Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — ÁI,i.\>11 v u.vo\i <,rxiMisi 1994. február 15., kedd Széles hazai tulajdonosi réteget szeretnénk Beszélgetés Pongrácz Tibor államtitkárral Ezentúl hetente találkozik majd az olvasó ezen a helyen az Állami Vagyonügynökség privatizációval kapcsolatos közleményeivel, a privatizáció országos és megyei eseményeiről szóló beszámolókkal, s olyan praktikus információkkal, amelyek hozzásegítik, hogy maga is részt vegyen a tulajdonszerzés valamilyen formájában. A most induló, minden megyei lapban rendszeresen megjelenő ÁVÜ-oldalak céljáról, leendő tartamáról beszélgettünk Pongárcz Tibor címzetes államtitkárral, az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa elnökével. — A privatizáció első időszakában meglehetősen kevés információ jutott el az ország polgáraihoz. Nem véletlenül illették a bennfentesség, az átláthatatlanság vádjával a magánosítás folyamatát. Mostanra viszont úgy érezni, a „csapból” is a privatzáció „folyik”, újságcikkek, hirdetések, tájékoztató kiadványok, prospektusok sokasága szól róla. Még mindig úgy érzi a vagyonügynökség, hogy kevés az információ? — Egyesek szerint már valóban többet beszélünk a privatizációról, mint kellene, véleményem szerint viszont a lényeg még mindig csak szlogenek szintjén jutott el a szélesebb tömegekhez, tulajdonképpen a privatizáció „hálószobatitkaiba” próbálnak belesni az emberek, feltételezve, hogy mindenféle sötét dolgok történnek a privatizáció háza táján. Nem igazán szívesen foglalkoznak az egész céljával és az eredményeivel, mivel ezek nem szenzációs történetek. Holott szerintem éppen az eredmények a szenzációsak. Csak néhány adatot jellemzésül: a magángazdaság jelenleg már a GDP (bruttó nemzeti termék) több, mint 50 százalékát állítja elő. Ma már mintegy 1,5-2 millió új tulajdonos van, jelentős a külföldi tőke beáramlása is, a gazdaság szerkezete a privatizáció révén egyre jobban átalakul, s a versenyszférában rendkívüli módon megnőtt a szereplők számra. A jogi személyiségű gazdasági társaságok száma a múlt évben mintegy 25 százalékkal emelkedett, az egyéni vállalkozók pedig immár 690 ezren vannak. Úgy vélem, ez jelenti a gazdaság igazi átalakulását, ami vitathatatlanul a privatizáció, a meg- ánosítás eredménye. Emellett természetesen vannak ki- sebb-nagyobb hibák, turpisságok, sőt visszaélések is a privatizáció környékén, de megítélésem szerint ez nem a privatizáció sajátossága, hanem a közerkölcsök állapotát tükrözi. — Mi a konkrét célja a sorozatnak? — A kezdeti bennfentesség megszüntetésére indítottuk el egy nagyobb kampányunkat, amelynek hármas célja van: a befektetők megkeresése, számukra információs-nyújtás, ami tulajdonképpen egy marketing tevékenység külföldön és belföldön. A második cél a privatizációs folyamat bemutatása azért, hogy a sajtó és a propaganda eszközeivel elősegítsük a tiszta versenyt. Harmadsorban pedig — s ezt legalább olyan fontosnak tartom, mint az előzőket — tájékoztatni szeretnénk a magyar polgárokat arról, hogy a magánosítás, az állami vagyon lebontása és magánkézbe adása számukra egyszeri, és óriási alkalom arra, hogy kis- közepes-, vagy nagyobb tulajdont szerezzenek. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy ezzel a lehetőséggel élniük kell, mert különben kimaradnak, és később sokkal nagyobb erőfeszítésükbe kerülhet, hogy hasonló tulajdonosi pozícióba jussanak, mint akik ezt időben észrevették. Tehát a sorozatunk célja az ilyen jellegű figyelemfelkeltés, másrészt a leendő tulajdonosok bevezetése a vállalkozói életbe. Mindeddig — megítélésünk szerint — a privatizáció főként a központi sajtóban, az Nem kesett el! 1994. március 16-ig még igényelhető kárpótlás. A kiadvány megvásárolható az ffi/ü budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban február 7 töl. \ 1133 Budapest, Pozsonyi u. 6. Telefon: 269-8990 Fax.: 269-8991 Félfogadás: Hétfötől-csűtörtöklg: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00 országos lapokban, elektronikus médiumokban jelent meg, a vidéki sajtóban kevésbé. Azt a következtetést vontuk le Szabó Tamás miniszter úrral, hogy javítanunk kell a megyei lapokon keresztül a vidéken élő lakosság tájékoztatását. Mindenekelőtt azért, mert a megyék polgárait nem csak az országos dolgok érdeklik, sőt, sokkal inkább kíváncsiak szű- kebb pátriájuk eseményeire. — Mit tartalmaznak majd az ÁVÜ-oldalak, milyen konkrét információkra számíthatnak az olvasók? Országos privatizációs-kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik, kizárólag csak a helyi ügyekkel? Önök nyilvánvalóan a sikeres privatizációkat, a magánosítás napos oldalát mutatják be. Mi történik, ha ugyanazt a témát az újság, más oldalain kritikusan tálalja? — Lesz egy olyan része az oldalnak, amely az országos, általános privatizációs kérdésekkel foglalkozik, a helyzetet, az eredményeket, a célokat ismerteti, lesz egy olyan fejezet, ami kifejezetten a helyi ügyeket tárgyalja, mi történt, mi várható; elképzelésünk szerint lesznek kiemelt, tematikus összeállítások, amelyek például a munkahelyteremtő, a hazai háttéripar fejlesztését szolgáló privatizációt, vagy a kárpótlás és az állami vagyon kapcsolatát mutatja be a privatizáció folyamatában. Szándékozunk emellett kifejezetten ismeretterjesztést is folytatni, például privatizációs kislexikon címmel. Még korántsem világosak ugyanis mindenki számára a privatizációval kapcsolatos fogalmak, nem árt pontosítani őket. Közölni fogjuk, mi hol található, hol kapható, hol érhető el — tehát a privatizációban való részvételhez praktikus információkat is találnak az olvasók. Természetesen a hirdetések, a hivatalos közlemények is helyet kapnak ezeken az oldalakon. Nagyon remélem, hogy a lapokkal nem kerülünk különösebb konfliktusba, mert az utóbbi időben a privatizációs döntéseket valóban nyilvánossá tettük, a konkrét esetekben pedig a tények a leghatásosabb érvek. Ezzel élhetnek az újságírók is, ilyen alapon pedig nem hiszem, hogy túl sok ellentmondás lenne közöttünk. Ezzel együtt a kritika nagyon fontos, többnyire feltétlenül tanulunk belőle. — A megyei lapokban nyilván nem ingyen jelennek meg ezek az összeállítások. Sokak véleménye, hogy aránytalanul nagy összegeket fordítanak a privatizáció népszerűsítésére. Mennyibe kerül a propaganda-kampány? — Valóban sokmillió forintot fordítunk erre, bár a megyei lapoktól, különböző, de valójában szerény mértékű engedményt is kaptunk, megjegyzem, lehettek volna nagyvonalúbbak is, mert valójában közérdekű információkról van szó. Ezzel együtt valóban nem kevés pénzt fordítunk erre a célra, de úgy vélem„nem vész kárba. Reméljük elérjük vele a célunkat, ami nem szolgál mást, mint a széles hazai tulajdonosi réteg, az új polgárság kialakulását. Privatizációs tanácsadás Kaposváron / • • Népszerű az AVU-iroda Milliárdos és néhány milliós privatizációs ügyekben egyaránt keresik Kaposváron a megyei vállalkozói központ és az Állami Vagyonügynökség ügyfélszolgálati irodáját. A megyei önkormányzat épületének földszintjén november óta fogadják a befektetni szándékozókat. Azóta működik Kaposváron is a vagyonügynökségnek az a számítógépes marketing adatbázisa, melynek segítségével a befektetők információkat kaphatnak a privatizáció alatt álló vállalatokról. Az adatokból nem mindig derül ki az, amire éppen a hozzánk látogató ügyfélnek szüksége van, ám a privatizációs szakértők nevét és telefonszámát minden esetben feltüntetik — mondta Vörös Attila, az iroda vezetője. — Akit komolyan érdekel egy-egy cég, az a nálunk szerzett információk alapján könnyen kaphat részletes tájékoztatást is. A környező megyék privatizáció alatt álló cégeiről az iroda munkatársai több adattal rendelkeznek, sőt a vállalatok megjelent pályázati anyagai is rendelkezésre állnak, melyet minden esetben meg lehet vásárolni. Az irodában állítják: az jár jól, aki a kárpótlási jegyét nem adja el, hanem részvényre cseréli. Hogy mikor, milyen részvényt lehet vásárolni, mennyiért lehet jegyezni és hol, arról szintén az ÁVÚ-irodában adnak tájékoztatást. — Vannak visszatérő ügyfelek, akik kárpótlási jegyüket részvényre szeretnék cserélni — tette hozzá Vörös Attila. — Nekik próbálunk tanácsot adni, céginformációkat szerezni. Korábban jó befektetésnek tűntek a Balaton Füszért, a Pick és a Prímagáz és Chinoin részvények, most pedig a Biogál és Meinl papírok a legnépszerűbbek. A tervek szerint márciusban a kisbefektetői részvényvásárlási program, melynek regisztrációjába a kaposvári ÁVÜ-iroda is bekapcsolódik. A kastélyprivatizációs programtól pedig Somogybán szintén sokat várnak. Kisbefektetők óriáscége A hónap végén fogadja be a tőzsde a Balaton Füszért Rt-t — Ezer dolgozójuk is tulajdonos Az áruházlánc legfiatalabb tagja a marcali Csilla Több mint kétszáz megvizsgált cég közül nyolcat ítéltek tavaly alkalmasnak a tőzsdei bevezetésre. A Balaton Füszért Rt volt az egyetlen nagykereskedelmi cég, amelyet eredményei és gazdálkodási esélyei alapján méltónak ítéltek a tőzsdei szereplésre. Dévényi Zoltánt, a Balaton Füszért vezérigazgatóját először arról kérdeztük, milyen lépések vezettek a cég tőzsdei megjelenéséig. — Az ÁVÜ igazgatótanácsának szeptemberi döntése után megkezdődött a cég felülvizsgálata. A Postabank Értékforgalmi és Befektetési Rt, valamint a Samuel Montagu cég kapta feladatul a tőzsdérevitel előkészítését. Több mint hat héten át 8-10 tagú nemzetközi szakértőcsoport vizsgálta át a céget nagy alapossággal. Attól kezdve, hogy mondjuk a bogiári raktárház ott van-e valóban, ahol a földnyilvántartásban áll egészen addig, hogy igaz-e, hogy a cégnek nincs adóssága mindenről megbizonyosodtak. Egy nemzetközi jogászcsoport sok más között a cég belső szabályzatait és a partnerekkel megkötött szerződéseit elemezte. Utóbbiakat abból a szempontból is, hogy e szerződések rónak-e terhet a jövőben a cégre. Minderre azért volt szükség, hogy a potenciális befektetők, pontos képet kapjanak arról, hogy mit kockáztatnak vagy milyen előnyökre számíthatnak, ha Balaton Füszért részvényeket vásárolnak. Végül decemberben egy hét állt rendelkezésre a cég meghirdetésére. Ezidő alatt a kárpótlási jegyért értékesített 120 millió forintos részvénycsomag másfél nap alatt elkelt. Ezután hirdették meg a céget a stratégiai és pénzügyi befektetők részére. A stratégiai befektetők közül pályázat alapján egy amerikában bejegyzett izraeli cég a Shemrock Holdings a részvények 30 százalékát, míg a pénzügyi befektetőknek tartalékolt részt a Világbank magyarországi kirendeltsége (IFC) szerezte meg. Azóta New Yorkban elfogadták a javaslatot: négyszáz millió forintot fektet be a Világbank: felét részvényvásárlásra, a másik felét a tőke feltöltésére fordítják. Rövidesen sor kerül az úgynevezett hearingre, azaz a tőzsdei meghallgatásra, s majd ezt követően döntenek végleg a Balaton Füszért Rt tőzsdei befogadásáról. Ezek már jórészt formai lépések, hiszen cégünk részvényei már elkészültek — s bár hivatalosan várhatóan csak február 20-án kerülünk a tőzsdére ezek árfolyama magas. Máris láthatók Balaton Füszért részvényt kereső hirdetések, a brókerek egymás után telefonálnak. Az árfolyam 1300-zal indult, ám jelenleg már 1800 fölött van. — Ahhoz képest, hogy 1992 decemberében alakult meg a Balaton Füszért Rt eredményeiket ismerve — nem telt-e el túl hosszú idő a tőzsdei bevezetésről szóló döntésig? — A cég privatizációjával kapcsolatban több eltérő álláspont is volt. A minisztérium például föl akarta darabolni a céget és áruházanként, raktárházanként eladni. Szerencsére a vagyonügynökség ezt nem tartotta reálisnak és nem fogadta el. Álláspontjuk az volt, hogy a Balaton Füszért jól működő, európai színvonalú cég, melyet egyben kell hagyni versenytársnak a környezetünkben levő multitőkés cégeket tekintve. Mi azt szerettük volna, ha a céget az MRP szervezet és a menedzsment 55-60 százalékban „kivásárolja”. A sokféle egyeztetés közepette májusban jött a hír arról, hogy a céget tőzsdére kívánják vinni. Ezt erősítette meg az említett szeptemberi ÁVÜ döntés. Ebben elhangzott, hogy vagyonértékünk kétmilliárd forint, amely évente folyamatosan mintegy 100 millióval növekedett. Folyamatosan nőtt a nyereségünk, és dolgozóink bére is. Tőlünk senki sem lett elbocsátva... — Az 353 milliós részvény- csomag értékesítése mit jelent a Balaton Füszért Rt számára? — Ezt kistulajdonosok vásárolták meg, így teljessé vált a privatizációs skálánk. Cégünk felépítése most úgy alakul, hogy lesz egy stratégiai, egy vagy két pénzügyi befektető és sok kisrészvényes. Az ÁVÜ korrektségét példázza, hogy az MRP-t pótlandó 130 millió forint értékű részvényt biztosított a dolgozóknak 10 százalékos értékben, 90 milliót 50 százalékos értékben, további 100 milliót E hitel konstrukcióban, va- gyonügynökségi fedezettel. S bár ez utóbbit már nem tudtuk megszerezni, így is 18 százalékban a cég saját dolgozói lettek a tulajdonosok. Ezren vásároltak saját cégük részvényeiből, s lettek tulajdonosokká. — Az eddigi privatizációs lépések mennyiben korlátozták a menedzsment mozgásterét? Mivel az rt eredményes volt az ÁVÜ részéről inkább csak elismerést és megerősítést kaptunk. Cégünk e négy év alatt átalakult monopol helyzetű nagykereskedelmi vállalatból, egy forgalmának már csaknem a felét a kiskereskedelemben bonyolító kis és nagykereskedelmi céggé. Ma már 16 egységes megjelenésű, s kulturált vásárlási lehetőséget adó áruházunk van. Most a tőzsdére kerülésünkkel ismét új fejezet kezdődik. Májusi közgyűlésünkön az rt tulajdonosai fogják meghatározni a további kereskedelmi és üzleti politikát. Számítani lehet arra, hogy az új tulajdonosok elsősorban az osztaléknövelés lehetőségeit keresik majd, bízom azonban abban, hogy a cég fejlődése töretlen marad. (Bíró) < 4 I
