Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-06 / 4. szám
1994. január 6., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Szennyvízürítő épül a csökölyi faluszélen Céltámogatásból és önerőből építteti szennyvízürítőjét a csökölyi önkormányzat. A tizenkétmillió forintos beruházás tavaly kezdődött el, a falu határától mintegy egy kilométerre. A kivitelező július 30-ára vállalta a munka befejezését, így megoldódik a szennyvízelhelyezés az ezerkétszáz lelkes községben. Nyugdíjasokat köszöntöttek Kadarkúton Folyamatosan gondoskodnak az idős emberekről Kadarkúton. A nagyközségi ön- kormányzat szociális bizottságának döntése alapján több mint kétszázötven nyugdíjast köszöntöttek a napokban. Az ünnepségen megjelent idős embereknek ötszáz forint értékű vásárlási utalványt nyújtottak át. Kettős kiállítás a marcali Bernáth-házban Spanics Katalin keramikus és Kopócs Tibor szlovák grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután a marcali Bernáth-házban. A gazdag tárlatot délután fél négykor Laczkovics Mária ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A két művész kiállítását február 10-ig tekinthetik meg a marcali Bernáth-ház látogatói. Holládi felújítások Felújításra kétmillió forintot tervezett az idei esztendőre a holládi önkormányzat. Ebből az összegből szeretnének felújíttatni néhány utat és járdát a faluban. A művelődési ház, valamint a község ravatalozója szintén arra vár, hogy megszépüljön. A 382 lakosú község önkormányzata azt tervezi, hogy a temető környékét is rendbeteszi ebben az évben. Segesdi beruházások Ebben az évben tizennyolcmillió forintot fordítanak beruházásokra Segesden. Terveik között a szennyvíz- csatorna első részének megépítése, egy összekötő út és az új tűzoltószertár szerepel, valamint a helyi sportegyesület öltözőjének kialakítása is igencsak időszerű. Lakbérrendelet módosítása A megyei önkormányzat a tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletben módosította a tulajdonában lévő lakások bérét is. Eszerint a havi lakbér mértéke 1994. július 1-től a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján, összkomfortos lakás esetében 30 forint, komfortos lakásnál 20 forint, félkomfortos lakásnál 8, komfort nélküli lakás esetében pedig 4 forint lesz négyzetméterenként. Somogyi adatok a kiadványban Hasznos tájékoztató kiadvány látott napvilágot a közelmúltban az Akadémiai Kiadó gondozásában. A megye, a város és a község igazgatása Magyarországon 1945-1950 címmel megjelent, számos somogyi adatot is tartalmazó kiadványban a tájékozódást részletes név- és tárgymutató segíti. Adózni kell, ám sok nyomtatvány hiánycikk A Siófok térségében élők közül többen megkeresték fiók-szerkesztőségünket azon panasszal, hogy nem lehet hozzájutni több nyomtatványhoz, amelyek adójuk bevallásához szükségesek volnának. Az egyik legjobban ellátott üzlet, a Sió mente Főnix Nyomtatvány és Irodaszer boltjának vezetőjét, Németh Zsuzsannát kérdeztük. — A fővárosban is nagyon akadozik a személyi jövedelemadó bevallásához szükséges nyomtatványok beszerzése — mondta. — Sajnos december végére sem tudta elkészíteni a nyomda a szükséges, kitöltésre váró iratokat, így a mérlegnyomtatványokat, különböző nyilatkozatokat csak a héten szállítják — ígéretük szerint. Több árucikk viszont csak a hónap végén lesz kapható. — Ön kiismeri magát naprakészen az állandóan változó formanyomtatványok világában? — Sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy havonta változik a nyomtatvány. Megesett már az is, hogy a Magyar Közlönyben megjelent: kötelező bizonyos iratot kitölteni, de csak hónapok múlva lehet beszerezni hozzá a papírokat. Ilyenkor persze idegesek a vásárlók, mert attól félnek, hogy megbünteti őket a hivatal. Idén egyébként még nem kaptunk semmi fajta tájékoztatót, ezért nehéz a dolgunk, hogy segítsünk az embereknek az eligazodásban. Persze sokszor a vásárlók is hibásak, mert az utolsó pillanatra hagyják a nyomtatványok beszerzését. — Jól megy az üzlet? — Az új nyomtatványok megjelenése nem pénzt, inkább bosszúságot hoz a konyhára, de nem panaszkodom, mert a termelőszövetkezetnek ez az üzlete tisztes megélhetést biztosít. Papírra mindig szükség van... Czene IZZOTT A 190 ÉVES GERENDA Kigyulladt Niklán a Berzsenyi kúria (Folytatás az 1. oldalról) A marcali tűzoltóparancsnok, Koszorú Gábor százados, elsőként ért a helyszínre. Mire a fecskendők is megérkeztek, felderítette a terepet, s így gyorsan és szakszerűen menthették a pótolhatatlan irodalom- történeti értékeket. A helybeliek elmondása szerint a megyei önkormányzat tulajdonában, de a megyei múzeum igazgatóság kezelésében lévő épület 1711-ben épült. A toldalékét éppen 190 éve építették hozzá. (Ebben lakott a Berzsenyi ükunoka, a 93 éves Ungár Ká- rolyné Berzsenyi Piroska, aki a telet a fiánál, Budapesten tölti). Az épületszárnyban eddig olajkályhával fűtöttek. Nemrégiben tértek át a fatüzelésre. Kedden alaposan begyújtottak. A kéményben keletkező lángoktól gyulladt be a 190 évvel ezelőtt beépített gerenda. Fura módon ennyi idő alatt senki sem vette észre, hogy a kéménybe beépítették a gerendát. A tűz hosz- szan izzott a szarufákban, s teljesen elporladt mire kicsaptak a lángok. A szakemberek véleménye szerint szerencsére időben vették észre, így a tűz nem harapódzott el a tetőszer- kezet egészére. A kár így is tetemes. A körjegyző véleménye szerint több százezer forint szükséges a helyreállításhoz. Az irodalmi relikviák közül szerencsére semmi sem sérült meg. Piroska néninek azonban egyelőre nem lesz hol lehajtania a fejét Niklán. N. J. A városnak és lakóinak is kellene a föld Törekiben A kárpótlás kárvallottjai Az önkormányzat nem akar bódévárost a természetvédelmi területen — Terepjáróval várják Siófokon az államtitkárt (Folytatás az 1. oldalról) Az állami gazdaság jogutódja, a siófoki Gyümölcstermesztési Részvénytársaság, illetve a „földszomszéd” Balatoni Halgazdaság Rt vagyonának egy kisebb része, több tízmilló forint értékben a városé, s a képviselők döntése értelmében Siófok nem részvényt, hanem földet kér e tulajdon fejében. — Több mint 50 ezer állampolgár elkésett a kárpótlási igény bejelentésével, és az országgyűlés nekik is esélyt akar adni — summázott Sze- bényi Béla, az önkormányzat illetékes főmunkatársa. — De nincs honnan parcellázni, csak az állam földjéből. A siófoki állami gazdaság jogutódjának van több privatizálandó földterülete, például Bálványoson, Gamászán, Szabadiban, sőt, Fejér megyében is, de a jogosultak általában a lakóhelyükhöz közel szeretnének földhöz jutni. Illetve tíz ember közül nyolc azt firtatja: mikor lehet rá építkezni? A kárpótlás negyedik árverésén ráadásul saját jogon jöhet vásárolni bárki az országból, s az előzetes érdeklődésekből látszik, hogy nagy invázió várható. A fölaprózott földek pedig nem a mezőgazdasági termelés célját szolgálják, és a Balaton vízvédelme érdekében tett intézkedések ellen is hatnak. — Én hivatalból tiltakoztam az illetékeseknél — folytatta a szakember, aki egyébként a törekiek választott képviselője az önkormányzat testületében. — Időközben kormányrendelet-módosításra is sor került, aminek értelmében a földművelésügyi, pénzügyi és a környezetvédelmi miniszter dönti el, hogy melyik föld jelölhető ki újonnan, hogy a várható igények kielégíthetőek legyenek. Természetvédelmi területet csak a KTM külön engedélyével lehet kijelölni; az illetékes Dél-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság a Somogy Megyei Kárrendezési Hivatalnak is megküldött levelében leszögezi, hogy a vitatott területek kárpótlásba bevonásához nem járul hozzá. Szakértők véleménye szerint a Deseda-parti, természetvédelmi területen történt parcellázást már nem lehet visszacsinálni. A siófokiak ezért is igyekeznek megfelelő jogi lépéseket tenni mielőbb, hogy ne kerülhessenek ki az új tulajdonosok határcövekei a területre. Persze szó sincs arról, hogy a Balaton-parti városban bárki is gátolná a privatizációt: van még 2332 aranykorona értékű állami terület, aminek kijelölését a siófoki földrendező bizottság már tavaly februárban kérte a megyei kárrendezési hivataltól. A tényékhez hozzátartozik, hogy a kárpótlás első fordulójának idején a város Töreki részében lakók közül csak egyetlen polgár rendelkezett kárpótlási jeggyel. A későbbi fordulóban is — bár ekkor már lett volna lehetősége a helybélieknek — főképp kilitiek vásároltak a Törekihez legközelebb eső földekből; a sztráda másik oldalán meg száztizen- nyolcan vettek 16x50 méteres (!) parcellákat. Nem messze már látni a földből kinövő „pottyantós” vécéket, a szerszámok tárolására szolgáló, szétesőfélben lévő Barkas-au- tót... — A föld egy része a természetvédelmi területen mocsárként van nyilvántartva — fűzte tovább a gondolatait Szebényi Béla. — Annyi sem terem rajta szerintem a gazdaságnak, amennyi a vetőmag árát fedezné. Az önkormányzat már két éve, májusban döntött a terület védetté nyilvánításáról. Egymillió-hatszázezer forintot már költöttünk is többek között az erdei pihenő berendezési tárgyaira, cserjeirtásra, útjavításra, mert a területet pihenőhelyként szeretné hasznosítani a város. Madárvonulóhely, csónakázótó céljára is alkalmassá lehetne tenni a tavakat. Most kétmillió forintot nyertünk erre a célra az Idegenforgalmi Alapból. Vaskos dossziék sorakoznak egymáson. Egy részüket a vita szülte, a többi kivitelezési terveket tartalmaz. Uta- két, erdőtelepítését, játszótérét. — A miniszteri biztos és dr. Tarján Lászlóné államtitkár megígérte, hogy lejön szemlét tartani, aztán döntenek — mondta még Szebényi Béla. — Rajtam nem fog múlni, már előkészítettem a terepjárót... Czene Attila Kitörési pont a vállalkozás Harmincezer vállalkozás Somogybán — Működik az Á VÜ privatizációs képviselete (Folytatás az 1. oldalról) — A Somogy Megyei Vállalkozói Központ az alapításkor meghatározott stratégiai célokat viszonylag kis létszámmal és egyre nehezedő feltételek mellett teljesítette — mondta Jákli Péter. — Az aprófalvas megye településein a termelő- szövetkezetek megszűnése, átalakulása és az élelmiszer- ipari üzemek mélyrepülése kapcsán a minimálisra fogyatkoztak a munkaalkalmak. A munkanélküliség néhány településen elérte a 40-50 százalékot is, s a 12-13 százalékos megyei átlag az országosnál magasabb. A telephelyes iparszerkezet vállalatainak privatizációja tízezrek egszisztenciá- lis biztonságát ingatta és ingatja meg. Ebben a helyzetben az egyik lehetséges kitörési pont a vállalkozás. A kényszerítő gazdasági hatások révén is nőtt a vállalkozói hajlam, s mintegy 30 ezerre rúg az egyéni és a társas vállalkozások száma. Egyre többen képezik magukat vállalkozóvá. Az ő közérzetüket is rontotta néhány korántsem vállalkozásbarát központi intézkedés és a hihetetlenül nehéz tőkéhez és hitelhez jutás. — Angol szakértő segítségével állították össze az üzleti tervet... — Tavaly valóban így történt, azért, hogy országosan is egységes szerkezet legyen. A szokatlan tervezési metódussal felvett projektek többségét menetközben kellett előkészíteni, tendereztetni és a pályázatokat értékelni. Közben politikai indítékú támadások miatt lemondott az ügyvezető igazgató. Az új vezetéssel folyamatos volt a működés és több új kezdeményezés is megvalósult. Az alirodák működésének finanszírozása bizonytalanságot okozott, amelyet a megyei önkormányzat támogatása egy időre feloldott. — Mely eredményeikre büszkék? — Kiegyensúlyozott, sokoldalú és rendszeres kapcsolataink vannak a megye kis- és középvállalkozóival, az érdek- képviseleti szervekkel, önkormányzatokkal, kamarákkal és a médiával. Kiterjedt külkap- csolataink a tanácsadó szervezetekkel, bankokkal és más befektetőkkel, azért, hogy pontosabb információkhoz jussanak a helyi vállalkozók és bővítsük az üzleti lehetőségeket. Aktív marketing és reklámtevékenységgel, az ügyfélszolgálati irodával — amely ellátja az ÁVÜ privatizációs képviseletét is — igyekszünk segíteni a vállalkozni szándékozóknak. Kistérségi fejlesztési programokat készítettünk a megye négy körzetére. A helyi irodák is értékes tevékenységet végeztek. De van még javítanivalónk is... — Melyek a legfontosabb idei feladataik? — A megye gazdasági fejlődésének elősegítése mégpedig a piacgazdaság üzleti formáinak megfelelő vállalkozások létrehozásával. Támogatjuk a foglalkoztatási gondokat enyhítő kezdeményezéseket, a turizmusra és a mezőgazdaságra épülő vállalkozásokat. Fontos feladatnak tartjuk a vállalkozók szakmai és elméleti képzését, a térségi fejlesztések egyensúlyának előmozdítását, a helyi vállalkozók ösz- szefogását és informálását. (Lengyel) Készül a leltár Ezekben a napokban megyeszerte leltároznak az üzletek, így a vásárlóknak több helyre kell eimenniük, míg rátalálnak a keresett árucikkre. Lehet, hogy mire rábukkannak, már többet fizetnek érte? (Fotó: Török Anett) Somogyi szoborkatalógus Somogybán az előzetes becslések alapján mintegy félezer szobor található. Ezen kívül számos emlékmű, feszület, templomi szobor, temetői kőfaragvány hívja fel magára a figyelmet. Ez utóbbiak ösz- szegyűjtése, rendszerezése egy későbbi gyűjtőmunka eredménye lehet majd. Deák Varga Dénes most arra vállalkozott, hogy segítséggel felkutatja és közzéteszi a somogyi szobrokat. Olyanokat is, amelyek talán már feledésbe merültek. Mivel a szobroknál fellelhető irodalom igen korlátozott, ezért az adatgyűjtésben főként idősebb emberek információira számít. De az egyházi nyilvántartásokban is hozzá lehet férni a különböző adatokhoz. Legtöbbet talán a szobrok állításában közreműködő személyek segíthetnek. A kaposvári építészmérnök elmondta: csaknem négyszáz szobrot felkutatott már, de még jópár rejtőzik külterületeken, szőlőhegyeken, amelyeket leginkább a helybéliek ismerhetnek. (Lőrincz) I i
