Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-08 / 6. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLIITIKA 1994. január 8., szombat Az asztrológus elmondja, mi vár ránk az új esztendőben Az ország nem szabadul meg gondjaitól, de jobban boldogul Optimizmussal tekinthetünk az új esztendő elé — állítja a neves asztrológus, dr. Janák Lajos, aki speciális, az ország egészére vonatkozó részletes horoszkópot készített. Szerinte a csillagok állásából kiolvas­ható, hogy 1994 egész sor terü­leten lényegesen kedvezőbb fejleményeket ígér. — 1993 a Szaturnusz éve volt, s az ilyen esztendők egyik jellemzője, hogy nehéz terhe­ket ró az emberekre, akikre a borúlátás talán még több bajt hoz, mint a sok-sok tényleges probléma — mondja Janák dr. — Az új évben azonban már a Jupiter uralkodik, amelynek szinte természetéből fakad, hogy fellendülést, elégedettebb hangulatot ígér. Hazánk ho­roszkópja mindezt alá is tá­masztja. Azt mutatja, hogy az ország — bár nem szabadul meg gondjaitól — az ideinél jobban boldogul. Sőt, jövőre ta­lán az emberek nagy része ta­lán érzékeli is, hogy előbbre ju­tunk. Természetes, hogy soka­kat foglalkoztatnak az 1994-es választások. Nos, az új kor­mány kezdetben nagyon nép­szerű lesz, s ez a kedvező vé­lemény az év végéig nem fog megváltozni — a távolabbi jö­vőről pedig egyelőre korai be­szélni. — Gyakori az a kérdés is, hogy végül is melyik párt, me­lyik irányzat nyeri meg a vá­lasztásokat. — A név és cím soha nem szerepel a horoszkópban, de bevallom, ha szerepelne, sem vállalnám közzétételét... Annyit mondhatok, hogy az a parla­ment és kormány, amely ke­zébe veszi az irányítást, igen határozottan és erélyesen teszi majd a dolgát. Az ország és polgárainak anyagi helyzetét il­letően — mind mondta — ösz- szetett és vegyes a csillagokból kiolvasható jövőkép. Az állam­kassza 1994-ben gyarapodni fog, javul az ország anyagi sta­bilitása. Egészben véve vala­melyest többet költhetünk majd, mint az óesztendőben. — A sajtó, a hírközlő szervek az ideinél nyugodtabb körül­mények között fognak dolgozni — mondta —, a viszályok, csa­tározások nagy részétől meg­szabadulnak. A diplomácia te­rületén is pozitívumokra szá­míthatunk: hazánk megítélése a környező államokban és a nagyvilágban is javul. — Kedvező fejleményekre számíthatunk a sok hányatta­tást megélt oktatásügy terüle­tén? A tanügyek körül elülnek viták hullámai s kedvező irá­nyú, fejlődést hozó munka indul meg az iskolákban, a fiatalok körében. A gazdaságban 1994 végre a jól prosperáló vállalko­zások éve lesz. HOL A HATÁR? A gazdasági növekedés lehetőségei és korlátái Az ember csak kapkodja a fejét. Egyszer azt hallja, hogy a belföldi kereslet szűkös volta okozza a gazdasági vissza­esést és azt a kereslet bővítésével — több foglalkoztatottal, nagyobb bértömeggel, több életben tartott vagy újonnan lé­tesített vállalattal — lehet leküzdeni. Máskor pedig azzal ijesztik, hogy a kereslet kiterjesztése, a nagyobb költségvetési defi­cit, a bővebb hitelkínálat csak az árakat, az inflációt táplálja, anélkül hogy érdemlegesen növelné a gazdaság termé­kekben, szolgáltatásokban mért teljesítményét. A látszólag egymást kizáró megállapítások mindegyiké­ben van igazság, sőt szoros összefüggés is. Való igaz, hogy a piac, a belföldi fizető­képes kereslet kibővítése ösz­tönözné a kínálat növekedé­sét is, ám ez az ösztönzés nem válik minden körülmé­nyek között az általános ár­színvonal növekedésének, az inflációnak a forrásává. Az is igaz viszont, hogy a kereslet növekedésének bizonyos formái kizárólag, vagy döntő részben az árak emelkedésé­hez vezetnek, s egyáltalán nem, vagy alig befolyásolják a kínálat növekedését. Azok, akik a belföldi keres­let bővítésétől várják a gazda­sági növekedés megindítását, abból indulnak ki, hogy nálunk csaknem háromnegyed millió ember nem talál munkát, a foglalkoztatottaknak is ala­csony a bére a nyugati fizeté­sekhez képest, és ami sajnos legalább ennyire problemati­kus: rossz a gépek, berende­zések kihasználási foka. A hazai üzemek többségében egyetlen műszaki erejéig sin­csenek lekötve a gyártási ka­pacitások. Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy ma nálunk ugyan­olyan helyzet alakult ki, mint a húszas-harmincas évek fordu­lóján Angliában, ahol a keres­letnöveléssel kicsikart gazda­ságélénkítés elméletét John Maynard Keynes kidolgozta; vagy mint az egykori Amerikai Egyesült Államokban, ahol ugyanennek a gondolatnak az alapján Roosevelt elnök állami kötelezéssel élénkítette a ke­resletet. A helyzet azonban csak lát­szólag ugyanolyan, hiszen ná­lunk az a baj, hogy az előállít­ható termékek minősége, tet­szetőssége, korszerűsége nem felel meg annak a kívána­lomnak, amelyet a belföldi és a külhoni vásárlók elvárnának. A drágán termelt és alacsony fűtőértékű szén, a durva le­mezek, a divatja múlt cipők, ruhák nem találnának vevőre, s csak eladhatatlan raktár- készletként porosodnának. Ráadásul a modern nagyipari termelés gazdaságossági kö­vetelményei szempontjából sem kedvezőek a hazai kis szériák. Vajon a munkaerőál­lomány, s elsősorban a mun­kanélküliek képzettsége, szakmai összetétele megfe­lel-e a keresett cikkek techno­lógiai követelményeinek? Nyilvánvalóan nem, hiszen a modern ipari termelés első­sorban magas képzettségű szakmunkásokat igényelne, míg a korábbi évtizedekben a magyar ipar elsősorban szak­képzetlen anyagmozgatókat il­letve betanított munkásokat alkalmazott. Ezek a megálla­pítások kevésbé vonatkoznak a mezőgazdaságra, bár ott is veszélybe került az extenzív termelés, az élelmiszeripar­ban is kívánnivalókat hagy maga után a csomagolás- technika, a minőség. Ezért nálunk a tartós növe­kedés kulcsa a keresett, mo­dern, minden piacon eladható termékek és szolgáltatások kí­nálatának serkentése lehetne. Ehhez a műszakilag-gazdasá- gilag versenyképes, de pénz­ügyileg „sántikáló ” vállalatokat meg kellene menteni. Új beru­házásokra volna szükség, át­gondolt átképzési lehetősége­ket kellene kínálni az arra al­kalmas szakmunkás rétegnek. Mindehhez olyan vonzó gazda­sági klíma kell, amely csábítja a befektetőket. Ezt tetézni le­hetne stabil és kiszámítható adópolitikával, átlátható gazda­sági jogszabályokkal. A magas adók és bérközterhek, az el­avult üzemek mesterséges életbentartása éppen úgy nem kedvez a gazdaság élékítésé- nek, mint egy esetleg elvaduló választási küzdelem, vagy a munkabeszüntetések és tünte­tések hulláma. Bácskai Tamás MAGYAR ÁLLAMPAPÍR Államkötvény 1997/D Legyen akár kényelmes... A legújabb Magyar Államkötvény 1997/D 3 éves futamidejű (1994. január 10. - 1997. január 10.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja a 90 napos diszkont kincstárjegy átlagho­zama + 2% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. január 10. és 1994 július 10. kö­zötti) kamata évi bruttó 26%. Törlesztés névértéken 1997. január 10-én. A köt­vény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpon­tok: 1995. január 10., 1996. január 10. és 1997. január 10. ________Adócsökkentő________ A z Államkötvény 1997/D megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély be­fektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adókedvezmény csak a 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű értékpapírokra vonatkozik. To­igazgatóságain. kötvény közül az 1994/A a legkeresettebb. I 3> ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik tanítta­tásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Különösen, hogy az államkötvény-vásárlásra fordí­tott összeg véglegesen levonható az adóalapból és a forrásadó a tavalyinak csak a fele, 10%. Államkötvény 1907/D 1994. január 10-én új államkötvény kibocsátására kerül sor. A befektetők 1994. január 11. és 21. kö­zött vásárolhatnak államkötvényt az MNB Főpénz­tárában és Megyei Igazgatóságain az 1994. janu­ár 5-én tartott akción kialakult átlagár felhalmozott kamattal növelt értékén. A lő forgalmazó és kifizető helyek: MNB Főpénztára, 1051 Budapest, Hold u. 4. Tel.: 153-2000/2191» MNB Baranya Megyei Igazgatóság, 7621 Pécs, Apáca u. 6. Tel.: (72) 410- 968 • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. Tel.: (76) 481-334/524 • MNB Békés Megyei Igazgatóság, 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Tel.: (66) 446-192 • MNB Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság, 3525 Miskolc, Hősök tere 3. Tel.: (46) 411-658 • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság, 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. Tel.: (62) 472-272/4640 • MNB Fejér Megyei Igazgatóság, 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Tel.: (22) 311-130/135 • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgató­ság, 9022 Győr, CzuczorG. u. 26. Te!.: (96) 314-522/4832 • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság, 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. Tel.: (52) 313-888/62 vagy 72 • MNB Heves Megyei igazgatóság, 3300 Eger, Barkóczy u. 3. Tel.: (36) 413-444/5603 • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, 5000 Szolnok, Magyar u. 8. Tel.: (56) 422-555/6893 • MNB Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság, 2800 Tatabánya, Fő tér 32. Tel.: (34) 335-837 • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság, 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. Tel.: (32) 310-722 • MNB Somogy Megyei Igazgatóság, 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. Tel.: (82) 419-411 • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság, 4400 Nyíregyháza, Széc­henyi u. 3. Tel.: (42) 310-422/6126 • MNB Tolna Megyei Igazgatóság, 7100Szekszárd, Auguszt Imre u. 7. Tel: (74) 316-411/89 • MNB Vas Megyei Igazgatóság, 9700 Szombat­hely, Széli Kálmán u. 20. Tel.: (94) 311-410/7111 • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság, 8200 Veszprém, Budapest u. 4. Tel: (88) 426-435 • MNB Zala Megyei Igazgatóság, 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. Tel: (92) 312-690 vábbá, hogy 1994-ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 1Q%-ra csökkent. _____Mit kell még tudni ?_____ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A kibocsá­tást és az átlagáras értékesítést követően az MNB a meghirdetett feltételek mellett forgalmazza, eladja és visszavásárolja az államkötvényt. Amennyiben a pénzre szükségünk van, a futamidő lejárta előtt az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, akkor eladnak államkötvényt. Az Államkötvény 1997/D kamatát ugyanúgy szá­mítjuk ki, mint az első nyilvánosan kibocsátott állam­kötvényét, az Államkötvény 1994/A-ét. Mint eddig az Államkötvény 1994/A, az 1997/D is eladható és megvehető a teljes futamidő alatt a tőzsdén ke­resztül, vagy az MNB Főpénztárában és megyei igazgatóságain. Az összes eddig kibocsátott állam­l> A I O lí lî S Z O R O S IÎ 1 Z I ONSA (í < t 4 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom