Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
» 8 SOMOGY HÍRLAP — ALPOK-ADRIA 1994. február 2., szerda ALPEIV-ADRIA Milánóban a reformmunkákról A február 17-i milánói ülésen folytatja munkáját az Alpok-Adria Munkaközösség Reform Szerkesztő Bizottsága. A tagok beszámolnak a novemberi ülés óta végzett reformmunkákról, s a napirenden új feladatok meghatározása, illetve a már megkezdett munka folytatása is szerepel. Folytatja munkáját az Adatbank csoport Milánóban tartja ülését az Adatbank programcsoport február 17-én, amely rövid szünet után ismét folytatja munkáját. Az ülésen Somogy megyét Boros János, a Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei igazgatója képviseli. Az ifjúsági szekció első ülése A Lombardia elnöksége alatt működő ifjúsági munkacsoport február 18-án tartja ez évi első ülését Milánóban, amelyen Lassú Istán, a munkacsoport tagja, Somogy Megyei Közgyűlésének ifjúsági tanácsnoka vesz részt. Duna-menti találkozó A Duna-menti országok képviselői Budapesten találkoztak, hogy megismerkedjenek az expóhoz kapcsolódó hivatalos rendezvények pályázati rendszerével, a főváros tervezett kulturális programjaival, az expo-előkészületek- kel. Egyeztették a felső- és alsó-ausztriai, a burgenlandi, a Komárom-Esztergom megyei és a budapesti kulturális események terveit. Európa-nap Magyarországon először Debrecenben rendeznek Eu- rópa-napot. A március 18-i program abba a tájékoztatási koncepcióba illeszkedik, amelynek célja, hogy folyamatos párbeszéd alakuljon ki a közvélemény széles körével, ameghatározó politikai, társadalmi és gazdasági erőkkel a kormányzat európai integrációs politikájáról, annak gyakorlati megvalósításáról. Az Alpok Adria munkáját segítik Főszponzorok: Külkereskedelmi Bank Rt, OTP Bank Rt, Somogyi Hírlap, Surján Rt, Szász Endre festőművész. Szponzorok: Siotour Rt, Balaton Fü- szért Rt. Támogatók: Kaposker Rt, S.M-i Gabonaforgalmi Vállalat, Balatel Rt, Mól Rt, Somogy Megyei Temetkezési Vállalat. A megyei közgyűlés által hirdetett pályázaton Az Alpok-Adria is lehet választott téma Többen érdeklődtek szerkesztőségünkben, milyen úton lehet elnyerni a Somogy Megyei Közgyűlés által felajánlott húszezer forintos jutalmakat. Jónás Józseftől, a megyei közgyűlés humánszolgáltatási főosztályának vezetőjétől megtudtuk: a közelmúltban hirdették meg pályázatukat azoknak a somogyi állandó lakhelyű egyetemistáknak vagy főiskolai hallgatóknak, akik pályamű elkészítésére vállalkoznak. Milyen pályázatról van szó? Nos, a felsőoktatási intézmények hallgatóit olyan dolgozat elkészítésére ösztönzik, amely a megye, illetve az egyes somogyi települések számára fontos, hasznosítható, a gyakorlatban is megvalósítható feladatokat, problémafelvetéseket tartalmaz. Témamegkötés tulajdonképpen nincs, csupán az, hogy Somogyot szolgálja a dolgozat. A főosztályvezető elmondta azt is: természetesen az Alpok-Adria munkájáról, somogyi szerepéről is írhatnak a vállalkozó fiatalok, elemezhetik tevékenységét, lehetőségét, a gazdasági, kulturális életben betöltött helyét. Maximum húsz oldal lehet a pályamű terjedelme, amelyet szakdolgozat elkészítésénél figyelembe vehető szabályok szerint kell megírni és benyújtani dr. Gyenesei Istvánhoz, a megyei közgyűlés elnökéhez június 30-ig. Egy felkért szakértői bizottság szeptember 15-ig bírálja majd el a pályázatokat. A pályamunkák közül a húsz szakmailag legjobbnak ítélt 20-20 ezer forint jutalomban részesül. (Lőrincz) A TERÜLETI TERVEZÉS RENDSZERÉRŐL Alpok-Adria fogalomtár Mi mennyi? — kérdezhetnék egymástól még hosszú ideig a viccbéli hajógépészhez hasonlóan az Alpok-Adria térség területfejlesztési és gazdasági szakemberei, építészei, beruházói a nemrég elkészült Területi tervezés rendszere és fogalomtára című kiadvány hiányában. Győrött a megyei önkormányzati hivatalban tartott, a magyar területi tervezés időszerű problémáival foglalkozó konferencia után mutatták be ezt nagy munkát. Az öt különböző nyelven beszélő, 38 millió embert felölelő Alpok-Adria Munkaközösség területi tervezési gyakorlatát, intézményi struktúráját, döntési eszközeit, tervtípusait összefoglaló kiadványt az úgynevezett I. Terület- fejlsztési és Környezetvédelmi Bizottság Glosszárium munkacsoportja készítette, dr. Arnulf Pichler-Stainern, a karintiai tartományi kormány munkatársa koordinálásával. A kötetet magyar részről dr. Tóth Zoltán, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területi főépítésze szerkesztette. A magyar nyelven 300 példányban megjelentetett kiadványt elsősorban döntéshozói körben fogathatják haszonnal, de nagy segítséget jelenthet a gyakorlati alkalmazók, oktatók, fordítók és tolmácsok részére is. — Általános rendezési terv: ez a fogalom tartalmilag egészen mást jelenthet a régió különböző országaiban — hangsúlyozta egy példán dr. Tóth Zoltán. — A fogalomtár pontosan rögzíti ezeket a különbségeket. Dr. Pataki Szabolcs, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára szerint a kötet egyrészt jól illeszkedik az európai integráció jogszabályi, műszaki előírási harmonizációs folyamatába, másrészt túlmutat azon, mert „alulról jövő” regionális kezdeményezésként valósult meg. Szendrőiné dr. Tóth Erzsébet, a minisztérium területi tervezési főosztályvezetője felhívta a figyelmet, hogy a fogalmak egyeztetését követően máris sürgetően szükség lenne a területi tervezési módszerek, eljárásrendek összevetésére, tisztázására. A magyar eljárásrend ugyanis annyira különbözik a nyugat-európaitól, hogy sok érdeklődő bele sem fog a tanulmányozásába, inkább továbbáll. A fogalomtár készítésének közvetett haszna az is, hogy a törvényelőkészítői munka már mind az eljárásrendi, mind a fogalmi különbözőségek figyelembevételével végezhető. Botos Gábor, a Győr-Sop- ron megyei közgyűlés elnöke szerint a fogalomtár elkészülte a magyar közigazgatási rendszer hiányosságaira hívta fel a figyelmet: nem tartalmaz semmiféle garanciát, hogy — az önkormányzatokkal akár többször is egyeztetett — regionális rendezési tervek az elképzeléseknek megfelelően valósulhassanak meg. Cs. E. A fiataloknak nem fontosak a tradíciók • • Üvegek harca A „Bocksbeutel” a frank borok tradicionális palackja, mely mindenekelőtt kövér hasáról és rövid nyakáról ismerhető fel. Az első írásos emlékek 1726-ból maradtak fenn ezekkel a különleges üvegekkel kapcsolatban, a jövő azonban meglehetősen bizonytalan. A „Bocksbeu- tel”-nek hadat üzentek a karcsú, formatervezett borosüvegek. A frank borok ortodox hívei és hagyományőrzői szomorúan látják, hogy végveszélybe kerültek a féltve őrzött tradíciók. A frank borok hagyományos — kövér hasú és rövid nyakú — palackjait egyre többen cserélik fel a divatos, karcsú üvegekre. A „félrelépők” között van dr. Álfred Schmitt, a Würzburgi Állami Udvari Pince vezetője is, aki egy alapos közvéleménykutatás után úgy döntött, hogy a jövőben hosszú és vékony üvegekkel küzd az új vevők kegyeiért. Az új kreáció neve — egy királyi pincészethez illően — Höfling, azaz Udvaronc. — Ezeket a borokat a fiatal borivók keresik, és nekik bizony, nem nagyon fontosak a tradíciók — állítja dr. Alfred Schmitt. — A „Bocksbeutel” címkéje mit sem jelent nekik, ők egyszerűen csak jó bort akarnak... A „Bocksbeutel” nehéz, barokkos hasa nem tetszik sok fiatal borivónak. A francia bordói mintájára készített, hosszú nyakú, egyszerű címkéjű palackoknak könnyedebb, vidámabb a hangulatuk. A minőségi borok legfőbb vonzereje maga a minőség. Az olasz és a francia gazdák a tökéletességig fejlesztették ezt a koncepciót, és ezzel a német borászok veszélyes konkurensei lettek. Lenni vagy formatervezettnek lenni? — ez itt ma már a kérdés. Az igazi frank vincellért azonban kemény fából faragták, nem egykönnyen adja fel a harcot. Ezt a kitzingeni területi borászati szövetkezetben mindenki tapasztalhatja, aki odalátogat. A frank hagyományokat, köztük a „Bocksbeu- telt”, úgy óvják, mint valami kincset. Helmut Schatzlein szövetkezeti ügyvezető mondja: — Nálunk, Frankföldön ez a hagyományos forma. Mások utánzása a gyengeség jele lenne, ezért mi a „Bocksbeu- tel”-lel kívánjuk bizonyítani, hogy erősek vagyunk... Természetesen a gazdák itt sem zárkóznak el a kor kihívásai elől, de a divat bakugrásait nem mindenki követi. Az egyik termelő, Paul Fürst: — A formatervezett üvegeket én is szépnek találom, de az sem lehet véletlen, hogy a „Bocksbeutel” és a frank bor ilyen fényes karriert futott be az elmúlt évszázadok alatt. Őrizni a hagyományokat és ugyanakkor szoros kapcsolatban maradni a modern marketinggel, nos, éppen ez ma a borosgazdák legfontosabb feladata. A táj ízesíti a bort és formálja a bor palackját is — vallja Paul Fürst, amikor a „Bocksbeutel” jövőjéről faggatjuk. A frank bor és a frank borászati hagyományok legkövetkezetesebb hívei úgy vélik, hogy a mostani idők jövőt féltő sopánkodása nem más, mint sok hűhó semmiért... Christian Drőse A repülő fénykép ész A felvételek madártávlatból készülnek Az alsó-bajorországi Donatus Moosauer már 75 éves, mégis a legkönnyebb valamelyik sportrepülőtéren találkozni vele. A nyugalmazott tanítót legtöbben a „repülő fényképészeként emlegetik. Kérem, képzeljenek el két joviális öregurat! Hans Züpé- pert, a pilóta bojtos sapkában, Donatus Moosauer pedig kucsmában éppen felkászálódik egy repülőgépre. Start. Süvölt a szél — mintha egy szélcsatornában ülnének —, a két jóbarát számára azonban úgy tűnik, ez a leghétköznapibb dolog. Ez a sokadik légifotó-szafa- rijuk Alsó-Bajorország felett. Több mint ötven éve már, hogy Donatus Moosauer „élesre töltött” fényképezőgéppel vadássza az eget. A zsákmánya is tekintélyes: legalább 150 ezer különleges szépségű kép...! Moosauer úr a Landshut melletti Gundi- hausenben született, egy tanítócsalád nyolcadik gyermekeként. Maga is a tanítói hivatást választotta. Megismerte ennek minden szépségét és nehézségét, bizony, könnyen lehet, hogy a repüléstől azt remélte, hogy a földön hagyhatja majd a pedagógusok jellegzetes problémáit. De a tanár az égben is az! A repülésből légifényképezés, a légifényképekből pedig egy sajátos, „madárnézeti” honismereti tankönyv lett... — Moosauer úr, hogyan kezdődött önnél ez a szenvedély...? — Hát igen, ezt ma már csakugyan szenvedélynek kell nevezni. A történet egyébként egyszerű: volt egy diákom, akinek az édesapja történetesen pilóta volt... Pett Seppről van szó, Bajorország leghíresebb műrepülőjéről, aki Franz Josef Strauss repülőoktatója is volt. Nos, Pet Sepp egyszer meghívott egy kis repülésre... A légifényképezés ezután szinte magától jött, mint ahogy az a felismerés is, hogy a légi-t felvételek milyen óriási segítséget jelenthetnek a honismereti munkában. Az iskolák egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottak a felvételeim iránt, így aztán egyre több képet készítettem... Mára összejött vagy 150 ezer kép, tehát van egy óriási értéket jelentő archívumom. A tanító úr számára ma sincs nyugalom. Most éppen a patkó alakban elhelyezkedő falvakat fotózza, és az olyan jellegzetes, „egyutcás” erdei falvakat, mint amilyen Fürholz is, a Goldenen Steignél. Moosauer tanár úrtól diákok generációi tanulták meg a legfontosabb településszerkezeti tudnivalókat — méghozzá él- ményszerűen. A „repülő” tanár úr úgy mutatta be nekik a legkülönbözőbb bajor falutípusokat, ahogy a madár mutathatja be fiókáinak az otthont adó tájat... Helmut Görlach Az Európai Nounio a család biztonságáért Az Európai Nőunió — melynek Közép-Kelet-Európából elsőként Magyarország vált teljes jogú tagjává — rendes évi ülését 1994-ben Budapesten tartja. Erről Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP alelnöke tájékoztatott, miután a hétvégén részt vett az Európai Nőunió Politikai és Végrehajtó Bizottságának Brüsszelben megtartott ülésén. A tervek szerint a budapesti tanácskozás témái között szerepel majd a család biztonsága, a család és az állam kölcsönös felelősségének kérdése, valamint térségünk gazdasági és szociális problémái. Az Európai Nőunió nemzetközi szekciója egyúttal jelezte, hogy a magyar- országi választási kampány során támogatják a jelenlegi kormánykoalíció női képviselőjelöltjeit. á i