Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-14 / 37. szám
1994. február 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Kolping-farsang Osztopánban Farsangoltak szombaton az osztopáni gyerekek, a jelmezes mulatságot és a bált az általános iskolában tartották. Ugyanerre a napra szervezte a farsangi bált az osztopáni Kolping egyesület, az általuk megrendezett összejövetelnek a nemrégiben felújított kultúrház nagyterme adott otthont. Somogyi alkotók kiállítása A fonyódi Farkas Béla festőművész és Mocsári Mária textilművész, valamint a marcali L. Gaál Ildikó keramikus- művész alkotásaiból nyílt kiállítás a hét végén a Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre galériájában. A somogyi művészek közös tárlatát a megyénkből elszármazott Pogány Ö. Gábor művészettörténész nyitotta meg, közreműködött Kútvölgyi Erzsébet Érdemes Művész, Zákányi Emőke, a Nemzeti Filharmónia szólistája és Ambrózy István gitárművész. Mindhárom alkotó tagja a marcali Bernáth Aurél Stúdiónak, alkotásaik számos egyéni és csoportos tárlaton vettek részt hazánkban és külföldön egyaránt. Szószóló-kötet az irodalmi esten Szirmay Endre Szószóló című kötetét bemutató irodalmi estet tartanak a kaposvári Megyei és Városi Könyvtár, és a Berzsenyi Dániel irodalmi és Művészeti Társaság szervezésében, ma este hat órai kezdettel a könyvtárban. Az est nyitányaként bevezetőt mond és az alkotóval beszélget Papp Árpád költő, közreműködik Kardos Kálmán zongoraművész. Az új verseket tartalmazó kötetet a helyszínen dedikálja Szirmay Endre költő. Elszállt remény a sétarepültetésre Nem — illetve csak eseti engedéllyel, a BB. szüreti napokon — engedélyezi a séta- repültetést a balatonboglári önkormányzat egy budapesti repülőgépes szolgálatnak. A szolgáltatást nyáron szerették volna üzemeltetni egy feltöltött területről, amely erre nem alkalmas. A testület elutasító határozatának másik oka szerint nem lett volna tartható az előírt a zaj- és rezgésterhelési határérték. Törvényt hoznak a Balaton védelmére Tarján Lászlóné: 40 milliárdos világbanki hitel segíthetne (Folytatás az 1. oldalról) Kusz József endrédi polgármester a szitáló hóban didergő érdeklődőknek elmondta, hogy a 26 millió forintos beruházás során 399 ingatlanba került el a gázvezeték vége, a legtöbben bizonyára egy jó meleg — persze gáz fűtötte — konvektorra gondoltak. Bizony, ritkán adódik hasonlóan jelentős beruházás egy település éle- tében;ezzel kapcsolatban György Pál, a Kögáz részvénytársaság vezérigazgatója arról beszélt, hogy ha emelik is a gáz árát, mindig olcsóbb marad, mint a többi tüzelőanyag, ezért ne bánják soha a helybéliek döntésüket. Előadásában dr. Tarján Lászlóné a márt ismert tényeken túl elmondta azt is:a balatoni nád olyan nagy mértékben pusztul, hogy az ösz- szes, még élő területet azonnal védelem alá kellene helyezni. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amelyet ellenőrzés híján azoknak az állattartó telepeknek a szennye okozhat, melyeket a kárpótlás során alapítottak. — A Balaton vízminőségének romlását sikerült megállítanunk, de a javítás érdekében még nem tudtunk tenni. — Terveinkkel most elkészültünk, s a csomag várhatóan e hónap végén kerül a kormány elé — mondta még az államtitkár. Az előadást követően a jelenlévő újságírók — közöttük lapunk munkatársa — arról faggatták dr. Tarján Lász- lónét:milyen elképzeléseket tartalmaz az előterjesztés. dr. Tarján Lászlóné el- mondta:ha nem sikerül előbbre lépnünk mihamarább, akkor visszafordíthatatlan, rossz irányú folyamat indul meg a tó élővilágában. A Balaton állapota és a vízminőség javítása érdekében tett intézkedési terv összhangban van az új vízgazdálkodási fejlesztésekkel, a balatoni regionális terv felülvizsgálatával, és a készülő Balaton törvénnyel. Utóbbit, amely főképp az építkezési tilalmak feloldásának mikéntjével foglalkozik majd, még ebben a ciklusban szeretnék előterjeszteni. Az intézkedési terv részletesen tartalmazza a tó körüli csatornahálózat teljes kiépítését, a szennyvízgyűjtő-kapacitás és a szemétlerakóhelyek bővítését, a szennyvíztisztítás intenzifiká- lását illetve a szennyvíz kivezetését a Balaton vízgyűjtő területéről. A legfontosabb feladat a Kis-Balatoni szűrő 2. ütemének megépítése, hiszen a Zala folyó vízével kerül a tóba a szennyeződések 40 százaléka. (Abban a térségben gyakorta kellett strandokat bezárni nyáron a szennyezettség miatt !) Négy milliárd forintba kerülne a munkálatok befejezése, de a pénznek a fele áll csak rendelkezésre jelenleg. Ha nem kerül sor rövid időn belül a 2. ütem befejezésére, akkor az eddigi beruházások kedvező hatása is megszűnik. Vörs, Tikos, Hollád, és a többi környékbeli apró falu nem képes felszámolni a problémát , de nem is az ő dolguk ez, a távolabb eső települések pedig nem érzik magukénak a problémát. Ő maga optimista, hogy a kormány a privatizációs pénzekből szán a Balatonra. Ettől függetlenül mindenképp hasznos volna hitelt felvenni a Világbanktól, hiszen nagyon kedvező feltételekkel nyújtják. Negyven milliárd forintra lenne szükség, hogy megnyugtatóan rendezhessék a Balaton ökológiáját, de még kérdéses, hogy ki venné fel a hatalmas kölcsönt. Az elképzelés szerint a tóparti önkormányzatok, vagyis a Balatoni Szövetség kérné a hitelt, természetesen kormánygaranciával. így az önkormányzatoknak kellene visszafizetni az összeget, az idegenforgalmi bevételekből. A Balaton térségében élők aránytalanul magas víz- illetve szennyvízdíjat fizetnek, lényegében őket terheli a környezetvédelemből fakadó összes pluszköltség. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondta:a Balatoni Regionális Tanács megbízásából szakértők ellenőrzik a DRV- nél, hogy helyes-e a költség- kalkuláció, illetve miképp lehetne olcsóbbá tenni a szolgáltatást. Czene Attila Félbeszakadt cigány gyűlés Barcson (Folytatás az 1. oldalról) A barcsi cigányok közül hárman, Orsós György a Phralipe megbízottja, Bokor József a Raul Wallenberg egyesület barcsi szervezetének elnöke és Farkashegyi Lajos a Munkáspárt barcsi szervezetének vezetője már régóta beszélgettek róla: a helyi cigányoknak érdekvédelmi szervezetre van szükségük, olyanra, amelyben sorra vehetik problémáikat, megtárgyalhatják a megoldás lehetőségét és amelynek révén mások is emberszámba veszik őket. Céljaink között többek közt az is szerepel, hogy rávegyünk mindenkit: ha itt az ideje, menjen el szavazni. A sturccpolitika ugyanis nem megoldja, hanem visszaveti a cigányságot. A munkáspárttal pedig azért vettük fel a kapcsolatot, mert véleményünk szerint vezetőink elfogadtatását ez a párt tudja leginkább segíteni. A 20-30-as évek életszínvonalán élünk és jelenleg semmi esélyünk arra, hogy ez a helyzet javuljon. Jobban kell hallatni a szavunkat, hogy problémáinkat mások is észrevegyék. Farkashegyi Lajos a barcsi munkáspárt cigányszervezetének titkára szerint a barcsi cigányok közül sokan azonosulnak a munkáspárt eszméivel. A helyi szervezetnek 24 tagja van, akik közül egykor többen támogatták a rendszerváltást, de Fakashegyi úgy látja: közben „az emberek rájöttek, hogy ők nem ilyen lovat akartak”. A kötetlen beszélgetésként meghirdetett gyűlésre mintegy ötvenen voltak kíváncsiak. A barcsi művelődési házban azonban nem csak a szervezőkkel szimpatizálók, de az „ellentábor” is képviseltette magát. Az összejövetel mintegy negyven percig tartott. Addig míg Farkashegyi Lajos nem kapott szót: az elvtárs megszólítás nem volt népszerű a barcsi cigányok körében, mert a hallgatóság többsége erre a szóra angolosan távozott. Ha nincs egyesület, nincs jövő „Pogány” remények az ünneplő Szentpéteren Boronka- melléki „szelíd idegenfogalom” Szelíd idegenforgalmi koncepció címmel dolgozott ki programot a Somogy Természetvédelmi Szervezet a környezet megóvása és a természeti értékek védelme érdekében. A koncepció átértékelést sürget az idegenforgalom és a tömegturizmus ökológiai, közgazdasági és szociokultu- rális hatásaira vonatkozóan, és valamelyest visszaszorítaná a tömegturisztikát a nagybani (szálloda- és sza- badidőpark-építő) befektetők korlátozásával. A szervezet a helyi lakosság érdekeltségére épít, és felkínálja segítségét, külföldi partnerkapcsolatait a Boronka-melléki régió települései számára. A halálraítélt, megyeszéli kis falu, amelyet nem a dübörgő dózerek, hanem a lassú-csöndes sorvadás réme fenyegetett, kemény harcok árán, túlélte a sorsformáló, jellempróbáló időket. Kételyekkel küszködve, gáncsoskodásokkal megbirkózva táplálta a reményt, hogy az 1984-ben, az országban másodikként megalapított művelődési egyesület olyan közösségi erő, amely képes lesz egybetartani — a már nevében is ellentmondásos — Pogány- szentpétert. Távoli barátok és közei ismerősök, alapító tagok és rokon szimpatizánsok népesítették be pénteken este a II. Rákóczi Ferenc Közművelődési Egyesület nagytermét. A polgármesteri köszöntő után a 71 esztendős Novák József, az egyesület elnöke tolmácsolta azokat a levélben és táviratban megfogalmazott jókívánságokat, amelyek — többek között — Szabad Györgytől, az Országgyűlés elnökétől, és Benda Kálmán, történész-professzortól érkeztek. Az egyesület tartalmas tíz esztendejét értékelve, az alapító-elnök a bel -és külföldön aratott sikereken túl a nyitottságot, a mások nézeteinek tiszteletben tartását emelte ki. Szólt a társadalmi munkában megépített egyesületi házról, a hagyományőrzésben élenjáró Pávakor, majd a tradicionális táncok és énekek átörökítésére megalakult Népi Együttes emlékezetes fellépéseiről. — Ha nincs egyesület, nincs jövő — hangzott el a távlatokkal kapcsolatban, s erre rímeltek rá az egyesület régi patrónusai és újdonsült barátai, akik szíves szóval, szakmai segítségnyújtással, ötletekkel élesztették a po- gányszentpéteri lángot. így H. Gerencséri Mária, festőművész, a falu szülöttje. Papp Ferenc, a nagkanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatója. A budapesti illetékességű Kelemen Bertalan, bácsija, aki annak idején — a szintén most jubiláló — Falufejlesztési Társaság keretében az egyesület-alapítást kezdeményezte. A — sajnos egyre fogyatkozó — tagság nevében ifjú Szabó Sándor elevenítette fel a mozgalmakban bővelkedő időket; azokat a példaértékű pillanatokat, amelyeket oklevelek, képek és tablók hosz- szú sora őriz az utódok számára. Csíky K. Erika Széllel támadt a februári hó A megyében délen hullott a legtöbb — Alig volt fennakadás a közlekedésben (Folytatás az 1. oldalról) Más volt a helyzet a megye főútvonalain, ahol nem okozott fennakadást az éjszakai havazás. — Még mielőtt ráfagyott volna, alaposan „megsóztuk” az útburkolatokat. így a hó a sóra esett és hamar el is olvadt — mondta Gáspár László a közúti igazgatóság ügyeletese. A sószórók egész éjszaka dolgoztak. Kritikus helyzet a megyében sehol sem alakult ki, egyedül a Volán reggeli járata jutott be nehezen Orciba. A megye északi részén csak mutatóban akad egy kis hó, addig a déli tájakon többszöröse esik, és nem ritkán hófúvás is nehezíti a közlekedést. A hó most is élénk északi széllel érkezett, ám a pelyhek kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy eltakarják az utakat. Kisebb-nagyobb szünetekkel egész nap esett, s délutántól több helyen — különösebb gondot nem okozva — jelentkeztek hóátfúvások, mondta esti érdeklődésünkre Gáspár László. Megtudtuk, hogy lapzártáig egyetlen út sem vált járhatatlanná a megyében. A mellékutak forgalmában sem voltak fennakadások. Míg a főútvonalakon este is tovább dolgoztak a közúti igazgatóság gépei, a kaposvári utcákon nyomát sem láttuk annak, hogy bárki bármit is tett volna a vastagodó hólepel eltakarítására. B. Zs. MDF frakcióelnökségi ülés Balatonbogláron Újra támogatják az állattenyésztést Takácsy Gyula: A helyzet nem rosszabb, mint 1990-ben volt Salamon Laszlo, Kulin Ferenc es Takacsy Gyula (Folytatás az 1. oldalról) Az MDF országgyűlési képviselőcsoportjának elnöksége még szombaton este Kaposváron találkozott Balás Béla megyéspüspökkel. Tegnap pedig a bogiári művelődési házban nyílt, szakmai előadásokkal egybekötött lakossági fórumot tartottak, amelyre mintegy százan voltak kíváncsiak. A délutáni sajtótájékoztatón Zsigmond Attila szóvivő azt hangsúlyozta, hogy a kihelyezett elnökségi ülés nem kampányfogás, hiszen ezt a gyakorlatot már jóval korábban megkezdték. Szerényen de határozottan kell beszélni az eredményekről is. — 1990-ben az összeomlás határán állt a magyar gazdaság — mondta Takácsy Gyula. — Ha nincs rendszer- változás, az összeomlás egy éven belül látványosan bekövetkezik. Nincs olyan ország, ahol a szocialista gazdaság jól működne. Négy év alatt elértük, hogy új bázison, új szerkezetű gazdaság jöjjön létre, amely biztosítja a növekedés feltételeit. Ez gyökeresen más helyzet, mint ami 1990-ben volt. Mint állította: A régi rendszer elhelyezte az inflációs aknát is, amelyet már az új kormánynak kellett hatástalanítani. A mezőgazdaság öszszeomlása ott volt a rendszer- váltás kapujában. Most a gyökeres átalakítás folyik, amelynek súlyos ára van, nagy gondokat okoz, de adott a kilábalás esélye is. A helyzet nem rosszabb, mint 1990-ben volt és ez biztató — mondta Takácsy Gyula. — A privatizációban együtt jelennek meg a politikai, gazdasági és szociális gondok is — hangsúlyozta az újságírók előtt Pongrátz Tibor. — A privatizáció a kormány fontos célkitűzése volt, mivel nehéz elképzelni piacgazdaságot magántulajdon nélkül. Az MDF programja nem sokat változott: nyugodt, kiegyensúlyozott szociális piacgazdasági alapon megy tovább. Lebontottuk a monopóliumokat és megszűnt a hiány, kialakult egy széles tulajdonosi réteg: másfél-kétmillió ember tőketulajdonos lett. Dr. Gaál Antal somogyi országgyűlési képviselő, az országos idegenforgalmi tanács tagja a balatoni idegenforgalom lehetőségeiről beszélt. Mint mondta: már az is jelentős tett lenne, ha a nyolcvanas évek idegenforgalmi eredményeit sikerülne megőrizni. Mert megváltoztak a viszonyok, átalakul a tulajdonosi szerkezet. (Lengyel)
