Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-10 / 58. szám

1994. március 10., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 Csurka csorgó verítéke (Fotó: Kovács Tibor) Kétnapos konferencia Balatonföldváron • • Önkormányzati vagyon­gazdálkodás útvesztőkkel Dr. Hagelmayer István: Amint a lakosság rájön, hogy bele­szólhat a helyi ügyekbe, az valódi forradalmi átalakulás lesz — Bennünket még nem kaptak rajta hazugságon, még nincsenek beváltatlan ígéreteink, és nem is lesz­nek — mondta Csurka Ist­ván, a MIÉP társelnöke a Somogyi Hírlap munkatár­sának arra a megjegyzé­sére, hogy úgy tűnik, elér­kezett az ígéretek évadja. Azután így folytatta: — Aki ebbe a pártba ma be­áll és vállalkozik arra, hogy vé­gigcsinálja a kemény harcot, minden bizonnyal elszánt, ke­mény ember, nem vezethetik érdekek. Anyagiak különösen nem, mert ezért pillanatnyilag inkább áldozni kell. Aki tehát velünk van és velünk dolgozik, az hisz valamiben és ez, azt hiszem, a biztosíték. Egyéb­ként megszűrjük a tagságunkat és a képviselőjelöltjeinket: vi­gyázunk arra, hogy becsületes, tisztességes emberek legye­nek. Nincsenek hátsó szándé­kaink, meg akarjuk törni ezt a mostani álságos uralmat. Tiszta lappal akarunk elindulni ebben a küzdelemben, és meggyőződésem, hogy négy év múlva tiszta lappal fogunk felállni és újra kezdeni. — Az országban most ar­ról folyik a találgatás, hogy ki kivel és ki kivel nem. A MIÉP kivel és kivel nem kí­ván együtt dolgozni? — En ezt a kérdést mondva­csináltnak tartom. Nem mint újságírói, hanem mint pártkér­dést. Ezért alig-alig foglalko- ?unk vele. Az eredmények majd úgyis magukért beszél­nek és kikövetelik a lehetséges felállásokat. Világosan látom, hogy a liberális blokknak és az MSZP-nek a célja az, hogy olyan választási eredmény szü­lessék, amely kikerülhetet- lenné teszi a nagy koalíciót. Benne akar lenni az MDF, az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz. Ezért folyik a küzdelem. És azért is, hogy a másik, a nem­zeti oldal, a MIÉP ne legyen benne. A küzdelem azért folyik, hogy olyan választási ered­mény legyen, amelyik egyik elemet sem juttatja döntő arányban a hatalomhoz. Nem akar ilyen arányban győzni az MSZP, mert a legnagyobb két­ségbeesés várna rá, hogyan valósítsa meg szociális prog­ramját, amikor a nagy tőke a kezében van. . — Sokan beszélnek arról, hogy a választások után esetleg szakértó'i kormány alakul. Ön szerint van ennek realitása? — Van. Ez a második szán­dékhoz tartozik. Ezért nem állít miniszterelnök-jelöltet az MSZP, mert ebben az esetben akarja behívni Németh Miklóst a szakértői kormány miniszter- elnökének. — A nagy koalícióról az első' választások idején is elég sok szó esett. Sokan szerették volna azt, és so­kan ellenezték, éppen a poli­tikai váltógazdálkodásra való áttérés miatt. Meg lehet ítélni, hogy helyes volt nem nagy koalíciót létrehozni az előző' választásokon? — Nem kellett volna nagy koalíciót létrehozni, de Antall József létrehozta a paktummal, mert a hatalomba — nem a kormánykoalícióba, de a hata­lomba — belevette a másik ol­dalt úgy, hogy a kezében hagyta a nyilvánosságot, és átadta nekik a legfőbb állami méltóságot, a köztársasági el­nöki hivatalt, a köztársaság el­nöke tisztséget. Ezzel elérte azt, hogy a köztársasági elnök gyakorlatilag része a hatalom­nak, majdhogynem a végre­hajtó hatalomnak. Elérte, hogy ne működjön rendeltetéssze­rűen sem a végrehajtó hata­lom, sem a köztársasági elnöki hatalom, sem az országgyűlés. A közbeiktatott köztársasági elnöki hatalom politikai dönt- nöki szerepeket vállalt. Lásd médiaügy, a kárpótlási törvény, s egyebek. Emiatt bizony, olyan politikai döntések szület­tek vagy kényszerek keletkez­tek, amelyek a rendszerváltást sírba vitték. Mi is azon az ál­lásponton vagyunk, hogy szükség van egy közvetlen köztársaságielnök-választásra. A köztársasági elnöknek akkor lehet igazán független ha­talma, Jia a nép által választott. — Ötven év után az em­bernek jobban kellene kí­mélni magát. Csurka István hogyan bírja a strapát? — Jó szívvel végzem, amit végzek, tiszta a lelkiismeretem, ezért azt hiszem, hogy a meg­próbáltatásokat jobban is bí­rom. Jól alszom, akár állva is el tudok aludni, ki tudom pihenni magamat napról napra. — Készül a beszédeire? — Olyan nagy már a ruti­nom, hogy különösebb készü­lésre nincs szükség, körülné­zek a teremben, és elkezdek beszélni. — A hallgatóság reakciója befolyásolja a folytatást? — Volt kapcsolatom eddig is a közönséggel, színpadi szerző voltam, tudom, hogyan reagál; tudom, mikor unatko­zik, mikor kell továbblendülni vagy akár abbahagyni. Mindig csörgött a veríték a hátamon, ha köhögtek a nézőtéren a színházban. Ha köhögnek, ak­kor érzem most is, hogy talán illene mondani valamit; — Mikor csörgött utoljára a hátán a veríték? — Előfordul, nem tagadom, de az ember tanul és igyekszik ezeket a hibákat kiküszöbölni. — Csoóri Sándortól hallot­tam egy mondatot: az alkotó embernek szüksége van arra, hogy néha leüljön, végiggon­doljon folyamatokat. Önnek mikor volt erre ideje? — Ilyesmire valóban szük­ség van, ezért időnként néhány napra vagy hétre ki szoktam szakítani magamat. Tavaly év végén Ausztráliában és az USA-ban egy hosszú köruta­zást tettünk. Sokat tartózkod­tam a levegőben: igaz, hogy a székek többnyire kényelmetle­nek, de azért erre volt alkalom. Hetente egy napot kikapcsoló­dásra szoktam felhasználni. — Nem bánta soha meg azt, hogy az irodalmat ott­hagyta a politikáért? — Nem volt időm, hogy megbánjam. Kercza Imre (Folytatás az 1. oldalról) A találkozót dr. Kötbér Ist­ván, a megyei közgyűlés al- elnöke, a közigazgatási ka­mara megyei tagozatának el­nöke nyitotta meg, s rögtön a bevezetőben egy friss vizsgá­lat eredményéről számolt be Sali Ferenc, az Állami Szám­vevőszék főosztályvezetője, tulajdonképpen az érintettek­nek. Az önkormányzatok va­gyonhasznosítási és vállalko­zói tevékenységét vizsgálták februárban több mint félszáz településen. Tisztázatlan felelősség Bár ez a jelentés titkosnak minősíttetett mindaddig, amíg a parlament été nem kerül, annyit mindenképpen el­mondhatunk — amit az ön- kormányzati szakemberek maguk is tudnak és tapasz­talnak —, hogy papíron meg­kapták a vagyonrészüket, de annak többsége gazdálko­dásra alig alkalmas. A helyi vagyongazdálkodási rendele­tek jórészt nincsenek össz­hangban a felsőbb szintű szabályozással, s a megalko­tásukat segítő minták is hiá­nyosak. A képviselő-testüle­tek többnyire minden jogot fenntartanak maguknak, így nem tisztázható egyértel­műen a felelősség kérdése, mint ahogy az sem, mi az ön- kormányzatok tevékenysé­gében a nyereséges vállalko­zás vagy az alapfeladat. Rá­adásul az állami intézmények is késlekednek az önkor­mányzatok mérlegéhez, leltá­rához szükséges információk szolgáltatásával. Látszólag szűk szakmai kérdések ezek, hiszen az ön- kormányzatok közpénzekkel gazdálkodnak, s mindez érinti az adófizető állampolgárokat is. — Az önkormányzatokat kizárólag az Állami Számve­Képviselő-jelölés, választói névjegyzék címmel szerdai lapunkban tájékoztató jelent meg (6. oldalon), s ennek egyik adatát (Hol kell a jelöl­teket bejelenteni?) az alábbi vőszék ellenőrizheti ma, azonban ez segítség a tele­püléseknek — hangsúlyozta dr. Hageimayer István, az Ál­lami Számvevőszék elnöke, akinek meggyőződése, hogy „amennyiben demokrácia lesz Magyarországon, az az önkormányzatokon keresztül valósulhat meg. Amint a la­kosság rájön, hogy beleszól­hat a helyi ügyekbe, az valódi forradalmi átalakulás lesz.” Igaz, nem a mai önkormány­zati szerkezettel, hanem ke­vesebb állami és több ön- kormányzati feladattal, ehhez kapcsolt több pénzzel. Dr. Hageimayer István fon­tosnak tartotta elmondani: rendkívüli előny Magyaror­szág számára, hogy a tér­ségben itt alakult meg először az Állami Számvevőszék 1989. októberében. Azóta a számvevőszékek világszö­vetségének elnökségébe vá­lasztották őt, ,az európai szervezetben pedig a kor­mányzótanács alelnöke, s mindez a nemzetközi tapasz­talatszerzés, továbbképzés eszköze is. A svédek a szá­mítástechnikában segítenek, az amerikaiak, a németek, az osztrákok a továbbképzés­ben, míg az angolokkal közö­sen vizsgálják az egyetemi oktatás gazdálkodását, a Kö­zös Piac számvevőszékével a Phare-program végrehajtá­sát. A visegrádi államokkal pedig évente kicserélik ta­pasztalataikat. Valószínűleg a magyar számvevőszék is minta lehet majd a Moszkvá­ban megalakuló szervezet­hez. Egyes testületek ellenőrzése — Nemcsak ezek a kap­csolatok, hanem elsősorban a szakembergárda szakmai felkészültsége az oka az Ál­lami Számvevőszék iránti óri­ási bizalomnak — jegyezte módosítással pontosította a megyei önkormányzat a saj­tóreferense: az „1. és 2. sz. választókerületben (Kapos­vár, Kossuth tér 1. Polgár- mesteri Hivatal, I. em. 219. meg az ellenőrző szervezet elnöke. Ez növeli a felelőssé­gét is, hiszen az európai gya­korlattól eltérően a magyar számvevőszék jóval több te­rületet ellenőriz; nemcsak az államháztartást, az önkor­mányzatokat, hanem a priva­tizációt, a társadalombiztosí­tást, a pártok és tömegszer­vezetek gazdálkodását is. Hazai sajátosság Hazai sajátosság az is, hogy az Állami Számvevő- szék az állami költségvetést előzetesen ellenőrzi — dr. Hageimayer István ezt a ter­vezés iránti bizalmatlanság­gal magyarázta. Elmondta azt is, hogy a költségvetésben csak a parlament jóváhagyá­sával lehet az egyes tételek között átcsoportosítani pén­zeket, míg a fejezeteken belül a miniszterek csak a szám­vevőszék elnökének jóváha­gyásával tehetik meg ezt. A kormánynak egyébként min­den évben — a félév utáni első két hónapban — be kell számolnia a költségvetés megvalósításáról. Ezt eddig mindig pótköltségvetés kö­vette. Az Állami Számvevőszék mellett ma már dolgozik a kormány ellenőrzési hivatala is, a Központi Számvevőszéki Hivatal, hiszen korábban a miniszterelnök kérésére az Állami Számvevőszék vég­zett vizsgálatokat például a külföldi adósságállomány, va­lamint Bős-Nagymaros ügyében. S hogy az Állami Számvevőszék-jelentések­nek súlya legyen, igen fontos tényező a parlament szám­vevőségi bizottsága, amely ez ideig minden alkalommal egyhangú döntéssel fogadta el az Állami Számvevőszék beszámolóit, vizsgálatainak eredményeit. Gáldonyi Magdolna sz. szoba csak a választás napján él. A választás előtt bármilyen bejelentést, infor­mációt a 116-os számú szo­bában a titkársági irodán le­het kérni, illetőleg leadni.” Egyéni jelöltek bejelentése A Tavaszi Fesztivál nyitórendezvényét a Városháza dísztermében A határokon túli magyarok és a haza című előadással nyitjuk meg 1994. március 11 -én de. 10 órai kezdettel Előadást tart Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Délután 3 órától 16.30-ig tartandó előadásokon Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke is részt vesz. Mindenkit szeretettel várunk. Magyarok Világszövetsége (36657) ______________________és a Somogy Megyei Levéltár É rtesítjük kedves vásárlóinkat, hogy vidéki és kaposvári szaküzletei, áruházai a hét végén az alábbiak szerint tartanak nyitva: Március 12., szombat, valamennyi üzlet 14 óráig. Március 13., vasárnap, valamennyi üzlet zárva tart. Március 14., hétfő, valamennyi üzlet a szombati nyitva tartási idő szerint üzemel, barcsi és nagyatádi boltjaink 8-12 óráig. Március 15., kedd, valamennyi üzlet zárva tart. (36403) Igazodás jobbra? Egyeztetnek a nemzeti erők Miközben hangzatos elhatá­rolódásoktól hangosak a mé­diák, a politizálás mélyrétegei­ben más folyamatok is zajla­nak. Az MDF vezető politiku­sai és a kormány elnöke is többször is hangsúlyozta, hogy a Csurka István nevével fémjelzett Magyar Igazság és Élet Pártjával nincs semmiféle kapcsolat, összefonódásról pedig szó sem lehet. Vidéken pedig — ma éppen Kaposváron — az MDF invi­tálja tárgyalásra barátait, köz­tük a MIEP-et. A meghívó sze­rint „a közelgő parlamenti vá­lasztásokon nem kisebb a tét, mint a nemzeti keresztény erők sikeres szereplése, meg­erősödése hazánk javára. Te­kintettel arra, hogy a baloldal, a visszarendeződés hívei egyre összefogottabbak és — felhasználva jelentős sajtóbe­folyásukat — erőteljes kam­pányt folytatnak a nemzeti ke­resztény, jobboldali konzerva­tív pártok ellen, a legfontosabb nemzeti kérdésekben szüksé­günk van az egységes föllé­pésre, politikai nézeteink és törekvéseink egyeztetésére, a vitás kérdések tisztázására, különös tekintettel a Somogy megyében kialakult helyzetre.” A Somogyi Hírlap megbíz­ható forrásból származó in­formációi szerint a MIÉP me­gyei szervezete nem kívánja a találkozót, főképpen nem az „egyeztetést”. Áz is sajátos megközelítésre vall, hogy a negatív kampány ellen fellépő MDF „ilyen pozitív” módszere­ket talál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom