Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

1994. február 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — PÁRTOK FÓRUMA 7 Agrárszövetség: a polgárosodó parasztság országát Búzássy Lajos Négy éve másfél képviselői mandá­tumot szerzett az akkor frissiben párttá alakult Agrárszövetség. Mára alaposan megerősödve, nyitott nép­pártként indulnak a választási küzdel­mekben. A pártok fórumán Búzássy Lajos pártigazgaztó azt mondta: a néppárti illetve a gyűjtőpárti titulus — mert így is említik magukat — nem je­lenti azt, hogy az alapkoncepció meg­változott volna. Agrárszövetség to­vábbra is a mezőgazdaság pártja, ez „a” polgári agárpárt. — Nincs ma Magyarországon ag­rárérdekeket másik képviselő párt — mondta Búzássy Lajos — amelyik fel tudná vállalni a vidék érdekeit is. Az Agrárszövetség szakmai szempontból is hozzáértőnek számít ezeken a terü­leteken, lévén tagjaik és képviselője­löltjeik zöme vidéken élő agrárszak­ember. így mint szakértők jelentik ki: a magyar gazdaság fejlődésének alapja és záloga a mezőgazdaság fejlődése. Ahhoz pedig, hogy ez a fejlődés bekö­vetkezhessen a földet művelőknek, a parasztoknak polgárosodniuk kell, és a polgáriasodás feltételeinek megte­remtése az Agrárszövetség program­jának alapeleme. Évszázados igénye ez a magyar parasztságnak — mondta a pártigazgató — csak eddig minden kor, vagy politikai, vagy gaz­dasági okokból megakadályozta. A választásokról szólva elhangzott: az Agrárszövetségnek komoly esélyei vannak, mégpedig épp a jelenlegi ag­rárpolitika csődje adja meg ezt az esélyt. Egy új alapokra helyezett, biz­tonságot nyújtó mezőgadaság lehető­sége, minden bizonnyal felkelti a pol­gárosodni vágyó vidék érdeklődését. Az Agrárszövetség programjainak fő kérdéseiről szólva a pártigazgató elsőként az állam túlzott szerepének leépítéséről szólt, mert szerintük — az állam a rendszerváltás után újabb te­rületekre vonult be, s ma már helyen­ként kritikus a helyzet. Búzássy Lajos szerint ma két me- gyényi terület hever parlagon az or­szágban, az állatállomány a felére csökkent, és ami a legrosszabb: mára megszűnt a mezőgazdaság jövedel­mezősége! A tartalék elfogyott, már a termelőalapot éli fel az ország. Megol­dásként az Agrárszövetség egy cso­magtervet kínál, aminek végeredmé­nye egy állandó feldolgozóipari hátte­ret adó, az abból élőknek létbiztossá­got nyújtó mezőgazdaság. Mindezt elérni nem könnyű, és tá­mogatások nélkül lehetetlen. A támo­gatási rendszer visszaállításához 25-30 milliárd forintra lenne szükség, amiből az exportot, a beruházásokat, a kereskedelmi rendszer kialakítását támogatnák és jutana az intervenciós alapba is. Emellett normális hitelfelté­teket is ki kell dolgozni az ágazat szá­mára, amiben a kamat nem lenne több 10 százaléknál. Ezekkel a feltételek­kel, valamint a jelenleg helyét kereső, ám szakmailag kiváló agrárértelmi­ségre támaszkodva megindulhatna a folyamat, amely megteremtené a lehe­tőségét egy olyan országnak, ahol mindenki számára elérhető lenne a biztonságos polgári élet. (Varga) SZDSZ: szegény országnak szerény kormányt Pető Iván — Az SZDSZ olyan választási kam­pányt szeretne, ahol nem ideológiai, vi­lágnézeti kérdésekről esik szó, hanem az ország jövőjét meghatározó gazda­ságról — mondta Pető Iván. Az SZDSZ elnöke hamiskás mosollyal dalnokver­senynek minősítette a pártok fórumát, de hozzátette: választások előtt nem az a legfontosabb, hogy ki énekel a leg­szebben, hanem az: ki tud hiteles vá­lasztási programot hirdetni. A résztve­vők megítélhetik: az elhangzó progra­mok közül melyeket lehet komolyan venni, melyek tükrözik a magyar való­ságot. — Valóban