Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

8 1994. február 22., kedd SOMOGYI HÍRLAP Ál l \>ll VA(.VOM (.V\OKSÍ (. Ésszerűség és kisbefektetői vagyonkezelés Interjú Csépi Lajossal, azÁVRt vezérigazgatójával Csépi Lajos korábban az Állami Vagyonügynökség egyik felelős vezetője volt, nemrégiben nevezték ki az Állami Vagyonkezelő Rt ve­zérigazgatójának. Arról kér­deztük változik-e a vagyon­kezelő holding privatizációs stratégiája? — Némi változás várható, hi­szen a privatizációért felelős miniszter azzal delegált az rt igazgatóságába, hogy a szer­vezetnek nemcsak biztonságos vagyonkezelőnek, hanem tuda­tos „privatizátornak” kell lennie, vagyis meg kell találnunk az összhangot az ésszerű ütemű eladások, illetve a hatékony vagyonkezelés között. — Ez miért változás a ko­rábbi stratégiához képest? — Azért, mert az AV Rt-nek korábban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis hogy megőrizze és „följavítsa” a meglévő vagyont. Mostantól ami eladható, azt mindenkép­pen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézményi befektetőket kell keresni, akik leveszik a vállunkról az állami vagyon kezelésének terhét, mert jobban értenek hozzá. Remélem, nem kerül sok ener­giámba meggyőzni ennek az elvnek a helyességéről az igazgatóság tagjait. — Tekintélyes közgazdá­szok is elmondták már több­ször is, hogy a kisbefektetők a KRP vagy az MRP kisrészvé­nyesei nem lesznek igazi tu­lajdonosai azoknak a vagyon­részeknek, amelyeket meg­vesznek. Osztja ezt a véleke­dést? — Ezek az észrevételek részben jogosak, de úgy is föl­tehető a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek — ha úgy tetszik — bot­csinálta tulajdonosok, mint az állami vagyonkezelők. Én azt gondolom, igen. Az igaz, hogy még nálunk is jobbak, hozzáér­tőbbek a szakmai vagy az in­tézményi befektető között a magánbefektetőkre is gondo­lok, mert a folyamatosságot képviselik, nagyobb a felké­szültségük, kialakult szerveze­tük van, végül is az a vélemé­nyem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbefektetői va­gyonkezelés, mégis ha ideális tulajdonosokat nem találunk, akkor átmeneti megoldásként igenis jobbak, mint az állami vagyonkezelés. — Ha április elején elindít­ják a KRP-t, a kisbefektetői részvényprogramot, akkor némiképp módosul az ÁVÜ eladási politikája is. Csépi Lajos az ÁV Rt vezér- igazgatója — Valóban némiképpen más lesz a helyzet, mert eddig általában 51 százalék vagyon­részre kerestünk szakmai be­fektetőket, olyanokat, akik többségi joguk alapján voltak az irányítók. A KRP program célja az, hogy a fennmaradó 49,35 vagy még kisebb száza­lék vagyonrészre kisbefekte­tőket találjunk, mert ők a na­gyobb árnyékában hasznosan kiegészítői lehetnek a vagyon működtetésének. Mindezzel azoknak a polgároknak is lehe­tőségük nyílik bekapcsolódni a magánosításba, akiknek nem volt vagy nincs saját indulótő­kéjük. így elősegíthetjük a pi­acgazdaság kialakulását is. — A gyanakvást nemcsak a helyi pletykák növelhetik, ha­nem ha azt olvassuk, hogy „vannak a nyilvánosságra nem tartozó ügyek is’’. — Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a legfontosabb személyi dönté­sek háttere a dolgok természe­ténél fogva zárt körű. Külön­ben nemigen tarthatók titok­ban olyan döntések, amelye­ket egy tizenegy tagú testület hoz és amelyeket egy több mint száz fős apparátus készít elő. Az ÁV Rt munkáját a nyílt­ságnak és a nyitottságnak kell jellemeznie, és a minimálisra kell szorítani azokat az esete­ket, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyetlen eladó, így az ÁV Rt sem közölheti a beér­kező árajánlatokat, mert ezzel saját üzletét rontaná. Minden testületi ülés után sajtótájékoz­tatót tartunk, és a döntések érdemi részleteiről részletesen beszámolunk. II until"' ----­— Ugyan, kedves barátom, felejtse már el azt a kis há­ború utáni kellemetlenséget az államosítással...! Kaposplast: zöld út a lízingprivatizációnak Vevőre vár a kefegyár A tendert hatan vették meg — A bank is tulajdonossá válhatna Az Állami Vagyonügy­nökség január végi igazga­tósági ülésén döntött a Ka­posplast Kft ügyében is: engedélyezte, hogy a má­sodik körben lízingtechni­kával is privatizálható le­gyen. Azóta a tenderkiírást már hatan megvették, köz­tük a Kaposplast vezetőibó'l alakult MBO-csoport is. Márciusban szinte biztos, hogy elkel a vállalat. A Kaposplast Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat küldöttgyű­lése 1991 végén mondta ki át­alakulási szándékát, s kérte 1992. december 31-ével kft-vé való átalakítását is. Erre azon­ban csak tavaly novemberben került sor. — Sajnos az átalakulási ké­relmünk elbírálása idejére több olyan jogszabály-változás is esett, ami hátráltatta a folyama­tot — mondta Dobos József igazgató. — Az sem általános, hogy egy állami tulajdonú cég­ben négy magánszemélynek is legyen üzletrésze. A Kaposplast még 1991-92 során 10 millió forint névérték­ben ingyenes és jegyzett va­gyonjegyet bocsátott ki dolgozói részére. A későbbiek folyamán sokan ezeket a vagyonjegyeket visszaváltották, s csak négyen tartottak meg összesen 300 ezer forint értékűt. Csak a jegy­zett részjegyek voltak konver­tálhatók, az ingyenes nem. Az átalakulás után rövidesen — december 13-án — meghir­dették az összesen 116,9 millió forintos törzstőkéjű kft privatizá­cióját. Bár négyen — köztük két külföldi — megvették a tenderki­írást, pályázat nem érkezett be a határidő lejártáig, az első kör nem hozott eredményt. Talán az tartotta vissza az érdeklődőket, hogy az 1991-ig nyereséges cég mutatói romlani kezdtek, s 1993-at már veszteséggel zárta. — Termelésünk döntő több­sége ipari félkésztermék, ezért igen érzékenyen érintett minket, hogy partnercégeink közül több megszűnt, de amelyik még nem, annak a termelése is vissza­esett. A kis-Jugoszlávia elleni embargó is sújtja a Kaposplas- tot. Összesen 25-30 millió árbe­vétel-kiesést jelentett mindez. Ugyanakkor az 1989-es világ­banki hitelünk kamata — amit épp a belföldi és az exportmeg­rendelések növekedésére szá­mítva vettünk fel — folyamato­san emelkedik, ma már 25 szá­zalék; ez nagy terhet jelent. Mivel a Kaposplast a nehéz­ségek ellenére is mindig ponto­san fizette a tartozásait, az Modern gépsoron készül a pántolószalag Fotó: Török Anett adóskonszolidációban nem re­ménykedhetnek. Márpedig akárki is lesz az új tulajdonos, fejleszteni kell a céget, ha pia­con akarnak maradni. De a 26,4 millió forint jelenlegi hitel mellé újabbat felvenni nem biztos, hogy jó megoldás. Persze maga a bank is konszolidálhatná ezt a tartozást, ha a hitelt üzletrészre konvertálná. — A menedzsment a lízing­privatizációra pályázni kíván — mondta az igazgató —, bizto­sítva a kedvezményes dolgozói üzletrészhez jutás lehetőségét a törzstőke tíz százalékáig. Ezt az ÁVÜ már jóváhagyta. De a válla­lat szempontjából az sem lenne rossz, ha külföldi tőkebefektető venné meg a Kaposplastot: olyan, amelyik fejleszteni akar, és termelni. Varga Ottó Hitelért és kárpótlási jegyért vásárolnak Ábécé a privatizációhoz Privatizáció: más szóval magánosítás, az a folyamat, amelynek során az állam he­lyett más lesz a tulajdonos. Hazánkban állami kézben vannak tömegesen olyan bol­tok, üzemek, vállalatok, ame­lyek magánkézben jobban, gazdaságosabban működtet­hetők. A cél tehát az, hogy csak a feltétlenül szükséges esetekben maradjon fenn az állami tulajdon, egyébként a vagyont privatizáljuk. Az új tulajdonos lehet kül­földi vagy belföldi jogi személy (például kft, rt, vállalat), illetve egy vagy több természetes személy. A privatizáció leg­többször az állami tulajdon el­adását jelenti, ritkábban kerül sor ingyenes átadásra, pél­dául a helyi önkormányzatnak. Privatizálható vagyon: Az ál­lami tulajdon egy része nem vállalkozási célokat szolgál, ezeknél tehát nem lehet szó magánkézbeadásról. Ilyen például a Parlament vagy a budai Vár épületegyüttese. Az állami tulajdon nagyobb része az úgynevezett vállalkozói va­gyon. Ide tartoznak a vállala­tok, gazdasági társasági ré­szesedések, amelyekkel az ál­lam részt vesz a gazdasági életben. Mivel a vállalkozási célt szolgáló vagyontömegben az ál­lam részesedése Magyarorszá­gon jóval meghaladja a piac- gazdaságban célszerű mérté­ket, ezért a „többletet” privati­zálni kell. Azt a részt, amit lehet, azt időleges állami tulajdonnak nevezzük. Kisebb részben azonban egy kormányrendelet alapján meghatározott gazda­sági társaságokban és vállala­tokban továbbra is fenn kell tar­tani az állami tulajdont. Ezt a vagyontömeget tartós állami tulajdonnak hívjuk. Az ÁVÜ 1993 október vé­géig, összesen 1034 állami vállalat kft-vé, illetve részvény- társasággá alakítását hagyta jóvá. Az ÁVÜ-höz tartozó tár­saságok tulajdonosi szerkeze­tét tekintve, az 1993. október végi adatok szerint: az ÁVÜ 70,7 százalékos, önkormány­zatok 6,1 százalékos, hazai befektetők 13 százalékos a külföldi tőke pedig 10,2 száza­lékos részesedéssel rendel­kezett. A közölt táblázat sze­rint, növekedett a kárpótlási jeggyel, illetve a hitellel tör­ténő fizetési teljesítések ará­nya. A belföldi befektetők tér­nyerését segíti elő, a most be­vetésre kerülő Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) is. Az ÁVÜ igazgató tanácsának döntései Az ÁVÜ ügyvezetése javas­latot tett a privatizációs lízing­technikával is pályázható va- gyonügynökségi részesedé­sek meghirdetésére. Az igaz­gatótanács hozzájárult a Nagyatádi Gépipari Vállalkozó Rt, a Fite-Spect Film, Kép és Hangtechnikai Gyártó Kft, a Zalagép Gép és Fémszerke­zetgyártó Kft és az Ergonet Rt pályáztatása során a lízing­ajánlatok fogadásához, xxx A Kisalföldi Füszért Keres­kedelmi Részvénytársaság jegyzett tőkéje 341 ezer forint. A 75 százalékát kitevő, állami tulajdonban lévő részvény- csomagjának eladására kiírt pályázat lezárult. Az IT dön­tése értelmében a Primini Ta­nácsadó és Befektető Kft, va­lamint a részvénytársaság MRP szervező bizottsága együttes, kozorciumban be­nyújtott pályázatát fogadják el. A fizetés módja történhet kész­pénzben, kárpótlási jegyben és E-hitel igénybevételével, xxx A következő vállalatok, illetve részvénytársaságok pályázati felhívásáról döntött az IT: Alföld Füszért Rt, Baranya Megyei Tej­ipari Vállalat, Hajdú Tejipari Vál­lalat, Szombathelyi Tejipari Rt és Répcelaki Sajtgyár Rt. A Ve- gyépszer Rt szétválásával létre­jött Vegyépszer Rt állami tulaj­donban lévő részvényeivel is jó­váhagyták a részletes pályázati kiírást. Tranzakciós igazgatói döntések Az Aroma Kereskedelmi Rt állami tulajdonban lévő rész­vényeit egyfordulós, nyílt pá­lyázat keretében kívánja érté­kesíteni az ÁVÜ. A pályázat során csak a jegyzett tőke 27,7 százalékát kitevő, 111 millió 495 ezer forint névér­tékű részvénycsomagra lehet ajánlatot tenni. xxx Eredménytelenül zárult a Pécsi Gépjárműjavító Kisválla­lat vagyonának — végelszá­molás keretében történő — ér­tékesítésére kiírt nyilvános pá­lyázat. Az ÁVÜ egyben elren­deli, hogy február 28-ig egy újabb pályázatot írjanak ki. A fellendülés motorja Szabó Tamás privatizációs miniszter a magángazdaság fejlesztésére irányuló konfe­rencián kijelentette, hogy a magángazdaság viharos gyorsasággal épült ki és állt helyre. Továbbá elmondta, hogy a véghezvitt bank-mege­rősítési program javítja a hite­lezés feltételeit, s megteremti a korszerű bankrendszer létre­jöttét. Utolsó lehetőség a kárpótlásra Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoz­tatója szerint, február 15-től nyújthatók be a kárpótlási ké­relmek, melyek végső beadási határideje március 16, éjfél. Ezen határidőn túl, az igénye­ket a hivatal már nem tudja el­fogadni. Négy jegyért három csemege Február közepétől ismét le­het jegyezni a Csemege-Ju- lius Meinl papírját kárpótlási jegyért. Szintén ekkor várható az Inter-Európa Bank részvé­nyeinek megjelenése is, de a cserearány még nem ismert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom