Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-08 / 32. szám
1994. február 8., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 II. világháborús emlékmű Nagyatádon A tizennégyezer lakosú Nagyatádon száztizenhét köztéri szobrot tartanak nyilván, közülük hatvanhármat a nemzetközi szobrász alkotótelepen állítottak föl. A képviselő- testület arról döntött, hogy fölállítják a II. világháború áldozatainak az emlékművét is a Rinya-parti városban. Nagyatádon az elmúlt években egyetlen szobrot sem rongáltak meg. Falusi turizmus Somogybán A helyi önkormányzatok igényeinek figyelembe vételével elkészült a falusi turizmus fejlesztésének önkormányzati programja Somogybán. Falusi Turizmust Elősegítő Önkormányzatok Szövetsége megalakítását tervezik. Barcsi segélyek Az előzetes felmérés és az új szociális rendelet alapján az idén 37 millió forintot fizet ki a barcsi önkormányzat segélyekre, támogatásokra. A városban 110 család kap rendszeres nevelési segélyt, 300-an részesülnek munka- nélküli segélyben. Állatvédő egyesület alakult A kóbor állatok védelmét, gondozását tűzte feladatául a Nagyatádon minap megalakult állatvédő egyesület. A csoport segíteni igyekszik a háziállatokat tartó családokat is, bejelentés alapján állatmegőrzést is vállalnak. Kiskereskedők, vendéglátósok jövedelme Több mint hatvanmillió forint forgalmat bonyolítottak le tavaly az év első 11 hónapjában a somogyi kiskereskedők és vendéglátós vállalkozók. Hat százalékos növekedést jelent ez az egy évvel korábbihoz képest. Somogybán nőtt a forgalom, míg más megyékben stagnált, illetve csökkent. 1500 méterre a Balatonon A korábbi rendelettel szemben, ha nincs viharjelzés, az eddig 1000 méterrel szemben 1500 méterre evezhetnek be a Balatonra a csónaktulajdonosok. A vitorlás kishajókat újra kategóriába sorolják, a hatósági szemlére 1994. december 31-ig kerül sor. Ka-Hyb: a tét a jövő vagy végelszámolás (Folytatás az 1. oldalról) A lemondással persze nem oldódott meg semmi. Ha a Ka-Hyb tovább akar élni, alaposan át kell gondolni a jövőt. Három alternatíva készül, amelyek közül választania kell a részvényeseknek a következő közgyűlésen. Ám lesz egy negyedik változat is: a végelszámolás. Azt kell eldönteni, van-e még üzlet a tevékenységben, a fajtában, az rt-ben? Tegnap Budapesten találkoztak az érdekeltek, hogy megvitassák szakmai és gazdasági együttműködésük lehetőségeit. Ezután találkoztunk Gyulai Lajossal a társaság igazgatósági elnökével, valamint dr. Horn Péter akadémikussal, a fajtatulajdonos PATE Állattenyésztési Karának dékánjával. — A mezőgazdaság válsága elérte a Ka-Hyb részvénytársaságot is — mondta Gyulai Lajos —, és 1993-ban váratlanul veszteséggel zárt. Ez is, és más vezetői intézkedések is arra késztették a részvényeseket, hogy gondolják át a cég szervezetét, irányítását és tevékenységi körét. Változásokra van szükség, de a megoldások közül a legjobbat nem könnyű kiválasztani, főként egy ilyen bonyolult összetételű cég esetében. Hosszú viták, rendkívüli igazgatósági ülés és el nem fogadott közgyűlési napirendek után megfogalmazódott: ki kell dolgozni egy olyan közép távú stratégiát, amely összehangolja a részvényesek és partnereink érdekeit egy egységes rendszerbe, melynek középpontja a Ka-Hyb sertés. Február 15-ig kell kidolgoznunk három alternatívát, ma ennek az egyeztetése volt, és lesz egy, pénteken Kaposváron. Bízom abban, hogy lesz jobb megoldás, mint a végelszámolás. — Természetesen erkölcsi felelősségünk minden olyan lépést megtenni, ami ennek a nemzeti értéket képviselő fajtának a fenntartását és tovább- nemesítését elősegíti — mondta Horn Péter. — Ezen túlmenően azonban tény: a fajta bizonyított, a legnehezebb időkben is jó minőséget produkált, és erre mindig is képes lesz. Biztos vagyok abban, hogy az erős külföldi konkurencia mellett mindig tud egy jó hazai alternatívát biztosítani. A Ka-Hyb vezetői most elsősorban a jövő kidolgozásával vannak elfoglalva, ezért nem is szívesen beszéltek a múlt hibáiról. Az azonban tény: nem volt szerencsés az a lépés, hogy miközben a részvénytársaság tevékenységeit hat gazdasági társaságba vitték át, változatlanul hagyták magát az rt-t. A központ tovább „működött” csak épp nem volt mit csinálni. A hat kft mindegyikében részvényes maradt a központ, általában 35-40 százalékban, ám 1992-93-ban ezeket a tulajdonrészeket a jól működő kft-k megvásárolhatták, mégpedig névértéken. így aztán most a központnak nemigen maradt más tulajdona, mint maga a Ka-Hyb név. Ami pedig a volt vezérigazgatót illeti: Kósa Ferenc részére a közgyűlés 1 millió 400 ezer forint végkielégítést szavazott meg, amit január 31-ig kellett volna kifizetni. Likviditási nehézségek miatt erre csak most kerülhet sor, ám a volt vezér már írásban felszólította az új vezetőséget a fizetésre, ellenkező esetben a munkaügyi bírósággal fenyegetőzött. Eközben az évtizedekig általa irányított Ka-Hyb Rt. kitűzte következő közgyűlési napját — március 22. —, amikor nem kisebb lesz a tét, mint a cég jövője. Varga Ottó Időben riaszthatnak az önkéntesek A tűzoltó „segítőtársa” Megyénkben is elkezdődött a gépjárműfecskendővel rendelkező önkéntes tűzoltó egységek kézi rádióval való felszerelése. A berendezések segítségével még hatékonyabban segíthetik a hivatásosok munkáját. A képen Molnár János a tabi önkéntesek parancsnoka a rádiójukkal. Az elsők között kapták meg e fontos „segítőtársat”. Fotó: Kovács Tibor Kevés központi előírás, nagyobb felelősség A munkavédelmi törvényről tanácskoztak a Jogarban — Negyven önkormányzati szakember újrafogalmazza feladatait (Folytatás az 1. oldalról) Mint azt Bánhidi Tibor főszervező, „civilben” a Somogy Megyei Önkormányzatok Munka- és Tűzvédelmi Társulásának vezetője elmondta: Dél-Dunántúl négy megyéjének mintegy százhúsz szakembere két turnusban szerezhet információkat a fórumon. Tegnap negyven polgármester, jegyző, illetve intézmény- vezető részére előadást tartott Lantos Géza, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztály- vezetője is. — Az állam, a munkaadó és a munkavállaló közös érdek- egyeztetésén alapul az új törvény, amelyet egyetlen tartózkodás mellett, egyhangúan fogadott el az országgyűlés — mondta még Bánhidi Tibor. — Remélhetőleg a továbbképzés segít majd abban, hogy az érdekeltek pontosan eleget tudjanak tenni felelősségteljes feladatuknak. Czene Fonyódon, a tanulók érdekében „Nem félünk az iskolaszéktől...” Gyorsan es gyakorlatiasan - a foglalkoztatásért Új képzési módszerek a felnőttoktatásban Tíz regionális központ világbanki kölcsönből Az átképzések segítségével rövid, egyéves ellátási időszak alatt kell a munkanélkülinek olyan szakmát adni a kezébe amivel minél hamarabb álláshoz jut. A jelenlegi iskolarendszerű képzés évekkel, évtizedekkel ezelőtt összeállított tantervre és tematikára épül. Előfordul, hogy három-négy év múlva már nem azt a szakmát igényli a piac amit a fiatal megtanult. A világbanki hitelből létrejött Munkaerőfejlesztő és Képző Hálózat 10 regionális központja ezen próbál segíteni, új rendszerű, külföldről adaptált programjaival. A Dél-Dunántúl három megyéje a pécsi központhoz tartozik. — Módszerünk lényege a gyakorlati képzés — mondta Egyed László regionális szektorvezető. — Tehát olyan gyakorlati készséget adni a felnőtt munkanélkülinek, amivel a tanfolyam elvégzése után a gép mellé állhat. A tananyag úgy alakul ki, hogy a megcélzott munkakör analíziséből visszakövetkeztetjük azt az ismerethalmazt, amit a hallgatónak el kell sajátítania. — Milyen előnyei vannak ennek a képzési formának a többivel szemben? — A mi programjainkkal 6 héten belül megvalósítható a tanfolyam beindítása. Ennek azért van jelentősége mert rövid időn belül reagálni tud az aktuális munkaerőpiaci igényekre. Pécsen van a képző központ, ahol 130 tanműhely és laboratórium áll a rendelkezésünkre a legmodernebb oktató eszközökkel felszerelve. — Hogyan kapcsolódnak be a régióban levő munka- nélküliek átképzésébe? — Mi is pályázunk a munkaügyi központ által meghirdetett tanfolyamokra. Olcsóbbak vagyunk mint a magáncégek, mert nonprofit rendszerű a költségvetésünk. Az intézmény fenntartási, bér és egyéb költségeit az állam finanszírozza. Somogy megyében Nagyatádon, Csurgón, Tabon és Nágocson szerveztünk eddig tanfolyamokat, ahol textil- és varróipari szakmunkásokat képeztünk. — Milyen végzettséget kapnak a hallgatók? — Ágazati szakmunkások lesznek, IKM-oklevelet kapnak. A mi képzési programjainkban olyanok is vannak, amelyek nem feltétlenül igénylik a nyolc általánost, hanem alacsonyabb végzettségű felnőtteknek is nyújthatnak olyan ismereteket, amivel el tudják tartani magukat és a családjukat. (S. Pap) Nagybajom nagy fába vágta a fej széj ét Zeneiskola a nagyközségben — Bővítik a vízbázist Régi vágya teljesül a nagybajomiaknak. A 3800 lelkes nagyközségben hamarosan önálló zeneiskola tárja ki kapuját a kis muzsikusjelöltek előtt. Marcali várostörténet diákoknak A marcali Helytörténeti Múzeum kiadványt jelentetett meg a város történetéről a diákok számára. A dr. Gál József múzeumigazgató szerkesztette füzetben a település őskori régészeti leleteitől hét évszázad történelmi múltját mutatja be. A kiadványt számos fotó és rajz teszi teljessé. Bábonymegyeri munkanélküliek Bábonymegyeren jelenleg nyolcvan munkanélküli él. Közülük harmincán kapnak a helyi önkormányzattól jövedelempótló támogatást. Az utóbbi időben a segélyt kérők száma is jelentősen megnőtt. Az iskola mindazoké, akik érdekeltek működtetésében. Ezért is írja elő a közoktatási törvény, hogy az általános- és középiskolákban kötelezően felállítandó iskolaszékeket az érintettek bevonásával hozzák létre. E testületek valóságos színterei lehetnek az érdekek kompromisszumos egyeztetésének. Az iskola célszerű működtetésében egyaránt érdekelt a tantestület, a szülő és a diák, az intézményfenntartó és a szakképzést biztosító munkáltató. A törvény 1994. február 28-ig ad lehetőséget az iskolaszékek fölállítására. Fonyódon a Magyar Bálint Általános Iskolában már megválasztották a három tagú pedagógus képviseletet, tegnap a szülők delegáltak újabb három főt az iskolaszékbe, szerdán a képviselő-testület választ újabb három személyt a testületbe. Stadler László, a fonyódi Magyar Bálint Általános Iskola igazgatója elmondta: — Azt várom az iskolaszéktől, hogy segítse az iskola irányítását, markánsabban fejezze ki a szülők igényét az oktatási intézménynyel szemben. A szülői munkaközösség nem rendelkezett olyan jogosítványokkal, mint az iskolaszék, éppen ezért a felelőssége is jelentősebb. Az iskolaszék jelzi majd a szülők igényét az iskolának, amely nem dönthet semmilyen ügyben a szülők és az önkormányzati képviselők határozata nélkül, a diákok, az intézmény sorsa felől. Nem félünk az iskolaszéktől, inkább segítséget várunk tőle. H. B. Ács Attila polgármestertől megtudtuk: a hajdani katolikus iskola korszerűsítése csaknem 14 millió forintba kerül. A kivitelező a helyi gamesz lesz. A felújítás költségét állami cél- támogatásból és saját erőből fele-fele arányban fedezik. Bár már működik a zeneiskola a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában, ám a jövő tanévtől már a megszépült épületben kezdődhetnek a szolfézs- és a hangszeres órák. A másik „nagy falat” pedig a vízbázis-bővítés. A község határában megépítik a harmadik kutat is, ami előreláthatólag négymillió forintra rúg majd. Az önkormányzat március 1 -jével veszi vissza a DRV-től a helyi vízközművet, és saját erőből üzemelteti. A polgármester elmondta: arra van már példa az országban, hogy több település közösen üzemeltet vízmüvet, ám arra még nem akadt, hogy egy ön- kormányzat önállóan vállalta volna. Az előzetes számítások szerint még némi haszna is lesz ebből. A keletkező nyereséget azonban további „vízbajok” orvoslására fordítják. Szennyvízcsatornát szeretnének építeni, s a termálfürdő is fejlesztésre szorul. Nagybajom ebben az esztendőben 134 millió forintból gazdálkodik. A közalkalmazotti törvény végrehajtása még ötmillió forintos „önerőt” igényelt. (Lőrincz)
