Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. február 21., hétfő Hallgatói vállalkozások Új dékán — régi arc Horn Péter:,,...a kaposvári kar fejlesztésében nem lehet leállni” Új dékán áll a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési karának élén: Horn Péter akadémikus, egyetlen pályázóként nyerte el ezt a tisztet. Az új dékán — régi arc, akinek hosszú évek óta legőszintébb szívügye a kaposvári agrárfelsőoktatás. — Az egyetem életében, igen nehéz három év áll következik. — sok ismeretlen, külső körülmény mondatja ezt velem — mondta Horn Péter. A legfontosabb az a parlamenti döntés, amely az ösz- szes felsőoktatási intézményt a művelődési tárca felügyelete alá helyezte, szeptembertől. Ez a működési forma részleteiben nem kidolgozott, nem tudni, hogy az FM miként találja meg azt a csatornát, amely összeköti az agrárfelsőoktatással. A magyar tradíciók szerint a kapcsolat mindig szoros volt, de szoros Európa legjobb agrárfelsőoktatásában, Hollandiában, és erre tért át tavaly Norvégia is. — Miért ítéli kétségesnek a parlamenti döntés helyességét? — Az agrárfelsőoktatásnak igen lényeges specifikumai vannak. Ebben a tudományágban nem elegendő egy könyvtár, egy laboratórium, néhány oktatóterem. Nálunk a gyakorlati oktatásnak legalább akkora a szerepe, mint másutt a klinikai képzésnek. Kaposváron igen nagy energiával rengeteg eszközt biztosítunk a gyakorlati, és kutatói bázisoknak. Van 2200 hektáros saját gazdaságunk, vagy húsz kísérleti farmunk, itt van a diagnosztikai központ, a lovasakadémia, — és sorolhatnám. Bonyolult rendszer ez, és nem látjuk, hogyan illeszthető az egyéb, hagyományos tudományegyetemi filozófiához. Arról nem is beszélve: nem dőlt el, milyen lesz, és hogyan történik a finanszírozás. Nem volt ez sajnos kellően átgondolt, bölcs lépés, de most adott a helyzet. — Milyen szándékkal „ült be” a dékáni székbe? — A kaposvári kart fejleszteni szeretnénk, gyarapítani a személyi és tárgyi feltételeket. Ehhez segítségül kell hívni a külföldi befektetőket, akikkel máris több területen tárgyalásban vagyunk. Külföldi tőke nélkül az állattenyésztés műszaki, kutatási, oktatási fejlesztése elképzelhetetlen, arról nem beszélve, hogy ezáltal erősödik a kar nemzetközi kapcsolata. — Fejlesztési törekvésekről szól, amikor az agrárágazat válságban van, sokan megkérdőjelezik, vagy inkább vitatják: egyáltalán mennyi szakemberre van szükségünk? — Az oktatásban azzal számolunk, hogy az agrárpályák iránt nem esőken az érdeklődés; a kárpótlások során igen sokan kerültek ismét közvetlen kapcsolatba a földdel. A világtendenciához hasonlóan, nálunk is nőni fog a városi eredetű hallgatók aránya. Ennek egyenes következménye: minden korábbinál nagyobb szükség van a gyakorlati képzés fejlesztésére, korszerűsítésére, színesítésére. Azt is látni kell, hogy a világon mindenütt az agrárintézményekben végzettek 60 százaléka kerül közvetlen kapcsolatba földdel, a 40 százalék más területeknek, bankok, kereskedelem stb. ad szakembereket. — A kaposvári karon marad tehát a három éves üzemmérnöki és az öt éves egyetemi kézpés. — Igen, csakhogy új vonásokat, építünk oktatási céljainkba, hogy hallgatóink magas színtű képzettséget szerezzenek a számítástechnikában, a nyelvismeretben. Programunkban előtérbe kerül az élelmiszerfeldolgozás, a táplálkozásbiológia, a környezet- gazdálkodás. Ez utóbbi területen nagy reményt fűzünk ahhoz, hogy karunkra került Szabó Gábor professzor, a környezetgazdálkodás, az ökonómia egyik legismertebb hazai szakembere. De a biotechnológia területén is új, tehetséges szakemberrel gazdagodtunk. — A kaposvári karnak igen sok értékes kapcsolata van. —Az együttműködési filozófiánk nem változott: szeretnénk szorosabb kapcsolatot, a keszthelyi karral a pécsi egyetemi központal. A földrajzi közelség lehetővé teszi az alapszakmában az átoktatást, közös képzési blokkok kialakítását. Az orvosi terület és az agrárképzés között igen szoros a kapcsolat, a jövő nagy lehetősége, hogy ez a kooperáció kibővüljön. — A gyakorlati képzés fejlesztéséről több szó esett. Milyen elgondolásaik vannak e tekintetben? — Egyetemi karunkon kitűnő hallgatói önkormányzat működik. Az elképzeléseket velük közösen dolgozzuk ki. A fő cél, hogy a hallgatók részvételével a saját gyakorlati lehetőségeinket maximálisan kihasználjuk. Tervezzük pél- dáúl, hogy lesznek olyan egyFotó: Kovács Tiboi ségeink, melyeket vállalkozásban a hallgatók működtetnek. Ez egy merőben új, hosszútávon előremutató modell. A jobb képességű, „megszállott” hallgatóknak ugyanis meg kell adni a maximális lehetőséget. Ez a világon mindenütt így van. A progresszív élmezőny messzemenő támogatására feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítani. Az előttem álló három évben nekem ezek a legnagyobb feladataim. Úgy gondolom: lesz munka bőven! — Köszönöm a beszélgetést! Vörös Márta Pénz a nővérek béremelésére 1996: jön a kétezer és a tízezer forintos Február elejére rendkívül feszült helyzet alakult ki az egészségügyben. Munkabeszüntetést, demonstrációt helyeztek kilátásba az ágazat napszámosai, a nővérek, mert bérük már a megélhetésre sem elegendő. (Folytatás az 1. oldalról) — Meg is született a döntés: az MNB vezetése új forintbankjegyeket bocsát ki. Az új bankjegyeket Magyarországon kell gyártani. Erre alkalmassá kell tenni az alapanyagot gyártó, a nyomtatást és a kiszerelést végző üzemeket, igénybe kell venni a hamisítások elleni védelmi módszerek sokaságát — hangoztatta Dé- kány Ferenc. Az új bankjegyek az eddigitől eltérő szerkezetűek lesznek. Megszűnnek az uralkodó ovális és erős határoló rajzolatok, változnak a margóviszonyok, szelvényes rész kerül a bankjegy bal szélére, ahol árnyalatos vízjelkép lesz érzékelhető. A bankjegyek előoldalán egy történelmi személyiség arcképe, hátoldalán a portréhoz kapcsolódó kép lesz látható, mint fő rajzolati elem. Az új bankjegyek színekben jól elkülönülnek egymástól. Az új papírpénz méreteinek kialakításánál figyelemmel kellett lenni a nagymértékű készpénzforgalom körülményeire, a feldolgozás és raktározás, tárolás viszonyaira, a pénzváltás adottságaira. Több méretarány vizsgálata után — a jelenleginél kisebb — 70x154 milliméter nagyságú bankjegy mellett döntöttek, az eddigiektől eltérően minden címlet mérete azonos lesz. A pénzkezelési szokások, a könnyű válthatóság figyelem- bevétele miatt az új forintbankjegyek hét címletből álló sorozatot fognak képezni. A címletek értéke pedig várhatóan a következőképpen alakul: 100, 200, 500,1000, 2000, 5000 és 10 000 forintos bankjegyek. Az új sorozat címletein a következő portrékat helyezik el: a 100 forintoson Kossuth Lajos, a 200 forintoson Károly Róbert, az 500 forintoson II. Rákóczi Ferenc, az 1000 forintoson Mátyás király, a 2000 forintoson Bethlen Gábor, az 5000 forintoson gróf Széchenyi István, a 10 000 forintoson pedig Szent István király arcképe lesz látható. Az új bankjegyek várhatóan 1996-ban kerülnek forgalomba. (S. Pap) A múlt héten a kormány javaslatot tett a közvetlenül betegek mellett dolgozó ápolónők kötelező pótlékának 50 százalékos, azaz 4000 forintos emelésére, s ahogyan a népjóléti miniszter bejelentette, a mintegy 4 milliárd forintos bértöbblet fedezetét az Egészségbiztosítási Önkormányzatnak kell előteremtenie. Lesz-e pénz és ha igen, mikortól a béremelés kifizetésére? — kérdeztük Sándor Lászlót, az önkormányzat elnökét. — Most is, de nem először, váratlan helyzet elé állította a kormány az önkormányzatot ezzel a javaslatával. Augusztusban a minisztérium és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete hasonló módon állapodott meg a közalkalmazotti törvényben megfogalmazott béremelések mértékéről, és most is ezt tették. Akkor sem gondoskodtak a béremelés költségvetési forrásairól, és most sem. A múlt hét kedden tárgyaltunk a minisztérium vezetőivel, de akkor még említést sem tettek a kormány csütörtökön bejelentett szándékáról. — A népjóléti miniszter újságírók előtt kijelentette, hogy azért maradt el az egyeztetés, mert „nem érték el” önöket... — Ha ez így van, akkor a keddi tárgyalásaink idején még nem is gondoltak erre a megoldásra. Ha pedig szerdán pattant ki a szikra, akkor talán nem eléggé éretten került a kormány elé a javaslat. — Mi akadálya van annak, hogy egy kormányrendelet módosításával végül is megoldódjon ez a feszültség? — Látszólag semmi. Amikor a közalkalmazotti törvény bértarifáiról folytak a tárgyalások, a diplomások problémáira kerestek csak megoldást, a szakalkalmazottakra nem fordítottak kellő figyelmet a törvény előkészítői. Sem a minisztérium, sem az EDDSZ nem védte kellően az itt dolgozók érdekeit, pedig ez az a szak- szervezet, amelyiknek tagságát többségében a szakalkalmazottak alkotják. Ide nyúlnak vissza a mostani probléma gyökerei. A megállapodók egyszerűen elfelejtették meghívni a tárgyalóasztalhoz azt, akinek a zsebére végülis üzletet kötöttek. S mindezek eredményeként a parlamentben felületes döntések születtek, amelyek nem tisztázták a pénzügyi forrásokat, a kifizetési módokat. Amikor kiderült, hogy a rendszer nem úgy működik, mint kellene, akkor mást próbálnak felelőssé tenni a hibáikért. Ez már jól bevált, magyar módszer. — Tehát az önkormányzatnak nincs pénze a béremelésre? — Az önkormányzatnak az egészségbiztosítási törvényben rögzített költségvetése lehetővé teszi, hogy a közalkalmazotti törvényben előírt béreket központi forrásaiból fedezze, hiszen a teljesítmény finanszírozási csatornákon az intézményekhez ebben az évben 35 milliárd forinttal több pénz jut. — Surján László is a társadalombiztosítás többletbevételeit jelölte meg a béremelés egyik forrásaként. — Az a bizonyos 30 milliárd többletbevétel, ami 1993-ban befolyt a kasszába, annyit jelent, hogy nem 40 milliárd az önkormányzatok hiánya, hanem csak 27. Ha valaki erre akar többletkiadásokat tervezni, vállalja magára a kötvénykibocsátás terheit is, mert a két alap ebből fogja fedezni a hiányt. Más húzatja a zenét, és más fizet. Végülis a problémát meg akarjuk oldani, egyelőre a teljesítmény finanszírozás módszerében látjuk a megoldást, de erről a február 21-ei közgyűlésnek kell döntenie. Azután a következő lépés a kormányé. Be kell terjesztenie, el kell fogadtatnia a parlamenttel az ígérete beváltásához elengedhetetlen törvények módosítását. Egyértelművé kell tenni a TB költségvetési törvényt, hogy jogunk legyen az átcsoportosításra. Ez pedig a parlament hatáskörébe utalja a döntést. Ami pedig a probléma lényegét illeti? Ha valakinek érdekében áll a megállapodás lehetőségét keresni, az az egészségbiztosítási önkormányzat, hiszen a biztosítottaknak jó minőségű szolgáltatást zavaros viszonyok között nem lehet nyújtani. Somfai Péter Strucctollak adományként Befogadó állomás lesz a nagyatádi menekülttábor Morvay István a Belügyminisztérium címzetes államtitkára az Országos Menekültügyi és Migrációs Hivatal elnöke támogatná ha a nagyatádi menekülttábor befogadó állomássá lépne elő. — Nagyatád önálló befogadó állomássá való előlé- pése mindössze a tábor irányításrendszerében jelentene változást — mondta ezzel kapcsolatban dr. Morvái István a Somogyi Hírlap kérdésére felelve. A menekültek szempontjából a jelenlegitől semmiben sem különbözik majd: a tábor jellege, támogatottsága marad a régi. Egyelőre ez még csak elképzelés, amit elő kell készíteni, s előbb a befogadó állomás kritériumainak megfelelővé kell tenni az irányítás rendszerét. — Az elmúlt évben szigorú ellenőrzéseket végeztek több menekülttáborban, így Áfádon is. Találkoztak-e valamiféle visszaéléssel? — Jelentős visszaélésekkel nem találkoztunk, mindössze kisebb hiányosságokat tapasztalt a belső ellenőrzés Nagyatádon, és örömmel mondhatom, hogy országosan is hasonlóan jó volt az eredmény. Idén már ennek köszönhetően ritkábbak lesznek az ellenőrzések. — Különböző hírek terjedtek a vései menekülttábor bezárásáról. Mi igaz ebből? — Engem is megkerestek ezügyben, többek között a vései polgármester is. Neki is elmondtam, és most is csak azt mondhatom, hogy ezeknek a híreszteléseknek semmi alapja sincs. Gazdaságos és kielégítő az ott működő ellátási forma. Az elmúlt évben valóban zártunk be átmeneti szállásokat, többek között a mohácsi, a lakitelki és a pécsi táborokat, azonban a vései bezárását nem tervezzük. — A menekültek támogatására létrejött alapot idén csökkentették. Ez sem vezet esetleg további táborok bezárásához? — A menekültek támogatására létrejött alap lefaragása a táborok költségvetésén valóban jelentkezni fog: eszköz- vásárlásra, fejlesztésre nem lesz lehetőségük. Átcsoportosításra is sor kerül majd; ahol tartósan csökken a létszám, onnan kénytelenek leszünk elvonni pénzt. További táborok bezárásáról azonban nincs szó. — A táborok üzemeltetésénél jóval olcsóbb a családoknál való elhelyezés, és a deviancia, a bűnözés is visszaszorítható lenne talán ezáltal valamelyest. Megfelelő propagandával, nagyobb összegű honorálással növelhető lenne a befogadási kedv. Mi az akadálya? — A táborokban élő menekültek legtöbbje nem kívánja ezt. Sokszor találkoztam azzal, hogy befogadók jelentkeztek és kerestek menekülteket — legutóbb éppen egy országgyűlési képviselő, aki szívesen befogadott volna a tanyájára néhányat — azonban nem akadt erre vállalkozó. Nagyatádon a boszniaiaknak eszükben sincs tartósan berendezkedni, az első pillanatra várnak, hogy hazamehessenek. A honorálásról annyit, hogy a befogadó költségeihez hozzájárulunk, de a jelenleginél többet nem tudunk vállalni. Úgy érzem azonban, hogy a támogatás, amit az önkormányzatokon keresztül juttatunk, így is eléggé számottevő már. — Nagyatádon is, másutt is gyakori, hogy az odaérkező adományok használhatatlanok. Ez nem csak bosszantó, hanem költséges is, hiszen pénzbe kerül a szállítás, a tárolás, stb. Van-e valami ötlete a használhatatlan adományok kiszűrésére? — Én magam is találkoztam a csongrádi táborban díszes strucctollakkal, amit az adományokból gyűjtöttek ki. Az adományok köréből ilyen különlegességekből, majdnem- hogy azt mondhatnám különcségekből egy kiállítást lehetne rendezni. Azonban ezek a használhatatlan adományok sajnos nem kiszűrhetők, én sem tudok erre megoldást. (Nagy)
