Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

1994. február 8., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Aranylakodalom Tabon és Kőröshegyen Kocza Ferenc és felesége, Vörös Terézia Tabon a na­pokban ünnepelte házasság- kötésük 50. évfordulóját. Há­rom gyermekük, öt unokájuk és két dédunokájuk mellett a népes rokonság is köszöntötte az idős házaspárt, valamint a városi önkormányzat nevében Farkas István polgármester és Bertalan Béla tanácsos. Aranylakodalom volt Kőrös­hegyen is: Bödök Lajos és fe­lesége, Papp Etelka erősítette meg fél évszázada kötött há­zasságát az anyakönyvvezető előtt - két lányuk, vejeik, négy unokájuk és a rokonság jelen­létében. Kőröshegyen ez volt az első alkalom, hogy a hivatal épületében fogadalmat tett egy idős házaspár. Zalai kicsinyek karneválja A Vöröskereszt Zala községi alapszervezete a kultúrházban nemrég rendezte meg az óvo­dás és az alsótagozatos iskolás gyerekek farsangi karneválját. 14-en öltöztek be különféle jel­mezekbe, s ezeket háromtagú zsűri értékelt. A legtöbb pontot a török basa jelmezére Pollák Dóra óvodás kapta. Az első öt helyezettet könyvekkel és tol­iakból, füzetekből álló ajándék- csomaggal jutalmazták. A zalai gyerekek karneválja zenés, tán­cos mulatsággal ért véget. Több az előfizető Tab környéken Jól indult Tabon és térségé­ben a Somogyi Hírlap terjesz­tési rendszere: januárban 52-vel emelkedett az előfize­tők száma. Néhány települé­sen (Bonnya, Bábonymegyer, Balatonszabadi, Ságvár, Som) ugyan csökkent valame­lyest az előfizetők száma, de Tabon 16-tal, Nágocson tízzel emelkedett, s Bedegkéren, Tengődön, Törökkoppányban is szerveztek két-három új elő­fizetőt a helyi kézbesítők. Egységes falukép Nagycsepelyen Egységes falukép kialakí­tása és a település rendezése volt az előző év legfontosabb feladata Nagycsepelyen — mondta Fábián János polgár- mester. A napokban kerül sor a földkiadó bizottság ülésére, ahol előkészítik a kárpótlásra kijelölt földterület március 4-re tervezett első licitálását. Bővítik a konyhát Bedegkéren Bedegkéren az általános is­kola napköziotthonos konyhá­ján naponta már mintegy 180 személyre főznek ebédet. A konyha 15 évvel ezelőtt 120- 130 adagosnak készült, ezért az önkormányzat az idén bőví­teni kívánja a konyhát és a rak­tárhelyiségeket. Erre a célra csaknem 200 ezer forintot kü­lönített el a költségvetésből. A megvalósításra várhatóan a nyári szünidő alatt kerül sor. Nehéz indulás után élénkül az üzlet Egyre többen keresik föl a kányái boltot Orbán Gyula 1991 máju­sában hagyta ott a Videoton tabi gyáregységét, amikor már látszott, hogy megpe­csételődött az üzem sorsa. Vállalkozásba kezdett: gaz­daboltot nyitott Kányában a fő utcai kétszinten családi ház földszintjén. Célja az volt, hogy a hely­beli, illetve a tengődi, a be- degkéri és a somogyegresi la­kosságot ellássa; ne kelljen Tabra utazniuk, ha a gazdál­kodáshoz, a veteményezés- hez szükséges eszközöket vagy magvakat akarják meg­vásárolni... A kányái gazdaboltban most is mintegy 40-féle kerti vetőmag, többfajta vetőkuko­rica, lucernamag, műtrágya és növényvédő szerek várnak vevőre. Műszaki cikkeket éppúgy árusít, mint papírt, műanyag árut, vagyis min­dent, amire a falusi gazdák­nak, gazdaasszonyoknak szükségük van. — Nehezen indult be az üz­let — mondta a kereskedő. Kevés az emberek pénze, s csak a legszükségesebb esz­közöket, szereket vették. Az utóbbi időben viszont örven­detesen nőtt a forgalom, egyre többen keresik fel az üzletet. Elmondta, hogy beszerzi a hi­ányzó cikkeket, s így a meg­rendelés után néhány nappal már átvehetik. A vevőkör nö­velése érdekében a lehető legkisebb árréssel dolgozik. A súlyosabb árut (hűtőládát) pe­dig házhoz szállítja. — Nyereményakciót is Tavasz közeledtével egyre többen keresik a vetőmago­kat Fotó: Sebők Dezső szerveztem már — mondta Orbán Gyula —, s ezen vala­mennyi vevő részt vett. A 12 ezer forint értékű konyhai ro­botgépet Orsós Mihályné nyerte. Tavasszal pedig bőví­teni a választékot is: vízveze­ték-szereléshez alkatrészeket, szerelvényeket árusítok, vala­mint a festékeket. K. J. Iskola önerőből vagy állami segítséggel? Törökkoppány dilemmája A törökkoppányi falugyű­lésen dr. Gruber Attila pol­gármester tájékoztatta a la­kosságot arról is, hogy az életveszélyessé vált alsó tagozat tantermei helyett újak kellenek, s már meg­kezdődött a beruházás ál­lami céltámogatással. A hét település különálló alsó tagozatának épületét a kivitelezés során a felsőtago­zatos iskolához építik. A beru­házásra Törökkoppány és Kára együtt nyújtott be pályá­zatot — sikerrel. A mintegy 40 millió forint költségből 28 mil­liót fizet az állam, a fennma­radó 12 milliót pedig a két te­lepülésnek kell letennie. A la­kosság és a tanulólétszám arányát tekintve Kárára egy­millió forint jut, s ezt három év alatt kell kifizetni. A többi isko­lafenntartó önkormányzat — Miklósi társadalmi munkát és faanyagot ígért az építéshez — a szándék kinyilvánításán kívül még nem nyilatkozott a támogatásról. Nélkülük pedig nagyon nehéz lesz a megva­lósítás... A törökkoppányi polgármester elmondta azt is: a képviselő-tes­tület az iskolaépítésre közala­pítványt kíván létrehozni. A fa­luért, a térség jövőjéért felelős­séget érző emberek, a szülők és a különböző szervezetek, a volt törökkoppányi diákok támoga­tását várják majd. Törökkoppányban az alsóta­gozatos iskolaépület napjai — a szakértők véleménye szerint — meg vannak számlálva. Ha nem épül meg az új épületszárny, akkor is tarthatatlan a jelenlegi áldatlan helyzet. Az alsó tagozat épületének fűtési és szigetelési problémáit mindenképpen meg kell oldani, ez pedig jelentős ki­adással járna. Jó volna végre eldönteni: egy ideiglenes épületre költenek-e sokat vagy egy többcélú új isko­laszárnyat építenek. Az előbbi esetén kénytelenek volnának csak önerőre támaszkodni, az utóbbinál pedig jelentős állami segítséget is kapna Törökkop­pány. K. J. Javult a terület közrendje, közbiztonsága Értékelték a tabi rendőrök munkáját Egy éve működik rendőrőrs Tabon. Tevékenységét, a vá­ros és a környék 24 települé­sének közbiztonságát nemrég értékelték - Müller István rendőr zászlós, megbízott pa­rancsnok beszámolója alap­ján - egy munkaértekezleten. A tabi őrsön 24 órás szolgálat van, ám a létszámhiány gondot okoz. Az őrs állománya a máso­dik félévben ötször vett részt közbiztonsági akcióban, közle­kedésellenőrzési akciót pedig 12 alkalommal tartottak. Közlekedési szabálysértés miatt - mint megtudtuk - a má­sodik félévben 167 feljelentést készítettek, s a helyszíni bírsá­golás is a korábbinak háromszo­rosára emelkedett. A múlt év első felében 1647, a második­ban 2400 személyt igazoltattak. A lakosság több falugyűlésen is elismerően nyilatkozott tevé­kenységükről. A körzeti megbí­zottak munkáját az önkormány­zatok technikai eszközökkel és anyagilag is segítették. — Az őrs tagjai az említett időben 85 bűnügyben dolgoz­tak, illetve dolgoznak — mondta Müller István. — Ismeretlen tet­tes elleni nyomozás során az el­követő személyét 15 esetben derítették föl. Ismert ügyünk harminc volt, s ebből 27-et vád­emelésre megküldtünk az ügyészségnek. Három esetben pótnyomozást rendeltek el. A tabi munkaértekezlet be­számolója kitért az őrs technikai felszereltségére is. Öt szolgálati gépkocsival és egy motorkerék­párral rendelkeznek. Bár a há­rom személygépkocsi is 200 ezer kilométert futott, műszaki állapotuk még elfogadható... Híradástechnikai eszközeik vi­szont hiányosak: egyetlen pos­tai telefonvonaluk van, s erre kö­tötték a telefaxot is. — Idei fő feladataik? — Kmb-s munkatársainknak még szorosabb kapcsolatot kell tartaniuk a lakossággal, s foko­zottabban figyelniük kell a bör­tönből szabadultakat — mondta Müller István. — Rendszeresen ellenőrizzük a közbiztonságra veszélyes eszközöket; Tabon a piacteret, az őrs területén pedig a gázcseretelepeket, pénzinté­zeteket. Az idén a városban és térségében szeretnénk tovább javítani a közbiztonságot. Krutek József Alig több mint tízmillió forintból Útra, vízre, sportpályára költ az idén is Zala A Tab térségi kis falu, Zala önkormányzata az idén 10,6 millió forintból gazdálkodik. Ebből fejlesztésre, felújításra több mint hárommillió forintot terveztek. A községben a legjelentősebb beruházás a Kossuth Lajos utca felújítása és szélesítése lesz, mintegy 500 méteres szaka­szon. Ezt a munkát az önkor­mányzat a közúti igazgatóság­gal közösen 50-50 százalékos költségmegoszlásban végezteti el. Bár a kivitelezés végösszege még nem ismert, számításaik szerint mintegy négymillió fo­rintba kerül. A járda építését is folytatni akarják — a Zichy Mihály és a Kossuth Lajos utcában —, s erre 500 ezer forint saját erőt biztosít Zala. A hiányzó 600 ezer forintra pedig pályázatot nyújtottak be az illetékes minisz­tériumhoz. Ha ezt kedvezően bí­rálják el, akkor — a megvalósí­tás után — a község egész terü­letén szilárd burkolatú lesz a járda. A falu idei célkitűzései kö­zött szerepel a Zichy emlékpark végében egy sportpálya építése is. Erre 150 ezer forintot biztosít a helyi vezetés, további 150 ezer elnyerésére pedig pályáza­tot nyújtottak be a Nemzeti Sportalaphoz. A képviselő-testü­let tervbe vette azt is, hogy az orvosi rendelőhöz bevezetteti az egészséges ivóvizet, és kialakít­tat egy vizesblokkot. Ennek költsége várhatóan meghaladja majd a háromszázezer forintot. Céljaik között szerepel a tűzol-* tószertár tetőjavítása is, mert évek óta beázik az épület. A képviselő-testület 70 ezer forin­tot szavazott meg erre. A teme­tőhöz a víz kivezetése pedig mintegy 50 ezer forinttal terheli meg a költségvetést. Ezeket a terveket azonban csak akkor tudja megvalósítani Zala — mondta Szarka László polgár- mester —, ha benyújtott pályá­zatait kedvezően bírálják el, il­letve a szükséges pénzt biztosít­ják az illetékesek. Zalában 1994-ben szociális kiadásokkal (segélyezésekkel, a munkanél­küliek jövedelempótló támoga­tásával) is számolni kell. Erre 800 ezer forintot különített el a 300 lakosú település képvi- selő-testülete. (Krutek) Bite Pál könyve: Visszatekintés Egy család sorsa az idő sodrában Bite Pál tabi nyugdíjas „Visszatekintés” címmel, sa­ját kiadásában jelentette meg könyvét, amelyben családja több nemzedékének sorsát mutatja be — élményszerűen. Bertalan Béla, a kötet gondo­zója és szerkesztője írta: „Ez a könyv a megtartó emlékezet, írás a múltról, fájó-szép idézés. Szép emlékek, megszelídült in­dulatok, felejthetetlen és oktalan tragédiák, lélektörő fájdalmak, bölcs megbékélés és megbo­csátás. E könyv íve a tragédiák fekete gyászfátyla és a szeplőte­len, tiszta, fehér keresztelő­kendő között feszül. Halál és élet, élet és halál. Sorsunk. Egy kicsit valamennyiünké.” Bite Pál írása nemzedékek története, tragédiája, fájdalma és öröme száz oldalon. Nem re­gény, hanem emlékirat. Tények közlése — emberien. A szerző vállalkozása azért is szép, mert nem önmagáról és nem önma­gának írta. A családról szól. A nagy családról — a maiaknak és a később jövőknek. Bite Pál így vallott könyvéről: — Késztetést éreztem arra, hogy írásommal a menekülni kénytelenek, a hazátlanok, az elkeseredett emberek mellé áll­jak. Bemutassam a menekülni kényszerülőt és a — remélhető­leg — e sorsra soha nem jutókat az utódok előtt. A kötet a kaposvári egész­ségügyi főiskola nyomdájában készült. K. J. Bite Pál tabi nyugdíjas

Next

/
Oldalképek
Tartalom