Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

V 4 Tőkebeáramlás Magyarországra Magyarországra a múlt esz­tendőben hitel és működőtőke formájában több mint 8,6 mil­liárd dollár áramlott. Az idén ilyen formában valószínűleg 5,3-5,5 milliárd dollár érkezik, nem számítva néhány jelen­tős, előkészületben lévő priva­tizációs eladást. A Magyar Nemzeti Bank monetáris poli­tikai irányelvei szerint 1994-ben Magyarország hitel- felvételei összesen 4 milliárd dollárt tesznek ki. Eredmények a sertés- tenyésztésben A sertéstenyésztésben ta­pasztalható nehézségek elle­nére mintegy 2,3 milliárd forin­tos forgalmat könyvelhetett el a múlt évben a herceghalmi Hungapig Kft sertéstenyész­tési rendszere. Az idei év for­dulatot hozhat a hazai sertés- tenyésztésben, mivel a vágó­hidak egyre inkább alkalmaz­zák a Nyugat-Európában már általánosan használt Europ minősítési rendszert. Ennek lényege: a több színhúst és kevesebb zsírt tartalmazó álla­tokért többet fizetnek. IPOSZ-közgyűlés Megkezdődött szombaton az Ipartestületek Országos Szövetsége — Magyar Kéz­műves Kamara programalkotó és tisztújító közgyűlése. A szervezet, amely már meg­alakulásakor, 1990-ben a ma­gán-, és társasvállalkozások érdekképviseleti szervezete­ként definiálta magát, to­vábbra is azt a célt tűzi ki maga elé, hogy segítse a kis­vállalkozók és rajtuk keresztül a nemzetgazdaság fejlődését. A dolgozóké a tatai cserépgyár Részvényesi minőségükben határozták meg az idei gazda­sági tervet szombaton Tatán a helyi cserépgyár dolgozói, akik a közelmúltban megvásá­rolták a gyárat. A húsz éve működő, 64 millió forint értékű gyárért a 120 fős kollektíva ugyanis 70 millió forintot aján­lott fel a privatizáció során az Állami Vagyonügynökségnek, amely az ajánlatot elfogadta, s így került a dolgozók tulajdo­nába a gyár. Gazdasági fórum Szigetvárott A működő tőke bevonását szolgáló energetikai törvények megalkotására még a válasz­tások előtt esélyt lát a pénz­ügyminiszter. Szabó Iván az MDF szigetvári gazdasági fó­rumát követő sajtótájékozta­tón elmondta: azért bizakodó, mert e törvények megalkotása kevésbé politikai, mint inkább gazdasági kérdés, amit az is bizonyít, hogy a gáz- és villa­mosenergiáról szóló törvény napirendre tűzését a Parla­ment kétharmados többséggel megszavazta. A Centrum privatizációja Csaknem négy évi dlőké- szület után befejeződött a Centrum hálózat privatizáci­ója. Az MRP-szervezet teg­napi alakuló ülésén Brückner István, a társaság vezérigaz­gatója elmondta: 4000 dol­gozó kapta meg a részvények 51 százalékát, 2,5 milliárd fo­rint értékben. Az MRP és a vezetőkből alakult kft, az MBO 1,3 milliárd forint E-hitelt vesz fel a részvények megvásárlá­sára, a fennmaradó összeget készpénzért, illetve kárpótlási jeggyel elégítik ki. SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. január 31., hétfő 25. Privát idegenvezető Afész mérleg: jóval az egymilliárd fölött Még a privatizáció is szóba jöhet Szunyogh László: Százmilliós többletforgalomra számítunk Míg a piac meghatározó tagjainak megerőltető lépé­seket kellett tenniük a tal- ponmaradáshoz tavaly ad­dig a kaposvári áfész nem­csak korábban kivívott po­zícióját őrizte meg, hanem több tízmillió forinttal meg is növelte a bevételét. A négyszáz dolgozónak mun­kát adó szövetkezetnél több lényeges beruházással és fejlesztéssel végeztek az utóbbi időben, s rajtra ké­szek az új terveik is. Kon­cepciójuk szerint érdekelt­ségeik számát tovább nö­velve, a privatizáció terüle­tén kívánnak újabb eredmé­nyeket produkálni. — Mint szövetkezetnek a többi gazdasági társasághoz képest speciális célkitűzésünk van — mondta Szunyogh László, a Kaposvár és Vidéke Áfész igazgató-elnöke. — Olyan gazdasági hatékonysá­got kívánunk elérni, amelynek révén a szövetkezet élet- és versenyképességét továbbra is biztosítani tudjuk. Fő eleme el­képzeléseinknek a dolgozói ér­dekeltség, vagyis a saját tag­ságunk érdekeinek és igényé­nek határozottabb figyelembe vétele. Az áfészek jelentős átalaku­láson estek át az utóbbi néhány esztendőben. A folyamatos vál­tozás több szövetkezetnél oko­zott kisebb-nagyobb nehézsé­get, ám akadt olyan is, ahol vi­szonylag könnyedén vették az akadályokat. így volt ez Kapos­váron is, ahol a boltok száma nem csökkent, egyetlen egysé­get sem kellett eladniuk vesz­teség miatt. A megyeszékhe­lyen és a városhoz tartozó hat­vankét településen közel szá­zötven áfész-üzlet működik. A vendéglátásban azonban tör­tént változás: a közelmúlt óta bérletes formában is üzemel­tetnek egységeket. A kiskeres­kedelemben húsz ilyen van, vagyis az összes üzlet egyede működik bérletes formában. — Hogyan telt el a tavalyi év? — Elfogadható volt a forga­lom szempontjából, bár több is lehetett volna a bevételünk. A piacon lévő konkurrencia azonban rendkívül erősen érez­tette a hatását. Az 1992-es esz­tendő forgalmánál nagyobb volt a tavalyi — ha kismértékben is —, hiszen egymilliárd kétszá­zötven millió forint volt az árbe­vételünk. Ezzel, megszüntettük vagy legalábbis mérsékeltük a korábbi időszak csökkenő ten­denciáját. Azzal sikerült változ­tatni, hogy a kiskereskedelmen kívül erőteljesen fejlesztettük a nagykereskedelmi tevékeny­ségünket. így a saját beszer­zési hálózatunkon keresztül kedvezményesebb árral tud­tunk megjelenni a fogyasztók előtt. Ez nemcsak a megye- székhelyen, hanem a kisebb falvakban is egyaránt érvényes volt. — Milyen főbb fejlesztéseket sikerült tavaly megvalósíta­niuk? — Közel hatvanöt millió fo­rintba került az épületek meg­vásárlása és felújítása, s mint­egy kilencmillió forintot tett ki a gépekre és a berendezésekre fordított összeg. Ezek a techni­kai és technológiai fejlődést segítették elő. — Mi történt a szövetkezeti átalakulás után? — Bebizonyosodott, hogy a szövetkezeti forma nem hátrá­nyos sem a forgalmunk, sem az eredményünk sem a va­gyoni helyzetünk szempontjá­ból. — Mit terveznek az idei év­ben? — Hét-nyolc százalékos ár­bevételnövekedést, vagyis százmilliós többletforgalomra számítunk. Harsányi Miklós Készüljön fel a sikerre! Ez a sorozat azért készült, hogy különféle üzleti lehető­ségeket mutasson be önnek. Még ha egyet sem választ ki a következő 100 ötletből, ak­kor is segítik formálni a gon­dolkodását. Mindenekelőtt arra mutatnak rá, hogyan kezdhet üzleti vállalkozásba kevés pénzzel vagy éppen tőke nélkül. A legtöbb itt fel­sorolt üzlet elkezdhető rész- munkaidőben is. így felépít­het egy új üzleti vállalkozást anélkül, hogy feladná a régi munkáját. Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer em­bert tettek Amerikában sike­ressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket ad­jak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakor­latba. Gondolja át hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek vi­lágsikert arattak vele. Frank Aponyi Hogy mi egy idegenvezető dolga, arról alighanem min­denkinek van több-kevesebb fogalma. Az idegen nyelvet ismerők számára külföldi tu­risták magyarországi kalau­zolása, illetve magyar turis­ták külföldi kalauzolása. Az idegen nyelvet nem beszélők lehetőségei szűkebbek, mindenesetre hazai csoport­okat ők is kísérhetnek belföl­dön. Először egy utazási iro­dánál érdeklődje meg, hogy milyen feltételeket kell telje­síteni ahhoz, hogy valaki idegenvezető lehessen. Ha ezek a feltételek teljesültek, elkezdheti megszervezni a munkát. Ez is olyan munka, amit lehet alkalmanként, hétvégeken, vakáció alatt végezni, tehát ideális például egyetemistáknak vagy főis­kolásoknak. Fontos, hogy ilyen munkára csak olyanok vállalkozzanak, akik jól tud­nak emberekkel bánni, és jó szervezőkészségük van. Je­lentkezzen különböző uta­zási irodáknál, feltüntetve, hogy milyen képzettsége van és milyen munkát tud elvál­lalni, milyen időbeosztással, milyen nyelvismerettel ren­delkezik! Ha még nincs ide­genvezetői tapasztalata, ak­kor először valószínűleg ki­segítő munkákat fog kapni egy gyakorlott idegenvezető mellett, majd különböző ki­sebb munkák után egyre na­gyobb feladatokat fognak önre bízni. Fel kell készülnie arra, hogy minél jobban beleveti magát ebbe a tevékeny­ségbe, annál inkább le kell mondania szabad hétvégéi­ről, estéiről, hiszen a turiz­musban nincs vakáció. Az utazási irodákkal való kapcsolaton kívül saját maga is szervezhet túrákat, persze ehhez már alapos helyisme­retre és szakmai tudásra van szüksége, és ezt a szolgálta­tást hirdetheti turistáknak szóló kiadványokban, vagy szállodákban. Ez a tevé­kenység később egy saját utazási iroda létrehozásához vezethet. A már leadott ötleteket meghallgathatja telefonon is, hívja a 06-9008 telefonszá­mot. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos eladástechnikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Somogyi Hírlap olvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalat- vezetőkkel, manaegerekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1112 Budapest Goldmark K. u. 14. Telefon: 15-53-161; 17-51-477; (9-16 óráig). Fax.: 15-51-524 Kész a tabi húsfeldolgozó Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1994. január 28. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1994. 01.28. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 100,00 100,50 3,87 1994/B 93,50 94,19 1,97 25,00 1995/A 87,98 89,13 5,31 23,58 1995/B 87,89 89,09 3,59 23,38 1995/F 90,71 91,72 9,78 24,11 1995/G 93,21 94,33 9,14 23,89 1995/H 93,15 94,33 7,48 23,72 1996/A 86,96 88,76 1,40 22,06 1996/B 90,58 91,93 0,29 22,99 1996/C 90,41 91,78 16,88 22,94 1996/F 89,52 91,05 12,27 22,68 1997/C 86,10 87,96 16,42 21,89 1997/D 99,50 100,30 1,28 1998/A 99,50 100,10 15,71 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmo­zott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi li­mit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. Pecsét nélkül vágni sem lehet Néma csend az üzemcsarnokon kívül és belül Fotó: Sebők Dezső Kaveczki László tabi vállal­kozó munkahelyteremtő beru­házásként épített sertés- és marhavágó, illetve húsfeldol­gozó üzemében hónapokat késik a termelés megindítása. Az üzembehelyezést, a próbavágás megtartását, il­letve a termelés megindítását elsősorban állítólag az akadá­lyozza, hogy a pécsi környe­zetvédelmi szakhatóság pótló­lag környezetvédelmi tanul­mány elkészítését és benyúj­tását kérte a vállalkozótól. Ezt egy kft már készíti. Munkatár­sunk megtudta azt is, hogy Kaveczki László december 17-én benyújtotta a tabi városi önkormányzathoz az épület használatbavételi és üzembe- helyezési _ engedélyeztetési kérelmét. Ám amíg a szakha­tóságok nem adják ki a hozzá­járulási nyilatkozatot, addig az üzembehelyezésre és a munka beindulására sem ke­rülhet sor. (A szakhatóságpk részéről a tűzoltóság és az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hozzájá­rulási nyilatkozatot adott). A tervezett indulás jelentős csúszása ellenére — várhatóan —, nem lesznek alapanyag-be­szerzési gondjai a húsfeldol­gozó üzemnek. A piaci és érté­kesítési lehetőségek ugyancsak adottak mind a félsertések, mind pedig a tőkehús, illetve a feldol­gozott terméket illetően. A ter­meléshez szükséges szakem­berek és betanított munkások otthon várják, hogy a vágás és húsfeldolgozás megkezdődjön... Krutek József 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom