Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-08 / 6. szám
24 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1994. január 8., szombat KÉTMILLIÁRD DOLLÁR TŐKEIMPORT 1993-BAN Javuló külgazdasági esélyek az exporthoz versenyképes árualap kell Kádár Béla: (Folytatás az 1. oldalról) — Miniszter úr, októberi sajtótájékoztatóján az 1993-as év első' kilenc hónapjának külgazdasági mérlegéről beszélt, amely akkor nem volt túl biztató. Ám a szeptemberben elfogadott kormánycsomagterv javulást ígért. Azóta ismét eltelt három hónap, lehet-e érezni már a változást? — Statisztikai adatokra még nem tudunk támaszkodni, így csak találgatásnak tűnne, ha számokat mondanék. Annyit azonban már most lehet érzékelni, hogy szeptember óta sikerült lefékezni az év első felében tapasztalható exportzsugorodási folyamatot. Amikor elkészült a terv, azt vártam, hogy az évvégi adatok elemzésekor az exportlemorzsolódás mértéke már csak húsz százalék körüli lesz, az első félévi 27 százalékhoz képest. Ez így is lett, de hogy a javulás tovább tartson, a gazdaságpolitika — a külgazdaságpolitika — folyamatos karbantartása szükséges, mert a verseny nem lanyhul. — A visszaesés elsősorban a mezőgazdasági és a fogyasztási cikkek terén volt tapasztalható. — A mezőgazdasági kivitel csökkenésében sok minden közrejátszott. Az aszály, a szövetkezetek átalakulása miatt kialakult bizonytalanság, valamint a mezőgazdasági export jövedelmezőségi viszonyainak romlása egyaránt az ágazat külpiaci esélyeit rontotta. Ez utóbbiban támogatások hiánya, illetve az árfolyampolitika alakítása játszott közre kedvezőtlenül. Ebben az évben a mező- gazdaságnak juttatandó támogatások összege eléri az 1990-es szintet, a külgazdasági viszonyok is javulnak. Különféle kedvezmények lépnek életbe, most érezhetjük igazán az európai szabadkereskedelmi társulás országaival kötött, októberben életbe lépett megállapodás előnyeit, ami a piacra jutást könnyíti meg. Mindezek együttesen alapot adnak ahhoz a feltételezéshez, hogy 1994-ben a mezőgazda- sági kivitel alaposan meghaladja az 1993. évit. — Hogyan lehet megfordítani az export visszaesésének kedvezőtlen folyamatát? — Először a versenyképes exportáru-alapot kell megtermelni. Enélkül minden további erőlködés hiábavaló. Ha ez megvan, akkor majd eldöntjük, hogy az hova megy. Az élelmiszergazdaságban bekövetkezett 900 millió dolláros export- visszaesés oka is elsősorban az eladható árualap hiánya volt. Hisz 1992-ben, kedvezőtlen feltételek mellett is el tudtunk adni mindent, most idén, kedvezőbb körülmények között biztos hogy ismét sikerül, ha lesz mit. A magyar áruk versenyképessége, sajnos, romlott az utóbbi három évben, részben a magas adóterhek, részben a felértékelő árfolyampolitika miatt. Legnagyobb versenytársaink ezzel egyidőben exportösztönző intézkedéseket léptettek életbe. Pontosan ezért született meg szeptember 15-én az a bizonyos exportösztönző gazdasági kormánycsomag, aminek fő tartalmi eleme, hogy 1994-ben árfolyampolitikai eszközökkel, adócsökkentésekkel, beruházási kedvezményekkel kell javítani a magyar gazdaság exportjának ver- senyképességét. Ezek az intézkedések most lépnek életbe, reméljük, hogy egy kevésbé kedvezőtlen nemzetközi gazdasági helyzetben és egy versenyképességre jobban odafigyelő magyar gazdaság- politika eredőjeként nem csak lefékezzük a tavalyi kedvezőtlen folyamatot, hanem némi javulást is elérhetünk. — A külföldi működő tőke beáramlásában milyen tendencia várható? — A működő tőke befektetési szándékait nehéz felmérni, hiszen nemcsak a gazdasági fejlődéstől, hanem a politikai környezettől is függ. Magyarország szilárdan tartja az első helyét a volt szocialista országok között mint a térség legvonzóbb befektetési célpontja. A decemberi Matáv-privatizációval együtt 1993-ban több mint kétmilliárd dollár jött be, túlszárnyalva minden korábbi tőkeimportszintet. Ez majdhogynem túl sok is, hiszen ez a nemzeti össztermék, a GDP 6 százaléka, szemben a nemzetközi 3-4 százalékos átlaggal. A túl sok tőkeimport árfolyamfelhajtó, és Bíznak a magyar gazdaság jövőjében Fotó: Lang Róbert annak is lehetnek kedvezőtlen visszahatásai. Ennek ellenére ez bizonyítja, hogy a nemzetközi üzleti körök hazánkat változatlanul ígéretes partnernek tekintik és bíznak a magyar gazdaság jövőjében. Ha ezt sem gazdasági, sem olyan választási eredményekkel nem rontjuk el, ami megingatná a külföldi befektetők bizalmát, akkor úgy gondolom, hogy az idén is jelentős tőkeimportra számíthatunk. Varga Ottó Válság és megújulás Szentpéteri István: A kamara ne állami sóhivatal legyen Világbanki rendszerben, pályázaton nyert tőkével Új szakképzési formák az élelmiszeriparban Ötvenezer forintot kínálnak a pékeknek — Szőke Attila: „Megtanulnak utazni, üzletet kötni, vállalkozni és a családjog útvesztőiben is eligazodnak” Laboráns képesítést is szerezhetnek a diákok a biokémiai szakcsoportban Fotó: Kovács Tibor Szentpéteri István Fotó: Király J. Béla Ezen a héten tartotta megyei elnökségi ülését a Kereskedők Országos Szövetsége, a Ki- sosz. A tanácskozáson rész vett a szervezet országos elnöke, Szentpéteri István is. — Az előadásán azt mondta: a Kisosz válságban van. — A válság szót nem úgy kell ez esetben érteni, hogy működési problémáink vannak — mondta Szentpéteri István — hanem úgy, hogy a társadalomhoz hasonlóan ez az érdekvédelmi szervezet is megújulóban van. Ez különböző veszélyhelyzeteket rejt magában és ezek elkerülése eredményezheti azt, hogy ne beszéljünk válsághelyzetről. — Mi a Kisosz álláspontja a készülő kamarai törvényről? — A Kisosz az első perctől kezdve a fenntartásait fejezte ki. Nem tudjuk és az egész törvénytervezet előkészítése folyamán sem dőlt el, hogy milyen pénzeszközökre támaszkodva alakul meg a kamara. A másik szintén egy anyagi jellegű kifogás: a tervezet értelmében ingatlanokat adnának át a kamarák létrehozásához, ám ezeknek az ingatlanoknak az átadása sem megoldott. A három kamarai osztály szerintünk kevés. Mi annak a véleményünknek adtunk hangot, hogy a kiskereskedőknek, a vendéglátósoknak és az idegenforgalomi- soknak is szükségük van saját kamarára. Az ezirányú módosító javaslatot azonban leszavazták. — Milyen új elemekkel egészítették ki javaslataikat? — A folyamatos egyeztetés több mint másfél éven keresztül tartott. Voltak olyan javaslataink amelyek beépültek a törvény- tervezetbe, viszont akadtak olyan lényeges kérdések is, amelyek érthetetlen módon nem kaptak hangsúlyt. így majdnem minden érdekvédelmi szervezet szorgalmazta azt, hogy a kamarák felügyeletét az ügyészség lássa el, ezzel szemben a törvénytervezetbe a miniszteriális felügyelet került be. — Mikor lenne elégedett? — Mi kereskedők óvatos emberek vagyunk. Azt szoktuk mondani, hogy mindennek akkor lehet örülni, ha már befejeződött. Abban az esetben is csak akkor, ha tudjuk hogy az jó volt vagy sem. Akkor tudunk majd véleményt mondani, ha a kamara tényleg megalakul és törvényesen is elfogadják. Ha látjuk majd működni és rájövünk arra is, hogy az alakulóban lévő piacgazdaságunkat, a szektor- semlegességet segítő intézmény ez, s nem pedig csak egy újabb állami sóhivatal. — A zugárusok és feketézők tevékenysége régi problémája a „hivatásos” kiskereskedőknek. Milyen lépéseket tesz a Kisosz a gondok csökkentésére? — Ebben az ügyben egy sziszifuszi harcot folytatunk. Nem is tudom megmondani, hogy hányadik vezető vagyok, aki ezzel foglalkozik. Már-már kilátástalannak tűnik ennek az ügynek a megoldása, hiszen annyit és annyiszor javasoltuk különböző fórumokon. A feketegazdaság „megesz” mindent, mindenféle életlehetőséget elszív a hivatalosan és becsületesen működő kereskedők elöl. Ennek ellenére az 1994-es gazdasági tervezetben is csak ígéretként szerepel, hogy ez ellen a kormányzat lépéseket tesz. Harsányi Miklós Minden diák szeretne olyan iskolában tanulni, ahol nem lehet megbukni. A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézetben kísérleti jelleggel beindított humán szakközépiskolai képzésben résztvevőknek már teljesült ez a vágya. A tanárok több ízben és több fórumon szorgalmazták a közismereti tárgyak követelmény- rendszerének módosítását, hogy a kiváló manuális képességgel rendelkező, a szakmát olykor magas fokon művelő diákok előrehaladását ne gátolják felesleges tantervi igényekkel. Ha teljesen nem is, a gazdaság változásaihoz, az élet diktálta követelményrendszerhez alkalmazkodik az oktatás. — A humán képzésű szak- középiskolát mi találtuk ki, és Magyarországon elsőként itt indítottuk be — mondta Szőke Attila igazgató. — Az iskolából kikerülő és csak egy szakmát ismerő tanuló tudása ugyanis nehezebben átváltható, emiatt gyakrabban válik munkanélkülivé. Ezt az új, a technikusi rendszer elemeit magába foglaló oktatási formát elsősorban a lányoknak szántuk, de menet közben kiderült: a fiúk is élénken érdeklődnek iránta. Itt ugyanis a pályaválasztás kitolódik a 16 éves korra, s közben sok közhasznú ismeretet is elsajátíthatnak a diákok. A négyéves, érettségivel záródó szakközépiskolai képzésben a hagyományos közismereti tárgyak — magyar irodalom, történelem — óraszáma lényegesen nagyobb, mint a technikus- képzésben. Egy kötelező idegen nyelv tanulása mellett választhatnak második nyelvet is — németet, angolt, franciát. S a gazdasági élet új kihívásainak megfelelni kívánó képzésben számítástechnikai, szocializációs, jogi, közgazdasági és szervezési ismereteket szerezhetnek. Az ember és környezete, valamint az országismeret tárgyak keretében elsajátíthatják mindazt az alapvető ismeretet — munkahely, lakásépítés, csecsemőgondozás stb. —, amely egy 16 éves fiatalnak az élet indulásához szükséges; megtanulnak tárgyalni, üzletet kötni, vállalkozni és a családjog útvesztőiben is eligazodnak. A lányok a háztartási ismeretekkel ismerkednek, a fiúk elsajátítják a háztartási gépek javítását, karbantartását és megszerezhetik a hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt. — Az emberi erőforrások fejlesztése világbanki project rendszeréhez igazodva és a több mint 40 éves múltra visszatekintő élelmiszeripari szakképzéssel egy szerkezeti egységben az úgynevezett biokémiai szakcsoportot is beindítottunk — mondta az igazgató. — Az első két év a szakmai képzésé. A második év végi alapozó vizsga eredményétől függően vehetnek részt szakmunkás — sütő, húsfeldolgozó, pék-cukrász, tejtermékgyártó — , illetve szakközépiskolai képzésben. Itt általános műveltséget és szakmai ismeretet egyaránt szerezhetnek. Az érettségi megalapozza az 5-6. osztályban folyó speciális szakmai, elméleti és gyakorlati oktatást; lehetővé teszi a technikusi oklevél megszerzését, amely laboránsi képesítést is nyújt. Az utolsó két évben szerzett ismeretekkel felsőfokú szakirányú intézményben is tovább tanulhatnak. A képzés céljának megfelelően a részt vett, megfelelt, jól megfelelt értékeléssel bocsátják útjukra a tanulókat. A fiatalok munkanélkülivé válásának megelőzéseképpen indították be a szakmunkások szakközépiskoláját. Itt a korábbi levelező tagozat ismeret- anyagát tanulják — két évig, nappali tagozaton —, a 17 évesen szakmunkásbizonyítványt szerzett tanulók. A heti 4 órában — választás alapján — angol, francia, német nyelvet, számítástechnikát és vállalkozói ismereteket is tanuló diákok az idén — elsőként az országban — Kaposváron szerezhetik meg az érettségi bizonyítványt, és jól képzett, érettségizett szakmunkásként léphetnek ki az életbe. Kísérleti jelleggel indították a Nyugaton már szép hagyományra visszatekintő 4 éves pék-cukrász szakmunkásképzést. Ez szinkronban van a gazdaság igényeivel. A háromszoros túljelentkezés, az ország távoli részéből érkező 50 ezer forintos, lakással együtt kínált álláslehetőség is bizonyítja: magas színvonalú a sütőipari szakmunkásképzés Kaposváron. A szerencsi és a sarkadi cukorgyár vezetői a jövőre is gondoltak, amikor az országban egyedülálló kaposvári intézetből, 3-5 ezer forintos havi ösztöndíjjal próbálja visszacsalogatni a szakembereket. A húsiparban is megindult a privatizáció, és a diákok a vágó- hidakon, valamint a feldolgozóiparban is találnak már munkát. A nagyobb fokú gépesítés és zártabb technológia miatt a tejipar egyre kevesebb munkást foglalkoztat. így az idén már csak fél osztálynyi diákkal indulhatott be a képzés. Ám az itt szerzett ismeretek értéke konvertálható határainkon túl is. — Gyakran keresik meg külföldi, főként németországi befektetők az iskolát — mondta az igazgató —, és a Magyarországon megszerzett hús-, valamint sütőipari szakmunkás-bizonyítványt feltétel nélkül elfogadják. Várnai Ágnes