szerencsés, ha a pártok „összemérhetik” programjaikat — mondta a pártelnök. — Demokráciában el kell viselni a sokféle véleményt. S ha valaki másként gondolja a nemzet fel­emelését, az nem biztos, hogy elárulja az országot, s kárt okoz. A magyar vá­lasztási rendszer jó: biztosítja, hogy a személyek és a pártok iránt érzett szimpátia egyaránt megjelenhessen a parlamentben. Pető Iván az új kormány első feladatai között említette: a bürok­rácia leépítését, a felesleges kiadások csökkentését, hihető arculat felmutatá­sát. Mint mondta: praktikus okokból le kell építeni az államhivatalokat, csök­kenteni a minisztériumok számát, mert feleslegesek. Az ebből származó meg­takarítás ugyan nem elégséges a gon­dok megoldására. A központi cél a gazdaság növekedésének a megindí­tása. Ehhez viszont megfelelő érde­keltségi rendszerre van szükség, amelynek kulcsfontosságú eleme az adórendszer. Az SZDSZ elnöke szerint a kor­mánykoalíció rosszul mérte fel az or­szág adottságait, amikor a programját megalkotta. Kedvezőbb, kellemesebb átmenetre számított, mint amivel szembe kell nézni. Az SZDSZ a válasz­tóknak végre tudniuk kell, milyen hely­zetben van az ország, mire számíthat­nak. Ezért olyan választási gazdasági programot fogalmaztak meg, amely egyben ütemezi is a teendőket. — Nálunk sok minden nem történt meg, ami Európában viszont megvaló­sult — mondta Pető Iván. — Hiányzik a mezőgazdaság értékesítési és felvá­sárlási rendszere, nincs megfelelő pénzintézeti rendszer, szociálpolitika és elfogadható egészségpolitika. Azt sem felejthetjük el, hogy Magyarország nemzeti jövedelme az elmúlt néhány évben közel negyedével csökkent. Egy ilyen országban igencsak korlátozottak a lehetőségek. Csak akkor lehet mo­dern egészségügyet, modem mező- gazdaságot, oktatási rendszert és szo­ciálpolitikát teremteni, ha megvannak a gazdasági feltételek. Minden alapvető dolog a gazdasághoz kapcsolódik, mindennek a feltételét a gazdaságban lehet megteremteni. A mozgató rugó pedig a valódi tulajdonosi érdekeltség. A privatizációt folytatni kell, megtisz­títva a korrupciótól. De a fürdővízzel nem szabad kiönteni a gyereket. Véle­ményünk szerint, ha egy országban nehézségek vannak, akkor a kormány­nak is eszerint kell tevékenykednie. Nem viselkedhet úgy, mintha egy gaz­dag ország kormánya lenne... (Lengyel) Macsosz: hatszor négy az huszonnégy Éliás Ádám A Magyar Családok Országos Szövetsége új pártprogramját Éliás Ádám országos főigazgató ismer­tette: — A magyar társadalom sorsa azon múlik, hogy az elkövetkező évek során az egyesítő vagy a szét­választó, szembeállító gondolatok kerekednek felül — mondta. — A Családok Szövetsége az egyesítő gondolatok híve, ami a jövőt, a fejlő­dést nyitja meg a társadalom szá­mára. Sorsközösséget hoz létre, aminek lényege, hogy a magyar tár­sadalom megszerezze a gazdaság változásaihoz való közösségi alkal­mazkodás képességét. Az emberek emberhez méltó élete nem lehet gazdasági konjunktúra függvénye: létre kell hozni azt a gazdasági kör­nyezetet, ahol minden család emberi módon élhet, ugyanakkor a családo­kat fel kell készíteni arra, hogy a gazdasági változásokhoz minden helyzetben alkalmazkodni tudjanak. A főigazgató szerint ezeknek az idealistának tűnő kijelentéseknek van realitásuk. A Családi Szövetség szempontjai közül száműzte az ideo­lógiát. Náluk az első az ember, má­sodik helyen az idő, harmadikon pe­dig a pénz áll, ezen belül is az em­ber-idő kapcsolat. A legfőbb érték ugyanis nem más, mint az ember életideje. Programtéziseik közt ezért is áll az első helyen a „4x6=24 prog­ram”. Ez nem más, mint a 3x8 órás napot felváltó időbeosztás, ahol hat óra munka mellett hat óra közösségi életet, hat óra magánéletet és hat óra pihenést javasol az új párt. A hat óra munka előnye kétféle: egyrészt a dolgozók kevésbé fáradnak el, más­részt több embernek jut munka. A számítások szerint mindez a költ­ségvetés számára 1-1,5, a munkaa­dóknak pedig 1 százalékos többlet­terhet jelentene. A MCsOSz egyéb­ként sem ismeri azt a szót, hogy munkanélküli. A „Cezúra-program­juk” első része a közhasznú munka program szerint a felnőtt, egészsé­ges ember számára a munka létfelté­tel, és nem csak megélhetési szem­pontból. Az állástalanok a közhasznú munka szervezeteknél regisztráltat­nák magukat, ami ugyan nem lenne közetező, de máshonnét juttatást nem kapna. A közhasznú munkabér egységesen a létminimum másfél- szerese lenne. A gazdaság közép­pontjába a párt a fogyasztást és a termelő munkát állítják: — A termelő szféra konszolidáció­jára van szükség — mondta Éliás Ádám — ugyanakkor előtérbe kell helyezni a fogyasztást, hisz az ad a gazdaságnak egy egészséges pulzá- lást. Fontos része a párt programjának az első lakás program. Az első lakás­hoz jutás ma Magyarországon önerő­ből lehetetlen. Ezért ebbe az államnak bele kell avatkoznia egy első lakás alap létrehozásával, amely forrása a kettőnél több lakástulajdonnal rendel­kezők megadóztatása lenne többek között. Adóreform-tervük a pénz sza­porulatának és a fogyasztásnak az adóztatását helyezi előtérbe. V. O. MSZP: a nagytakarítás színvonal­csökkentés volt Horn Gyula A választások után a tavaszi nagy- takarítás meghirdetésének köszönhe­tően jelentősen csökkent az állami­gazgatás színvonala. — vázolta fel beszédében Horn Gyula. A Magyar Szocialista Párt elnöke szerint 1989- 90-ben sok olyan szakember hagyta el ezt a területet, akiket, ha a szocia­listák hatalomra kerülnek, vissza sze­retnének hívni. A kormány legfőbb hibájaként Horn Gyula azt említette: nemhogy meg­próbálnák korrigálni, de egyenesen ragaszkodnak rossz döntéseikhez. — A Németh-kormány iparátalakí­tási tervét nem vették át, a gazdasági szerkezetváltás koncepció nélkül ment végbe, a médiaháború követ­kezményeit pedig mindannyian ismer­jük. — vette sorra a kormány hibás lépéseit Horn Gyula. Az elnök ezt követően azokat a volt szocialista javaslatokat sorolta, ame­lyet ugyan az Antall-kormány nem vett figyelembe, ám az „élet közben bebizonyította, hogy az akkori felve­tések jogosak voltak”. Ilyen javaslat volt például, hogy a köztársasági el­nököt közvetlenül válassza az ország. — A köztársasági elnök hatalmá­nak kiterjesztésére, jogkörének bőví­tésére van szükség. A köztársasági megbízotti hivatalt pedig meg kell szüntetni. A választásokról szólva a pártelnök leszögezte: közhangulat kísértetiesen emlékeztet a négy évvel ezelőttire, igaz akkor minden párt a szocialis­tákkal szemben szerette volna meg­nyerni a választásokat. Az az akkori személyeskedő mocskolódó hangra azonban az országnak már nem kell, a kioktató, pökhendi stílust helyett hi­teles, érdemi politizálásra van szük­ség. Horn Gyula szerint az MSZP fo­lyamatos párbeszédet tartott a társa­dalom különböző rétegeivel és képvi­selő jelöltjeit úgy választotta meg, hogy abban minden réteg képviselve legyen. A párt tavaly év elején kezdte a felkészülést a parlamenti választá­sokra. Ekkor fogalmazták meg a szo­cialisták az első szakmai programjai­kat is. Horn Gyula szerint a kormánypár­tok az elmúlt hónapokban stílust vál­tottak, jó irányba mozdultak el. Félő azonban, hogy ez a változás csak idő­leges, nem tart soká. — Az egyik MDF-vezér egy elő­adásában azt mondta, hogy két-há- rom éven belül a felére csökkentik a munkanélküliséget. — Ez örvende­tes, mert azt jelenti, hogy pontosan végigolvasta a szocialista programot — mondta némi humorral az elnök. Horn Gyula szerint el kell halasz­tani az önkormányzati választásokat legalább háromnegyed évvel, vagy minden hibájával együtt egy hiányos törvényt kell továbbhurcolniuk az ön- kormányzatoknak. A külpolitikáról szólva az elnök ki­emelte: a nyugati integrációnak nincs perspektívája, a szomszéd országok­kal azonban meg kell kötni a törté­nelmi kiegyezést. Az elnök szerint Magyarország biztonságát egyedül a Nato-tagság szavatolhatja. (Barna) KDNP: rendet, de csak demokratikusát Dr. Surján László Más pártokkal ellentétben a KDNP a lassított privatizáció híve, bár elismeri, hogy az állam nem jó gazda. Fontos­nak tartja, hogy sok kistulajdonos le­gyen Magyarországon, üdvözli a mun­kavállalói részvételi programokat és a vagyonhoz jutást segítő hitelkonstruk­ciókat. Mindemellett határozott véle­ményük: e területen késésben van a kormány. Nincsenek az idegen tőke be­jövetele ellen, de a föld jelenleg külföl­dieknek nem eladó. — Rosszkedvű országban élünk, s akár merre tekintünk, a reménytelen­ség jeleit látjuk — mondta tegnap késő délután dr. Surján László, a KDNP or­szágos elnöke. — Kormánypártként foglalkoznunk kell ezzel a ténnyel, hi­szen elszámolással tartozunk a társa­dalomnak. El kell mondanunk, hogyan ítéljük meg az elmúlt négy évet, s ab­ban saját szerepünket. Surján László szerint jelenleg a pártok programjában sokkal több az azonosság, mint a kü­lönbözőség. A pártok egymáshoz való viszonyában viszont sokkal több a kü­lönbözőség, mint a másikkal való pár­beszéd készsége. — Minden pártprogram megvalósít­hatóságának lényege a gazdasági fel­lendülés — mondta a KDNP elnöke. — Egy leépülő gazdaságban nem lehet nagy terveket megvalósítani. Az álta­lunk vezetett kormány a párbeszéd kormánya lesz. Szerintünk a bevétele­ket adókulcs emeléssel nem lehet nö­velni. Valójában adócsökkentéssel hamarabb célt érhetünk, de ennek több feltétele van. Vannak, akik erre azt mondják: azoknak csökkentik az adó­ját, akik évente új autót vesznek! Nem elég, hogy úszómedencét csinálnak maguknak? Még az adót is csökkentik? A szegényedés és a korábban elkép­zelhetetlen gazdagodás egyszerre van jelen. Nyílik a társadalmi olló. A KDNP programjában ezért szerepel a vagyo­nadó, egy olyan adónem, amely kifejezi a társadalom tagjainak egymás iránti szolidaritását. A gazdagodás eredmé­nyeit visszacsatolja a szociálpolitika érdekében a szegények érdekében. Ezt az adót azonban nem szabad úgy bevezetni, hogy eltitkolják a megszer­zett javakat. — El kell érni, hogy a szegényebb ne dühöngjön, ha lát az utcán egy módo­sabb embert, s ez nem következik be akkor, ha tudja: a gazdagabb többbet vállal — érvelt a pártelnök. — A magyar gazdaság legutóbbi eredményei már biztatóak, s biztosítani kell a magyar mezőgazdaság jövedelemtermelő ké­pességét. A világ szinte minden orszá­gában támogatják az agrárágazatot: a német paraszt egy márkát keres, abból az állam 66 pfeniget ad. Nálunk egy fo­rintra 8 fillér támogatás jut. A KDNP két év óta „kiabálja” a mezőgazdaság dotá­ciós rendszerének a felülvizsgálatát. Ennek is köszönhető, hogy az idén már több jut az ágazatnak. A KDNP az egyik legfontosabb a befektetésnek a családot tartja, s központi kérdésnek a gyerme­kellátás támogatását, amelyben a több gyermek több kedvezmény elve érvé­nyesül. Egy közbiztonságot érintő kér­désre adott válaszból megtudtuk: a ke­reszténydemokraták rendet akarnak, de csak demokratikusát. L. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom