Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. február 16., szerda Megegyezés lóverseny ügyben Lezárult a pénzügyi vita a Nemzeti Lóverseny Kft, illetve a többségi tulajdonos Szeren­csejáték Rt, valamint a futta­tókat és tenyésztőket képvi­selő Magyar Lovaregylet kö­zött. Az érdekeltek öt évre szóló megállapodást írtak alá a jövőbeni együttműködés pénzügyi és szervezési felté­teleiről. Szakemberek szerint a szerződés jelentős lépés a magyar lóversenyzés piaci alapokra helyezésében. ÁV Rt a privatizálásról Az ÁV Rt igazgatósága a munkavállalói tulajdonlásról tárgyalt Ismeretes, hogy az ÁVU-höz tartozó cégek priva­tizálásakor a munkavállalók­nak módjuk van a dolgozói tu­lajdonszerzésre. Ennek mér­tékét a vagyonpolitikai irá­nyelvek című dokumentum rögzíti. Az ÁV Rt-hez tartozó cégek privatizálása során nél­külözhetetlennek ítéli az igaz­gatóság a munkavállalói tulaj­donszerzést. Fuvarozók együttműködése A közúti közlekedés szak­mai érdekeinek az eddigieknél hangsúlyosabb érvényesíté­sére együttműködési megál­lapodást kötött Budapesten a Közúti Közlekedési Kamara és a Fuvarozó Vállalkozók Or­szágos Szövetsége. A doku­mentum aláírását követő saj­tótájékoztatón a megállapo­dás hátteréről szólva elmond­ták: a 80-as évek vége óta tartó piaci recesszió és a vál­lalkozásokat sújtó túlzott elvo­nások miatt a közúti közleke­dési szolgáltatók munkája mára ellehetetlenült. Távol-keleti üzleti klub A Tajvani Kereskedelemfej­lesztési Tanács (CETRA), va­lamint a Magyar Gazdasági Kamara közös szervezésében március 10-én a budapesti At­rium Hyatt szállodában 14 taj­vani cég képviselőivel talál­kozhatnak azok a magyar vál­lalkozók, akik ennek a régió­nak az exportjában vagy im­portjában érdekeltek. A tajvani cégek képviselőivel való meg­beszélésre február 27-ig fo­gadják el a CETRA budapesti képviseletén a jelentkezéseket. A Chinoin a privatizációban A francia többségi tulajdon­ban levő budapesti Chinoin Rt dolgozói is jegyezhettek rész­vényeket az eddig állami többségű tulajdonban levő Elf Aquitaine Kőolajipari Vállalat privatizációja kapcsán. A kő­olajipari cégben a francia ál­lamnak 51 százalékos része­sedése volt. Az állam részvé­nyeinek eladására egyrészt a fejlesztésekhez szükséges pénzek előteremtése miatt, másrészt a francia kormány költségvetési hiányának pót­lása érdekében került sor. Takarékbank közgyűlés A Takarékbank közgyűlése visszahívta a pénzintézet igaz­gatóságát és felügyelő bizott­ságát, és új tagokat választott e testületekbe. A Takarékbank vezérigazgatója a közgyűlés döntése szerint Hernádi Zsolt, a Kereskedelmi Bank Rt volt vezérigazgató-helyettese lett. A részvényesek határoztak arról is, hogy szétválasztják a bank­nál az elnöki és a vezérigazga­tói funkciót. Biofalu létesül Csisztapusztán Buzsák befektetői Mondják, igen törekvő Bu­zsák, mióta önálló lett. Valóban az. Az 1990-es elszakadás Lengyeltótitól, az önálló önkor­mányzat jelentős fordulatot ho­zott az ezerhétszáznegyven lel­kes település életében. Mindenekelőtt azt vették számba mivel gazdálkodhatnak — mondta Knézics István pol­gármester. — Vagyona nincs az önkormányzatnak, ám munka- nélkülije annál több, hiszen az emberek többsége ingázott, tő­lük szabadultak meg legelőbb. A falu lakosságának negyven százaléka nyugdíjas korú. Az ötszázhúsz keresőképesből száz munkanélküli, hatvanhét a segélyezett és jelentős azok száma, akik egyeik ellátási cso­portba sem tartoznak. Nehéz teher. így aztán megfogalmaz­ták, azt kell „eladni”, amijük van, ám kiderült ez nem is kevés, ha jól gazdálkodnak vele. Évszázados adottságokat, mára megkopott kincseket ké­pesek voltak értékké, ha úgy tetszik megélhetést adó piacké­pes termékké tenni. Immár há­sült, ez utóbbiban pedikűrös dolgozott. Felbontották a szer­ződését és ősztől ez is újra a fürdőzőké lett. Sőt, építik az újabb medencét, bizakodva, hogy április végére kész lesz. Molnár István, leilei vállalkozó személyében találtak üzemelte­tőre, három éve kötöttek vele szerződést: az első évben egy­millió, majd évente újabb 250 ezer forintot fizet az önkormány­zat kasszájába a bevételeiből. Igenám, de két éve majdnem be­zárták a strandot, magas volt a víz olaj és kóli baktérium tar­talma. Megvizsgáltatták a kutat, kiderült, még az 53-ban betett béléscső ment tönkre. A felújítás költségéhez egymilliót adott az önkormányzat, két és felet a vál­lalkozó a bérleti díj elengedésé­nek fejében. Közben az is nyil­vánvaló lett az engedélyezettnél jóval nagyobb igény van a fürdő látogatására. Újabb mindencét kell építeni, de miből? Nemrég szerződést módosítottak az üzemeltetővel, újabb három évre meghosszabbították az eredetit, kétmillió forint erejéig lemonda­Csisztapuszta eddig csak gyógyfürdője révén volt ismert rom éve minden nyáron feldíszí­tik a falut. A templomtól a tájhá­zig kirakják a hímzett vásznakat a kerítésre, ott varrogatnak a kertkapuban és eladják a ven­dégnek a portékát. Mintegy het­ven asszony tervezi, hímezi a szép kelmét és maga szervezi a piacát. A férfiak ugyanígy a fafa­ragással. Mondja a polgármes­ter biztosan nincs még egy templom az országban, mint a buzsáki, ahol az egyházi ünne­peken a miseruhától az oltárterí- tőkig a falu asszonyainak színes hímzéseiben pompázik minden: pünkösdkor piros, adventkor lila, az új kenyér ünnepén sárga a templombelső. A tájházat, amely egy erede­tiben megőrzött tíz holdas pa­rasztporta, 1992-ben szerezte vissza a község. Kijárták az Ál­lami Vagyonügynökségnél meg az Országos Műemlék Felügye­lőségnél, hogy a megyei köz­gyűlés vagyonmegosztásakor a részvénytársasággá alakuló Si- ótourtól átvehessék. Azóta a tisztaszoba és a füstös konyha kivételével a többi helyiségben rendszeresen váltják a kiállítá­sok anyagát. Tavaly egymillió forint bevétele volt a tájháznak, 280 ezer a belépőjegyekből, míg korábban nem hozott a fenntartónak nyereséget. Tán ebből a bevételből is jut a népi együttesnek, mert azt szí­vesen támogatja önként vállalt feladatként az önkormányzat. A napokban kaptak meghívást Felső-Ausztriából, vigyék, mu­tassák be a messzeföldön híres buzsáki lakodalmast. Idehaza meg azt várják, vigyék e hírüket és hozzanak vendégeket, netán befektetőket a falunak. A befektetőkre nagy szüksé­gük van. A közeli Csisztapusz- tára, ahol az 1953-54-es olajku­tatások idején tártak fel meleg­vizes kutat, ráfér a megújulás. Hogy miként képes megfogni az önkormányzat a vállalkozókat, annak külön története van. A melegvizes kútra három nyi­tott és egy fedett medence léte­nak a bérleti díjról, építse meg az újabb fürdőt és újítsa fel a meg­lévőket. Örüljön, hogy jól megy neki itt az üzlet, képes vállalni az önkormányzat szabta feltétele­ket. Jöttek Csisztára más befek­tetők is. A megyei közgyűlés vál­lalkozói alapítványa hozott angol és holland társaságot, de a köz­müvek hiánya miatt megbukott az üzlet. Aztán kezdődött a Fe­hér Ló panzióval, tulajdonosa tönkrement, megvásárolta a Csiszta Kft, amely nagy remé­nyekkel kecsegtetett: lovardát, golfpályát, fürdőt tervezett két­százmillió forintos hitelből. Meg is vett a tsz tagoktól több hektrá- nyi területet, csakhogy a tsz köz­gyűlés áldása nélkül. Miközben a tsz perli vissza a földeket, a Csiszta kft eladta a Proxi Kft-nek. A már ráadás, hogy az általuk fúrt kútból nem tört fel gyógyvíz. Újabb befektetőként megjelent a Renox Kft, amely részvénytársa­ságban gondolkodik minden tő­kealap nélkül... A buzsáki képviselő-testület végül a Csiszta Termál Biodorf Kft-vel állapodott meg az elvek­ben a közelmúltban: ők saját erőből és kevés banki hitellel osztrák mintára biofalut létesíte­nek, amely 25 négyszemélyes apartmanból áll. Hozzá fedett medence, étterem, ABC, játszó­terek, egészségügyi ellátás. Az önkormányzat a Hubertusz Rt felhagyott egységében maradt hidegvizes kutat és trafót venné át, pályázna céltámogatásért az ivóvízellátásra. Az új termálkutat az önkormányzat fúratja a falu tu­lajdona marad és a befektető „le­lakhatja” a költségeit a testület ál­tal megszabott vízdíj fejében. A földet sem kapja meg tulajdonba, csak hosszútávú bérletre négy­zetméterenként 25 forintért, ami évente 350 ezer forint. A megál­lapodás szerint azonban két részletben fizeti ki: idén kilencmil­lió forintot, amint működik a léte­sítmény újabb kilenc milliót. A tervek szerint tavasszal kezdik a házakat építeni. Gáldonyi Magdolna 39. T anácsadás ]= magánköltségvetéshez * Készüljön fel a sikerre! Ez a sorozat azért ké­szült, hogy különféle üzleti lehetőségeket mutasson be önnek. Még ha egyet sem választ ki a következő 100 ötletből, akkor is segítik formálni a gondolkodását. Mindenekelőtt arra mutat­nak rá, hogyan kezdhet üz­leti vállalkozásba kevés pénzzel vagy éppen tőke nélkül. A legtöbb itt felsorolt üzlet elkezdhető részmun­kaidőben is. így felépíthet egy új üzleti vállalkozást anélkül, hogy feladná a régi munkáját. Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tet­tek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rö­vid, egyszerű ötleteket ad­jak, melyeket természete­sen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Gondolja át hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Frank Aponyi Egyre több embert és csalá­dot fenyeget Magyarországon is a „csőd” veszélye, vagyis az, hogy egyszerűen nem képesek tovább fizetni számláikat, meg­tartani korábbi életnívójukat. Gyakran mire erre rádöbben­nek, már túl késő. Ha ön barátságban van a számokkal, és saját költségve­tését jól tudja kezelni, mások A Zala Megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat épít tornatermet Balatonfenyvesen. A jövő héten köt szerződést az önkormány­zattal és eszerint az év végére, de legkésőbb 1995. január 15-re be is fejezi a létesítményt. A 793 négyzetméter hasznos alapterü­letű tornacsarnok 37 millió 493 ezer forintba kerül. A balatonfenyvesi polgármes­teri hivatalban tegnap hirdették ki az önkormányzati pályázat eredményét, amelynek győz­tese a zalai vállalat. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel az önkormányzat az Investing Kft-t bízta meg a versenytárgyalás szakszerű lebonyolításával. Genszky István, a kft üzemmér­nök-vállalkozás szervezője el­mondta; tizennégy cég indult a pályázaton, de öt eleve nem fel­elt meg a kiírásnak. Kilenc pá­lyázó viszont Baranya, Somogy, Zala megye érdekeit képviselte, és igen értékes munkákkal je­lentkezett, így az értékelésnél Balatonfenyves anyagi ereje szabott határt. Gönczyné dr. Gállos Judit jegyző elmondta: a 40 millió fo­hasznára is fordíthatja e tudá­sát. Ez egyszemélyes üzlet, amire még nem sok példa de talán annál nagyobb szükség van. Először is adjon fel egy hirdetést, amely kb. így hang­zik: „Anyagi gondjai vannak? Nehezen jön ki a fizetéséből? Hívjon minket, mi segítünk, anélkül, hogy kölcsönt kellene felvennie.” Lehet, hogy eleinte nem túl sok jelentkező lesz erre a hirdetésre, de az is lehet, hogy sokakat fog érdekelni. Tanácsaiért elfogadható óra­bért számoljon fel, és gondos­kodjon arról, hogy a családok­nak valóban megérje az ön szolgáltatását igénybe venni! A feladata a következő: te­kintse át a család összes bevé­telét és kiadását, számláit. Meg kell mutatnia nekik, hogy jöhet­nek ki a rendelkezésre álló pénzből, ez első hallásra nem tűnik könnyűnek, de ha önnek van tapasztalata saját költség- vetését illetően, jó logikája és számolókészsége van, akkor valószínűleg segíthet. Ha a családnak túl sok adóssága van, akkor azt kell elérni, hogy a fizetési határidőt büntetés nélkül meghosszabbítsák. Már ez is segíthet, hogy az ügyfelek nyugodtabb lelkiállapotban, új energiával folytathassák a munkájukat. Sok esetben szi­gorú takarékosságra, megszo­rintnál drágább ajánlatokat nem tudták figyelembe venni, még­sem a legolcsóbban választot­ták, hanem azt, amely műszaki tartalmával is eleget tett az elvá­rásaiknak. A képviselő-testület igen felelősségteljesen készí­tette elő a döntését. Település- fejlesztési bizottsága körülné­zett a nyertes cég eddigi építke­zésein és vizsgálta pénzügyi helyzetét is. Mindezt Herbert Ferenc, a Zala Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat műszaki és termelési igazgatóhelyettese is megnyug­vással fogadta, mert szeretné­nek az építkezés során mindvé­gig korrekt partnere lenni a tele­pülésnek. Ezt az sem gátolja, hogy a vállalat a megkezdett privatizáció során kft-kre bomlik, ugyanis tőkeerős utódcégeket hoz létre, sőt garancia alapot is félre tesz a megkezdett vállal­kozásainak biztonságos fedeze­tére. Megtudtuk, hogy az ön- kormányzat jó feltételekkel in­dítja az építkezést; a költség 40 százalékát céltámogatásból kapja, a többire fedezetet nyúj­tanak a helyi bevételek. G. M. rításokra kell rábírnia a csalá­dot; eladni a házat vagy autót. Erre felkészülve, nem árt, ha kapcsolatba lép egy ingatla­nügynökséggel, akik megbíz­hatóan, olcsón dolgoznak, vagy egy bútorkereskedővel, aki használt bútorok vételével fog- ! lalkozik. Ehhez a munkához sem kell sok befektetés, csupán a hirde­tés ára és az ön szabadideje. Ami viszont nélkülözhetetlen az a megértés, az együttérzés, a megbízhatóság, pontosság és őszinteség. Nagyon fontos, hogy az emberek valóban megbízzanak önben és érez­zék, hogy segít nekik. Persze ehhez önnek nagyon alapos ismeretekre van szük­sége és nemcsak matematiká­ból. Pontosan tudnia kell, mit, hogyan és hol lehet olcsóbban megszerezni, milyen lehetősé­gek vannak egy esetleges má­sodállás elvállalására, hogyan lehet a gyerek vakációját egy elfogadható összegből kihozni! Mindenről tájékozottnak kell lennie, és naprakészen kell is­mernie a takarékoskodás ösz- szes fortélyát. Legelőször ezen ismeretekre kell szert tennie, aztán beindíthatja az üzletét. A már leadott ötleteket meghall­gathatja telefonon is, hívja a 06-90-309008 telefonszámot! (Folytatjuk) Adóhatáridők Félreértésre adott okot la­punk tegnapi számában a kurtaxa — határidőkről szóló tudósítás. Ezért utánanéz­tünk határidőknek. A fizető­vendéglátással foglalkozók­nak három időpontot is meg­határoznak az adótörvények az adóbevallásra: az önkor­mányzatok helyi adórendele­teinek értelmében a kurtaxa jogcímén bevételezett össze­gekről február 28-ig kell be­vallást készíteni, míg azok­nak, akik vállalkozói igazol­vánnyal rendelkeznek február 15-ig kellett benyújtani az, Apeh-nél. Aki viszont e tevé­kenység után személyi jövé-, delemadót fizet, annak már­cius 20-ig kell a nyomtatvá­nyokat kitölteni és beadni az adóhatósághoz. G. A A Matáv a tőzsdén Az ÁV Rt igazgatósága dön­tött arról, hogy megközelítően 500 millió forintos névértékű, ál­lami tulajdonban levő Ma- táv-részvényt kíván a Budapesti Értéktőzsdén értékesíteni. Arról még nem döntöttek, hogy a munkálatokhoz mely tanácsa- adó segítségét veszik igénybe. Szeretne On több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos eladástechnikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Somogyi Hírlap olvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalat- vezetőkkel, managerekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1112 Budapest Goldmark K. u. 14. Telefon: 15-53-161; 17-51-477; (9-16 óráig). Fax.: 15-51-524 Tornatermet építenek Balatonfenyvesen « * I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom