Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05 / 30. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. február 5., szombat Május 8: az első választási forduló Göncz Árpád: Mihamarabb voksolás, egy mielőbbi stabil kormányzat érdekében Vélemények az időpontról Brit és ír szimpátia hazánk iránt Nagy-Britanniában és Írországban egyaránt érezhető a szimpátia Magyarország iránt, s mindkét országban megvan a készség a kapcsolatok bővítésére — összegezte tapasztalatait tegnap a szigetországból hazatérve Kovács László (MSZP), az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Volt karhatalmisták őrizetbe vétele A Fővárosi Főügyészség közleményben hozta nyilvánosságra, hogy az 1956. december 12-én Egerben történt sortűz ügyében elrendelt nyomozás során több volt karhatalmistát kihallgattak és őrizetbe vettek. Jeszenszky jókívánságai Jeszenszky Géza külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Margaretha af Ugglasnak, a Svéd Királyság külügyminiszterének a magyar-svéd diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelésének 30. évfordulója alkalmából. A vietnami embargó feloldása A Vietnammal szembeni amerikai külpolitika alapvető, nagy kihatású fordulataként Bili Clinton elnök feloldotta az ázsiai ország ellen csaknem három évtizede bevezetett kereskedelmi tilalmat. Döntésével a háború keserű emlékéből táplálkozó ellenséges szembenállás korszakának szándékozik véget vetni. Az embargó beszüntetésére vonatkozó elnöki rendelet azonnali hatállyal életbe lépett. Figyelmeztetés Horvátországnak Az ENSZ Biztonsági Tanács erélyesen elítélte Horvátországot a Bosznia-Hercegovina elleni „ellenséges fellépéséért”. A testület csütörtök esti ülésén felolvasott nyilatkozat szerint a BT „további szigorú intézkedések” meghozatalát veszi fontolóra, ha Horvátország „nem vet véget haladéktalanul a beavatkozás minden formájának” Boszniában. BT-for- rások szerint a „szigorú intézkedések” alatt gazdasági szankciókat kell érteni. A konszenzussal elfogadott nyilatkozat felkéri Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, hogy „két héten belül” (február 17-ig) tájékoztassa a BT-t a horvát hadsereg Boszniában levő valamennyi alakulatának, illetve azok fegyverzetének kivonásával kapcsolatos fejleményekről. Új védelmi miniszter Beiktatták hivatalába William Perrut az új amerikai védelmi minisztert, miután a szenátus ellenszavazat nélkül jóváhagyta kinevezését. Elődje, Les Asping tavaly decemberben jelentette be lemondását (január 20-i határidővel). A hatvanhat éves William Perry eddig védelmi miniszterhelyettesként szolgált. Eredeti foglalkozását tekintve matematikus; pályafutása során rendkívül széles tapasztalatokra tett szert a hadsereg műszaki fejlesztése és a hadiipari igazgatás terén, őt tartják a radarsugarakat elnyelő technológia (lopakodó repülőgépek) egyik „szülőatyjának”. (Folytatás az 1. oldalról) Az időpont megválasztását az államfő a többi között azzal indokolta, hogy a lehető leghamarabb tartsák meg a voksolást és annak nyomán mielőbb jöjjön létre egy stabil kormányzat. (Utalt arra is, hogy a választások második fordulójának időpontját már a parlament által megválasztott Országos Választási Bizottság tűzi ki.) A döntés további szempontja volt, hogy a választás a lehető legolcsóbb legyen. Ne kerüljön sokba Felvetődött ugyanis, hogy amennyiben hétköznap lenne a voksolás, esetleg munkaszüneti napot kellene elrendelni, ami hallatlanul megdrágította volna a választást. Fontos kívánalom az is, hogy minél többen menjenek el voksolni. Ez egyébként minden pártnak érdeke — szögezte le az államfő, akinek előrejelzése szerint várhatóan magas lesz a részvételi arány, mivel az ország népe tisztában van azzal: tétje van a választásnak. Elmondta: az országot, vidéket járva minden alkalmat megragad, hogy a részvételre biztassa az embereket; bár az a benyomása, hogy erre nem is igazán kell ösztökélni őket. A jelenlegi felmérések szerint 64 százalék körül alakul a biztosan szavazók hányada. A bizonytalankodóknak is valószínűleg legalább a fele az urnákhoz járul majd. „Az ország torkig van az anyazássar A részvétel és a kampány hangnemének összefüggésére utalva az államfő hozzátette még: „majdnem biztosra veszem, hogy aki beleszédül a mocskolódásba, a piszkos kampányba, az elveszíti a választásokat. Tapasztalatom az, hogy az ország torkig van az anyázással”. A vasárnapi választási forduló mellett szólt a legfrissebb közvéleménykutatási felmérés eredménye is. A tapasztalat az, hogy a falusi lakosság inkább vasárnap szeretne választani, az értelmiségiek, illetve a városiak pedig életvitelükből adódóan a szombati választási fordulót preferálják. A választópolgárokhoz fordulva Göncz Árpád azzal a jó tanáccsal szolgált: ne csak a számukra rokonszenves párt jelöltjét hallgassák meg; vessék össze a különféle politikai erők programjait, szembesítsék azokat saját maguk gondjaival. Az egyéni jelöltek esetében jól nézzék meg kire, miféle emberre adják voksukat. A következő parlament emberi minősége ugyanis nem pusztán a pártfelállástól fog füg- geni, hanem mindenekelőtt attól, hogy az egyéni kerületekből milyen képviselőket küldenek be a Házba. A józan észre hallgatva Az államfő ezért kérte, hogy a polgárok a választás alkalmával ne engedjék eluralkodni az indulatokat; a józan eszükre hallgassanak. Abban a tudatban járuljanak az urnák elé, hogy egy demokratikus államrendben a második választás talán még az elsőnél is fontosabb, mivel az a demokrácia folytonosságának bizonyítéka. Végül a köztársasági elnök kérte a sajtó segítségét a jelöltek bemutatásának esélyegyenlőségéhez. A Magyar Katolikus Püspöki Kar pénteken a következő nyilatkozatot juttatta el az MTI-hez: A Magyar Köztársaság elnöke május 8-ára kitűzte az 1994. évi parlamenti választásokat, amelynek eredménye négy esztendőre meghatározza hazánk jövőjét. A Püspöki Kar — mielőtt pásztorlevélben fordulna a magyar katolikus egyház tagjaihoz — szükségesnek látja már most a következőkre felhíni a hívek figyelmét: Meggyőződésünk, hogy az ország felemelkedése, amelyet minden politikai irányzat célul tűz ki, elképzelhetetlen erkölcsi megújulás nélkül. Ezek közé tartozik az élet tisztelete, a családok támogatása és védelme, a közélet tisztasága, az ifjúság hazaszeretete és erkölcsre nevelése. Keresztény lelkiismereti kötelességünk, hogy mindnyájan résztvegyünk a választásokon. A szavazásra való felkészülés időszakában nem hagyatkozhatunk a politikai szervezetek nagyvonalú ígérgetéseire. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elveket hangoztattak és milyen magatartást tanúsítottak az elmúlt négy évben egyházunkkal kapcsolatban. Gondolunk elsősorban fakultatív iskolai hitoktatásra, az egyházi iskolák sorsára és támogatására, az egyház szabad működésének segítésére vagy akadályozására az önkormányzatok részéről. A Szentatya szerint a vallásszabadság ugyan egy a szabadságjogok között, mégis a tapasztalat szerint ezen mérhető le a többi hitelessége. Bízunk abban, hogy a választási küzdelem alapvetően etikus lesz, szakmailag és erkölcsileg megfelelő emberek kezébe kerül hazánk és népünk sorsának irányítása. MSZP: tudomásul vette — Az MSZP természetesen tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését — közölte Horn Gyula pártelnök, hozzátéve: pártja üdvözölte volna, ha a választást hétköznapra vagy szombatra tűzi ki. Mindazonáltal reméli, nem okoz semmiféle gondot, hogy a második forduló ily módon Pünkösdre esik majd. Mint mondta, bíznak abban, hogy minél magasabb lesz a választásokon a részvételi arány. MDF: Öröm a vasárnap Az MDF szóvivője, Herényi Károly Göncz Árpád köztársasági elnök a választások időpontjára vonatkozó bejelentése után pénteken reggel az MTI munkatársának kijelentette: fegyelmezett állampolgárhoz méltóan, s egyben örömmel veszi tudomásul a május 8-ai dátumot. — Az öröm a vasárnapnak szól — tette hozzá Herényi Károly —, mivel a dátum maga nem is annyira fontos, mint az, hogy a választás vasárnapra esik. Mint a szóvivő fogalmazott: a választásokon való részvétel, s a felelős döntés csak megnyugodott, tisztult lélekkel lehetséges, és ehhez a vasárnap szükséges. MIÉP: pártos döntés Horváth Lajos, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke a köztársasági elnök által megnevezett időpontot pártos döntésnek tartja, amely általában a baloldalnak kedvez és hátrányos a nemzeti keresztény erőknek. Szerinte a köztársasági elnök lehetőséget ad a baloldalnak arra, hogy a május 1-ei „kampányfinis” utáni hét végén néhány százalékkal több szavazatot szerezzen, mintha a választások egy későbbi időpontban lennének. Horváth Lajos hozzátette: az MSZP és az MSZOSZ május 1-jén virslit és sört oszt majd a ligetben, és közben szidalmazza a nemzeti és keresztény erőket. A MIÉP emiatt arra a következtetésre jutott, hogy — mint Horváth Lajos fogalmazott: — a köztársasági elnöknek túl nagy és ellenőrizetlen a hatalma, s ez még veszélyes is lehet. KDNP: tradicionális A Kereszténydemokrata Néppárt helyesnek tartja a köz- társasági elnök döntését, és egyetért az országgyűlési választások első fordulójának május 8-diki időpontjával — mondotta az MTI érdeklődésére Varga László, a KDNP elnökhelyettese, aki úgy vélekedett: a hazai tradícióknak leginkább az felel meg, ha munkaszüneti napon kerül sor a választásra, és a pártok többsége is a vasárnap mellett foglalt állást. A KDNP elnökhelyettesének véleménye szerint ugyanakkor a részvételi arány nem függ attól, hogy munkaszüneti vagy munkanapon tartják meg a voksolást. Mint mondotta: olyan közhangulatot kell kialakítani, hogy a polgárok kötelességüknek érezzék a véleménynyilvánítást a szavazóurnáknál. A polgároknak érezniük kell, hogy szavazatuktól függ: merre halad tovább az ország — fogalmazott Varga László. Függetlenek: a legrosszabb Fodor István, a függetlenek képviselőcsoportjának megbízottja az eddig szóba került időpontok közül a május 8-át tartja a legrosszabbnak. Szerinte ez a dátum nem szolgálja Göncz Árpád pénteki sajtótájékoztatóján kifejtett szempontjait sem, mivel a második fordulóra egy hét felkészülési idő nem elég, két hét múlva a pünkösd nemcsak katolikus, hanem protestáns ünnep is, tehát a 8-a utáni harmadik hét vége megegyezik azzal, mintha az elnök 15-ére tűzte volna ki a választások első fordulóját. SZDSZ: megfelel — Mi már korábban is azt mondtuk, hogy a választás időpontjának megállapítása a köz- társasági elnök felelőssége. Az SZDSZ-nek május 8-dika éppen úgy megfelel, mint bármely más időpont. Annak a vitának, hogy hétköznap vagy munkaszüneti napon legyen a választás, korábban sem láttam értelmét, most pedig, hogy a kérdés eldőlt, végképp értelmetlennek tartanám a folytatását. Fidesz: lehetőség A Fidesz az alábbi sajtóközlemény kiadásával reagált a köztársasági elnök bejelentésére: „A Fiatal Demokraták Szövetsége örömét fejezi ki, hogy a Göncz Árpád köztársasági elnök úr által mai napon bejelentett parlamenti választások kiírása megszüntette az avval kapcsolatos bizonytalanságot. Az eddigi találgatások helyett mostantól kezdve minden párt készülhet a május 8-ára kiírt választásokra. A Fidesz a maga részéről reméli, hogy a második szabad parlamenti választásokon a választópolgárok minél nagyobb számban fognak résztvenni. A május 8-i időpont egyben lehetőséget biztosít arra, hogy a választások második fordulóját még május folyamán lehessen lebonyolítani.” V álasztási menetrend Tíz napon belül megválasztják az Országos Választási Bizottság titkárát és négy tagját Az Országgyűlés 10 napon belül megválasztja az Országos Választási Bizottság (OVB) titkárát és négy tagját. Személyükre a választójogi törvény értelmében a belügyminiszter tesz indítványt. Az OVB további egy-egy tagját az országos listán jelöltet állító párt bízza meg, a testületnek legalább 9 tagúnak kell lennie. A napokban megjelenő belügyminiszteri rendelet pontosan meghatározza a május 8-ára kitűzött választás eljárási határidőit, határnapjait. Annyi már most bizonyos, hogy az OVB öt tagján kívül a választási bizottságok választott tagjait is 10 napon belül, a szavazat- számláló bizottságok tagjait pedig május 8-a előtt legalább 30 nappal kell megválasztani. ✓ Értesítés a nyilvántartásba vételről A jegyzőknek a választás kitűzésétől, február 4-étől számított 27 napon belül kell elkészíteniük a választók nyilvántartásba való felvételéről szóló értesítést. Továbbá össze kell állítaniok azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk. A választás napjáról és a választók nyilvántartásáról a szavazás napja előtt 60 nappal előbb a helyi választási bizottságnak hirdetményt kell közzétennie. Az elkészült nyilvántartást a polgármesteri hivatalok helyiségében 10 napra közszemlére kell tenni, hogy a választójogosultság ellenőrizhető legyen. A közszemlére tétellel egyidejűleg, egy hónapon belül a választókat írásban értesíteni kell a nyilvántartásba való felvételükről, feltüntetve a települést, választókerületet, szavazókört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik. A pártok március eleje és április eleje között — egyelőre még pontosan meg nem jelölt időpontban — gyűjthetik a jelöltajánló szelvényeket. Az egyéni választókerület jelöltjeit az egyéni választókerületi választási bizottságnál, a területi lista jelöltjeit a területi választási bizottságnál, az országos lista jelöltjeit az OVB-nél kell bejelenteni legkésőbb a választás napja előtt 30 nappal, 16 óráig. A szavazókörök kialakítása A választójogi törvény értelmében február 4-étől számított 10 napon belül ki kell alakítani a szavazóköröket is. Ezekből mintegy 11 ezer lesz az országban. A szavazókörök számát és területi beosztását a jegyző állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson. Előírás, hogy minden községben legyen legalább egy szavazókor. A választási kampány 1994. május 6-án 24 óráig tart. A kampánytilalom 1994. május 7-én 00 órától tart a szavazás befejezéséig. Nem minősül a kampánycsend megsértésének a választási munkacsoportoknak ez idő alatt, kizárólag a választási tudnivalókról adott tájékoztatása, továbbá a választási részvételre vonatkozó pártsemleges felhívása. Jogszabályi előírás, hogy a szavazással kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményt a szavazást megelőző nyolcadik naptól nem szabad nyilvánosságra hozni. Hol lehet plakátolni? Ugyancsak törvény írja elő, hogy a választás kitűzésétől a választási kampány végéig a pártok, a jelöltek választási falragaszt, hirdetést, feliratot, szórólapot, vetített képet engedély nélkül készíthetnek. Ezek olyan sajtóterméknek minősülnek, amelyeket engedély nélkül lehet előállítani. Fontos azonban, hogy épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, illetőleg a kezelő hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a települési önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi, városképi vagy idegenforgalmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság épületén vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A plakátokat olyan módon kell elhelyezni, hogy az károkozás nélkül legyen eltávolítható. Az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, vagy a közlekedés rendjét veszélyeztető plakátot a rendőrség köteles eltávolíttatni. Ennek költségét az köteles viselni, aki a plakátot elhelyezte vagy elhelyeztette.
