Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-07 / 31. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLIITIKA 1994. február 7., hétfő Javaslatokat készít az agrárkamara A mezőgazdaság súlyos gondjainak megoldására programot dolgoz ki az agrárkamara, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége — jelentette be Körösi Imre független országgyűlési képviselő, a kamara elnöke. A tervezetre azért van szükség, hogy a pártok részére szakemberek által kidolgozott program álljon rendelkezésre, s ne ideológiai indokok alapján határozzák meg a feladatokat. Demokrata Koalíció új ügyvezetővel Több mint kétórás szópárbaj után többségi szavazattal kizárták a Demokrata Koalícióból Hesz Mihály elnököt, a párt szombaton Kunszentmár- tonban tartott küldöttgyűlésén. A küldöttek szavazatuk indoklásaként fölemlegették még a pártkassza kezelésének „nem éppen ildomos módját” is. A gyűlésről távozó Hesz Mihály úgy nyilatkozott: ezt az eljárást törvénytelennek tartja, bírósághoz fordul. A Demokrata Koalíció egyébként, amelynek tízezer tagja van új ügyvezető elnökévé Mrán Józsefet választotta. Börtönbüntetés banki csalásért Jogerőre emelkedett annak a négy vádlottnak a büntetése, akik bűnszövetségben elkövetett csalással, bankkártya felhasználásával több mint nyolcmillió forint kárt okoztak a Dunabank Rt-nek. Másfél évtói négy évig terjedő börtönt kaptak, s még 1 millió 700 ezer forintot és kamatait kell a négy vádlottnak együtt visszafizetni. Hatpárti vitaest A választási kampány előzeteseként lezajlott annak a hatpárti rádiós vitaestnek a főpróbája is, amely február 20-tól kezdődően a választásig minden vasárnap hallható lesz a Kossuth Rádióban. A „Visszaszámlálás ’94 — Hat párt négy éve” című műsorsorozat próbaadását a Kossuth Klubban vették föl, s az idei választások tétjéről volt szó. Tennivalók, határidők Amíg választ majd az ország A köztársasági elnök döntésével véglegessé vált: 1994. május 8-án járul az urnákhoz az ország népe, hogy megválassza a következő négy év parlamenti képviselőit. Tóth Zoltántól, a Belügyminisztérium választási irodájának vezetőjétől azt kérdeztük: hogy állnak az országgyűlési választások előkészületeivel. Milyen tennivalókat kell elvégezni ahhoz, hogy a szavazás szabályszerű és zavartalan legyen? Választási bizottságok, szavazókörök — Az első teendő most a belügyminiszter úré: neki kell benyújtania az országgyűléshez azt a névsort, amely az Országos Választási Bizottság általa javasolt tagjait jelöli meg. Ez összesen öt név lehet, de a bizottság a későbbiekben kiegészül az országos listát állító pártok egy-egy képviselőjével is. Ugyanakkor a fővárosi és a megyei főjegyzők a fővárosi, megyei és egyéni választó- kerületi bizottságok megválasztására tesznek személyi javaslatot. E bizottságok jelenleg csak 3-3 tagúak. Megválasztásuk 10 napon belül kötelezően megtörténik. Később kiegészülnek a pártok delegáltjaival. Utána kell valamennyi jegyzőnek — saját illetékességi körében — összeállítani a választók névjegyzékét. Erre 25 napot enged a törvény. Az ország- gyűlési egyéni választókerületek (OEVK) mindegyikében ki kell alakítani a szavazóköröket is. — Mi a következő lépés? Jönnek a kopogtatócédulák — A névjegyzékek elkészülte után ki kell küldeni a választópolgároknak az értesítést a választói névjegyzékbe való felvételükről, népszerű és ismert nevén: a kopogtatócédulát, amely a szavazás napjáról és helyéről is tájékoztatja az állampolgárt. — Mit tegyen, aki valamilyen okból nem kap kopoga- tócédulát vagy pontatlan adatokat észlel rajta? — A település jegyzőjéhez és bírósághoz is fordulhat. A panaszt gyorsított eljárásban, maximum három napon belül elbírálják, s ha indokolt, orvosolják a sérelmet. — A kopogtatócédulához ajánlószelvény is tartozik? — Igen, erre kell ráírni a választópolgár nevét, lakcímét, személyi számát, valamint az általa támogatni kívánt jelölt nevét és pártját. A független jelölés tényét is fel kell tüntetni. — Mettől meddig gyűjthető össze az egyéni képviselőjelöltséghez szükséges, minimálisan 750 kopogatócédula? — A szavazás napja előtti hatvanadik naptól a harmincadikig. Szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nem árt a 750-es limitet 10-20 százalékkal túlteljesíteni, mert korábbi tapasztalataink szerint mindig akadnak érvénytelennek bizonyuló cédulák, s ezt jó, ha előre számításba veszik a szavazók bizalmáért küzdők. Aki pedig összegyűjtötte már a kellő mennnyiséget, annak az a dolga, hogy az OEVK-nál — a polgármesteri hivatal munkatársainak közvetítésével — jelentse be ezt a tényt, legkésőbb 30 nappal a szavazás napja előtt, hogy fölkerüljön az egyéni listára. Körbe tesszük a keresztet — Mikorra készülnek el a szükséges nyomtatványok? — A Belügyminisztérium meghirdette a tendert abból a célból, hogy a lehető legolcsóbban „ússzuk meg” a választásnak ezt a nélkülözhetetlen részét. Február 21-én zárul a pályázat, akkor hirdetünk eredményt, és utána folyamatosan készülhetnek a szavazólapok, jegyzőkönyvek, adatlapok. — A névjegyzékek kinyomtatása kikre hárul? — Azt helyileg célszerű megoldani vagy az államháztartási közigazgatási információs szolgálatot — közismert néven a TÁKISZ-okat — lehet igénybe venni. A többi szükséges nyomtatványhoz mintát adunk, s azokat a jegyző készíttetheti el vagy rendelheti meg bármely nyomdánál. — Tartalmaz-e valamilyen újdonságot a szavazólap? — Két érdekességről tudok beszámolni: az egyéni jelöltek neve mellett ezúttal pártjuk fekete-fehérben nyomott emblémája is látható lesz, s a szavazók az „X” jelet ezúttal nem négyzetbe, hanem a név melletti körbe fogják beírni. — Mikor lép életbe a kampánycsend? — A szavazás előtti nap, vagyis május 7-e 0 órájától kezdődik. — Hány tagú szavazatszedő bizottságokat kell alakítani? Törvényességről — helyben — A törvény minimum háromtagú bizottságokról rendelkezik. Itt szeretném kérni a pártok vezetőit: legyen mind a 11 ezer szavazókörben képviselőjük, aki személyesen győződik meg a szavazás törvényességéről. így nagy terhet vehetnek le az Országos Választási Bizottság válláról. — Ha a választópolgár „elrontja” a szavazólapját, kicserélheti? — Egy alkalommal minden következmény nélkül megteheti. Persze, csak ha még nem került a boríték az urnába, hiszen onnan már nem lehet kiválasztani az általa bedobott borítékot. — Mikorra várható a választás „eredményhirdetése”? — Az előzetes eredmény — ha csak a technika ördöge ebben nem akadályoz meg bennünket — másnap reggelre meglesz. A szavazás végleges eredményét azonban csak az esetleges jogorvoslatok lezárása után hirdethetjük ki. Schöffer Jenő NAGYÍTÓ ALATT A PÁRTOK GAZDASÁGI PROGRAMJA Néhány óra alatt választási eredményhirdetés Kisebb bizottságok, gyorsabb számlálás A módosított választási törvény bizonyos eljárási kérdésekben is új helyzetet teremtett. Ezekről kérdeztük dr. Pálffy Ilonát, a Belügyminisztérium választási és informatikai osztályának helyettes vezetőjét. — Az egyik változás, ami lényegesen megkönnyíti a lebonyolítást, a törvénynek az az új paragrafusa, amelyik feljogosítja az Országos Választási Bizottságot, hogy a vitás kérdésekben állást foglalhasson. Az előző választások során, ha valamilyen törvény-értelmezési probléma akadt, azt az Ország- gyűlés elé kellett vinni s ez nagyon megnehezítette a munkánkat. — A többi eljárási változtatás is az egyszerűsítésre törekszik? — Természetesen. Az elmúlt évek során lezajlott pótválasztások, a népszavazás, az önkormányzati választások sok olyan hasznos tapasztalattal szolgáltak, amelyeket ma már fel lehet használni. Szeretnénk napra kész névjegyzéket készíteni, a korábbiak ugyanis teli voltak elköltözött, vagy elhalt személyek neveivel. Ma már a választási névjegyzék elkészítése és karbantartása mindenütt a jegyzők feladata. December 15-ig rendezték és lezárták az addig folyamatosan vezetett nyilvántartásokat, gyakorlatilag január 1-jétőí minden ön- kormányzatnál naprakész választói névjegyzékkel rendelkeznek. — Ez azt jelenti, hogy az évente egyszeri, áprilisi pótválasztásokon már nem az előző év decemberi, hanem az akkor legfrissebb névsort teszik közzé? — Igen. A pontos névjegyzék megkönnyíti a választás egész munkafolyamatát. De más változások is történnek. Például az eddig öt tagú szavazatszámláló bizottságokat három tagúra csökkentjük, és szeretnénk, ha a tagokra maguk a pártok tennének javaslatot. Ezzel az utólagos felszólalások számát is csökkenteni lehetne. Újdonság, hogy a bizottságokba beválasztott személyek mandátuma nem egy alkalomra szól, egészen a következő választásokig „hivatalban maradnak”. — Hány egyéni választókerületet alakítanak ki? —Százhetvenhatot. Valamennyit már az idén szeretnénk számítógépekkel ellátni. Segítségükkel nem csak a választásokon gyorsítanánk és tennénk pontosabbá a munkánkat, hanem később a nyilvántartások, kiadványok szerkesztéséhez, az önkormányzatok költségvetésének kiszámításához, a hivatalok közötti adatszolgáltatáshoz is felhasználhatnánk ezt a gépparkot. A szavazó körzetek eredményeit az idén már a komputerek összegzik, majd azt elektronikus úton eljuttatják hozzánk. Ez lehetővé teszi a törvény által engedélyezett két fázisú eredményhirdetést: néhány órával az urnák lezárása után már előzetes szavazati összesítést adhatunk ki, de a hivatalos eredményt továbbra is csak akkor hozzuk nyilvánosságra, amikor letelik a háromnapos kifogásolási idő, és minden vitás kérdés tisztázódott. — Hány állampolgár tartozik egy választókörzetbe? — 40-50 ezer. Ezen belül egy-egy szavazó körzetet legfeljebb 1200 állampolgár alkothat. Ez is újdonság, mert legutóbb volt olyan körzetünk, ahová 2500 ember tartozott. Koós Tamás A kampány idején nem dolgozhatnak? T örvénymódosítás a köztisztviselők jogviszonyáról Fidesz: áttekinthetőjátékszabályokat! A Fiatal Demokraták Szövetségének gazdasági programja szerint most leginkább világos, áttekinthető játékszabályokra és olyan törvények megalkotására van szükség, amelyeket mind az állam, mind az állampolgárok egyaránt betartanak. Â perspektivikusan elérendő társadalmi és gazdasági célok érdekében a Fidesz a rövid távon megoldandó feladatokat tekinti a legfontosabbnak. Véleményük szerint az állami beleszólást vissza kell szorítani azokra a területekre, ahol a jelenléte feltétlenül szükséges. A munkanélküliség növekedését mindenáron le kell fékezni. Differenciált segélyezési politikát, az oktatási rendszer kiemelt fejlesztését sürgetik. A gazdaság talpraállításá- hoz a fiataldemokraták szerint eredményes inflációellenes politikára van szükség, folytatni, sőt gyorsítani kell a privatizációt, szinten tartani a külső eladósodás mértékét. Elképzelhetetlen az ország működőképességének fenntartása anélkül, hogy ne állítaná meg a kormányzat a költségvetési deficit növekedését. Gazdasági programjukban kiemelten fontosnak tartják a jövedelemújraelosztás rendszerének teljes átformálását, intézményi változtatásokat sürgetnek a közpénzek hatékonyabb és ellenőrizhetőbb felhasználása érdekében. Halaszthatatlannak tartják a pénz- és tőkepiaci intézmény- rendszer fejlesztését is, ezen belül is elsősorban a bankok privatizációját és a befektetések ösztönzését tekintik sürgető tennivalónak... A vállalkozásösztönzés közvetlen eszközei közül kiemelik a költségtényezők csökkentésének fontosságát, a vámkedvezményeket, mint a központi költségvetés közvetlen beavatkozási eszközét, a kedvezményes hitelezés körének bővítését. Folytatni szeretnék a hitelgarancia-rendszer kiépítését és támogatni minden olyan szándékot, ami a vállalkozásokat erősíti. Úgy ítélik meg, hogy a növekedési folyamatok a stabilizációval egy időben, lényegében azonos eszközök alkalmazásával beindíthatók. Hangsúlyozzák, hogy a rendszerváltással együtt megvalósult külgazdasági „irányváltás” tartósnak tekinthető. A magyar gazdaság az Európai Unió felé fordult, a közeledés a társulási szerződés aláírásával jogi formát is öltött. A teljes jogú tagság érdekében — a Fidesz szerint — minden olyan feltételt teljesíteni kell; ami lebonthatja a kereskedelmi és együttműködési korlátokat, s ebben a folyamatban a külkereskedelem liberalizálása az átalakítás fontos tényezője. Nem szabad engedni a különböző érdekkörök nyomásának, nem szabad a hazai piac védelmére hivatkozva olyan protekcionista lépéseket tenni, amelyek később visszaüthetnek a magyar exportra. Ahhoz azonban, hogy a liberális importrendszer fennmaradhasson, szükség van arra is, hogy a piaczavarást, a dömpinget meg lehessen állítani és ezekkel szemben a hazai ipar valódi védelmet élvezhessen. Ehhez megfelelő iparpolitikára, korszerű információs és vámrendszerre van szükség. A gazdasági programban kapott helyet az úgynevezett jóléti politika is. A Fidesz szakértői ugyanis úgy vélik, hogy a gazdaság tálpraálIításával párhuzamosan az emberek szociális biztonságát is garantálni kell. A korábbinál hatékonyabban, ugyanakkor rugalmasabban kell a rendelkezésre álló forrásokkal gazdálkodni, mert hazánkban — a nemzetközi adatokkal összevetve — a felosztható össznem- zeti jövedelemhez képest már most is rendkívül magasak a szociális kiadások. N. Zs. (Folytatás az 1. oldalról) A témáról az érdekképviselet ügyvezető elnökétől, Fehér Józseftől kértünk bővebb felvilágosítást. — A közhatalmi funkció gyakorlásakor — ilyen például az építési engedélyek kiadása, a gyámsággal kapcsolatos ügyek intézése — a köz- tisztviselő a törvények, rendeletek adta lehetőséget mérlegelve hozza meg döntését. Egy elutasító határozat érzelmeket is kelthet, és amennyiben az illető történetesen képviselő-jelölt, könnyen rásüthetik a bélyeget: persze, mert X pártot támogatja. Mi ennek a gyanúnak az árnyékát is szeretnénk elkerülni, ezért kezdeményeztünk törvénymódosítást. A választásokon pártok nevében vagy azok támogatásával induló képviselő-jelöltek jogviszonyát a kampány idejére szüneteltetni kell. A javaslatot megtárgyalta és elfogadta a Köztisztviselők Érdekegyeztető Tanácsa. A Belügyminisztérium vezetői — közöttük dr. Verebélyi Imre közigazgatási államtitkár, aki beosztásából adódóan szintén köztisztviselő — egyetértettek javaslatunkkal. — Ha az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, és a kampányban résztvevő köztisztviselők jogviszonyát szüneteltetik, ki foglalkozik majd az állampolgárok ügyes-bajos dolgaival? — Helyettesítésükről természetesen az önkormányzati hivatalnak kell gondoskodnia. Az ügyfélszolgálat nem állhat le a választási kampány miatt. — Az önkormányzati hivatal vezetője fel is mondhat a képviselő-jelöltnek? — Erről szó sincs, átmenetileg, a kampány idejére csak a munkavégzési kötelezettség ellátása alól mentesítheti. — Aki nem dolgozik, kaphat-e fizetést? — Természetesen nem. Fizetésnélküli szabadságot kell kérniük a jelölteknek, megmaradó bérük egy részét a helyettesítő kaphatja meg. Ha pártjának valóban fontos a jelölt személye, akkor módja van megfizetni a munkáját is. — Hány embert érint a törvénymódosítás? — Pontosan nem tudom megmondani, de a pártok szívesen döntenek olyan képviselő-jelöltek mellett, akik élvezik az adott településen élők bizalmát. A köztisztviselők pedig pontosan beleillenek ebbe a kategóriába. sz. m.
