Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

1994. január 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Napi 1500 liter tej a déli partra Napi 1500 liter tejet szállít vevőiknek két teherautóval Siófok és Fonyód között a Barcsi Dráva Tej balatonszár- szói lerakata. Három dolgozó osztja el az érkező tejet a megrendelőknek. A kezdeti sikerek után most már más tej­termékekkel is foglalkoznak. Zamárdi: 200 millió A zamárdi képviselő-testü­let megtárgyalta és elfogadta az önkormányzat ez évi költ­ségvetését. Eszerint 200 millió forintos bevétellel és ugyan­ennyi kiadással számolnak. Közös munka az orvoslakásért A balatonendrédi orvosi la­kás építésén már eddig is több mint másfél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a helybeliek. A rossz idő múltá­val e hét közepén ismét foly­tatták a munkát, hogy a terve­zett időpontra, májusra átad­hassák az épületet. Most a hét végén is 15 helybeli szakem­ber és segédmunkás dolgozik, főképp kőművesek és ácsok. Bankett a táborért Nagysikerű bankettet tartot­tak tegnap a Balatonszabadi Diáksportegyesület szervezé­sében a helyi művelődési házban. A kisdiákok játékos vetélkedőre hívták az érdek­lődőket, s a büfé és a tombola bevétele a sportegyesület pénzét gyarapította. Ezt most a sítáborba készülő gyerekek anyagi támogatására fordítják. Nyolcán a siófoki krízisszállóban A siófoki önkormányzat által üzemeltetett hajléktalanok szállása nyolc embernek tud menedéket nyújtani. Az igény jóval nagyobb, pedig a helyi önkormányzat szociális rende­leté nem nyújt arra lehetősé­get, hogy az ország más terü­letéről ide érkezőket is befo­gadják. A krízisszállóban a helybeliek 6 hónapot tartóz­kodhatnak, s a családsegítő központ ezekben a napokban tesz lépéseket azért, hogy a rendeletet módosítsák úgy: legalább a volt állami gondo­zottak maradhassanak fél év­nél tovább a szálláson. Jelen­tős gondot okoz, hogy nem ta­lálnak olyan férfi munkást, aki vállalná az éjszakai ügyeletet az intézményben. Nem fecseg, csak szeret beszélgetni December 18-i számunk­ban Tefner Béláné szárszói fodrász a vele készült interjú­ban többek között arról is nyi­latkozott: munka közben kife­jezetten igényli a beszélgetést a vendégekkel; kifogásolta azonban a címet, mely így szól: „A szárszói fodrász szereti a fecsegést”. Megír­juk hát, amit kért: ő nem kedveli a fecsegést, csak nagyon szeret beszélgetni. Három és fél millió márkás fejlesztés Munka nélkül maradnának a tónál a kirendeltség szakemberei Tengernyi üdítő a Sió-Eckesnél Új, automatizált gépsorokat állítottak be Fotó: Török Anett Rendkívüli kereslet a Sió-Eckes termékei iránt. Szűrt és rostos üdítőital hat­féle ízben — kajszi, ősziba­rack, narancs, alma, körte és szőlő —, a második félév­től pedig Hohes C termé­kekből tizennégymillió liter­nyi készült Siófokon. Ez a néhány beszédes szám jól jelzi: tavaly hazánk minden lakosának 1,4 liter Sió-Eckes üdítő jutott volna. — Meglehetősen jó évet zártunk tavaly — mondta Mol­nár Péter, a Sió-Eckes ügyve­zető igazgatója. — Üdítőital­ból hatvan százalékkal termel­tünk és adtunk el többet, mint egy évvel korábban. A privati­záció jól sikerült, korszerű kö­rülmények között dolgozunk, s már a hazai piacon is egyre nagyobb részesedést érünk el. A német üdítőital-gyártók és forgalmazók piacán meg­határozó nagyvállalat, az Ec­kes még 1992 decemberében vette át a Siót. S a Bala- ton-parti ma már száz száza­lékig német tulajdonú üdítői­talgyárban fontos beruházá­sok és fejlesztések történtek. — Tavaly 650 millió forint volt a bevételünk, a fejlesztési keretünk pedig négy és fél mil­lió márkát tett ki. A középtávú fejlesztési tervben szerepel a termelés növelése, a techno­lógia és az anyagmozgatás korszerűsítése. Kétszer na­gyobb kapacitású gépek üzembe állításával most há­romezer helyett egy óra alatt hatezer literes palackot töltünk meg. Ehhez igazodik a rako­dás és az áru mozgatás. Az új pasztőröző és keverőberen­dezések, a számítógéppel ve­zérelt mérés mind fokozza a hatékonyságot. Figyelemre méltó eredmény: a Sió-Ec- kesnél nem volt létszámleépí­tés. Sőt, kampány idején a 40 idénymunkáson kívül további húsz dolgozó folyamatos fog­lalkoztatására nyílik majd le­hetőség. — Az infrastruktúra idei fej­lesztése 1996—97-ig biztosítja majd a szükséges technikai hát­teret. Ezenkívül egy új, 3 ezer négyzetméteres készáru raktárt alakítunk ki, s a számítógépes rendszer kétszázezer márkába kerül. Gépeinkkel az információ áramlása és az adminisztráció intézése még tökéletesebb lesz. Harsányi Miklós Költöztetik a vízügyi gépparkot Az új balatoni kormány- program részeként a Bala­toni Vízügyi Kirendeltség szakemberei új vízgazdál­kodási koncepció készíté­sében vesznek részt. A siófoki cég még a múlt évben kezdődött kettéválása is most zajlik, a vízügyi főépí­tésvezetőség már külön gaz­dálkodik. Ennek a vezetője, Csutak Sándor elmondta: már most biztosra vehető, hogy a korábban tervezett beruházá­soknak csak a töredékét fog­ják elvégezni. Partszabályo­zásra nem kerül sor, és part­védő öveket sem építenek. Kisebb strandbővítésekre le­het csak számíthatnak. — Gépparkunk és szakem­bergárdánk képes lenne a ha- józóutak biztosítására, a strandok és kikötők fenntartá­sára, és egyéb nagyobb mun­kákra — mondta Csutak Sán­dor. — Anyagiak hiányában azonban le kellene állnunk, ha nem lenne lehetőségünk arra, hogy a közeljövőben az állo­mányt a Dunára költöztessük. Ennek előkészítésén most dolgozunk. Mivel az önkor­mányzatok nem igényelték a munkánkat, át kell települ­nünk, s így az idén biztosan nem tudunk semmilyen fel­adatra vállalkozni a Balato­non. A döntést nehéz volt meghozni, de figyelembe kel­lett vennünk a hatvan tagú szakember gárda további sor­sát is... F. I. Pénzügyi dolgok miatt, több mint másfél éve Harapósak az ülések Pusztaszemesen Négy-öt család uszít csak a faluban — állítja a polgármester Pusztaszemesnek mind­össze három utcája van, s mint a polgármester mondta: az egész falu négy-öt családból meg a ro­konságukból áll. Összesen 431-en élnek itt. — Nem lehetne azt mon­dani, hogy jó a hangulat a fa­luban — magyarázta Szonics Imre. — A pusztaszemesiek túlnyomó része vagy jóban volt a korábbi tsz-elnökkel, vagy függött tőle, velem vi­szont mindig csak vitázott. Dolgozójuk volt, fölmondták neki; ő meg visszaköltöztette a hivatalt a kultúrházba, ezért a téeszirodának mennie kellett Kerekibe. — Csak 9500 a fizetésem, a faluban meg azt terjesztik ró­lam a rosszakaróim, hogy ha­vonta hetvenezer forintot vi­szek haza — folytatta a pol­gármester. — Egyébként az elmúlt három évben több tör­tént Pusztaszemesen, mint előtte 20 esztendő alatt. Az összes utcát, ahol korábban tengelyig érő sárban dago­nyáztak az autók, leköveztük. Vezetékes vizet, telefonvona­lakat hoztunk ide. Mindenütt új a járda, s rendbe tettük a kul- túrházat is. Kitisztítottuk az árokrendszert, saját kábelté­vét alapítottunk. De furák tud­nak lenni az emberek. Amed­dig például nem volt nyugdí­jasklubunk, mindenki hiá­nyolta. Most meg, hogy elké­szült három szobával, benne tévével, rádióval, rexszel és kártyaasztalokkal, senki feléje sem néz. Pénzügyi dolgokon veszett össze a polgármester és a képviselő-testület másfél éve. Azóta „harapósak” az ülések. — Megvádoltak, de én 2-3 ezer forintot sem fizetek ki senkinek testületi határozat nélkül — summázta Szonics Imre. — Szemembe egyéb­ként nem mondják az embe­rek a véleményüket. Mind a 4- 5 család a saját mondókáját fújja, ha valami nem a terveik szerint alakul, akkor inkább uszítani kezdik a falusiakat. Amúgy dolgos emberek él­nek a faluban — ezt is a pol­gármester mondta el. — OTP-tartozása is csak annak van, aki úgy költözött ide. Most vezetjük a gázt; kedve­zőbb időjárás esetén már a legtöbb ingatlanban ezzel fűl­hetnének. (Czene) VIRÁGÁLLATOK, SÜNÖK-SZINGAPÚRBÓL DÍSZHAL Egy csöppnyi Adria Zamárdiban Még azok közül sem sok embernek adatott meg, akik hosszabb-rövidebb időt tenger mellett töltöttek, hogy közelebbről megismer­jék a nagy vizek élővilágát. Egy zamárdi fiatal pár, Be- teznai Ágnes és Kovács Gábor az elmúlt néhány évben rend­szeresen látogatta az isztriai félszigetet. S a búvárkodás és az akvarisztika iránti szenvedély arra vitte őket, hogy mindig töb­bet és többet „csenjenek el” a tenger varázslatos világából. — Kezdetben a magunk gyö­nyörűségére hoztunk haza ten­geri „herkentyűket” — mondta Beleznai Ágnes. — Amikor gyűj­teményünk már jókorára gyara­podott,' bemutatásra méltónak találtuk, nyitottunk egy mini ten­geri akváriumot. A hat, 1100 lite­res űrtartalmú akváriumban a tengeri gerinctelen állatok vala­mennyi faja megtalálható. Virá­gállatok, tengeri sünök, csilla­gok, rákok, pompázó bíborró­zsák... — Hogyan sikerült behozni az országba? — Személyautó csomagtartó­jában, hátó ülésén, tengervízzel töltött speciális tartályokban. Természetesen megfelelő en­gedéllyel. Porecsben kaptunk minden egyes utunk alkalmával állatorvosi igazolást. A zamárdi létesítmény egy családi házban kapott helyet. — Van elég látogató? — Díszhalkereskedők va­gyunk, s néhány kivétellel az itt fellelhető lények megvásárolha­tók. így nem panaszkodha­tunk... Sőt, hamarosan újabb akváriumokat állítunk fel, azokba díszhalak kerülnek, Szingapúrból. Czer Klára Meggyógyítják a kőröshegyi orgonát Oktat és épít az új esperes Új helyettes esperese van néhány hónapja Kalapáty János személyében Kőrös­hegynek és a dél-balatoni egyházkerületnek. — Huszonnyolc éves papi működésem idejét Somogy­bán töltöttem — mondta Kala­páty János. — Kezdetben Göl- lében és Kaposváron, a don- neri részen mint káplán, majd plébánosként Ladon és Tap- sonyban gyakoroltam a hiva­tásomat. Feladataim közül kiemel­ném a hitoktatás fontosságát és beillesztését az iskolai tan­tervekbe, s a gyerekek éle­tébe. Ellátom Kőröshegyen, Balatonföldváron, Bálványo­son és Balatonendréden a lel­kipásztori feladatokat, ezeken a településeken rendszeresen misézem, gyóntatok, és vég­zem a rám háruló munkát a betegellátás lelki gondjainak megoldásában, keresztelek és kiszolgáltatom a szentsé­geket. Legközelebbi céljai között szerepel a XV. században gó­tikus stílusban épült templom és az orgona felújítása. Az or­gona — mint mondta — a nemzetközi zenei élet és a nyári idegenforgalmi szezon egyik kulturális központjává tette Kőröshegyet. A templom épületénél a te­tőszerkezet javítása, a belső és külső falfelületek javítására van szükség. Ezek elvégzé­séhez a Műemléki Hivatal tá­mogató segítségére lenne szükség. — A munkák elvégzéséhez nincs elegendő pénze az egy­háznak, ezért számítunk a hí­vek és a zeneszerető állam­polgárok segítségére. Megíté­lésem szerint az egyház ké­pes közreműködni a körülöt­tünk zajló események alakítá­sában. Az emberek felismer­ték korábban is a hit erejét, ezért elvitték gyerekeiket — ha kellett — hét faluval távo­labb megkeresztelni. S felis­merik ma is, mert eljönnek azok a 30 évesek is felvenni a szentséget, akik az elmúlt rendszerben ezt nem tették meg. Ondrejovics Kalapáty János esperes r l t

Next

/
Oldalképek
Tartalom