Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — KÖZBIZTONSÁG, BŰNÜLDÖZÉS 1994. február 21., hétfő A közterületi rend éve Fonyódon 1994 a közterületi rend éve Magyarországon. Ezt az or­szágos rendőrfőkapitány hir­dette meg, mivel az országos tapasztalat szerint a bűnese­tek ötven százalékát a közte­rületeken követik el, mégpedig többnyire a délelőtti órákban. Az így szerzett lopott holmik délután már piacra kerülnek. A Fonyódi Rendőrkapitánysá­gon ennek jegyében készül­nek a tavaszra; március első napjaiban általános razziát tartanak, s ennek során min­den közterületen folyó tevé­kenységet fokozottan figye­lemmel kísérnek. Ebben szá­mítanak a megyei kapitányság és a polgárőrség segítségére. Szeged átfogó ellenőrzése Szegeden és körnnyékén is nagyszabású, öszehangolt el­lenőrzési akciósorozatba kez­dett a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint a köz­lekedésfelügyelet. Az első ak­ciónál lezárták a várost, a be­felé és kifelé tartó forgalmat már a város határában ellen­őrizték. A cél a gazdasági bűncselekmények megelőzé­se és felderítése, valamint a romló közbiztonság javítása. Újabb szisztéma az Interpolnál Új komputerszisztémát ka­pott az Interpol, a nemzetközi bűnüldözési szervezet. Ennek segítségével gyorsabban és hatékonyabban végezheti munkáját a nemzetközi bűn- szövetkezetek felgöngyölíté­sében. Az Interpol 158 tag- szervezete egyébként ötezer adatbankkal áll kapcsolatban. Ügyeleti telefonok A rendőrség munkáját segítő bejelentéseket a lakosság nemcsak a 07-es és 82/414- 422-es telefonon közölheti; a megyei főkapitányság bűnügyi osztálya a (82)420-613-as, a kaposvári kapitányság pedig a (82)414-422/2505-ös számon is hívható. Az utóbbi két telefon éjszaka üzenetrögzítővel mű­ködik. A nagyatádi kapitányság bűnügyi osztályának száma (82)352-241, a barcsi 461-230. Információs iroda Debrecenben A megyeszékhelyek közül elsőként Debrecenben nyílt rendőrségi információs iroda. A közbiztonsági alapítvány szándékai szerint itt a vagyon­védelemmel, balesetmegelő­zéssel, ifjúságvédelemmel, va­lamint a kábítószer- és alkohol- fogyasztással összefüggő problémákról kaphat informá­ciót a lakosság. Mivel a bűn- cselekmények 60-70 száza­léka vagyon elleni, az irodában bemutatják a biztonsági esz­közök széles választékát is. Nyolcvannyolcezer bűncselekmény A múlt évben 88 ezer bűn- cselekményt követtek el a lengyel fővárosban, s az elkö­vetőknek csak 22 százalékát sikerült elfogni. Ennek a nagy­fokú eredménytelenségnek legfőbb oka, hogy Varsóban mindössze 6700 rendőr dol­gozik, s 2300 státusz betöltet­len. Ez nem csoda, hiszen a rendőri fizetés messze alatta marad egy testőrködéssel fog­lalkozóénak, s így a tapasz­talt, idős rendőrök inkább ezt választják. A technikai felsze­relés is elavult és hiányos. Az eredménytelen ügyek miatt egyébként lemondott a varsói főkapitány, bár a jelek szerint minderről ő tehet legkevésbé. Közömbösek vagyunk! Betörtek a szomszédba, •• On mit tenne? Nyolcvanmilliárd forint az alvilág kezében A harmadik legnagyobb európai pénzmosoda Borítékos csúszópénzek és a befolyás — Apró umbuldáktól” a szervezett bűnözésig A pénzt biztosan nem tartják a ládafiában... A négyes gyilkosság nemcsak Szeged közvé­leményét döbbentette meg. Vajon mit csinál­nánk, ha szomszédunknál valami gyanúsat, például betörésre utaló jeleket ész­lelnénk? Tétlenül figyel­nénk? Segítséget hív­nánk? A kérdésre konkrét választ ad az Országos Kriminoló­giai és Kriminalisztikai Inté­zet egyik most közreadott tanulmánya. Dr. Münnich Iván és Vág András 1000 embertől kérdezte meg: mit tenne, ha észrevenné, hogy a szomszédjához betörtek? A felkínált lehetőségek közül az alábbiak szerint választot­tak: Semmit, nem venne róla tudomást — 1 % Értesítené a károsult szomszédot — 9% Szólna valamelyik szom­szédjának, hogy intézkedjen — 13% Értesítené a rendőrséget — 74% Egyebet — 3%. Mint a statisztikából kide­rül, a megkérdezettek csak­nem háromnegyede értesí­tené a rendőrséget. Első­sorban a gyengébb nemhez tartozók adták az „inkább szólnék valakinek” feleletet. A rendőrség értesítését fő­leg a magasabb iskolai (Tudósítónktól) Marcaliban egy idegen- rendészeti akció során hu­szonegy román állampolgár tartózkodási engedélyét von­ták meg. Ők telefonkábel le­fektetésén dolgoztak Böhö- nyén, és nem volt munkavál­lalási engedélyük. A hu­szonegy ember egy három­szobás házban élt. Akinek nem jutott ágy, az matracon és szalmazsákon aludt. A fürdőszoba sem fedezte ennyi ember tisztálkodási igényeit. Engedély nélkül árusító román állampolgárokat is ta­láltak. Hatan voltak, kiutasí­tották őket az országból. végzettségűek választották. A hatvan éven felüliek többsége — talán azért is, mert már nehezebben mo­zognak — a rendőrség he­lyett inkább a közvetlen szomszédját értesítené. Az egyéb kategóriába soroltak nem tudták vagy egyszerűen nem akarták megmondani, mit tennének. A kriminológusok kíván­csiak voltak a megkérdezet­tek véleményére arról, vajon mit tennének mások, ha lát­nák, hogy szomszédjukhoz betörtek. Semmit, nem vennének róla tudomást — 28% Értesítenék a károsult szomszédot — 8% Szólnának valamelyik szomszédnak, hogy intéz­kedjen — 12% Értesítenék a rendőrséget — 47% Egyebet — 5 %. Kiderült: ugyanazok a vá­laszadók jobb véleménnyel vannak saját feltételezett re­akciójukról, mint másokéról. Elgondolkodtató, hogy so­kak véleménye szerint az emberek fele nem értesítené a rendőrséget, és csaknem egyharmada nem venné tu­domásul a betörést. A ta­nulmány készítői szerint emögött az rejlik, hogy szkeptikusnak, közömbös­nek tartunk — másokat. — szó — Tapsonyban házról házra jártak, és a magukkal hozott árut próbálták eladni. Tavaly egyszer már mind a hat személyt kiutasították az or­szágból. Mivel nem várták ki az ilyenkor betartandó egy­éves látogatási tilalmat, ezért most öt évig nem jö­hetnek Magyarországra. Az akció során több isme­retlen tettes is rendőrkézre került. Többek között az a három 12-13 éves gyermek is, aki óvodákba tört be. Előbb csak játszottak az óvodások játékaival, később különböző hasznos holmikat is elvittek. Szalai Erika Mi is az pénzmosoda? Az értelmező szótárban hiába keressük ezt a nálunk alig két éve ismertté vált fogal­mat. Dr. Kránitz Mariann, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet csoportvezetője szerint a fogalom nem mást takar, mint a tisztességtelenül szerzett pénz különböző módszerekkel történő tör- vényesítését. Hogy ez miként történik? Erre is említett néhány pél­dát: — A megvesztegetésből származó pénzt — hogy gya­núba ne keveredjünk, — ad­juk át egy strómannak, aki he­lyettünk licitál, mondjuk, egy értékes műtárgyra, ingat­lanra. Az így vásárolt ingósá­got vagy ingatlant aztán „a befektető” megtartja, illetve megfelelő haszon fejében el­adja. A „tulajdonáért” kapott pénz máris makulátlanul tiszta. — Hogyan lettünk Wales és Itália után a harmadik legna­gyobb európai pénzmosoda? — 1980-1992 között a kü­lönböző bűncselekményekből — vesztegetésből, sikkasz­tásból, betörésből, lopásból — mintegy 80 milliárd forint került az alvilág kezébe. Hová lett ez a hatalmas ösz- szeg? Biztosan nem tartják a ládafiában, jelentős részét gondosan befektették valami­lyen üzleti vállalkozásba. Ko­rábban vendéglőt béreltek, ma a privatizáció a legjobb mosoda. — Ön szerint a magánosí­tás együtt jár a vesztegetés­sel? x— Mivel nagy a tét, majd­nem kizárt, hogy ne legyenek olyanok, akik nem tudnak el­lenállni a kísértésnek. A kor­rupció ugyanúgy egyidős az emberiséggel, mint a rossz lányok mestersége. — Mikor esünk a korrupció „bűnébe”? — Olyankor is, ha nem szándékosan tesszük. Ha az előre átnyújtott borítékkal ar­ról szeretnénk "meggyőzni" az orvost, hogy számunkra nincs hely a húszágyas kórte­remben; a hivatalnoknak azért adunk csúszópénzt, hogy a kérelmünket lehetőleg ne tegye az irathegy legal­jára. Ezek az apró umbuldák persze eltörpülnek a szerve­zett bűnözés korrupciói mel­lett. A külföldi szakirodalom szerint a maffia számára a kormányzati tevékenység be­folyásolása a legfontosabb, tehát — bármilyen meglepő is — a jogalkotásba igyekszik mindenáron beférkőzni. Egy­részt mert sokkalta egysze­rűbb megakadályozni a szá­mára kedvezőtlen törvények elfogadását, mint a már meg­levők hatályon kívül helyezé­sét; másrészt mert a neki kedvező törvények az ő zse­bére dolgoznak. Pénzt, va­gyont, magasabb beosztást ígérnek azoknak, akiktől mindez függ. Rendőr legyen, aki rájuk bizonyítja az ilyen „lobbyzást”. — Külföldi példákat említ. Mi a helyzet idehaza? — A példák külföldiek, de a módszerek nemzetköziek. — Hogyan lehet megvesz­tegetni, mondjuk, a végrehajtó hatalmat? Mi az, ami a legma­gasabb poszton is csábító le­het? — Zsarolni akár pénz nél­kül is lehet. Fogalmazzuk fi­noman, nevezzük ezt nyo­másgyakorlásnak. Kiderítik például a szóban forgó köz- tisztviselőről, hogy megcsalja a feleségét. Máris van mivel kézben tartani. — Lehet egyáltalán küzdeni a korrupció ellen? — Lehet, és kell is. Nem­csak a bűnös úton szerzett te­temes profit az így okozott kár, mert a megzsarolt, megfélem­lített polgárok jogosan tehetik fel a kérdést: érdemes-e tisz­tességesen élni? Érdemes szegénynek maradni? Szabó Margit Munkavállalási engedély nélkül Huszonegyen egy házban Visszatértek a kiutasítottak — Játékos betörők Pungor János alhadnagy, irodavezető Fotó: Lang Róbert Osztályfőnöki óra a közlekedésbiztonságról Iroda a balesetmegelőzésért Két hónap telt el azóta, hogy Kaposváron megnyílt a Bal­esetmegelőzési Bizottság ügy­félszolgálati irodája a Dózsa György utcában. Szolgáltatá­sait azóta egyre többen igénybe veszik. Az iroda veze­tőjét, Pungor János rendőr al­hadnagyot kérdeztük a tapasz­talatokról. — Az iroda célja tulajdon­képpen az, hogy minden köz­lekedéssel kapcsolatos infor­mációért hozzánk betérőnek segítsünk. Bár a Balesetmege­lőzési Bizottságot és ezt az irodát is a rendőrség vezeti, nemcsak a rendőri munkával kapcsolatban tudunk segíteni. Ez az iroda tulajdonképpen koordinálja valamennyi olyan cég, hivatal balesetmegelőzési munkáját, amely közvetlenül vagy közvetve az autózás, a közlekedés területén dolgoz­nak. Ilyen a közúti igazgató­ság, a járművezetői vizsgabi­zottság, a képzési intézetek, az önkormányzat és természete­sen a rendőrség. Most a ka­posvári taxisokkal vesszük fel a kapcsolatot, hiszen ők egész nap róják a várost és környé­két, fokozottan érzékelik a köz­lekedéssel kapcsolatos prob­lémákat. — Milyen az ügyfélforgalom? — Eleinte napokig senki nem jött, majd betért egy-két érdek­lődő. Ma már naponta átlag tíz ügyfél keres fel bennünket; leg­többen a műszaki vizsgáztatás­sal kapcsolatos kérdésekben kérnek felvilágosítást. Sokan a járművezető képzés lehetősége­iről érdeklődnek, közülük jópá- ran az utánképzéssel kapcsola­tos tudnivalókról. Mindezekről komplett anyaggal rendelke­zünk, s azonnal napra kész felvi­lágosítást tudunk adni. Ha egy adat nem áll épp akkor rendel­kezésünkre, utánanézünk, és értesítjük az ügyfelünket. — Arra tudnak-e válaszolni, hogy merre mér a traffipax? — Azt nem tudjuk, de ha ezt kérdezné valaki, javasolnánk: nézzen utána a Somogyi Hír­lapban. Arra viszont tudunk vá­laszolni, hogy hol van közleke­dési dugó, esetleg baleset vagy épp balesetveszély. Ennek a másik oldalát pedig mi szeret­nénk megtudni az ügyfelektől: nagyon örülnénk annak, ha ná­lunk jeleznék az autósok, ha valahol balesetveszélyes hely­zet alakult ki vagy épp megtör­tént a beleset. — Mivel lehet önök szerint a leghatékonyabban megelőzni a baleseteket? — Az oktatással. Ezért is vár­juk a pedagógusok és az isko­lák jelentkezését; nekik külön­féle videofilmeket adunk köl­csön, sőt, ha igénylik, elme­gyünk egy osztályfőnöki órára is, és a közlekedésbiztonság­ról, a balesetmegelőzésről tar­tunk előadást. V. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom