Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-11 / 59. szám

1994. március 11., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Alapozzák a telefon- központ épületét A Matáv dolgozói március 9-én megkezdték a csurgói digitális telefonközpont épüle­tének alapozását. Az 1024 vonalas telefonállomásra az első ötszáz előfizetőt a nyár végéig rákötik. A többi igénylő egy év múlva jut telefonhoz. Burgonyát küldtek a Vajdaságba A Máltai Szeretetszolgálat barcsi csoportja által össze­gyűjtött 60 mázsa burgonyát a napokban szállították el a Vaj­daságba. Ezzel az ott élő ma­gyarok élelmiszer-ellátását segítik. Gyémántlakodalom Házasságkötésüknek 60. évfordulóját ünnepelte Fekete István és Maries Erzsébet Csurgón a Basakúti u. 37-ben. A városszerte köztiszteletben álló jubiláló házaspárt gyer­mekeik, unokáik és déduno­káik köszöntötték. Nagy idők tanúja történelemórán Rendhagyó történelemórát tartott a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium tanu­lói számára Kovács Andor, a Magyarok Világszövetsége és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnökségi tagja. A Svájcban élő közgaz­dász — Csurgón 1956-ban a Nemzeti Tanács vezetője — hosszú évekig vendégül látta otthonában a ma már több pártban levő egykori ellenzék csaknem valamennyi számot­tevő tagját és személyesen is sokat tett a Bibó-emlékkönyv megjelentetéséért. Egykori is­kolájában az 1956-os forrada­lom előzményeiről beszélt a diákoknak. Tízmillió forintos szerződés A barcsi polgármesteri hiva­tal a héten szerződést kötött a Bart Építésszervező, Építő és Ipari Kft-vel, a városközpont­ban történő külső térburkolási munkálatok elvégzésére, 10 millió forintos összegben. A díszburkolatok 2000 négyzet- méternyi területet fednek be majd, és 800 négyzetméteres parkoló is készül világítással, csapadékvíz-elvezetéssel. Nyugdíjas-nőnap Barcson Több mint kétszázan vettek részt a héten a barcsi művelő­dési központban tartott nőna­pon. A nyugdíjasokat Francz Rezső önkormányzati képvi­selő köszöntötte, s minden hölgynek egy szál piros szeg­fűt nyújtott át, a Fidesz helyi szervezetének tagjai pedig narancsot. Ezután Kutas László pécsi előadóművész és együttese adott műsort. A nyugdíjas-nőnapot az önkor­mányzat húszezer forinttal támogatta. Mérhető eredmények Barcson Kétéves iskolaszék Február 28-ig ország­szerte megalakultak az isko­laszékek. Barcson a Deák Ferenc általános iskolában és diákotthonban azonban már 1992 őszétől működik az iskolaszék. Káplár Adolf iskolaigazgató véleménye: — A pedagógu­sok egy része attól félt, hogy a szülők túlságosan belelátnak az iskola munkájába és felké­születlenül beleszólnak a szakmájukba. A szülők aggo­dalma pedig az volt, hogy az iskola a gyerekeken torolja meg a nekik nem tetsző kriti­kai véleményeket. Az iskola­szék létrehozatalának szán­déka azért dicsérendő, mert az iskola és a család együtt­működését segíti elő a gyer­mek érdekében. — Korábban az iskolaszé­ket iskolatanácsnak nevezték. Mi a különbség? — A nyolcvanas évek má­sodik felétől már működtek az iskolatanácsok; elsődleges céljuk a társadalmi összefo­gás megteremtése volt. Az akkori eredmények ma sem lebecsülendők. Tornaterem, környvtár, park, sportpálya lé­tesült Barcson ennek az ösz- szefogásnak az eredménye­képpen. — A kétéves iskolaszék új­jáalakult Barcson is. Mond­hatni: folytatja munkáját. — Egy önkormányzati kép­viselővel egészült ki a korábbi testület, két képviselő már két éve részt vesz a munkánkban. Átalakulóban van az iskola környezete. Máris megtettük az első lépéseket a felemelt óraszámú testenevelés beve­zetésére, s ehhez társadalmi munkában elkészült a kézi- labdapálya. Az iskolaszék legutóbbi ülésén állást foglalt újabb szakosított tantervű osz­tály indítása mellett, és a nyílt napok bevezetését is java­solta, az iskola és a szülői ház kapcsolatának szorosabbá té­tele érdekében. Horányi Barna Újabb bútorbolt a városközpontban Új üzlet nyílt a héten Barcs belvárosában, a posta mellett. Futó Tibor kaposvári vállal­kozó bútor- és barkácscentere egyedi darabokat árusít, s egyéni megrendelésre gyártat irodabútort, különböző lakberendezési tárgyakat Úgy tetszik, a kordé elkerülte a szamarat Gazda gondokkal Rinyaújlakon A kecske sem lakik jól, és a káposztából is kevés marad — vallja Nagy Lajos rinyaújlaki gazda, mikor az állattar­tásról, a sertéshízlalásról kérdezem. Nagy Lajos rinyaújlaki gazda már csak ezt a két kocát tartja — Most csak két kocát tartok — mondta. — Ennél jóval több állatom volt négy-öt évvel ez­előtt. Bár a malacokat akkor nem hizlaltam, hanem elad­tam. Úgy is megérte... Az érté­kesítési gondok miatt azonban visszafogtam a gazdálkodást. Nagy Lajos alig több mint két hektáron termel takarmányt, s van két lova is, azokkal szánt... Nagy fehér hússertést tart, szerződést azonban nem kö­tött a kaposvári húskombinát­tal. Még szerencse, hogy a pá­pai húsgyár vevő a sertésekre: nemrég tizenegy hízót adott le, s 130 ezer forintot kapott értük. Azt azonban mégsem érti, hogy a 104 forintért átvett disznóból hogyan lesz a „zsí­ros” comb kilója 300 forint, mi­kor a fogyasztó elé kerül. — Nem kell szorzási tudo­mány ahhoz, hogy kiszámol­jam, csupa ráfizetés az állattar­tás — panaszkodik. — Kocká­zattal jár, hiszen ha az állo­mányból egy is elpusztul, az elviszi az egésznek a hasznát. Nagyon úgy fest, hogy a kordé elkerülte a szamarat... A tartási kedvét ugyancsak elvették a gazdáknak. De Nagy Lajos szereti az állatot, s ezért nem hagyja abba; dolgozik, amíg az egészsége engedi. G. A. Próbálnak jól sáfárkodni a bérleti díjakkal Csurgó művelődne... Bálabontás naponta — Politikai fórumra megtelik a nagyterem — Elkelne a városnak egy impozáns közösségi ház A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Ház dél­időben is él. Jóllehet kissé elcsodálkozna a víg poéta, ha betérne a róla elnevezett intézménybe, s azt firtatná, milyen bevételekből gaz­dálkodik a ház, s mire van igény Csurgón. — Ötmillió 26 ezer forintra voltunk kénytelenek lefaragni az ezévi költségvetést — mondta Pallag Katalin, a mű­velődési ház megbízott igaz­gatója. — Velem együtt há­rom népművelő dolgozik a házban, s féligmeddig szün­nap nélkül. Hiába írjuk ki a szünnapot, mindig akad va­lami fontos elintéznivalónk. Évente 6-8 kiállítás fogadja az érdeklődőket és 3-4 bált is rendeznek. Egy-egy bálon amolyan „házi készítésű” mű­sorral lépnek a közönség elé. Hol a nyugdíjasklub tagjai, hol a szakközépiskolások mu­— Az önkormányzat majd­nem minden évben felújíttatja az óvodát, kifesteti az épüle­tet. A raktárhelyiségből leg­utóbb kialakítottak egy szol­gálati lakást is — mondta Raudenkrano Ernőné kál- máncsai vezető óvónő. Harminc ovis jár ide; La- josházáról öten