Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. február 23., szerda Négy év kormányzati munkájáról A miniszterelnök bizakodó mérlege Boross Péter mondta a Somogyi Hírlap kérdésére: Egy valamire való férfiember olyan feladatokra vállalkozik amelyekkel tisztában van, hogy el tudja végezni KÉRDŐJELEK Kozirev kényes küldetése Bár a kettős adóztatás elkerülésétől országaink alapszer­ződéséig és a tőkebefektetések védelmét szolgáló egyez­ményekig jó néhány téma szerepelt a kétoldalú kapcsolatok tárgykörében, Kozirev orosz külügyminiszter kedden befe­jeződött budapesti tárgyalásain ezúttal egyértelműen a kül­politikai kérdések domináltak. S ez nem is csoda, hisz ha­zánk a délszláv válság tőszomszédságában fekszik, Oroszország pedig épp az elmúlt napokban nyert ismét el­sődleges szerepet a jugoszláviai rendezési próbálkozások terén. Kényes küldetés? így jellemezte a Financial Times az orosz külügyminiszter mostani körútját. A brit lap azzal ér­velt, hogy Kozirevnek nemcsak a balkáni rendezés moszk­vai megoldási javaslatait kellett minden fórumon képvisel­nie, hanem egyszersmind a békepartnerség, illetve a ke- let-közép-európai államok Nato-közeledése is szóba kerül, leginkább talán a még hátrelévő varsói megálló során. Csakugyan visszanyerte világpolitikai diplomáciai rangját Oroszország az elmúlt napok boszniai krízise kapcsán? Jelcin egyik tanácsadója fogalmazott így, „diadalt” emle­getve, bár egyes nyugati megfigyelők kétségbe vonják az ilyen eltúlzott értékelést. Az kétségtelen, hogy a szarajevói patthelyzet feloldásában Moszkva hathatósan közreműkö­dött, s szerb kapcsolatai révén fontos szerep várhat rá a jö­vőben is. Más kérdés, hogy véleménye, az —- úgymond — „ultimátumpolitika” elutasítása aligha juthat teljesen ér­vényre. Moszkva befolyása ahhoz már valószínűleg kevés, hogy egyedül határozzon a szerbiaihoz hasonló súlyú válság megoldásáról. Ahhoz viszont még mindig elég, hogy nél­küle se lehessen megoldást találni. Sz.G. Harc a gazdasági bűnözés ellen Öngyilkos lett Pap János volt miniszterelnök­helyettes Holtan találták a lakossági bejelentés alapján kiérkező rendőrök, kedden délután Budapesten, II. kerületi laká­sukon Pap János volt bel­ügyminisztert, illetve minisz­terelnök-helyettest és felesé­gét — tájékoztatta kedden este a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság Sajtószolgálata az MTI-t. A helyszíni szemle során egyértelműen bebizo­nyosodott, hogy Pap János először a feleségét lőtte fejbe, majd öngyilkos lett. Az elhunyt a belügyminiszteri tisztet 1961-63 között töltötte be, miniszterelnök-helyettes 1963-65-ben volt. Az eset ki­vizsgálását a rendőrség szakértők bevonásával foly­tatja. Légisegély Kedd hajnalban ismét légi­segélyt dobtak le Boszniában amerikai és német szállítógé­pek. A frankfurti katonai repü­lőtérről tíz amerikai Hercules C-130-as és három német Transall C-160-as típusú szál­lítógép szállt fel és juttatott el 76 tonna élelmiszert, gyógy­szert és ruhaneműt a boszniai muzulmán térségekbe. Rárepüléssel „puhításul” Az ENSZ arra kérte a Nato légierejét, hogy rárepülések- kel próbálja „puhítani” az ENSZ békefenntartó erőit a horvát-bosnyák határon kö­rülzárva tartó szerb alakula­tokat. Az ENSZ békefenn­tartó erőinek tisztjei azért kér­ték a nyomásgyakorlás eme eszközének, a zavaró mély­repüléseknek az alkalmazá­sát, mert tudomásukra jutott: a szerbek páncélosok tucat­jait akarják irányítani a Száva hídjánál lévő ENSZ-állások- hoz. Itt az lenne a feladatuk, hogy támogassák Nova Gra- diskánál azt a 100 főnyi kato- naicsendőr-alakulatot, amely a múlt hét pénteké óta körül­zárva tartja a kéksisakosok állásait. Szabadon bocsátott túszok A szerbek és a muzulmá­nok megállapodtak abban, hogy február 28-án túszként fogva tartott 250 szerb el­hagyja a muzulmánok ellen­őrzése alatt álló közép-bosz­niai Zenica városát — jelen­tette be kedden Branko Dokic, az egyoldalúan kikiáltott boszniai szerb köztársaság menekültügyi megbízottja. Dokic elmondta, hogy az egyezményt vasárnap kötöt­ték a muzulmán féllel. A talál­kozón megállapodás született arról is, hogy a muzulmánok mintegy 6000 segélycsoma­got juttatnak el a Zenicában maradt szerb családoknak. Londonban az azeri elnök Kedden négynapos hiva­talos látogatásra Londonba érkezett Gejdar Alijev azer- bajdzsáni elnök. Meg akar állapodni John Major brit mi­niszterelnökkel abban, hogy brit olajtársaságoknak kon­cessziókat adnak Kaszpi-tengeri olajkutatásra és termelésre. E kedvez­ménnyel érvelve azt is kérni akarja, hogy a brit kormány szorgalmazza az örmény csapatok kivonását és a ka- rabahi konfliktus rendezését nemzetközi felügyelettel. (Folytatás az 1. oldalról) A füzetet átlapozva bárki úgy érezheti, a gondok és erőfeszí­tések ellenére folyamatos volt az ország haladása, s reményt keltőek eredményei. A kiad­ványt kommentálva a minisz­terelnök cáfolta a véleményt, miszerint ma rosszabb volna az ország gazdasági helyzete, mint 1990-ben volt. Ezt alátá­masztandó szólt arról, hogy az ország valutatartalékai négy év alatt tízszeresére, mintegy 7 milliárd dollárra növekedtek; hogy az infláció mérséklődött. Boross Péter szerint ez az el­múlt év végi gazdasági föllen­düléssel függ össze. „A sokat emlegetett inflációs forint kö- zép-kelet-európai valutává vált.” Összességében a miniszter- elnök az ideit a mozdulás éve­ként jellemezte, hozzátéve, hogy a valószínűsíthető fellen­dülési reményeket keresztül húzhatja egy többhetes aszály, vagy más természeti csapás, netán ha a közelünkben zajló háború valamilyen drámai for­dulatot vesz. A kiadvány 500 ezer munka- nélkülit említ, ami a hivatalos adatoknál is kevesebb. A mi­niszterelnök az erre vonatkozó kérdést megelőzve mondta el, hogy a különbség a járadéko­sok számából adódik. Kijelen­tette, hogy bár ígérni lehet a munkanélküliek számának 300-350 ezer alá való csökken­tését, megvalósítani aligha. A munkanélküliség ilyen mértékű jelenlétével — mondta — tartó­san kell számolni. Hozzátette, hogy a gond tényleges megol­dása csak a gazdaság föllendü­lésétől várható. A szociális háló működését Boross Péter jobb­nak ítélte, mint sok azonos sú­lyú országban. A kormány sike­res erőfeszítései sorában szólt arról, hogy a nettó jövedelmek növekedésével arányban ki­kényszerítették a nyugdíjak ér­tékmegőrzését. Mint ennek kapcsán elmondta: beleivódott a közvéleménybe, hogy 2,5 mil­lió szegény él az országban. A miniszterelnök szerint a tényle­A szegedi Sajtóházban kedden sajtótájékoztatót tartott Tamasi Mihály, dél-al­földi gyilkosságsorozatban felbújtással, tippadással gyanúsított, Kecskeméten előzetes letartóztatásban lévő Tamasi Attila édesapja. Tamasi Mihály — aki nyug­díjba vonulásáig az akkori Csongrád Megyei Hirlap fő- szerkesztője volt — feleségével közösen fogalmazott nyilatko­zatát ismertette. Erre a lépésre azért szánta el magát, mert több napilapban jelentek meg tudósítások arról, hogy a fia számláját terhelik az orosházi, a kecskeméti és a szegedi gyil­kosságok, sőt Tamasi Attila neve felmerült Farkas Helga el­rablásakor is. Tippadónak, a rablógyilkosságok kiagyalójá­nak nevezik a fiatalembert, aki milliókhoz szokott, ám régóta ges szám már jóval kevesebb ennél. A „Magyarok: négy év erőfeszítés — Magyarország: négy év haladás — Bízzunk önmagunkban” címeket viselő kiadvány és a sajtótájékoztató egyaránt arra utalt, hogy a kormány politikájában felerő­södtek az önbizalom fokozásá­nak és a bizakodás erősítésé­nek elemei. A Somogyi Hírlap ezzel kapcsolatban arról kérdezte a miniszterelnököt, miként igye­keznek megőrizni azt a ké­nyes egyensúlyt, amit egy ilyen siker propaganda kíván? Hogyan találják meg a határt, hogy a felsorakoztatott én/ek kellően bizalomébresztőek le­gyenek, ugyanakkor ne szül­jenek a közvéleményben visz- szatetszést. — És ezt pont Somogyból kérdezik...? — kérdezett vissza Boross Péter. Nos, az önbiza­lom eredendő férfiúi tulajdon­ság. Egy valamire való férfi ember olyan feladatokra vállal­kozik, melyekkel tisztában van, hogy el is tudja végezni. Ha ez a meggyőződés él benne, az magabiztosságot árul el. Az más kérdés, hogy ezt a maga- biztosságot némelykor átrajzol­ják másféle hajlamokra... A kormány ismeri a helyzetet, és tartózkodik olyan mondatoktól, amelyek irreális ígérgetések lennének. A kormány nem kezd el lihegni, hogy a deviza beté­teknél elengedjük a forrásadót. „Döbbenj meg haza, mi ilyen nagyot teszünk”. Összesen há­romszázmillió forintról van szó. A dolgok láttatásánál természe­tesen szükséges az a reális önmérséklet, hogy ugye nem hoztunk kánaánt. Mi azt mond­juk, hogy tettük, amit tenni lehe­tett. Eközben hibákat is követ­tünk el, amit igyekeztünk és igyekszünk korrigálni. Ha ebből valaki azt a következtetést vonná le, hogy a közvélemény ellenkezőjére fordul, mert csupa drámát lát maga körül, akkor felhívom a figyelmet arra, hogy feltétlenül a drámákat kell-e — akár Somogybán is — előszeretettel bemutatni, vagy pénzzavarral küszködik. Édes­apja viszont kijelentette: fia ügyében megjelent írások tény­ként közölnek feltételezéseket, amelyek nem bizonyítottak. El­ismerte, hogy Attila körülbelül egy évvel ezelőtt találkozott először a gyilkosságokkal gya­núsított Magda Marinkóval, s hibát követett el, amikor be­szélgetett vele arról, kit tart gazdagnak, menő vállalkozó­nak. Ugyanakkor feleségével együtt mélyen meg vannak győződve arról — hangoztatta az apa — hogy fiuk ártatlan, nincs köze a szörnyűséges bűn­tettekhez, nem maffiózó. A szü­lők egyébként készek együtt­működni a hatóságokkal, nem költöznek el a városból, vállal­ják az ügy következményeit. A sajtótájékoztatón Tamasi Attila védőügyvédje, dr. Krajkó Zoltán elmondta, hogy a fiatal­embert a szegedi család irtással vannak másféle értékek is... Az ország teljesen tájékozatlan a hasonló sorsú más országok belső viszonyairól. Ez nem sze­rencsés. Önnek is ajánlom fi­gyelmébe a lengyel helyzet elemzését — így Boross Péter. — Ha a győzelmi remények ellenére még sem sikerül az MDF-nek, illetve a jelenlegi ko­alíciónak megnyerni a válasz­tást, akkor ebből milyen követ­keztetéseket lehet levonni az elmúlt négy évre, illetve az MDF politikájára vonatkozóan? — hangzott egy másik kérdés. Boross Péter először különb­séget tett a győzelmi remé­nyekkel és a győzelmi esélyek­kel bíró pártok között, majd le­szögezte, hogy a „mindenki el­lenségem, mert győzni akarok” szemlélet tarthatatlan, s a mos­tani felfokozottabb helyzetben is minden pártnak tudnia kell: milyen a rokonsági foka más pártokkal, és hogy ez mire köte­lezi egy esetleges jövőben koa­líció zavartalan működése ér­dekében. Boross Péter szerint a szövetségek szakadása fő­ként a politikai baloldalon fi­gyelhetők meg, ahol a koalíciós bimbózás szándéka mellett is sok a vita és érdekütközés. — Én esélyt látok arra — mondta Boross Péter —, hogy tovább kormányozzunk, és az a meggyőződésem, hogy ez jót tenne az országnak. Abban a nem várt esetben, ha saját ér­dekeit figyelmen kívül hagyva az ország nagyobb része a másik oldalra szavaz, akkor majd azt a programot kell vég­rehajtani, amit szakszervezeti keretek között óhajtanak meg­valósítani. Ebben máris bizo­nyos konfliktus előjeleit érzem. Ezesetben aki korábban kor­mányzó párt volt, ellenzék lesz. A magam részéről például — ha rossz pillanatban ez a variá­ció eszembe jut —, úgy formá­lom meg magam, mintegy hatá­rozott, kritikus, de az ország érdekében a lojalitás elemeit nem mellőző ellenzéket. Nem olyat, mint az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján egypáran voltak. Bíró Ferenc kapcsolatban vették őrizetbe, de a hétfői előzetes letartózta­tásakor a minősítés már meg­változott: két rendbeli rablásban való bűnrészességgel gyanúsít­ják. Vallomást tett, de nem is­merte el bűnösségét, a gyanút még nem bizonyították rá. A védő magánvéleménye szerint ilyen alapon több száz embert lehetne gyanúsítani. Ott volt a sajtótájékoztatón Tamasi Attila Budapesten élő barátnője is, aki szerint a sze­gedi gyilkosságok idején a fia­talember Budapesten volt. A megjelent tudósítások arról is beszámoltak, hogy Tamasi Attila egyébként a Mitax Organ Kft. egyik vezetője. A kft. dolgo­zói nyilatkozatot juttattak el a sajtótájékoztatóra, ebben kije­lentik, hogy a gyanúsított soha nem volt vezetője a kft.-nek, a cég nevében nem járt el, alá­írási joga sem volt. (Folytatás az 1. oldalról) A rendőrségről szóló tör­vény tervezetének általános vitájában a törvény új válto­zatát illetően pártközi kon­szenzus jött létre, s az erről szóló megállapodást a na­pokban alá is írták a parla­menti pártok képviselői. VZek­ler Ferenc az SZDSZ képvi­selője ismertette a pártközi megállapodást. Ennek lé­nyege, hogy az ellenzék megfelelő garanciának látja az önkormányzatok számára ha a helyi rendőrkapitányok évente beszámolnak a tevé­kenységükről és amennyi­ben ezt az önkormányzatok nem fogadják el a felettes szervének át kell világítania a kapitányság működését, így nincs szükség arra, hogy (Folytatás az 1. oldalról) Az EDDSZ legmagasabb döntéshozó fóruma mindenrről azt követően döntött, hogy az egészségügyi válsághelyzet megoldása érdekében „csupán pozitív szándékokról” tudtak beszámolni tanácskozásukon az egészségügyért felelős ve­zetők. Pedig a résztvevő egész­ségügyi dolgozók immár so­kadszor meglehetősen riasztó képet festettek helyzetükről. Az alacsony bérek miatt — mint mondták — a legjobb szakem­berek hagyják el véglegesen a pályát, ami már a betegellátást veszélyezteti. A felszólalók egyetértettek abban: az egészségügyi dolgozóknak immár elegük van az ígéretek­ből. Ne gondolják — fogalma­zott egyikük —, hogy a hivatás- tudatra apellálva velük mindent Michael Rose altábornagy, a boszniai ENSZ-erők parancs­noka elégedetten szólt arról, hogy a Szarajevó térségébe küldött orosz ENSZ-egységek méltóan és szakszerűen látják el feladatukat. Úgy véli hogy a az önkormányzatok továbbra is vétójoggal rendelkezzenek a rendőrkapitányok kineve­zésénél. Megegyezés szüle­tett arról is, hogya különle­ges eszközök használatára a bíróság adhat felhatalma­zást, a banktitkot pedig az ügyészség oldhatja föl a rendőrség számára. Délután az országgyűlés jóváhagyta, hogy az idei vá­lasztások lebonyolítására 1,4 milliárd forintot fordítsa­nak. Dr. Ilkei Csaba somogyi független képviselő dr. Sur­ján László népjóléti minisz­terhez intézte kérdését arról, hogy az önkormányzatok miként szerződhetnének nonprofit családsegítőkkel konkrét feladatok ellátására. meg lehet csinálni. Ma már nemcsak a munkavállalóknak, de az egészségügyi munkálta­tóknak is azonos az érdekük: maguk, és ezzel együtt az egészségügy megmentése. Az EDDSZ tagjainak felvetéseire a Népjóléti Minisztérium nevé­ben Surján László helyett — aki nem tudott eleget tenni a szakszervezet meghívásának — Pusztai Erzsébet államtitkár válaszolt. Hangoztatta: bár kétségtelen, hogy bizonyos szakmákban, így elsősorban az orvosi területen létszám­többlet van, a tárca egyértel­műen kiáll amellett, hogy a közalkalmazotti törvényt mara­déktalanul végre kell hajtani. Ha ennek következtében akár a kórházaknál, akár a tb-nél gazdálkodási nehézségek ke­letkeznének, arra plusz forrá­sokat kell keresni — mondta. parancsnoksága alá rendelt orosz katonák pártatlanul cse­lekszenek majd. Ők is, mint minden Szarajevó környékére vezényelt ENSZ-katona a béke megteremtésében érdekeltek — mondotta a brit tábornok. Dél-alföldi gyilkosságok A „tippadó” apja a rendőrségi „tippekről” Március 7-ig várnak az egészségügyiek Orosz egységek Tuzlában

Next

/
Oldalképek
Tartalom