Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
1994. február 4., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Barcsi fejlesztések Erre az évre 70 millió forintot fogadott el fejlesztési célokra Barcs képviselőtestülete. Ezzel befejeződhet a városközpont újjáépítése. Terveik között szerepel az otthonház továbbépítése és az útprogram folytatása, amivel szinte száz százalékossá válik a város útjainak betonozása és aszfaltborítása. Fejlesztési tervet hagytak jóvá a parkosításra — szeretnék újra a régi virágos várost megvalósítani. A közalkalmazotti törvényben előírt kötelezettségeik teljesítésére 20 millió forint hitelt vett fel a város. A mentőállomással ismerkedtek A Vöröskereszt kaposvári szervezete a Zita nevelőotthonban működő vöröskeresztes ifjúsági csoportnak szervezett látogatást a mentőállomásra. A szerda délutáni látogatás alkalmából a diákok megismerkedtek a kaposvári mentőállomás életével. Lengyeltóti tervek Megoldódott a lengyeltóti speciális általános iskola helyzete. Tíz éve 45 gyerekkel, indult az intézmény, mára 94-en járnak a száz négyzet- méteres családi házból kialakított intézménybe. A megyei önkormányzat döntése alapján mód nyílt rá, hogy megvásárolják az állami gazdaság épületét művelődési ház és könyvtár céljaira. A jelenlegi művelődési házból pedig egy 400 négyzetméter alapterületű speciális iskolát hoznak létre. A szerződéskötésre a jövő héten kerül sor. Korszerű technika az SMK-ban A Művészeti és Szabadművelődési Alapítványtól a közelmúltban nyert hetvenezer forintot a Somogy Megyei Művelődési Központ. Ezt az ösz- szeget, kiegészítve, egy lapszkenner vásárlásra használta fel az intézmény. Ezáltal korszerűsödött a megyei művelődési központ kiadásában rendszeresen megjelenő Somogyi Kurír című közművelődési folyóirat előállítása, és az új technikai eszközzel más nyomdai tevékenységek is leegyszerűsödtek. Támogatás a kórházaknak Megkülönböztetett figyelmet fordít a megyei önkormányzat a kórházak támogatására. Ebben az évben összesen 101 miliő forint támogatást tartalmaz a költségvetés, ami 40 százalékos növekedést mutat a tavalyi évhez képest. Ezt egészíti ki a több mint 100 millió forint cél és címzett támogatás. Címzett támogatásból valósul meg a Kaposi Mór Megyi Kórház rekonstrukciójának idei befejező üteme. Céltámogatásból készül a Mosdósi Tüdő és Szívkórház rekonstrukciója, valamint az áthúzódó gép-műszer beruházások. Gyermekrajzok kavalkádja Színes „gyermekrajzerdő” fogadja a kaposvári Együd Árpád Városi Művelődési Központba betérőket. A galérián a kaposvári Városszépítő Egyesület által meghirdetett rajzpályázat legsikeresebb alkotásai, mintegy 28, általános iskolás készítette munka került a paravánra. A múlt évi, Szent Flórián napi gyermek- plakátrajzverseny 37 díjazott alkotása szintén megtekinthető az intézményben. A 65 gyermekrajz február 28-ig fogadja az érdeklődőket. Pedagógusbér-körtánc (Folytatás az 1. oldalról) Kaposváron 1510 pedagógus tanít, beleértve az óvónőket is. A somogyi megyeszékhelyen a pedagógusok átlagbére 22.500 forint. Az óvodákban, ahol a bérek alacsonyak, nem igyekeztek szépíteni a statisztikán, dolgozóiknak mindössze a 15 százalékát sorolták be az F kategóriába, szemben az általános-és középiskolákkal, ahol ez a szám 35-40 százalékra rúg. íly módon az óvodai dolgozók hátrányos helyzete tovább romlana. A kaposvári önkormányzat kulturális és pénzügyi bizottsága 93 millió forintot javasol a közgyűlésnek a pedagógus- bérek 1994. január 1-i emelésére, ebből az 1510 pedagógus közül 470 kaphatja meg az F kategóriába utalt bért. Garai László, az oktatási iroda vezetője elmondta: az oktatást egységesnek tekintik, nem szenvedhetnek hátrányt az óvónők az általános-és középiskolai tanárokkal szemben az átsorolásban. H. B. Parktalan parkoló Egészségkárosító megoldást a hivatal sem támogat — ígéri a polgármester „Ha szellőztetni akarunk, lesben kell állnunk, hogy nem jön-e autó. Akkor ugyanis azonnal be kell csuknunk az ablakot.” „Ez a terület rendkívül alacsony fekvésű, nincs szellőzése, alig mozog a levegő. Mi lesz itt akkora forgalomnál, mint amekkorát 70 garázs és egy parkoló jelent?” „Ki látott már olyat, hogy parkolót építenek száz méterre a belváros szívétől, a sétálóutcától, ráadásul