Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-21 / 17. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. január 21., péntek Cigánymüvészek t kitüntetése A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére Bangó Margit ci- gánydal-énekesnek, művészi pályája elismeréseként, és ifj. Szénási Sándornak, a 100 tagú Cigányzenekar főtitkárának, művészeti intendánsnak, művészeti tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Fekete György helyettes államtitkár szerdán adta át. Kraumann Erik emlékkiállítása Kraumann Erik tanár, festőművész emlékkiállítása nyílt meg a nagyatádi Városi Művelődési Központban. A tizenhat esztendeje elhunyt művész-tanár alkotásait Erdélyi Sándor ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón közreműködtek a Nagyatádi Zeneiskola növendékei is. Kraumann Erik emlékkiállítása január 31-ig látogatható. Szakosítók két nyelvből Német és francia nyelvből szervezi meg szakosító tanfolyamát a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. A nyolcszáz órás tanfolyam az 1994/95-ös tanévben indul, heti tíz órában. Az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék tájékoztatója szerint hétvégenként lesznek a foglalkozások, és a szakosítóra tanítói diplomával és középfokú „C” nyelvvizsgával rendelkezők jelentkezhetnek. Irodalmi fesztivál Huszonharmadik alkalommal rendezte meg Balassagyarmaton a Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokat — egyben a Kamarajátékok Országos Fesztiválját — a Nem hivatásos Színházak Szövetsége, a Magyar Művelődési Intézet, Nógrád Megye Közgyűlése, a balassagyarmati önkormányzat, valamint a helyi könyvtár és művelődési ház. A vasárnap záruló irodalmi fesztivál résztvevőinek száma minden eddigit felülmúl, s ez feltehetően a hosszú időn át pangó amatőr mozgalom fellendülését jelzi. • Könyvhét — jelentkezések A könyvkiadók február 20-ig nevezhetik kiadványaikat az idei ünnepi könyvhétre és a „Szép Magyar Könyv 1993” versenyre. A 65. ünnepi könyvhétre az MKKE propaganda osztályán — Budapest, V. kerület Vörösmarty tér 1. — lehet nevezni. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a könyvhétre tervezett kiadvány adatait — címét, a szerző nevét, árát, várható példányszámát, műfaji besorolását, kötésének fajtáját, megjelenésének időpontját — és rövid tartalmi ismertetőjét. Felvételi a zeneművészetire A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi Tanszéke felvételt hirdet az 1994/1995-ös tanévre, a zenetudományi szakra. A felvételi vizsgára jelentkezés módja, felvételei megegyeznek a főiskolára való jelentkezés 1994. évi, a „Felsőoktatási felvételi tájékoztatóbban ismertetett egyéb feltételeivel. A felvételi követelményekről ismertető kapható a tanulmányi osztályon. Orbán Balázs-szobor Székelyudvarhelyen (Csíkszeredái tudósítónktól) Ha minden a tervek szerint történik, akkor jövőben a Hargita megyei Székelyudvarhely főterét Orbán Balázs, a legnagyobb székely szobra fogja ékesíteni. A történethez tartozik, hogy a múlt század nagy tudósának (emlékeztessünk csak a Székelyföld leírása című grandiózus munkájára) tiszteletére a székelyudvarhelyi városi tanács szoborterv pályázatot hirdetett meg, több szobrászművész jelentkezett, végül a zsűri, no meg a közönség véleménye is a Marosvásárhelyen élő Hunyadi László terve mellett döntött. Hunyadi László nevét jól ismerik Székelyudvarhelyen, Hargita megyében, hisz egyike az agyagfalvi réten magasló, az 1848-as székely nemzetgyűlést idéző nagyméretű szoborcsoportnak. A református templom elé kerülő másfélszeres életnagy- ságű bronz szobor korszerű kivitelezése nem kis feladat elé állítja a művészt. Hunyadi László vallotta a szoborpályázat elnyerése után: „Most újból átgondolom az egészet, itt-ott javítok a kezdeti elképzeléseken. A fejet például teljes egészében újrakomponálom. Azt akarom, hogy az arcon, az egész férfialakon lássék: Orbán Balázs romantikus volt, s úgy székely, hogy európai.” Remélhetőleg semmi akadálya nem lesz Székelyudvarhely szép terve megvalósulásának, s az 1994 októberi szoboravatón minden bizonynyal jelen lesz a testvérváros, Barcs küldöttsége is. Bálint András A pályázatnyertes mű Cívis szabadegyetem Debrecenben Neves előadók, a hazai és a külföldi közélet elismert szakemberei részvételével Cívis szabadegyetemet rendez Debrecenben a Kereszténydemokrata Néppárt Hajdú-Bihar megyei szervezete. Birkás János, a KDNP megyei elnöke elmondta: abban az időszakban, amikor pártküzdelmektől lesz hangos az ország, különös jelentősége lehet a higgadt szónak, a színvonalas, politikamentes szakmai-tudományos fórumoknak. Ilyen céllal szervezik a debreceni Cívis szabadegyetemet, egyelőre csak a választási kampány idejére, de megfelelő érdeklődés eseten természetesen folytatódik a kurzus. A cívis-egyetem első előadója Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter lesz, aki a magyar gazdaság jövőképéről tart előadást, majd Történelem és igazságtétel címmel Kahler Frigyes, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője következik. Tehetségpróbáló Koldusopera Minden színházi előadás egyszeri, megismétlelhetetlen. A pillanat őrzi a maradandó- ságát. Bertolt Brecht Koldusoperájának a bemutatója óta csaknem egy hónap telt el, új szereposztásban láthattuk az elődást a minap. A bemutató fogyatékosságának nemcsak a szereposztást róhattuk föl a rendezőnek, Babarczy Lászlónak, hanem a rutinszerű megoldásokat is. Az új Koldusopera a megváltozott szereplőkkel, újra rendezve beváltotta az ígéretet: az évad sikerévé vált. Ami nem változott: Molnár Piroska Kocsma Jennyje továbbra is az előadás lelke. Nem is csak az előadásé, hanem pályatársai előtt is példaértékű az alakítása. A művésznő pályájának csúcsát jelölte ki ismét. A színpad ritka atmoszféráját képes megteremteni. Játéka nemcsak lenyűgöző, hanem világos és érhető is. Babarczy újra rendezte a Koldusoperát, új szereplőkkel vitte színre Brecht világhírű darabját. Pergőbb, dramaturgiaiig ötletesebb lett az előadás, a második szereposztás is meghozta a várva-várt sikert. Ám elnézőek most sem lehetünk: néhány szereplő nem képes a felgyorsult játékot érthető szövegmondással és énekkel belopni a néző szívébe. Ottlik Ádám Bicska Maxija nemcsak hitelesebb, mint a bemutatón látott Némedi-ala- kítás, hanem igazi művészi élményt is nyújtó. Csapó Virág Pollyja, ha néha haloványabb is, mint amennyire az író által kikevert szín szerint lennie kellene, mégis meggyőző. A legnagyobb meglepetést a Tigris Brown szerepében bemutata- kozott Karácsony Tamás szerezte. A bemutatón is nagy sikert aratott Spindler Bélával szemben egy új figurát jelenített meg: a korábbi operettes játékkal szemben feszesebb alakítást láthatunk, amely jobban is illeszkedik az újra rendezett Koldusopera szelleméhez. Nemcsak szereplőket váltott Babarczy, hanem új hangvétellel is szólaltatja meg Bertolt Brecht — Kurt Weill Koldusoperáját. Tóth Béla Smith rendőre ugyan epizód alakítás, ám az összehangolt játékban mégis hangsúlyt kapott, nem úgy, mint a bemutatón. A zenekart most Hevesi András vezényli. Ügyel arra, hogy a szongok kellő hangsúlyt kapjanak az előadásban. Ezt is hiányoltuk a bemutatón. A Koldusopera elindult a siker útján a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Horányi Barna Kultúra és közönsége Országos konferencia Miskolcon Vendégemlékek A magyar kultúra napja alkalmából, Kultúra és közönsége címmel országos konferenciát rendeznek ma Miskolcon a Zenepalota Bartók Termében. Mint Jenei László, az Apollon és a Holnap című irodalmi lapok főszerkesztője, a konferencia szervező bizottságának vezetője elmondta: a program során a kultúraközvetítő intézmények helyzetét szeretnék felmérni a mai Magyarországon. A tanácskozás első részében a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Budapest Televízió vezetői számolnak be intézményük tevékenységéről, második részében pedig zeneszerzők, színészek, táncosok, írók fejtik ki véleményüket. Többek között Czigány György, Érdi Sándor, Lugossy László, Feuer András, Vámos Miklós, Bacsó Péter, Bán András, Dózsa Imre, Pomogáts Béla, Verebes István és Vidovszky László vállalta véleményének kifejtését a témakörben. Mint a szervezők közölték: a Magyar Rádióból senki nem vállalkozott erre a tájékoztatásra. A konferenciához rangos kulturális program, közte koncert és a szatmárnémeti színház művészeinek irodalmi műsora kapcsolódik. Ugyancsak ez alkalommal adja át a Társadalmi Egyesületek Megyei Szövetsége a Társadalom Kultúrájáért kitüntetéseket az arra érdemes művészeknek és közművelődési előadóknak. Kezdődik a báli szezon. A kaposvári Farkas István emlékezik. Évtizedekig portásként kereste a kenyerét. A Turulban néhány hónapig volt londiner, majd portás lett. Szerinte a portás a szálloda lelke. A 76 éves Farkas István nevetve mesélte. — Egyszer az ötvenes években elég kínos szituációba keveredtünk. Akkoriban szinte mindennapos volt, hogy a háromágyas szobákat ágyanként is kiadtuk azonos neműeknek. Egyszer elfelejtettük, hogy az egyik szobát korábban egy férfi már kivette. Kiadtuk egy hölgynek is. A férfi későn éjjel tért haza, gondolta egy másik férfi alszik az ágyban, s nyugovóra tért. Ám kora reggel hatalmas sikoltás rázta fel a szálló csendjét. A hölgy ugyanis felébredt, s vele egy légtérben egy férfit talált... — Kikkel találkozott munkája során? — 1944. december 2-án Benkő Gyula szállt meg feleségével a Turulban. Sajnos nem tölthettek egy teljes éjszakát Kaposváron, mert riadó volt. Ők is menekültek. Lovaskocsival jöttek az Alföldről. Éjfélkor felhívatott a szobájába és finom fehér borával, cigarettával kínált. Sajnos a sors azóta sem hozott vele össze. De Ka- rády Katival és Greguss Zoltánnal is megismerkedhettem. Mindketten szerettek mulatni; még hajnalban is „állt a bál” náluk. Vendégem volt Latabár Kálmán és Sárdy János is. Farkas István tanúja volt a névcseréknek is. Annak, hogy miként lett a Turulból Vörös Csillag, majd Kaposvári Nemzeti Nagyszálló, később Béke, aztán pedig Dorottya. Azt mondja, mindegy hogy hívták, dolgozni Farkas István így is, úgy is kellett. Később átkerült a Kossuth téri Kapos Szállóba. Innen ment nyugdíjba is, de sokáig visszajárt még. Lőrincz Sándor Nyirő József: Kopjafák Nyirő József A „Kopjafák” először 1934-ben jelent meg Kolozsváron, az Erdélyi Szépmíves Céh gondozásában. Most a debreceni Csokonai Kiadó adta közre, a példásan szerkesztett Nyirő-életmű sorozat legújabb darabjaként. A „Kopjafák” kétségkívül a „Jézusfaragó ember” mellett a legszebb Nyirő-novellák gyűjteménye. Németh László korabeli kritikája szerint „Nyirő kopjafái a kikérdezett székely temető.” És ez a kikérdezett székely temető, a csend birodalma megszólal. Szinte harangütésként zeng bennünk az író szava: „A temető a soha ki nem alvó élet álarca csak... Nincsen halál, csak átváltozás az élet végtelen körfolyamában.” Az író nem követ rendszert a novellák közreadásában. Címet sem ad nekik. És mégis, a kötet olvastának végén egységes egésszé áll össze bennünk a kép, az öreg kopjafák vallomása. A halál vallomása az életről... Nyugszik itt szegény pásztorember, aki égbe harapó sziklák között őrizte a csordát. „Ahol a nappali fényben kép- rázatok lebegtek a fák között.” S aki halálos betegen szilaj tehene szarvára kötözte magát, hogy a havasról lerohanó csorda segítségével még egyszer láthassa a szeretőjét... Borzongató, víziós kép... Amely mégis megfogja az olvasót. „Itt nyugszik Ugrai Nőrinc és hű élettársa, Pétör Bori...” Egy öreg székely házaspár, ahol a férfi önként követte feleségét a halálba. Öngyilkossága előtti számvetése a kötet leglíraibb oldalai közé tartozik. Az elhúzott ravasz, a dörrenés egyben leszámolás mindennel. Az oly kevés elérttel és az élethetet- lennel... „A halállal tréfálkozó lka Bálint.” Már a név is mellbevágó. A novella végén a szerencsétlen, megőrült férfi erdélyi földet árul a piacon... Az író konklúziójában az egész erdélyi magyarság siratását halljuk: „És senki sem sejtette, hogy egy nép utolsó, nagy halállal tréfálkozása válik valóra a szerencsétlen őrült rettenetes cselekedete által...” Még szorultabb szívvel járja körül az író a gyermeki sírokat... Endes Klárika kopjafája alatt egy mindössze hét éves kislány nyugszik. A torokgyík áldozata... Édesapja egy hétig aratott éjjel-nappal azért a piros kendőért, amit a boltostól kapott, mert a javasasszony szerint ez majd meggyógyítja a beteg gyermeket... Mennyi tragédia, akármerre nézünk... Nyirő utolérhetetlen plaszticitással állítja elénk valamennyi alakját. Mint például a halott fiatalasszony vonaton szállító férfiét is. Akinek nem volt pénze a tetem hazaszállítására. De a gyermeknek látnia kellett, mégegyszer, utoljára az édesanyját... És a favágók tragédiája, akiket a lezúduló törzsek maguk alá temetnek. Miközben munka nélkül maradt társaik mohón lesik a megürült helyeket. „Az arcok eltorzulnak, a fogak pereme leporlad az erőfeszítéstől és reszket az egész erdő a rettenetes kenyér imádságától...” A „Kopjafák” lapjain is megelevenedik az író egyik legkedvesebb figurája, Udő Márton. Százévesként, de még szálfaegyenesen vet véget az életének. Önkéntes máglyahalállal... Hogy a fia legyen a csordapásztor, s az unokáknak legyen kenyér. És a havasi emberek megrendülve állják körül ezt a pogány misztériumot, talán az utolsó táltos tűzhalálát... A Torjai barlang... Ahol mérges gázok kerengenék. S ahol egy pillanatnyi figyelmen múlik az élet... Az öreg Sz. Bandi ide megy meghalni. Hogy az unokáknak több „élés” maradjon... És reggelre a kénpor úgy ragyogott rajta, „mintha a halhatatlan lélek égne benne...” Számtalan novellából lehetne még idézni, hiszen csak rövid bolyongást tehettünk a kopjafák birodalmában. Minden kopfaja vallomása egyéni tragédiák láncolata. Betegség, öngyilkosság, testi és lelki nyomorítás... A sötét tónusú, fölkavaró, borzongató képeket Nyirő József meleg, emberi hangja mégis fölmelegíti. Hiszen a halott ember — az író szavaival — olyan, mint a búzaszem. Új sorsban új életre kel... Évtizedek teltek el a könyve első megjelenése óta... És évtizedek óta őrlődik az erdélyi magyarság. És mégis viszi tovább az életet. Ez a „Kopjafák” új kiadásának talán legszebb üzenete. Dr. Sipos Csaba f K