érkeznek. Két óvónő és egy dajka fog­lalkozik a gyerekekkel. A ki­csik nagyon szeretnek ját­szani. Vásároltak nekik egy bábparavánt is, és a kedves A szebb napokat látott egy­kor híres somogyudvarhelyi szeszgyár évek óta nem üze­mel. A csurgói Faktor szociális foglalkoztató megvette az épü­letet, de nem tudott vele mit kezdeni. A kft-vé alakult foglalkoztató tatkoznak be. A 60, 80, 100 ezer forintos műsorokat nem tudják fogadni. A színházi előadásokat sem. Az igazga­tónő szerint legalább egy öt­százast kellene kérni egy színházi bemutatóért, hogy legalább „nullszaldós” legyen a rendezvény. — A bálabontásnak van a legnagyobb sikere — jegyzi meg. — A csurgóiak közül sokan tőlünk öltözködnek. Négy hálással állandó a kap­csolatunk, így szinte minden­nap „friss” áru kerül az aszta­lokra. Ezekkel a bérleti díjak­kal próbálunk jól sáfárkodni: kerámiaszakkört működte­tünk, moderntáncklubba jár­nak a fiatalok, s a zeneiskola tanárok koncertjére is van ér­deklődés. A tavaszi fesztivál idején is lesz egy operaest. A teljes bevétel megmarad ne­künk. Pallagi Katalin tíz éve dol­gozik népművelőként. Úgy bábjátékokkal beszédkész­ségüket, kézügyességüket fejlesztik. Kaptak színes televíziót és videót is a kálmáncsai óvo­dások. Mesekönyveik száma alig harminc, s már azok is elhasználódtak. Lemez mindössze tizenöt van; legin­kább Halász Judit dalait ked­velik a csöppségek. — Szeretnénk az udvarra is játékokat vásárolni, mert most csak négy hinta van — mondta a vezető óvónő. tartozásainak törlesztése fe­jében eladásra kínálta fel nél­külözhető ingatlanjait, s az egykori szeszgyárat Béres Gábor berzencei vállalkozó vásárolta meg a kikiáltási áron. Egyelőre raktározásra használják az épületet. véli: a pénzhiány sok remek ötletet már csírájában megöl. Ha nem tudnak színes prog­ramajánlattal a közönség elé menni, mivel emelhetnék a színvonalat, a kulturális ér­deklődést? S hogy mikor van telt ház a csurgói művelődési házban? Egy-egy neves politikus láto­gatásakor. Ilyenkor szinte mindig megtelik a 280 férőhe­lyes nagyterem. No, de ez is hoz valamit a konyhára, és ez a fő... A nagyteremben átható dohszag fogad: beázik a tető. Az akusztika is rossz... Az igazgatónő szerint igencsak elkelne már Csurgónak egy impozáns közösségi ház. Pa­rányi irodájának ajtaján már ott vannak a kész tervek. A polgármesteri hivatallal szemközti foghíjtelken épül majd — a Makonás Nagy Er­vin tervei alapján. Lőrincz Sándor Határ menti kapcsolatok, kereskedelem Horvát üzletemberek tárgyaltak Barcson Horvát és magyar üzletem­berek találkoztak Barcson a polgármesteri hivatalban. Ante Juries, a Yura Internatio- nál vegyesvállalat és Antun Stefanovics, a szlatinai Malo- prodaja cég igazgatója a hé­ten barcsi üzletemberekkel — többek között dr. Pallér End­rével, a Dráva-Coop szövet­kezet és Takács Lászlóval, az áfész elnökével — tanácsko­zott. A lehetséges partnerek kölcsönösen ismertették aján­latukat, és szó volt az igények felméréséről. Az árakat, vala­mint a fizetési feltételeket ké­sőbb egyeztetik. Meglátogat­ták az áfész szlatinai üzletét, s Ante Juries egy árubemutató szervezését is vállalta. A kap­csolat így, remélhetőleg, to­vább erősödik. G. A. Törődik a kicsikkel az önkormányzat Kálmáncsai óvodások s Árverésen kelt el a somogy­udvarhelyi szeszgyár '•? 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom