarabélyt és beletette a töltött tárat. Ezután Nagy János mögé állt, a fegyver csövét a honvéd tarkójához nyomta, a zárszerkezetet hátra húzta, és elsütötte a karabélyt. A szerencsétlen katona nyomban életét vesztette. Abonyi nem volt rossz viszonyban az áldozattal. Kijelentette a tárgyalásokon: nem akarta megölni. Ám fény derült meghökkentő viselkedésére is. Egyszer például egysége felvezetésekor a felhúzott fegyvert minden ok nélkül a mögötte haladó szájához nyomta. Máskor felhúzott géppisztollyal akarta szolgálatra bírni azokat a társait, akik éppen az általa kezdeményezett szolgálati szabályszegések miatt tagadták meg az engedelmességet. Kiderült az is, hogy Abony cselekedeteit, súlyos szabályszegéseit társai nem jelezték, sőt az eljárás során a tények elhallgatásával, hamis tanúzással és „nem emlékszem a történtekre” alapon mentegették. A másod-, rendű vádlott: Herczegh Péter százados, egységügyeletes sem jelentette elöljáróinak a tiszttársa által tudomására hozott szabályszegéseket. A szakértők szerint a tizedes nem elmebeteg, gyenge elméjűségre utaló tüneteket sem észleltek nála, a bűncselekmény elkövetésekor nem lépett fel tudatzavar. Tehát büntethető. Rámutattak viszont személyiségének néhány negatív vonására. A pszichológus szerint pszichopata. A védő: dr. Fóris Kálmán azt bizonygatta: védencének sohasem állt szándékában gyilkolni. Csupán kettőjük játékának következménye volt a súlyos eredmény. Nagy jelentőséget tulajdonított Abonyi — a szakértők szerint is kezelésre ajánlott — pszichopátiájának, és a vádlott egészségének védelme érdekében börtönben végrehajtandó méltányos büntetés kiszabását kérte. A bíróság Abonyi Pétert 11 évi börtönre ítélte. A közügyek gyakorlásától 10 évre eltiltotta. A másodrendű vádlott Herczegh Péter százados büntetése: 3 havi fogház, amelyet katonai fogdában kell letöltenie. A többiek szolgálatszegé- sért, hamis tanúzásért próbaidőre felfüggesztett hosz- szabb-rövidebb szabadság- vesztést, próbára bocsátást, illetve megrovást kaptak. Az első és másodrendű vádlott enyhítésért fellebbezett. Az ítélethirdetésre egy autóbusz- nyi honvédtiszt is eljött. Okos döntés volt, mert „a tizedes meg a többiek” szomorú történetéből a legtöbb tanulságot a honvédségnél illik levonni. Szegedi Nándor Nagycsaládok J vetélkedője A Somogy megyei rendőrségi balesetmegelőzési iroda a nagycsaládosok kaposvári egyesületével közösen közlekedésbiztonsági vetélkedőt rendez ma tíz órától a kaposvári sportcsarnokban. A programban egyebek mellett lesz kerékpáros ügyességi vetélkedő és a résztvevők — tesztlapokon — Kresz-tudásukat is leellenőrizhetik. A rendezvényen, amelyre nemcsak az egyesületi tagokat várják, a rendőrség technikai bemutatóján egy járőrautóval és egy rendőrmotorkerékpárral is „megismerkedhetnek” a családok. Ifjúsági abc Nagyatádon Egy éve működteti az ifjúsági abc-t Nagyatádon a helyi szakmunkásképző intézet. Havonta 6-7 millió forintos forgalmat bonyolít le az üzlet. Elsősorban a kiskeresetűek keresik fel a boltot, mivel az itteni árak alacsonyabbak a többiekhez képest. Az üzletben a szakmunkás- képző diákjai gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. A vevőket az abc alapításának első születésnapján meglepetéssel várják az eladók. Több mint 60 állástalan Nagyberényben Nagyberényben alig van munkalehetőség. Ezért — akik tehetik — a nyári időszakban a Balaton-parton keresnek szezonális munkát. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint, a településen kora tavasz- szal 60 állástalant tartottak nyilván. Közülük már 11-en részesülnek jövedelempótló támogatásban. A járadékfizetésből kikerülők számára az ön- kormányzat több mint 650 ezer forint kifizetését tervezte. Szociálpolitikai kiadásokra 1 millió forinttal többet különítettek el, mint 1993-ban. Ötmillió forintos hiánnyal számolnak Darányban A darányi önkormányzatot a közalkalmazotti törvényből eredően több mint hárommillió forint többletkiadás terheli. A bevétel 43 millió forint, a kiadás pedig 48 millió. Tehát ötmilliós hiánnyal számolnak. Pályázatok elnyerésével próbálkoznak ezen javítani. Fejlesztések Kastélyosdombón Kastélyosdombón mintegy 800 méter hosszan építették ki az árokrendszert. Émellett majdnem száz betonhíd és több mint 300 méter hosszú betonjárda is elkészült nemrégiben. A munkálatokat a szigetvári Melio-Start munkásai végezték el. A beruházásra közel 2,5 millió forintot költött a helyi önkormányzat. • Népi hímzések Nagyatádon Népi hímzések a Dél-Dunán- túlon címmel nyílt kiállítás szombaton Nagyatádon, a Tavaszi Fesztivál jegyében. Négy megyéből — Baranyából, So- mogyból, Tolnából és Zalából — több mint 50 hímzőasszony köztük nem egy a népművészet mestere, küldte el csaknem 200 zsűrizett munkáját, felvonultatva a tájegységek legjellemzőbb hímzésmotívumait és technikáját. A kiállítás Andrásfalvy Bertalan néprajz- kutató nyitotta meg. » O ti *
