Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-10 / 58. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. március 10., csütörtök ENSZ-repülőre lőttek A horvát védelmi minisztérium megerősítette, hogy Lika térségében a szerb erők tüzet nyitottak egy spanyol ENSZ-repülőre, amely a törzs végénél rongálódott meg. A repülőre légvédelmi rakétákkal lőttek, az egyik célt tévesztett, a másik közvetlenül a gép mellett robbant. A krajinai szerb vezetés nyomban cáfolta, hogy szerb erők nyitottak volna tüzet. ✓ Amokfutó határőrök Az orosz távol-keleten esztelen öldöklésre ragadtatta magát két határőr. A dél-kurili Tanfiljevo határőrsén lövöldözni kezdtek társaik hálókörletében. Hat határőr a helyszínen meghalt, három megsebesült. Az ámokfutók ezután a határőrs közelben repülő helikopterére nyitottak géppisztolyaikból tüzet, a gép találatot kapott, lezuhant és kigyulladt. Rabin-Arafat beszélgetés Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke telefon- beszélgetést folytatott egymással, amelynek során a két fél a hebroni vérengzés miatt megszakadt izra- eli-plasztin tárgyalások újra- felvételét szorgalmazó erőfeszítésekről cserélt véleményt. Hatékonyabb végrehajtást sürgetett az MDF-es honanya (Folytatás az 1. oldalról) Ellenkező esetben visszafordíthatatlan folyamatok kezdődhetnek a térségben, azonban továbbra sem közeledtek az álláspontok abban, hogy Magyarország számára hátrányt, vagy előnyt jelent-e, ha a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését megelőzően ideiglenes megoldást fogad el a probléma ügyében. Többen új hatásvizsgálatokat is szükségesnek tartottak. A szabad- demokrata Kiss Róbert szerint a határozati javaslat voltaképpen négy év kormányzati tehetetlenségének elkendőzésére szolgál, valamint arra, hogy áthárítsák a felelősséget az Országgyűlésre. Ilkei Csaba független képviselő arra hívta fel a figyelmet: Hágában nem valamiféle nemzeti igazságot, hanem jogi, bírói igazságot fognak szolgáltatni. Utalt a hágai döntés Magyarország számára bizonytalan kimenetelére, illetve arra, hogy a döntés megszületése elhúzódhat, tehát helytelen lenne pusztán ettől várni a megoldást. Állandó válsággal küzd a bírósági végrehajtás Magyar- országon — indokolta lsépy Tamás igazságügyi államtitkár a bírósági végrehajtásról, valamint a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslatok beterjesztését. Elmondta, hogy tavaly 300 ezer végrehajtási ügy indult meg, de ezeknek csak fele vezetett eredményre. A sikertelenség okaként említette azt, hogy az eljárási szabályok elavultak. A rendkívül magas köztartozások miatt a törvényjavaslat az adóbehajtó és a társadalom- biztosítási végrehajtó szerveket is hatékonyabbá kívánja tenni. A végrehajtást ezentúl önálló bírósági végrehajtók végzik majd, akiket a törvény anyagilag érdekeltté tesz az eljárás gyors és eredményes befejezésében. A vezérszónokok szerint ma még a túlzott adósvédelem jellemző. Dávid Ibolya, az MDF nevében kérte, hogy a parlament április 8-áig alkossa meg a törvényt. Mizsei Béla (EKgP) üvözölte, hogy a végrehajtás nem vezethet az adós termelő tevékenységének felszámolásához, azaz nem lehet elárverezni az adós foglalkozásához szükséges eszközt, a vetőmagot, a haszonállatot és annak három hónapi takarmányát. Vastagh Pál (MSZP) frakciója nevében kijelentette: a mentességi határok megállapításánál nem az öregségi nyugdíj minimumát, hanem a minimálbért kellene alapul venni, mivel az felelne meg inkább a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyoknak. A felszólalások után az általános vitát elnapolták, s a plenáris ülés véget ért. A képviselők délután bizottságokban folytatták a munkát. KÉRDŐJELEK Majd az Alkotmánybíróság? „Az Alkotmánybírósághoz fordulunk” — egy-egy törvényjavaslat elfogadása után szinte