Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-03 / 28. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. február 3., csütörtök Az elkerülhetetlen keserű pirula ( A forint leértékelése, és ami mögötte van Expo pavilon Huszonkét cég maradt ver­senyben az 1996-os expo nemzetközi pavilonjainak kivi­telezésére kiírt versenypályá­zatban. Az expo egyik legna­gyobb építési vállalkozása annak a negyvenezer négy­zetméternyi pavilonsornak a megépítése lesz, amelyek­ben a résztvevő országok mutatkoznak majd be. Magyar államkötvények A GiroCredit Befektetési (Budapest) Rt kapott megbí­zást a Pénzügyminisztérium Értékpapír Irodájától arra, hogy kidolgozza a külföldiek által is megvásárolható ma­gyar államkötvények kibocsá­tásának technikai részleteit. A tervek szerint a külföldiek nemcsak megvásárolhatnák, hanem mind itthon, mind kül­földön szabadon forgathatnák is a kötvényeket. Fejleszt a GE-Tungsram A General Electric a kuta­tási-fejlesztési tevékenység­ben kiemelkedő szerephez jut­tatta magyarországi érdekelt­ségét. AGE kilenc fő kutatási témaköréből négyet koncent­rált Magyarországra. Ez is cá­folja a korábbi várakozást — mondta Csapody Miklós, a GE-Lighting Europe műszaki igazgatója —, hogy az ameri­kai vállalat ipari gyarmatosí­tásra törekedne Magyaror­szágra, alacsonyabb színvo­nalú gyártást telepítve ha­zánkba. A Tungsram az egész nagyvállalat számára végez fényforrás kutatásokat. Bank- és adós­konszolidáció A gazdasági növekedés első jelei már tapasztalhatóak hazánkban. Ez azonban azzal is jár, hogy a folyó fizetési mérleg várhatóan a következő két-három évben 1,5-2 milli­árd dolláros hiányt mutat majd. A hiányt azonban ellen­súlyozza, hogy ebben az idő­szakban évente várhatóan ugyanekkora összegű műkö­dötöké áramlik hazánkba a kormány számításai szerint. Óriási tartalékai vannak még a hazai privatizációnak, első­sorban az energiaszektorban és a bankszférában. Rekord forgalom a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsde tavaly rekord nagyságú for­galmat bonyolított le: mintegy 24 ezer üzletkötésben árfo­lyamértéken számolva 185,7 milliárd forintos (1,8 milliárd dolláros) adásvételt értek el a brókercégek. Ez az 1992-es év forgalmának öt és félsze­rese. Tavaly, december végén a tőzsdére bevezetett érték­papírok össznévértéke 442 milliárd forintot (mintegy 4,4 milliárd dollárt) tett ki, tőkepiaci értéke pedig 457 milliárd forint (mintegy 4,5 milliárd dollár) volt. A Dunaholding jó éve Mintegy 269 millió forintnyi adózás előtti eredménnyel zárta a múlt évet a Dunaholding Részvénytársaság. A Duna­holding saját tőkéje 3 milliárd 969 millió forint volt december 31-én, amelyből a jegyzett tőke 1,7 milliár forint. Az elmúlt évben jelentős változások tör­téntek az rt portfoliójában, 1993 végén a Par Avion Uta­zási Irodának értékesítette a Budapest Tourist Részvény- társaságban birtokolt többségi részesedését a társaság. (Folytatás az 1. oldalról) Az export növelésének, az import csökkentésének egyik — de nem egyetlen, s nem is ellentmondásmentes — esz­köze a leértékelés. Amikor el­döntik, hogy ezentúl egység­nyi külföldi pénzért meghatá­rozott százalékai több belföldi pénzt kell adni, akkor valóban elérik azt, hogy egy ideig (ná­lunk általában nem egészen egy évig) az exportáló több fo­rintra tehet szert, ha áruját kül­földön adja el. De amikor az alacsonyabb áron beszerzett készletek elfogynak, megszű­nik a leértékeléssel szerzett előny, a költségek emelke­dése felemészti azt, újabb előnyre csak újabb leértéke­léssel tehet szert az export. Ugyanakkor a megdrágult im­portárak mellett számos hazai termelő versenyelőnybe ke­rülhet: olcsóbb termékeivel ideig-óráig helyettesítheti az importált holmikat. Beindul egy spirál, ami nagyon nehe­zen állítható meg, hiszen a legnagyobb importtételek — az üzemanyagok, a nyers­(Folytatás az 1. oldalról) A várható csökkenést az igazgatóhelyettes a minimá­lis gazdasági élénküléssel, s azzal magyarázza, hogy le­galább is a nagy leépítések már megtörténtek. Nem ta­gadja, hogy a munkanélkü­liek számának mérséklődé­sében közrejátszik, hogy sok ember a munkanélküli jára­dék megszűnése után jöve­delempótló támogatást sem kap, és így kiesik a regiszt­rációból. — A tavalyi nyomköveté­ses vizsgálat alapján So­mogy megyében 900- 1000-re tehető a járadékból kikerültek száma. Egy ré­szük elhelyezkedik vagy is­kolába jár, de értékelhető in­formációnk nincs róluk. A megyében a regisztrált munkanélküliek száma 19 ezer 500, ha a támogatásból kiesetteket is hozzávesszük akkor 21-22 ezer. Közülük 13 ezer kap munkanélküli já­radékot. — A járadékosok száma ebben az évben radikálisan csökken. Nyugaton 20 száza­lékos a részmunkaidős foglal­koztatás aránya. Mennyire re­ális alternatíva ez nálunk? — Nem keresik sem a munkaadók sem a munka- vállalók ezt a lehetőséget mert a követelményeknek nem felelnek meg a cégek: a munkaadóknál feltétel az átmeneti piaci nehézség, csak ekkor tudunk támoga­tást adni a részmunkaidős foglalkoztatáshoz. Ahol probléma van az többnyire nem átmeneti, hanem vég­leges. A munkanélküliek pe­dig azért nem élnek ezzel a lehetőséggel, mert így keve­set keresnek, ha újból mun­kanélküliek lesznek, kisebb járadékot kapnak mintha 8 órában dolgoztak volna. Ezért sokan inkább a jára­dékot választják. — A munkanélküliség külö­nösen a szakképzetleneket sújtja. Vannak-e speciális fan­anyagok — belföldi termékkel nem is helyettesíthetőek. A leértékelési várakozások mérséklőén hatnak a forint megtakarításokra is, kivéve, ha a betéti kamatlábak az inflációt meghaladó reálkamat-jöve­delmet ígérnek, magasabbat, mint amit a devizabetétek nyúj­tanak. A leértékelés táplálja az inflációt is: hazai gazdasági vi­szonyaink között 1 százalékos leértékelés a belföldi fogyasztói árszínvonalat 0,3-0,4 százalé­kai emeli. Mit mondhat minderről a közgazdász? Legfeljebb re­ménykedhet, hogy a jegybank és a kormány csínján bánik majd a leértékelés eszközével. Bízhat abban, hogy az illetéke­sek a „több kis lépés” taktikáját és nem a „néhány nagy ugrás” megrázkódtatását választják. Talán a jegybanknak sikerül a fizetőképes keresletet — külö­nösen az államháztartás éhsé­gét — a pénzmennyiség oldalá­ról féken tartania, s akkor talán kisebb fájdalommal jár az ez évi amúgy elkerülhetetlen újabb operáció. Bácskai Tamás folyamok, térségi programok a számukra? — Az elmúlt évben a Munkaügyi Minisztérium a leghátrányosabb helyzetű munkanélküliekre cselekvési programot készített. Ide tar­toznak a tartósan munkanél­küliek, a pályakezdők, a megváltozott munkaképes­ségűek és a cigányok — kapcsolódik a beszélge­tésbe Weisz Zoltán, a So­mogy Megyei Munkaügyi Központ titkárságvezetője. — A munkanélküliek között körülbelül 100 ezer a cigány, de ezt pontosan nem lehet megmondani, ugyanis a nyilvántartásban nincs semmiféle megkülönbözte­tés, hiszen ez sértené a személyiségi jogokat. A munkaügyi központban tavaly szeptemberben ké­szült el a megyei intézkedési terv, tehát túl sok tapasztala­tunk még nincs ezen a terü­leten. Első lépésben feltérké­pezzük a cigányok létszámát a településeken, illetve az önkormányzatok próbálják ezt megtenni a kirendeltsé­gekkel együttműködve. A következő lépés az lesz, hogy a cigányszervezetek­kel vesszük fel a kapcsola­tot. Járhatóbb útnak tartjuk, ha ők mérik fel mert ismerve egymást tudják, kik azok, akik elsajátítanának valami­lyen szakmát, melyek ezek a szakmák és mi megszervez­zük ezeket az átképzéseket. Ebben az évben is több olyan pályázat lesz, ami le­hetőséget nyújt akár az ön- kormányzatoknak, akár a ci­gányszervezeteknek támo­gatást kérni. A kaposvári ci­gányszervezet tavaly két szervező foglalkoztatásához kapott így segítséget. Szá­mítunk az önkormányzatok együttműködésére, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy megtalálják helyüket a tár­sadalomban. (S. Pap) Akik kimaradnak a nyilvántartásból Cselekvési program a leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek foglalkoztatására 28. PR-ügynökség Készüljön fel a sikerre! Ez a sorozat azért ké­szült, hogy különféle üzleti lehetőségeket mutasson be önnek. Még ha egyet sem választ ki a következő 100 ötletből, akkor is segítik formálni a gondolkodását. Mindenekelőtt arra mutat­nak rá, hogyan kezdhet üz­leti vállalkozásba kevés pénzzel vagy éppen tőke nélkül. A legtöbb itt felsorolt üzlet elkezdhető részmun­kaidőben is. így felépíthet egy új üzleti vállalkozást anélkül, hogy feladná a régi munkáját. Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tet­tek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rö­vid, egyszerű ötleteket ad­jak, melyeket természete­sen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Gondolja át hogyan csinálhatja ön más­képp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Frank Aponyi Az arculattervezés (public re­lations) célja az, hogy kedvező benyomást alakítson ki a cégek­ről a közönség szemében. So­kan félreértik ezt és úgy gondol­ják, hogy ez olyan luxus, amit csak nagy cégek engedhetnek meg maguknak. Ez persze nem igaz, hiszen minden vállalko­zásnak, amely valamit el akar adni, szüksége van arra, hogy az emberek ismerjék és jó be­nyomásokat szerezzenek róla. Ez a szolgáltatás a követke­zőket foglalja magában: hirde­tések megfogalmazása, pros­pektusok készítse, reklámszö­vegek és reklámfilmek készí­tése, amelyek nem a cég termé­keit, hanem a céget magát hir­detik. Az ön feladata az is, hogy kiválassza, hogy ezek a reklá­mok mikor és hol jelenjenek meg, mert ez legalább olyan fontos, mint maga a hirdetés szövege. Ez olyan szolgáltatás, ame­lyet valószínűleg sokkal többen használnának, ha eleget tudná­nak róla. Ha például egy cég műanyag flakonokat gyárt, ak­kor számára az az előnyös, ha a műanyag flakonok előnyeit hangsúlyozzák a hagyományos üvegekkel szemben. Az arculat- tervező feladata ebben az eset­ben az, hogy olyan információ­kat kutasson fel, amelyek bizo­nyítják, hogy a műanyag flako­nok mennyivel hasznosabbak a hagyományosnál és ezeket az információkat a megfelelő he­lyeken közreadja. Természete­sen, a lehető legtöbbször han­gozzon el a cégnek a neve, amelynek ön dolgozik, de a lé­nyeg az, hogy felkeltse az ér­deklődést a műanyag flakonok iránt. Ezt a szolgáltatást nem­csak ipari cégek, hanem szol­gáltatók, politikusok stb. is igénybe vehetik. A legfontosabb azonban az, hogy a reklám- kampányt előre pontosan meg kell tervezni. Az ön ötletei, ha azok jók és jól kivitelezettek, nagyon sok hasznot hajthatnak egy-egy cégnek. Az ön sikere nagyban függ at­tól, hogy mennyi fantáziája van, milyen jó a szervezőképessége, és mennyire tud emberekkel bánni. Ez nem könnyű szakma, de ha jól végzi, akkor nagyon jövedelmező lehet. Ha soha nem csinált még ehhez hason­lót, akkor legjobb, ha előbb ta­pasztalatot szerez egy nagyobb Public Relations cégnél. A munkadíjat kérheti órabér­ben vagy egy előre meghatáro­zott összegben, attól függően, hogy mennyi munkája lesz az adott feladattal. Az arculatterve­zés sikere nem elsősorban attól függ, hogy mennyi pénzt fektet bele. Kezdeti befektetésnek megteszi egy írógép és egy tele­fon. A legnagyobb befektetés pedig saját munkaideje lesz. Amikor szolgáltatását hirdeti, hangsúlyozza, hogy egyéni fi­gyelmet tud szentelni minden egyes kliensnek, és olcsóbban dolgozik, mint a nagy Public Re­lations cégek! A már leadott ötleteket meg­hallgathatja telefonon is, hívja a 06-9008 telefonszámot. (Folytatjuk) Szeretne On több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos eladástechnikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Somogyi Hírlap olvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalat- vezetőkkel, manaegerekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1112 Budapest Goldmark K. u. 14. Telefon: 15-53-161; 17-51-477; (9-16 óráig). Fax.: 15-51-524 Szemétzsugorító kukásautó A közelmúltban 17 millió forintért új szemétszállító gépet vásárolt a KVG Rt. Az alapgép Mercedes típusú, a felépítmény forgódobos Roto Press, amely 1:5 arányban tömöríti a szemetet. Az új géppel 80 darab tartályból 80 köbméter szemetet tudnak elszállítani. A to­vábbiakban hasonló járművekkel szeretné bővíteni gépparkját a KVG Rt. Fotó: Török Anett <

Next

/
Oldalképek
Tartalom