egy óvoda szomszédságába?” Nem kellett keresniük a szavakat a kaposvári Csokonai utca lakóinak, jöttek azok keresetlenül, Szabados Péter kaposvári polgármesterhez és Virányi István főépítészhez intézve azon a találkozón, amelyet az önkormányzat képviselői és az érintett lakosok számára rendeztek tegnap délben a helyszínen. A véleménykülönbség tárgyáról már hírt adtunk tegnapi számunkban: az önkormányzati hivatal hetven garázst és további negyven autó számára parkolót óhajt építtetni a Csokonai utca szomszédságában, s ez a szándékuk találkozott az ott lakók heves ellenállásával. Szabados Péter elmondta, a belváros intézményeinek parkolóigénye jelentősen megnövekedett. Ezt az igényt itt a belvárosban kell az ön- kormányzatnak kielégíteni. Virányi István pedig arról beszélt, hogy a kérdéses területet most sem használják másra, mint parkolónak, s a garázs és parkolóépítés nem jelentene lényeges forgalom- növekedést, azonban a terület jelenlegi szégyenletes állapotán — rendezetlen, szeméthalmok mindenütt — mindenképpen javítana a vitatott beruházás. A polgármester végül ígéretet tett arra, hogy egészségkárosító és jogszabályellenes megoldást nem fog támogatni az önkormányzat. (N. L.) Húsjuh szakbizottság alakult Szakmai háttér a kaposvári egyetemi kar Húsjuh szakbizottságot hozott létre tegnap a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karán tartott rendezvényen az ország minden részéből a húsjuhokat tenyésztők gyűltek össze. Három éve alakult meg a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége. Tegnap Kaposváron a specializáció érdekében történt fontos lépés a húsjuh szakbizottság megalakulásával. Mint házigazdái köszöntőjében Horn Péter akadémikus, az egyetemi kar dékánja mondta: amikor nagy a baj, akkor születnek új dolgok. Napjainkban a juhágazatban ez messzemenően érvényes. A részvevők nagy megnyugvással és örömmel fogadták Horn Péter ígéretét: a kaposvári kar minden rendelkezésére álló eszközzel szolgálni, segíteni kívánja ezt az ágazatot. Hajdúk Péter, a szövetség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a szövetségen belül négy szakbizottság megalakítását tervezik: a merino, a húsjuh, a tejelő és az őshonos fajták szerint. A szakbizottságok delegáltakat, összesen tizenegy főt küldenek a szövetség mellett működő tenyésztők tanácsába. Ennek a tanácsnak a feladata, hogy az Európai Kö- zössség előírásainak, és az állattenyésztési törvénynek megfelelően a jövő év tavaszára kidolgozza az ágazat tenyésztési programját. A kifejezetten húsjuh — Suffolk, Texel, Német feketefejű — fajtákat tenyésztő gazdálkodóknak értékes szakmai előadást tartott dr. Pászthy György, a szövetség elnökségi tagja az EU- ROP minősítési rendszerről, a speciális tenyésztési feladatokról. Mucsi Imre, a szövetség elnöke, a DATE hódmezővásárhelyi állattenyésztési főiskolai karának főigazgatója kérdésünkre elmondta: — A szakbizottságok megalakításának sorában a húsjuh az első. Az iránta való igény fellendülőben van, a Közös Piac részéről ez olyan nagy, amit jelenleg kis sem tudnánk elégíteni. A feladatra sürgősen fel kell készülni, méghozzá a piac minőségi követelményeinek megfelelően. A szakbizottságokra ebben, a munkában kiemelt szerep hárul. V. M. Somogyi szőlészek sikere Domb óv úron Százhetven termelői bor közül a legjobbakat Tizenkettedik alkalommal rendezték meg Dombóváron a városi és városkörnyéki borversenyt. Ezen a versenyen nemcsak a tolnai, hanem a közeli somogyi borvidék szőlészei is részt vettek. Az idén 170 borminta érkezett a bíráló bizottság elé, ebből 103 volt a fehér és 67 a vörösborok száma. A bizottságban megyénket Pónusz Lajos főkertész képviselte Nagyberkiből. A bírálat eredményeként 31 arany, 83 ezüst, 45 bronz minősítés született és 11 oklevelet adtak ki. A versenyző somogyi kistermelők közül a következők részesültek különböző elismerésekben: Molnár Béla (Szabadi), Várhegyi János (Szabadi), Kalocsa János (Csorna), Füstös Imre (Nagyberki), Nagy Lajos (Mosdós), Kovács János (Nagyberki), Győrfy Jenő (Kaposkeresztúr), Szép Lajos (Kaposvár), Bodó Imre , Puska József, Puska S. Lajos T. Cser József és Deák Lajos (Gölle). Az okleveleket és a díjakat Micheller József agrármérnök, dombóvári kertbarát és Éles Simon a kertbarátkor vezetője adta át. Az ünnepélyes eredményhirdetést a kertbarátok hagyományos farsangja követte. Megegyezést sürgetnek az atádi kereskedők Kihelyezett testületi ülésen tájékozódott a Kisosz Somogy Megyei Elnöksége tegnap Nagyatádon a helyi csoport-elnökség munkájáról, a vállalkozók gondjairól, eredményeiről és javaslatairól. Boros László helyi elnök, hároméves munkáról adott számot. Szólt; az elmúlt években a piacon folytatott szabályellenes árusításokról, a tagszervezésben és az érdekképviselet területén kifejtett munkájukról. Felvetette azt is, hogy több kereskedő üzleti tulajdonjogát rendezni kell. Ezt megerősítették a helyi vállalkozók is. Ugyanis az épület a tulajdonosoké, a terület az önkormányzaté. Üzleteikbe addig nem mernek befektetni, ameddig az önkormányzattal erről megállapodás nem születik. A felszólalók kérdésére válaszolva Hajdinák József közös fellépést sürgetett a megye területén az olyan illetéktelen kereskedelem ellen, amelynek áruféleségei nem tartalmazzák a közterheket. Anyagilag is mérhető segítséget tudott az elnökség azoknak a tagoknak nyújtani, akik részt vettek a jogi és adófizetési szabályváltozásokról tartott továbbképzéseken. A résztvevők jó példákkal is szolgáltak: Csurgón, Balatonszárszón közös megegyezés után megvásárolták az üzletek földterületeit. A fórumon elhangzott az is, hogy a vállalkozóknak ki kell használniuk minden lehetőséget az önkormányzatokkal való együttműködésre. Nem olcsó piac, hanem jól fizető munkahelyek kellenek. Mivel jelentős réteggé vált a vállalkozói partnernek, szakértői testületnek is fogadják el őket az önkormányzatok. Nagyatádon a dolgozókra és a honvédségre kiépült kereskedőhálózat mára nehéz helyzetbe került. A fizetőképes kereslet egy jelentős része a munkanélküliség növekedésével, a laktanya megszűnésével „kivonult” a városból. Kiút: a vállalkozókra épített munkahely teremtés fogalmazódott meg a tanácskozáson. (Németh) Allatkert alapítására biztatták Kaposvárt (Folytatás az 1. oldalról) A szövetség megalakulásakor az akkori törvények, társadalmi, gazdasági követelmények szintjén fogalmazódott meg az alapszabály, a tagok jogai, kötelességei. Azóta nemcsak itthon hanem nemzetközi szinten is jelentős változások történtek. Megalakult az EÁZA az Európai Állatkerti Egyesület, amelynek a magyar szövetség is tagja kíván lenni,s a felvételhez mellékelni kell az alapszabályt is. A régi alapszabály nem tartalmaz olyan törvényeket mint a washingtoni egyezmény vagy az állatkereskedelem nemzetközi szabályozása. A tegnapi tanácskozás első napirendi pontja az alapszabályzat módosítása volt. Dr. Fülöp István, a pécsi állatkert igazgatója elmondta: a tanácskozáson foglalkozni kívánnak egy állatkerti alapítvány létrehozásával is, az ott folyó tudományos tevékenység és az ismeretterjesztő munka segítése érdekében. Határoznak arról, hogy kit tartanak az elmúlt évi munkája alapján méltónak a Xantus János díj odaítélésére. Ezt a díjat a MÁSZ 1987-ben alapította a fővárosi állatkert egykori igazgatója emlékére, aki a hazai zookultúra megteremtője volt. Ma kerül sor a szövetség 10 éves munkájának értékelésére. — Miért Kaposváron tartja a szövetség a közgyűlését? — kérdeztük dr. Fülöp Istvánt, a szövetség elnökét. —Vendélátónk, Hász Mihály az Édosz Művelődési Ház igazgatója elsőként csatlakozott 1983-ban az alakuló országos szövetséghez. Évtizedek óta hagyománya van itt kisállattenyésztők, prémes állattenyésztők, díszmadár- és baromfitenyésztők tevékenységének, színvonalas kiállításainak. 1988-ban két város versenyzett azért, hogy kié legyen az állatkert. A versenyt Kaposvár nyerte. Szegeden még abban az évben megnyílt a vadaspark, Kaposváron csak a tervezésig jutottak el. A nagy lelkesedés azóta megszűnt. Reméljük, ezzel a tanácskozással felhívjuk a figyelmet arra, hogy még mindig nem késő nekivágni az állatkert megalapításának. A szövetség szívesen lenne ebben partner. (S. Pap) Corvinia irattartók exportra A kaposvári Corvinia Kft PVC alapanyagú iratfűzőket gyárt. A cégnél havonta tizenöt tonnányi anyag feldolgozásával készítik a divatos irattartókat, melyeket a hazai piacon kívül Olaszországba és Ausztriába exportálnak. Fotó: Török Anett ¥ „Hová tűnt a virágos Kaposvár...”
