Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-11 / 35. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. február 11., péntek Az önkormányzati törvény továbbfejlesztésének egyes kérdései (1.) A helyi képviselők és a jegyző védettsége A magyar önkormányzati közigazgatás működésének tapasztalatait értékelve, a pártok döntő része és a szakmai közvélemény is arra az álláspontra jutott, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény történelmi változásokat hozott a helyi közigazgatásban. A törvényhozás 1990-ben — remélhetőleg visszafordíthatatlanul — megteremtette az önkormányzatiság alapértékeit, függetlenül attól, hogy azok rendkívüli gyorsasággal, kemény politikai viták és ellentmondások közepette, itt-ott működési problémát is gerjesztve születtek meg. Szabályozási javaslat Az eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai a politikai, szakmai elemzések azt is mutatják, hogy a jelenlegi önkormányzati törvény módosításának előkészítésével a helyi önkormányzatok jogi szabályozásának továbbfejlesztése biztosítható. A fenti alaphelyzetet figyelembe véve készült el a Belügyminisztérium szakembereinek műhelymunkájaként a helyi önkormányzatokról szóló törvény továbbfejlesztését szolgáló szabályozási javaslat vitaanyagként. A továbbfejlesztés előkészítésének időszerűségét mutatja, hogy a parlamenti pártok — döntően a közelgő parlamenti választásokra készülve — szintén összegzik az önkormányzatok működéséről szerzett tapasztalataikat, fogalmazzák meg e területet is érintő programjaikat. A Belügyminisztérium javaslata természetszerűen igyekezett — a pártprogramtól eltérő módon — a szakmaiság körén belül maradni és azokat a lényeges változtatási pontokat érinteni, melyek az elmúlt időszak során feltehetőleg jogos vitát és ellentmondást váltottak ki. Alapos indok a változtatásra A következőkben ezeknek a változásoknak indítékait kívánom vázlatosan bemutatni. Bevezetőként megállapítható: a helyi önkormányzás általános szabályai, elvei jól érvényesülnek a gyakorlatban, ezért az önkormányzatokat érintő törvénykezéshez meghatározó iránymutatást adnak. Az általános szabályok közt természetesen vannak korrekcióra szorulók, például önkormányzati döntést ma csak a képviselő-testület, annak felhatalmazása alapján a bizottság, a polgármester hozhat. Az eltelt időszak azt igényli, hogy a képviselő-testület a részönkormányzatnak és a jegyzőnek is adhasson felhatalmazást önkormányzati döntésre (például szociális ügyekben), ezzel biztosítva azt is, hogy e szerveire egyes hatásköreit rendeletével átruházhatja. Az önkormányzati törvény önálló fejezetben foglalkozik az önkormányzati működéssel. Az elmúlt években néhány önkormányzatnál esetenként feloldhatatlan ellentétek alakultak ki, amelyek működőképtelenséget okoztak. A javaslat e kérdést úgy indítványozza megoldani, hogy ha az szükséges, a képviselő-testület — név szerinti szavazással, minősített többségű döntésével — maga mondhassa ki megbízatásának lejárta előtt a feloszlatását. Ebben az esetben hatvan napon belül időközi választást kell kiírni. Feszültségek feloldása A fenti feszültségekhez az is hozzájárul, hogy a hatályos önkormányzati törvényünk lényegében nem rendelkezik az önkormányzati képviselők kötelezettségeiről. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében a jövőben a törvény kötelezettségként írná elő, hogy a képviselő köteles részt venni a testület munkájában, ellátni azt a feladatot, amellyel a képviselő-testület őket megbízza. Ha viszont a naptári éven belül — az ülések több mint felén — alapos ok nélkül nem vesz részt, elveszíti megbízatását. A helyi önkormányzatok belső működésében a képviselő-testület túlsúlya érvényesül. A szabályozási változások egyik fő eleme ezért a polgármester szerepének erősítése. Ezt szolgálja az az alternatíva is, amely szerint — a megyei elnök kivételével — minden településen közvetlenül választanának polgármestert. A szakmai álláspont abból indult ki, hogy ma már a tízezernél népesebb településeken is jelentősek az ön- szerveződő közösségek és a pártszerveződések, továbbá helyi tömegkommunikációs eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy a választópolgárok a polgármesterjelölteket megismerjék. Megfontolt döntés A polgármester szerepét erősíti az a javaslat, mely szerint amennyiben a képviselő-testület döntése — az önkormányzat érdekét súlyosan sérti — kezdeményezheti egy alkalommal annak ismételt tárgyalását, ezzel késztetheti a testületet a körültekintő és megfontolt döntésre. A feladatok és hatáskörök gyakorlásának racionalitása a jövőben nemcsak többletfeladatot jelenthet a polgár- mester számára. Az önkormányzati törvény megalkotásakor — lényegében politikai okból — a törvényalkotó a szakapparátus munkáltatójának a polgár- mestert tette meg. Feloldandó ellentmondások A jelenlegi megoldás ma már sok ellentmondást takar. A törvények alapján a jegyző — mint hivatalvezető — felelős a hivatal tevékenységének szakszerűségéért, színvonaláért, ehhez viszont nem rendelkezik munkáltatói, vezetői jogkörökkel. Ezt az ellentmondást kívánja feloldani a szabályozási javaslat azzal, hogy ha a jegyző vezeti a hivatalt, akkor a jövőben a jegyző nevezi ki a hivatal dolgozóit és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. A hatályos szabályozás a jegyző védettségét érintően is ellentmondásosan érvényesül. A jegyző túlzottan függő helyzetbe került, emiatt a törvényességet elősegítő és önálló államigazgatási hatásköre háttérbe szorult. A jövőben a jegyző túlzott függő helyzete úgy is feloldható, hogy a személyét érintő alapvető döntéseknél — kinevezésénél, felmentésénél, minősítésénél — védelmet nyújthatna például a köztársasági megbízott véleményezési joga. Az elmúlt időszak megerősítette, hogy a körjegyzőség községi igazgatási formája bevált. Az ezer lakoson aluli települések kétharmada e megoldást választotta. Ellentmondásos a megítélés ott, ahol az ezer lakoson aluli községek önálló hivatalt működtetnek. E települések többségénél tapasztalni, hogy megfelelő feltételek nem alakíthatók ki, gyengék a szakmai, személyi, tárgyi feltételek, a költségek túlzottan megterhelik az önkormányzat költségvetését. A fentieket figyelembe véve a javaslat olyan indítványt tesz a jövőre vonatkozóan, hogy ezer lakoson aluli községeknél törvény erejével kell kötelezővé tenni a körjegyzőség kialakítását. A szabályozás természetesen nem lehet merev, indokolt kivételek tehetők. Ugyancsak a kisebb településeket érintheti az a javaslat, hogy ezer lakoson aluli település polgármesteri tisztsége csak társadalmi megbízatásként, a háromezer lakoson felülié csak főállásban tölthető be. Az ezer és háromezer közötti településeken a polgármester megválasztásától számított 30 napon belül dönthet a képviselő-testület arról, hogy főállású vagy társadalmi megbízatású polgármester legyen. (A befejező részt hétfőn a 8. oldalon közöljük) Dr. Németh Jenő belügyminisztériumi főtanácsos Politikusrangsor (Folytatás az 1. oldalról) A második legkedveltebb politikus továbbra is a nemrég még FIDESZ színekben szereplő, mára azonban pártjától megvált Fodor Gábor, akinek a pontszáma (70) egy árnyalattal alacsonyabb, mint országosan (ahol 72 pont). A harmadik helyen Király Zoltánt találjuk, a negyedik — szinte ugyanakkora pontszámmal — Horn Gyulát. Kettejük népszerűségének közös vonása, hogy 4-4 ponttal nőtt a rokonszenvpontszámuk novemberhez képest, némi különbség azonban, hogy országosan fordított sorrendben állnak a „top-listán”:a Szocialista Párt elnöke megelőzi a Szociáldemokrata Párt vezetőjét. Novemberhez képest, Göncz Árpád mellett, Boross Péter népszerűségi mutatója javult a legnagyobb mértékben, 6 ponttal. Év végi 51-es pontszáma a közepesen népszerű politikusok sorába emelte az új miniszterelnököt. A kormányfő egyébként országosan is javított valamelyest: 44 pontról 48 pontra. Az említetteken kívül Dunántúlon még négy politikusnak emelkedett a népszerűségi mutatója valamelyest statisztikailag is figyelemre méltóan, 4 ponttal: Nagy Tamásé, Orbán Viktoré, Torgyán Józsefé és Kuncze Gáboré. A három pártelnök közül Nagy Tamás és Orbán Viktor a mezőny első harmadába, Torgyán Józs^ a sereghajtók közé tartozik. A Fidesz és a Kisgazda- párt elnöke egyébként egy kicsivel népszerűbb — pontosabban kevésbé népszerűtlen — ebben a régióban, mint országosan. Kuncze Gábornak, a szabad demokraták miniszterelnökjelöltjének nemcsak a népszerűsége, hanem az ismertsége is növekedett egy hónap alatt. Novemberben a dunántúliak 45 százalékának, decemberben 53 százalékának csengett ismerősen a neve. A Kuncze iránti rokonszenv (59 pont) ugyanakkora, mint amekkorát pártja elnöke, Pető Iván élvez. Velük azonos népszerűséget mondhat magáénak az „új belépő”, a listán első alkalommal szereplő Békési László. A kormánypolitikusok közül továbbra is Surján László a legnépszerűbb, a közepesnél valamivel kedvezőbben ítélik meg az itteniek. A többiek — Borosst kivéve — inkább a negatívan, semmint a pozitívan fogadott közszereplők sorába tartoznak. Mindazon által Dunántúlon nem a kormánykoalíció reprezentánsaival, hanem Thürmer Gyulával szimpatizálnak legkevésbé a választópolgárok, aki egyre inkább leszakad a mezőnytől. Az adatfelvétel ideje: 1993. december. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 936 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 288 fő a Dunántúl lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. Ferenczy Europress NYUGATI ORSZÁGRÉSZ ORSZÁG népszerűség ismertség népszerűség ismertség (pontszám) (%) (pontszám) (%) Göncz Árpád 81 93 81 93 Fodor Gábor 70 82 72 81 Király Zoltán 67 76 65 76 Horn Gyula 66 84 67 86 Palotás János 63 86 64 85 Deutsch Tamás 63 76 61 78 Nagy Tamás 62 36 61 39 Orbán Viktor 61 86 58 86 Demszky Gábor 61 83 60 85 Pető Iván 59 79 60 80 Békési László 59 66 61 67 Kuncze Gábor 59 53 61 59 Surján László 55 86 56 84 Szájer József 52 33 53 32 Boross Péter 51 84 48 84 Zwack Péter 51 66 52 66 Kövér László 50 37 51 39 Pozsgay Imre 49 88 49 86 Lezsák Sándor 46 66 46 64 Szabó Iván 45 79 45 76 Jeszenszky Géza 40 88 41 87 Kónya Imre 34 81 35 80 Csurka István 33 86 31 85 Torgyán József 32 93 29 90 Thürmer Gyula 26 59 26 61 Megjegyzés: A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pontszámkülönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tizedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. ÚJABB SZENZÁCIÓ A BALATON FÜSZÉRTNÉL! Február 14-én, hétfőn, 12 órakor MEGNYÍLIK a kaposvári bevásárlóközpont, aGLÓRIA SZUPERMARKET csemegeáruval és új árrendszerrel. A 8% költségtérítés helyett folyamatos akciókkal és kedvező árakkal várjuk tisztelt vásárlóinkat. Jöjjön el, nézzen körül a korszerű szupermarket új áruválasztéka bizonyára megnyeri tetszését. Több mint 8000 árufajtát kínálunk, élelmiszer, vegyi, háztartási cikkeket. A megszokott áruválasztékon túl tőkehúst, hidegkonyhai készítményeket, előhűtött baromfit, a mirelit áruk széles skáláját, friss zöldséget - gyümölcsöt, déligyümölcsöt, sütőipari és tejtermékek széles választékát. Tisztelettel és örömmel uà/ÿufc, kávéval, szíves mosollyal és korszerű technikával. Ajánljuk magunkat! BALATON FÜSZÉRT RT i 1