azonnal elhangzik a fenti kijelentés, s hamarosan meg is jelenik a beadvány az alkotmány- bírók asztalán. Értetlenül áll az ilyen ügyek előtt az állampolgár, feltéve a kérdést: a jogászok által hónapokig előkészített és megvitatott, parlamenti bizottságok által véleményezett és az országgyűlés plénumán elfogadott jogszabályra egyáltalán hogyan vetődhet az alkotmányellenesség árnyéka? Jogos kérdés? Igen, hiszen ez játszódott le szerdán az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény elfogadása után. Ugyanezen a napon hallottuk, hogy az SZDSZ az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri az Állami Vagyonkezelő Rt-t létrehozó törvény ügyében. S ott fekszik már e magas testület asztalán az a kérdés is, kizárhatta-e a választási törvény az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítási önkormányzat tagjait a képviselőjelöltségből? Miért a „laikus” polgár aggodalma? Mert az ő szemében a törvények elfogadásának minimális előfeltétele az alaptörvénnyel való kötelező összhang. Ha ez nincs meg, addig kell dolgozniok a jogászoknak, ameddig azt meg nem teremtik, s ha ezután is maradtak kételyek, akkor a tervezet ne mehessen át a parlamenti szakbizottsági szűrőkön. Ha pedig azokon sem akad fenn, akkor a dokumentum nyilvános, általános és részletes vitájában kellene tájékoztatni a képviselőket, hogy vigyázat, itt vannak alkotmányossági problémák. Mindent lehet — gondolná az ember — csak egyet nem: ráütni a parlamenti jóváhagyás pecsétjét egy olyan okmányra, amely azután alkotmányellenesnek bizonyul. P. T. Levél a hallgatókhoz Nemzetközi Angol Központ Pécsett Győri László, a Magyar rádió újjáalakult sztrájkbizottságának elnöke levélben fordult a hallgatókhoz, amelyben azt közölte, hogy ma reggel 9 és 10 óra között a Magyar Rádió Pollack Mihály téri épülete előtt ülősztrájkot tartanak az elbocsá- tandók és a még rádiósok. A tiltakozó demonstrációra várják a hallgatókat, az egykori és a leendő riportalanyokat éppúgy, mint az újságírókat, s — a zenészektől a szobrászokig — a művészeti, valamint a tudományos élet képviselőit. A sztrájkbizottság nevében Győri László kérte a taxisokat, hogy 9 és 10 óra között dudáljanak, ha a rádió környékén járnak, a buszok és villamosok pedig adjanak hangjelzést a Múzeum körúton, valamint azt is, hogy aki a szabad Magyar Rádió híve — s nem tud ott lenni ma a rádiónál —, tegyen kék szalagot a kabátjára, az autójára. Az ország első nemzetközi angol-amerikai kulturális központját Pécsett nyitják meg március huszonnegyedikén — jelentették be az International English Center szerdai sajtótájékoztatóján. Szépe György nyelvészprofesszor, az intézmény létrehozására és működtetésére alakított Angol és Amerikai Kultúráért elnevezésű alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy az avatására Göncz Árpád köztársasági elnököt kérték fel, aki maga is sokat tett az angolszász kultúra magyarországi megismertetéséért. A pécsi Nemzetközi Angol Központ ötletét pécsi egyetemisták vetették fel, s ők lesznek az intézmény menedzserei is. A központ épületét — a Duna Gőzhajózási Társaság szénbányászati központjának hajdanai épületét — Pécs városa vásárolta meg, s adta át tizenöt évi ingyenes használatra az alapítványnak. Felújítását, illetve berendezését a világ második legnagyobb munltinacionális dohányipari cége, a British American Tabaco pécsi dohánygyára tizenötmillió, a város tizenki- lencmillió forinttal támogatta, pécsi magánszemélyek és vállalkozók pedig további négymilló forinttal segítették a terv megvalósítását. Az intézményben könyvtár, könyvesbolt, oktató- s klubtermek, száz személyes konferenciaterem, továbbá étterem és kávéház kapott helyett. HA UNOD A BANANT, FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE (Fizetett politikai hirdetés) r »
