Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-03 / 28. szám
SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 1994. február 3., csütörtök KAPOSVÁR ÚJ DÍSZPOLGÁRA Magasan a léc felett Dr. Bodosi Mihály: Sorsom összefonódott a kórház és a város életével Dr. Bodosi Mihály, Kaposvár díszpolgára (Fotó: Király J. Béla) Önkormányzati támogatás lakásépítésre 1994-től a lakásépítésre adaható, vissza nem térítendő helyi támogatás mértéke — a családi viszonyokat is figyelembe véve — a következőképpen módosul: három vagy több gyerekes család és a két gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, építésnél 350 ezer forintig, vásárlásnál 250 ezer forintig terjed. Kétgyermekes családok és a kizárólag nyugdíjból élők maximum 300 ezer forintot, vásárlásnál 200 ezer forintot kaphatnak. Az egygyermekes családok, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a mozgáskorlátozottak és a volt állami gondozottak esetében építésnél 200 ezer forintig, vásárlásnál 100 ezerig terjedhet a támogatás. Gyermektelen fiatal házaspár esetében pedig építésnél maximum 150 ezer forint, vásárlásnál 50 ezer forint lehet. Országos versés prózamondó verseny Kaposvár Megyei Jogú Város és a Somogy Megyi Ön- kormányzat hirdette meg a Csokonai Vitéz Mihály vers és prózamondó versenyt, amelyet minden második évben megrendeznek. Három produkcióval kellett készülni a versenyzőknek: két Csokonai művel és egy szabadon választott verssel. Tizennégy éves kortól felső korhatár nélkül jelentkezhettek az amatőr versmondók. Az ország miden részéből, összesen 41-en jönnek a megmérettetésre. Az elődöntő szombaton délelőtt 9 órakor lesz a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán, a döntő délután 5 órakor lesz. Szigorították a közterülethasználatot A kaposvári közgyűlés módosította a közterülethasználat szabályozásáról szóló rendeletét. Eszerint: érvényét veszti azoknak a közterülethasználati engedélye, akik a területen folytatni kívánt tevékenység megkezdése előtt nem kötnek szerződést a nem háztartási szemét gyűjtésére szolgáló edény beszerzésére, bérletére és a szemét elszállítására. Ezt a szerződést a közterülethasználó köteles az engedélyező hatóságnak bemutatni. Német nyelvi klub Nagy segítséget jelent a német nyelvet gyakorolni kívánóknak az Édosz Művelődési Házban működő nyelvi klub. Az ingyenes foglalkozások minden hétfő délután 18 órakor kezdődnek. A klubtagok kezdő illetve haladó szinten németül beszélő középiskolások és felnőttek. Várják mindazokat, akik kedvelik a német nyelvet és fejleszteni kívánják tudásukat. Tornaterem a szakiskolában Kaposvár Megyei Jogú Város közgyűlése utasította a Műszaki Igazgatóságot, a Művészeti Szakmunkás- és Szakközépiskola tornatermének beruházási előkészületeire. „A” kategóriás tornaterem építésére hirdettek ötletpályázatot azzal a feltétellel, hogy a beruházás az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon valósuljon meg, és az építmények lebontására ne kerüljön sor. A kiírásra négy pályázat érkezett be. Dr. Bodosi Mihályt 85 évesen is dolgozik. Szobájában kartotékok sora, asztalán a legfrissebb orvosi szaklapok. Somogy egészségügyi történetét kutatja, s a kórház fennállásának 150. évfordulójára készülő könyvön dolgozik. Hatalmas munkabírásában talán az is közrejátszik, hogy hosszú évekig versenyszerűen sportolt: 18 évesen magasugrásban országos ifjúsági bajnok és az ifjúsági válogatott tagja rúdugrásban és távolugrásban. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanulmányai mellett folytatta az atlétizálást. — Mire a legbüszkébb sportsikerei közül? — 1933-ban, Torinóban rendezték meg a főiskolai világbajnokságot, s első lettem magasugrásban. Rá egy évre 196-ra javítottam az országos magasugró-csúcsot, majd 6 hét múlva 2 méter fél centit ugrottam, ami Európa rekordnak számított. — Meddig versenyezhetett? — Pécsen a professzorom behivatott, és közölte: döntsék, sebész akarok-e lenni vagy sportoló. 1938-ban — Év végére 558 millió forint volt a szerződéssel és kifizetéssel teljesített fejlesztési kiadások összege, ami az éves módosított előirányzat 68,8 százaléka — mondta dr. Biz- deri Ilona gazdasági igazgató. — Ebből a város saját erőből 491 milliót biztosított a fejlesztésekre, 66,8 millió pedig cél- támogatásból származott. A 4 éves útépítési programból az 1992. évi feladatok teljesültek tavaly. Emellett elkészült a de- sedai kerékpárút, a fészerlak- pusztai bekötőjárda, a Vásártéri út rekonstrukciója és a kis- gáti csomópont. Ez összesen 114 millió forintba került a városnak. Egészségügyi és szociális ellátásra 15 milliót fordítottak a múlt évben. Gépek, műszerek vásárlására 9 millió forintot költöttek, Toponáron új háziorvosi rendelőt vásároltak, valamint gáztüzelésre állították át a Pécsi úti orvosi rendelőt. Az oktatási ágazatban 48 milliót fordított a város fejleszhagytam abba a versenyzést. Közben történt egy olyan esemény, amely később nagyban befolyásolta az életemet. Miután másodszor is megnyertem az angol nyílt atlétikai bajnokságot, a győztesnek járó díjat az akkori yorki herceg — aki később VI. György néven angol király lett — adta át. A háború alatt, amikor angol fogságba kerültem, ennek köszönhettem, hogy igen előkelő sorom volt egy menekültkórház vezető orvosaként. Dr. Bodosi Mihály 1950-ben Franki József kórházigazgató hívására került a kaposvári kórház sebészeti osztályára adjunktusnak. 1959-től mint főorvos vezette a baleseti osztályt, 20 évig. Ettől kezdve — mint mondja — sorsa öszszefonódott a kórház és a város életével. Ebben az időszakban teljesedett ki orvosi pályája. Létrehozott Kaposváron egy olyan baleseti osztályt, amely modellértékűvé vált az országban. Kibővítette az osztályt ambulanciával, utókezelővel, külön laboratóriummal. Bevezették az intenzív terápiát és a modern anesztéziát, tésre. A legnagyobb beruházás a toponári általános iskola tornatermének építése volt. A Pécsen tanuló kaposvári egyetemisták számára 20 hely létesítésére 4 millió 400 ezer forintot áldozott a város. Csatornázásra 89 millió forintot fordított az önkormányzat a múlt évben. Ebből a legjelentősebb beruházás az északi főgyűjtő első ütemének megépítése, illetve a Kölcsey utca és környéke gyűjtőhálózatának kiépítése volt. A villanyhálózat fejlesztésére 4,3 millió forint jutott tavaly a költségvetésből. Gázvezeték épült a Dobó István utcában. 1994-re 117 millió forint értékű beruházás húzódott át. A Berzsenyi utca régi, elhanyagolt állapotban levő épületeinek szanálására 70 milliót szánt az önkormányzat. Ebből 58 millió forint értékű teljesült, mert nem tudtak minden lakót elhelyezni. A szennyvízcsatornázásnál kialakult 20 millió forintos elmaradás oka, hogy a kivitelezők a a gépi lélegeztetést. Olyan egység állt így össze, amilyen addig az országban sehol nem volt. Nevéhez fűződik a baleseti rehebilitáció folyamatának elindítása. Egy új épületszárnyban modern fizioterápiát hoztak létre; arra törekedett, hogy a rokkanttá vált emberek újból megtalálják helyüket az életben. Emellett az egészségügyi főiskolán tanított. Fontosnak tartotta, hogy elveinek megfelelő asz- szisztensek, nővérek nevelődjenek a városban. Sokat dogozott a kórház rekonstrukciós tervein. Ebből 12 évi huzavona után a sebészeti tömb valósult meg. — Operálni már nem tudtam benne, mert akkor rakták le az alapokat, amikor nyugdíjba mentem — sajnálkozott a főorvos. Beszélgettünk még szakmájáról, egy gazdag élet tapasztalatairól és a terveiről. — Most 1936-nál tartok a kórháztörténeti tanulmányomban — mondta dr. Bodosi Mihály — 1950-ig szeretném megírni részletesen. Jó egészséget kívánunk hozzá! S. Pap Gitta kötbér ellenére sem teljesítették vállalt kötelezettségeiket. A sok huzavona miatt ugyancsak erre az évre húzódott át a Táncsics Mihály utcai járda építése 2,6 millió forint értékben. A telekeladásokból befolyt pénzből folytatódik a Kisgát út- és közműépítése. Intézményi felújításokra 68 milliót költött tavaly a város, ezek majdnem 100 százalékban teljesültek. A jelentősebb munkák közé tartozik: a Toldi iskola tetőszigetelése, öltözőinek burkolatjavítása, a kapós- füredi orvoslakás teljes felújítása, a Búzavirág utcai óvoda tetőfedése és szigetelése, a városháza homlokzatfelújítása, a közlekedési szakközépiskola kollégiumának felújítása, a ka- posfüredi iskola teljes felújítása, a Madár utcai iskola tető- szigetelése, valamint a gyakorlóiskola ajtóinak, ablakainak cseréje. A beruházások teljesülése, illetve készültségi foka figyelemre méltó. A gazdasági igazgató szerint ebben nagy szerepe volt annak, hogy a városnak már január 19-én volt költségvetése, és időben elkezdhették a pályázatok kiírását. (S. Pap) Mire költötte a város a pénzét? Beruházások 1993-ban 1993-ban az az önkormányzat — az éves költségvetésében — pontosan 618 millió forint fejlesztési kiadást tervezett. Év közben e? — a különböző' testületi döntések hatására — 811 millió forintra emelkedett. Az önkormányzat nem engedett a 48-bol Pusztába kiáltott szó a lakók véleménye Megépítik a garázsokat és a parkolót Dr. Szöllősi Ilona és még hét aláíró levélben fordult segítségért Szabados Péter polgármesterhez. Felháborodásuk oka az, hogy az önkormányzati hivatal a Csokonai u. 6. szám előtti (belső udvar) területén hetven garázst és egy parkolót akar építtetni. A terv láttán megdöbbenten tapasztalták, hogy milyen veszély fenyegeti házukat és a környék lakóit. Az építkezés — mivel a munkagépek közvetlenül a lakóházak mellett közlekednének — az épület süllyedését, a falak megrepedését okozná. (Ez már egyszer megtörtént, amikor a Csokonai u. 8. számú ház épült.) Tudomásuk szerint statikus szakhatósági vizsgálat nélkül készültek a tervek. A ház nem úgy épült, hogy ilyen terhelést kibírjon. Elgondolni is borzasztó, hogy a lakóházak között ilyen kis területen, ennyi autó milyen zaj- és szmogártalmat okozna. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól szerzett értesülésük szerint erre nem is adnának engedélyt. Segítségért fordultak a Környezetvédelmi Felügyelőséghez is, mert fontosnak tartják, hogy a környéken lakók egészségesen és nyugalomban éljenek. Az építkezéssel; az ingatlanok forgalmi értéke a fent írtak miatt is jelentősen csökkenne, a lakásokban való élés, pihenés is megnehezedne vagy lehetetlenné válna. Az elhanyagolt terület rendezését ők is kívánatosnak tartják, de csak olyan megoldást támogatnak, amely a környéken élő emberek érdekeit is figyelembe veszi. Minden város arra törekszik, hogy ne tömörítse a városközpontba a közlekedést (környezetszennyeződés, zajártalom). Miért nem törődnek ezzel Kaposváron? * * * A közgyűlés keddi ülésén úgy döntött, hogy a lakók véleménye ellenére zöld utat kap a garázsépítés. Előzetes megállapodást kötnek a vállalkozóval, ebben rögzítik, hogy be kell szereznie a szabályos építési engedélyeket. — Közterületté kell nyilvánítani a könyvtár melletti területek egy részét és egyeztetni kell a szakhatóságokkal — mondta dr. Schiller Pál, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója. — Az építmény a tervek szerin egy vasbeton doboz, amely részben a földbe van süllyesztve. A könyvtár felöli oldalon mintegy egy méterrel emelkedik a felszín fölé. Kialakul egy vízszintes terület, amely közhasznú parkolóként működik. Ez alatt helyezkedik el a kétszintes garázsház. — Mikor készül el a beruházás? — A vállalkozó az engedélyek beszerzését követő egy éven belül átadja az építményt. — Figyelembe vette-e a közgyűlés az ott élők véleményét? — A lakossági panaszos levél szakmai szempontból néhány olyan megállapítást tartalmaz, amely laikus megközelítésre vall. Nincs például hatósági statikai engedély: a statikus felel az épület állékonyságáért, a kivitelező pedig azért az épületért, amelyet ő épít és azokért a szomszédos épületekért, amelyek közelében dolgozik. Azt elismerjük, hogy az eredeti rendezési tervhez képest ez több gépkocsi elhelyezését jelenti. De úgy gondolom, hogy a hetven garázs építésével kedvezőbbé tesszük az ott parkoló gépkocsik elhelyezését. L. J. Szemétdíj- kompromisszum Bizonyára nem egyedüli vagyok, aki nagy érdeklődéssel olvasta Rigó Istvánnak, a kaposvári kommunális iroda vezetőjének írását a szemét- díj-megállapítás lehetséges módjairól. Hogy a jelenlegi rendszer nem tükrözi a szolgáltatások tartalmát — abban egyetértünk. Abban is, hogy valami jobbat kellene kitalálni. Ez ügyben egy sor javaslatot olvashattunk —■ a tárolóedény térfogatától a hulladék súlyáig. Mindegyiken tisztességesen eltöprengtem, de többségük gyakorlatilag kivitelezhetetlen. így aztán a „mit, miért nem lehet megvalósítani” ötletekkel foglalkozom, hanem a „mit, hogyan lehetne" gondolattal. Megítélésem szerint a lakónégyzetméterre kiszabott szemétdíj éppúgy groteszk, mint a csupán személyre kiszabott. Megoldásként én a kettő ötvözetét javaslom! Az egyik lakóterület négyzetmétere, a másik az ott lakók száma. (Példázatom nem valós értékeken alapszik, a 10-es számrendszert az egyszerűség kedvéért használom). Egy négyzetméter lakott terület havi szemétdíja 10 forint, 1 emberé 100 forint. Ha egy 50 négyzetméteres lakásban két ember él, az fizet egyszer 500 forintot a négyzetméterért, kétszázat önmagáért vagyis 700 forintot. Ha négyen élnek az ötven négyzetméteren, akkor nyilván kétszáz forinttal nő a díjköltség. Végülis: valóban a személyek szemetelnek elsősorban és nem a négyzetméterek. S mi a helyzet, ha valaki egy száz négyzetméteres lakásban egyedül él? Akkor fizet havonta 1100 forintot! Ugyanis hiába van egyedül, a négyzetméterek is „termelnek” szemetet, akár tetszik, akár nem. Száz négyzet- méteren több por, piszok összejön naponta, hetente, mint ötve- nen. Tehát a négyzetméter is termel szemetet, és ez sokszoro- zódik, ha az adott területen mind többen élnek. S ez az életkortól teljesen független, mert a „pam- pers-baby” éppen annyi hulladékot produkál, mint egy déd- papa. Hogy az arány milyen legyen a négyzetméter és az ott lakó személyek között, azt közgazdászoknak kellene kiszámítani. De a meggyőződésem az, hogy a kompromisszumot valahol itt kell keresni! Mielőtt egymás szemetesvödréhez osonnánk orvul, az éj leple alatt vagy elhatalmasodnának környze- tünkben az illegálisan „kicsempészett” szeméthalmok. V. M. > l à
