Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1994. január 11., kedd Kockázatok és jelképek — új korszak előtt Bili Clinton európai útja A hírmagyarázók hajlamo­sak a túlzásra egy-egy állam­fői látogatás minősítésekor. Különösen, ha a világ első számú hatalmának elnökéről van szó. Ám amire Bili Clinton vállalkozott, megérdemli a sorsdöntő jelzőt. Clinton kilencnapos európai útja a nemzetközi stabilitás új feltételrendszerének megala­pozása szempontjából a leg­fontosabb diplomáciai misszi­ónak bizonyulhat. Most, a hi­degháborús korszak lezárulta után. Brüsszeli, prágai és moszkvai tárgyalásainak eredménye éppúgy lehet üd­vözítőén megnyugtató, mint végzetesen lehangoló, ha az ismétlésektől lassan elcsé­peltté vált jelképeknél kézzel­foghatóbb látomást nem lesz képes hallgatósága elé tárni a jövőről. A kockázatok óriásiak, mint ahogy a feladat is egész embert kíván. Bili Clintonnak úgy kell eloszlatnia a kö­zép-európai országok félel­meit, hogy biztonsági érzetük megerősítésével ne vadítsa meg teljesen a medvekarmai­kat felvillantó orosz nacionalis­tákat, veszélyesen leszűkítve annak a Borisz Jelcinnek a po­litikai mozgásterét, akinek ha­talmon maradásától - legaláb­bis belátható ideig - az orosz reformfolyamat sorsa függ. Nem mellékes az sem, hogy a transzatlanti kapcsolatok tengelyét alkotó NATO milyen szerepet szán magának az új világrendben. Az üdítően fiatal, ámde a külpolitikai útvesztők hajtűka- nyaraiban még járatlan elnök­nek ajánlatos volna megnyug­tatnia országa hagyományos barátait. Az euro-atlanti intéz­ményrendszer erősítésének hangsúlyozása közben való­színűleg elkerülhetetlen lesz a szembesülés azzal, hogy még ha Washington vállalja is a „kormány” kezelését, jó volna, ha nem csupa potyautast kel­lene szállítania. Vagyis fordít­sanak nagyobb gondot házatá- juk rendben tartására az euró­paiak (lásd: Bosznia). Clinton elődei a NATO-ban látták annak elsődleges eszkö­zét, hogy rögzítsék Amerika meghatározó helyét Európa politikai és gazdasági ügyei­ben. Miként képzeli el ezt a ve­zető szerepet a hidegháború utáni állapotok közepette? Zbigniew Brzezinski, az előző demokrata párti elnök, Jimmy Carter egykori nemzet- biztonsági főtanácsadója sze­rint az út lehet akár történelmi jelentőségű esemény is, ha Bili Clinton megragadja az alkal­mat, és egy olyan demokrati­kus Európa képét vázolja fel, amely magába öleli Oroszor­szágot is. Ki tudja, talán még Moszk­vában lesz a legkönnyebb dolga Bili Clintonnak. Látoga­tásának kinyilvánított célja az, hogy az első demokratikus vá­lasztások után bátorítást nyújt­son a reformerőfeszítések foly­tatásához. Az út utolsó állomásán, Genfben, Háfez Asszad szíriai elnökkel találkozik. Azokról a kompromisszumos feltételekről óhajt vele tárgyalni, amelyek megvalósulása esetén nyélbe lehetne ütni a szíriai—izraeli békemegállapodást. R. P. Elítélték Duray megátkozóját Új Szó jelentése szerint 1000 korona pénzbírságra ítél­ték Milos Májért, a Slovenské Národné Noviny főszerkesztő­jét, aki augusztusban lapjában Duray Miklósra átkot szóró hirdetést tett közzé. A főszerkesztő ellen indított polgári szabálysértési eljárás a martini (túrócszentmártoni) körzeti hivatalban folyt le. A vizsgálat megállapította, hogy a Matica Slovenská által kia­dott lap főszerkesztője becsü­letében sértette meg, azonkí­vül nevetség tárgyává is tette Duray Miklóst. Az 1000 ko­rona pénzbüntetésen kívül Májért 150 korona perköltség megfizetésére is kötelezték. Az ítélet még nem jogerős. Erős ellenfelek között az elnöki hatalom Az afgán állam újj ászületése Lassan végkifejletéhez közeledik a hatalmi harc Af­ganisztánban, s megszüle­tőben van az új afgán állam. Az ország Burhanuddin Rabbani elnök, Ahmed Sah Maszúd tábornok és a velük szövetséges erők mögött sorakozik fel. Rabbani arcképe látható a Kabul északi felén található közhivatalokban Iszmail Han irodájában, az üzbég milícia fészkének számító Ma- zar-i-Sarif repülőterének be­járata felett. Az államfő hívé­nek vallja magát a Sa- lang-hágót és térségét irá­nyító Momen tábornok is. Változó légkör Túlzott optimizmus nélkül állítható, hogy az országban új légkör alakult ki, amely enyhíti az 1993 első felére jel­lemző zűrzavart. Az átalaku­lás tényezőit, a hatalmi harc állását elemzi a Le Monde munkatársa, Jean-Pierre Clerc Az Afgán állam újjászü­letése című cikkében. Behódolni látszik az elnöki hatalom előtt az üzbég milícia nagyhatalmú vezetője, Dosz- tum tábornok. Az ő „biro­dalma” az ország északi ré­szén levő tartomány. Az el­nöki hatalom igazi „felleg­vára” azonban az Ahmed Sah Maszúd volt védelmi minisz­ter és csapatai ellenőrzése alatt álló területek. Halálos gyűlölet Az elnöki hatalomnak azonban erős ellenfelekkel kell szembenéznie. Az ország középső részén fészkelte be magát a síita hazarák szövet­sége, az Iszlám Egység Pártja. A másik fő bázisuk Kabul. A fővárosban azonban min­dig gyűlölték a hazarákat, és megpróbálták őket távol tar­tani a hatalomtól. Az elnöki hatalomnak az igazi gondot a „pastu övezet” okozza. A né­pesség negyvenöt-ötvenöt százalékát kitevő pastuk az ország majdnem minden ré­szén nagy számban élnek, „birodalmuk” az ország délke­leti részén található. Az el­múlt másfél évben a pastuk két álláspont között ingadoz­tak: vagy visszavonultak, vagy harcba szálltak a Dzsamiattal. Gulbuddin Hekmatjár az Iszlám Párt vezetője és a hat hónapja megalakult kormány elnöke, bizony, nem sok si­kert mondhat magáénak. A fővárosban egyesek azonban — talán túlzott optimizmussal — már a „Hekmatjár utáni” időkről álmodnak. Többen úgy vélik, hogy a Dzsamiat következő célpontja Dosztum tábornok lehet, akit már fel­szólítottak, hogy engedel­meskedjen, ellenkező eset­ben katonai bíróság előtt fog felelni tetteiért. Az állam érdeke A két halálos ellenség egyesített támadása Dosz­tum ellen sokatmondó tény: lehet, hogy az üzbég vezető­nek nem sikerül „megmene­külnie” még akkor sem, ha lo­jálisnak mutatkozik Kabul iránt. A muzulmán afgánok közül ugyanis sokan megve­tik a tábornokot, többek kö­zött azért, mert a gyűlölt kommunista rendszer ke- gyence volt. A központi hatalomnak van is néhány ütőkártyája, köztük a legnyilvánvalóbb a pénzki­bocsátás. Ami pedig a minisz­tereket illeti: néhányan már az állam érdekeit előbbreva- lónak tekintik, mint saját párt­jukét. Ezt állítja legalábbis a külügyminiszter, Hidajat Amin Arszalla. Kantarija halála Szülőhelyén, a grúziai Dgva- riban elhunyt a szovjet zászlót a Reichstagra kitűző két katona egyike: Meliton Kantarija. 74 éves volt, s mint német lapok beszámoltak róla, már el is te­mették, ravatalánál második vi­lágháborús egyenruhába öltö­zött katonák álltak díszőrséget. A híres fotót sokan ismerik: katona tűzi ki a szovjet lobogót a romos Reichstag csúcsára, füstös berlini égbolttal és szét­lőtt házakkal a háttérben. A do­log szépséghibája, hogy a fénykép nem április 30-án, a történés napján, hanem két nappal később készült. A Vörös Hadsereg sajtosai megismétel­tették, beállították a jelenetet, fotót a nevezetes napon nem csináltak. Fényképet április 30-án már- csak azért is bajos volt készí­teni, mert Kantarija, társával, Mihail Jegorowal együtt éjjel 22.50-kor erősítette a zászlót a Reichstag ormára. Déltájban el­jutottak ugyan a második eme­letre, de a rohamegységnek még jó fél napba tellett, míg át- verekedte magát a kupoláig. MAflTCAR ÁLLAMPAPÍR------------ t Á llamkötvény 1997/D Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik tanítta­tásához, ingaüan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Különösen, hogy az államkötvény-vásárlásra fordí­tott összeg véglegesen levonható az adóalapból és a forrásadó a tavalyinak csak a fele, 10%. Államkötvény 1997/D 1994. január 10-én új államkötvény kibocsátására kerül sor. A befektetők 1994. január 11. és 21. kö­zött vásárolhatnak államkötvényt az MNB Főpénz­tárában és Megyei Igazgatóságain az 1994. janu­ár 5-én tartott akción kialakult átlagár felhalmozott kamattal növelt értékén. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/D 3 éves futamidejű (1994. január 10. - 1997. január 10.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja a 90 napos diszkont kincstárjegy átlagho­zama + 2% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. január 10. és 1994 július 10. kö­zötti) kamata évi bruttó 26%. Törlesztés névértéken 1997. január 10-én. A köt­vény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpon­tok: 1995. január 10., 1996. janúár 10. és 1997. január 10. _________Adócsökkentő_________ A z Államkötvény 1997/D megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély be­fektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adókedvezmény csak a 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű értékpapírokra vonatkozik. To­il I vábbá, hogy 1994-ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. ______Mit kell még tudni ?______ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A kibocsá­tást és az átlagáras értékesítést követően az MNB a meghirdetett feltételek mellett forgalmazza, eladja és visszavásárolja az államkötvényt. Amennyiben a pénzre szükségünk van, a futamidő lejárta előtt az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarnnk, akkor eladnak államkötvényt. Az Államkötvény 1997/D kamatát ugyanúgy szá­mítjuk ki, mint az első nyilvánosan kibocsátott állam- kötvényét, az Államkötvény 1994/A-ét. Mint eddig az Államkötvény 1994/A, az 1997/D is eladható és megvehető a teljes lutamidő alatt a tőzsdén ke­resztül, vagy az MNB Főpénztárában és megyei igazgatóságain. Az összes eddig kibocsátott álíbm- kölvény közül az 1994/A a legkeresettebb. A fő forgalmazó és kifizető helyek: MNB Főpénztára, 1051 Budapest, Hold u. 4. Tel.: 153-2600/2191 • MNB Baranya Megyei Igazgatóság, 7621 Pécs, Apáca u. 6. Tel.: (72) 410- 968 • MNB Bócs-Kiskun Megyei Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Tel.: (76) 481-334/524 • MNB Békés Megyei Igazgatóság, 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Tel.: (66) 446-192 • MNB Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság, 3525 Miskolc, Hősök tere 3. Tel.: (46) 411-658 • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság, 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. Tel.: (62) 472-272/4640 • MNB Fejér Megyei Igazgatóság, 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Tel.: (22) 311-130/135 • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgató­ság, 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. Tel.: (96) 314-522/4832 • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság, 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. Tel.: (52) 313-888/62 vagy 72 • MNB Heves Megyei Igazgatóság, 3300 Eger, Barkóczy u. 3. Tel.: (36) 413-444/5603 • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, 5000 Szolnok, Magyar u. 8. Tel.: (56) 422-555/6893 • MNB Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság, 2800 Tatabánya, Fő tér 32. Tel: (34) 335-837 • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság, 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. Tel.: (32) 310-722 • MNB Somogy Megyei Igazgatóság, 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. Tel.: (82) 419-411 • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság, 4400 Nyíregyháza, Széc­henyi u. 3. Tel.: (42) 310-422/6126 • MNB Tolna Megyei Igazgatóság, 7100 Szekszárd, Auguszt Imre u. 7. Tel.: (74) 316-411/89 • MNB Vas Megyei Igazgatóság, 9700 Szombat­hely, Széli Kálmán u. 20. Tel.: (94) 311-410/7111 • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság, 8200 Veszprém, Budapest u. 4. Tel.: (88) 426-435 • MNB Zala Megyei Igazgatóság, 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Tel.: (92) 312-690

Next

/
Oldalképek
Tartalom