Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
8 1994. február 22., kedd SOMOGYI HÍRLAP Ál l \>ll VA(.VOM (.V\OKSÍ (. Ésszerűség és kisbefektetői vagyonkezelés Interjú Csépi Lajossal, azÁVRt vezérigazgatójával Csépi Lajos korábban az Állami Vagyonügynökség egyik felelős vezetője volt, nemrégiben nevezték ki az Állami Vagyonkezelő Rt vezérigazgatójának. Arról kérdeztük változik-e a vagyonkezelő holding privatizációs stratégiája? — Némi változás várható, hiszen a privatizációért felelős miniszter azzal delegált az rt igazgatóságába, hogy a szervezetnek nemcsak biztonságos vagyonkezelőnek, hanem tudatos „privatizátornak” kell lennie, vagyis meg kell találnunk az összhangot az ésszerű ütemű eladások, illetve a hatékony vagyonkezelés között. — Ez miért változás a korábbi stratégiához képest? — Azért, mert az AV Rt-nek korábban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis hogy megőrizze és „följavítsa” a meglévő vagyont. Mostantól ami eladható, azt mindenképpen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézményi befektetőket kell keresni, akik leveszik a vállunkról az állami vagyon kezelésének terhét, mert jobban értenek hozzá. Remélem, nem kerül sok energiámba meggyőzni ennek az elvnek a helyességéről az igazgatóság tagjait. — Tekintélyes közgazdászok is elmondták már többször is, hogy a kisbefektetők a KRP vagy az MRP kisrészvényesei nem lesznek igazi tulajdonosai azoknak a vagyonrészeknek, amelyeket megvesznek. Osztja ezt a vélekedést? — Ezek az észrevételek részben jogosak, de úgy is föltehető a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek — ha úgy tetszik — botcsinálta tulajdonosok, mint az állami vagyonkezelők. Én azt gondolom, igen. Az igaz, hogy még nálunk is jobbak, hozzáértőbbek a szakmai vagy az intézményi befektető között a magánbefektetőkre is gondolok, mert a folyamatosságot képviselik, nagyobb a felkészültségük, kialakult szervezetük van, végül is az a véleményem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbefektetői vagyonkezelés, mégis ha ideális tulajdonosokat nem találunk, akkor átmeneti megoldásként igenis jobbak, mint az állami vagyonkezelés. — Ha április elején elindítják a KRP-t, a kisbefektetői részvényprogramot, akkor némiképp módosul az ÁVÜ eladási politikája is. Csépi Lajos az ÁV Rt vezér- igazgatója — Valóban némiképpen más lesz a helyzet, mert eddig általában 51 százalék vagyonrészre kerestünk szakmai befektetőket, olyanokat, akik többségi joguk alapján voltak az irányítók. A KRP program célja az, hogy a fennmaradó 49,35 vagy még kisebb százalék vagyonrészre kisbefektetőket találjunk, mert ők a nagyobb árnyékában hasznosan kiegészítői lehetnek a vagyon működtetésének. Mindezzel azoknak a polgároknak is lehetőségük nyílik bekapcsolódni a magánosításba, akiknek nem volt vagy nincs saját indulótőkéjük. így elősegíthetjük a piacgazdaság kialakulását is. — A gyanakvást nemcsak a helyi pletykák növelhetik, hanem ha azt olvassuk, hogy „vannak a nyilvánosságra nem tartozó ügyek is’’. — Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a legfontosabb személyi döntések háttere a dolgok természeténél fogva zárt körű. Különben nemigen tarthatók titokban olyan döntések, amelyeket egy tizenegy tagú testület hoz és amelyeket egy több mint száz fős apparátus készít elő. Az ÁV Rt munkáját a nyíltságnak és a nyitottságnak kell jellemeznie, és a minimálisra kell szorítani azokat az eseteket, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyetlen eladó, így az ÁV Rt sem közölheti a beérkező árajánlatokat, mert ezzel saját üzletét rontaná. Minden testületi ülés után sajtótájékoztatót tartunk, és a döntések érdemi részleteiről részletesen beszámolunk. II until"' ----— Ugyan, kedves barátom, felejtse már el azt a kis háború utáni kellemetlenséget az államosítással...! Kaposplast: zöld út a lízingprivatizációnak Vevőre vár a kefegyár A tendert hatan vették meg — A bank is tulajdonossá válhatna Az Állami Vagyonügynökség január végi igazgatósági ülésén döntött a Kaposplast Kft ügyében is: engedélyezte, hogy a második körben lízingtechnikával is privatizálható legyen. Azóta a tenderkiírást már hatan megvették, köztük a Kaposplast vezetőibó'l alakult MBO-csoport is. Márciusban szinte biztos, hogy elkel a vállalat. A Kaposplast Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat küldöttgyűlése 1991 végén mondta ki átalakulási szándékát, s kérte 1992. december 31-ével kft-vé való átalakítását is. Erre azonban csak tavaly novemberben került sor. — Sajnos az átalakulási kérelmünk elbírálása idejére több olyan jogszabály-változás is esett, ami hátráltatta a folyamatot — mondta Dobos József igazgató. — Az sem általános, hogy egy állami tulajdonú cégben négy magánszemélynek is legyen üzletrésze. A Kaposplast még 1991-92 során 10 millió forint névértékben ingyenes és jegyzett vagyonjegyet bocsátott ki dolgozói részére. A későbbiek folyamán sokan ezeket a vagyonjegyeket visszaváltották, s csak négyen tartottak meg összesen 300 ezer forint értékűt. Csak a jegyzett részjegyek voltak konvertálhatók, az ingyenes nem. Az átalakulás után rövidesen — december 13-án — meghirdették az összesen 116,9 millió forintos törzstőkéjű kft privatizációját. Bár négyen — köztük két külföldi — megvették a tenderkiírást, pályázat nem érkezett be a határidő lejártáig, az első kör nem hozott eredményt. Talán az tartotta vissza az érdeklődőket, hogy az 1991-ig nyereséges cég mutatói romlani kezdtek, s 1993-at már veszteséggel zárta. — Termelésünk döntő többsége ipari félkésztermék, ezért igen érzékenyen érintett minket, hogy partnercégeink közül több megszűnt, de amelyik még nem, annak a termelése is visszaesett. A kis-Jugoszlávia elleni embargó is sújtja a Kaposplas- tot. Összesen 25-30 millió árbevétel-kiesést jelentett mindez. Ugyanakkor az 1989-es világbanki hitelünk kamata — amit épp a belföldi és az exportmegrendelések növekedésére számítva vettünk fel — folyamatosan emelkedik, ma már 25 százalék; ez nagy terhet jelent. Mivel a Kaposplast a nehézségek ellenére is mindig pontosan fizette a tartozásait, az Modern gépsoron készül a pántolószalag Fotó: Török Anett adóskonszolidációban nem reménykedhetnek. Márpedig akárki is lesz az új tulajdonos, fejleszteni kell a céget, ha piacon akarnak maradni. De a 26,4 millió forint jelenlegi hitel mellé újabbat felvenni nem biztos, hogy jó megoldás. Persze maga a bank is konszolidálhatná ezt a tartozást, ha a hitelt üzletrészre konvertálná. — A menedzsment a lízingprivatizációra pályázni kíván — mondta az igazgató —, biztosítva a kedvezményes dolgozói üzletrészhez jutás lehetőségét a törzstőke tíz százalékáig. Ezt az ÁVÜ már jóváhagyta. De a vállalat szempontjából az sem lenne rossz, ha külföldi tőkebefektető venné meg a Kaposplastot: olyan, amelyik fejleszteni akar, és termelni. Varga Ottó Hitelért és kárpótlási jegyért vásárolnak Ábécé a privatizációhoz Privatizáció: más szóval magánosítás, az a folyamat, amelynek során az állam helyett más lesz a tulajdonos. Hazánkban állami kézben vannak tömegesen olyan boltok, üzemek, vállalatok, amelyek magánkézben jobban, gazdaságosabban működtethetők. A cél tehát az, hogy csak a feltétlenül szükséges esetekben maradjon fenn az állami tulajdon, egyébként a vagyont privatizáljuk. Az új tulajdonos lehet külföldi vagy belföldi jogi személy (például kft, rt, vállalat), illetve egy vagy több természetes személy. A privatizáció legtöbbször az állami tulajdon eladását jelenti, ritkábban kerül sor ingyenes átadásra, például a helyi önkormányzatnak. Privatizálható vagyon: Az állami tulajdon egy része nem vállalkozási célokat szolgál, ezeknél tehát nem lehet szó magánkézbeadásról. Ilyen például a Parlament vagy a budai Vár épületegyüttese. Az állami tulajdon nagyobb része az úgynevezett vállalkozói vagyon. Ide tartoznak a vállalatok, gazdasági társasági részesedések, amelyekkel az állam részt vesz a gazdasági életben. Mivel a vállalkozási célt szolgáló vagyontömegben az állam részesedése Magyarországon jóval meghaladja a piac- gazdaságban célszerű mértéket, ezért a „többletet” privatizálni kell. Azt a részt, amit lehet, azt időleges állami tulajdonnak nevezzük. Kisebb részben azonban egy kormányrendelet alapján meghatározott gazdasági társaságokban és vállalatokban továbbra is fenn kell tartani az állami tulajdont. Ezt a vagyontömeget tartós állami tulajdonnak hívjuk. Az ÁVÜ 1993 október végéig, összesen 1034 állami vállalat kft-vé, illetve részvény- társasággá alakítását hagyta jóvá. Az ÁVÜ-höz tartozó társaságok tulajdonosi szerkezetét tekintve, az 1993. október végi adatok szerint: az ÁVÜ 70,7 százalékos, önkormányzatok 6,1 százalékos, hazai befektetők 13 százalékos a külföldi tőke pedig 10,2 százalékos részesedéssel rendelkezett. A közölt táblázat szerint, növekedett a kárpótlási jeggyel, illetve a hitellel történő fizetési teljesítések aránya. A belföldi befektetők térnyerését segíti elő, a most bevetésre kerülő Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) is. Az ÁVÜ igazgató tanácsának döntései Az ÁVÜ ügyvezetése javaslatot tett a privatizációs lízingtechnikával is pályázható va- gyonügynökségi részesedések meghirdetésére. Az igazgatótanács hozzájárult a Nagyatádi Gépipari Vállalkozó Rt, a Fite-Spect Film, Kép és Hangtechnikai Gyártó Kft, a Zalagép Gép és Fémszerkezetgyártó Kft és az Ergonet Rt pályáztatása során a lízingajánlatok fogadásához, xxx A Kisalföldi Füszért Kereskedelmi Részvénytársaság jegyzett tőkéje 341 ezer forint. A 75 százalékát kitevő, állami tulajdonban lévő részvény- csomagjának eladására kiírt pályázat lezárult. Az IT döntése értelmében a Primini Tanácsadó és Befektető Kft, valamint a részvénytársaság MRP szervező bizottsága együttes, kozorciumban benyújtott pályázatát fogadják el. A fizetés módja történhet készpénzben, kárpótlási jegyben és E-hitel igénybevételével, xxx A következő vállalatok, illetve részvénytársaságok pályázati felhívásáról döntött az IT: Alföld Füszért Rt, Baranya Megyei Tejipari Vállalat, Hajdú Tejipari Vállalat, Szombathelyi Tejipari Rt és Répcelaki Sajtgyár Rt. A Ve- gyépszer Rt szétválásával létrejött Vegyépszer Rt állami tulajdonban lévő részvényeivel is jóváhagyták a részletes pályázati kiírást. Tranzakciós igazgatói döntések Az Aroma Kereskedelmi Rt állami tulajdonban lévő részvényeit egyfordulós, nyílt pályázat keretében kívánja értékesíteni az ÁVÜ. A pályázat során csak a jegyzett tőke 27,7 százalékát kitevő, 111 millió 495 ezer forint névértékű részvénycsomagra lehet ajánlatot tenni. xxx Eredménytelenül zárult a Pécsi Gépjárműjavító Kisvállalat vagyonának — végelszámolás keretében történő — értékesítésére kiírt nyilvános pályázat. Az ÁVÜ egyben elrendeli, hogy február 28-ig egy újabb pályázatot írjanak ki. A fellendülés motorja Szabó Tamás privatizációs miniszter a magángazdaság fejlesztésére irányuló konferencián kijelentette, hogy a magángazdaság viharos gyorsasággal épült ki és állt helyre. Továbbá elmondta, hogy a véghezvitt bank-megerősítési program javítja a hitelezés feltételeit, s megteremti a korszerű bankrendszer létrejöttét. Utolsó lehetőség a kárpótlásra Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatója szerint, február 15-től nyújthatók be a kárpótlási kérelmek, melyek végső beadási határideje március 16, éjfél. Ezen határidőn túl, az igényeket a hivatal már nem tudja elfogadni. Négy jegyért három csemege Február közepétől ismét lehet jegyezni a Csemege-Ju- lius Meinl papírját kárpótlási jegyért. Szintén ekkor várható az Inter-Európa Bank részvényeinek megjelenése is, de a cserearány még nem ismert.
