Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-28 / 23. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. január 28., péntek Mit tehetnek a németek Európáért? Boross Péter hármat mondott Kérdőjelek Pontban a középpontban? Nagy a tülekedés a belpolitikai élet képzeletbeli centruma tá­jékán. Alig akad valamire való párt és pártvezető, mozgalmi, szervezeti tisztségviselő, aki az elmúlt hetekben ne deklarálta volna, hogy pártja, mozgalma, szervezete, hivatala, intézmé­nye a különféle irányzatok, izmusok, szekértáborok és lobbik harcában pontosan a középen áll, attól centivel sem jobbra, sem balra. S történjék bármi, onnan el nem távolodik jottányit sem. Szemfényvesztés? Mindebből az következne, hogy a meg­osztottság, a sok közéleti acsarkodás, vádaskodás és politikai mélyütés — csupán porhintés. Hisz valójában mindenki egy követ fúj, egy célért harcol és a tévé-híradó főszerkesztőjétől a Munkáspárt listavezetőjéig mindenki a társadalom térképé­nek azonos pontján: a centrumban áll. Ha azonban a tények és a realitások ezt kategorikusan cá­folják — mint ahogy cáfolják —, akkor erős kétkedéssel és kri­tikával kell fogadnunk az efféle önmeghatározásokat. Vannak tájékozódási pontok? Mivel a választó viszolyog a szélsőségektől, s mivel valóban fontos volna tudnia, hogy ki hol helyezkedik el a politikai palettán, csak azt teheti, hogy maga próbál megbízható tájékozódási pontokra szert tenni. Például úgy, hogy az illető pártvezető, kommunikátor, kész­pénznek nem vehető önmeghatározásai helyett annak cse­lekvéseire, programjára, a vezetésével működő fórum, szer­vezet, intézmény tényleges működésére figyel. Jó iránytű le­het, ha arra keres választ, hogy a hatalom aspiránsai — nyíl­tan van leplezetten — milyen érdekeket képviselhetnek, s mi személy szerint tudunk-e azonosulni azokkal? Minél szűkebb kör szószólói, minél vékonyabb társadalmi rétegért buzgól­kodnak, annál nagyobb a valószínűsége, hogy olyan messze vannak a politizálás centrumától, mint Makó Jeruzsálemtől. Bajnok Zsolt Kamarák kézfogása Giorgio Tombesi: a horvátországi újjáépítésre kétoldalú szerződéseket lehet kötni Csurkin Boszniáról Vitalij Csurkin orosz kül­ügyminiszter-helyettes szerint az európai országok jobban félnek a boszniai rendezést célzó genfi kihelyezett ENSZ BT-üléstől, mintsem a balkáni háború következményeitől. A diplomata tegnapi sajtóérte­kezletén óvatosnak nevezte a hét eleji moszkvai javaslatra adott válaszokat, de kifejtette, hogy Oroszország továbbra is lát lehetőséget a szemben álló boszniai felek részvételével tartandó genfi ülésre. Patthelyzetben a szerb parlament Eredménytelenül ért véget a szerb parlament ülése, ame­lyen már harmadszor kísérle­teztek a parlamenti elnök megválasztásával. A törvény- hozás jövő kedden tart újabb ülést, addig pártközi megbe­széléseket tartanak, s meg­próbálják kimozdítani a hely­zetet a holtpontról. A decem­beri választások után a parla­mentben patthelyzet alakult ki: sem a szocialistáknak, sem az ellenzéki pártoknak nincs ab­szolút többségük. Izrael-arab bojkott Az arab országok „készek lépéseket tenni” azért, hogy véget vessenek az Izrael ellen több mint 40 éve életbe lépte­tett arab bojkottnak. Hamad bin Dzsaszim Asz-Szani ezt amerikai kollégájával, Warren Christopherrel folytatott meg­beszélésén jelentette ki. Asz-Szani megerősítette az Izraelnek történő katari gáz­szállítással kapcsolatos ter­vet, de jelezte, hogy annak megvalósítása a zsidó állam és arab szomszédai közötti béketárgyalásokon elért hala­dástól függ. Magyar-bolgár közlekedési tárgyalások Technikai jellegű helyzetfel­táró megbeszélést tartott az esetleges szerbiai tranzitfuva­rozások magyarországi vo­natkozásainak kérdéseiről Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazgatási államtitkára és Haralan Haralanov bolgár mi­niszterhelyettes. A bolgár fél által kezdeményezett megbe­szélésre tegnap került sor Bu­dapesten. EK feljelentés tagállamok ellen Az európai Közösségek Bi­zottsága följelentette a közös­ségi bíróságnál az EK hat tag­államát, mert monopolhelyze­tet biztosít a villany és a gázel­látás terén, főképpen az ener­giaimport és export tekinteté­ben. A feljelentett hat tagor­szág: Franciaország, Dánia, Spanyolország, Olaszország, Írország és Hollandia. A mo­nopolhelyzet ellentétes az EK-szerződésekben foglalt szabadverseny elvével. Kína a rakétatelepítésről Kína rosszallaná, ha az Egyesült Államok Patriot tí­pusú rakétákat telepítene Dél-Koreába — mondta teg­nap a kínai külügyminiszté­rium szóvivője, amikor a pe­kingi sajtóértekezleten a raké­ták telepítésére vonatkozó amerikai terveket kommen­tálta. Vu Csien-min kijelen­tette: Kína nem helyesel egyetlen olyan lépést sem, amely veszélyeztetheti a Ko­reai-félsziget békéjét és stabi­litását. (Folytatás az 1. oldalról) Ez a felelősség és fokozott szerepvállalás különösen hangsúlyos ma, amikor véres háború dúl térségünkben, és szélsőséges nézetek keltenek túlzott indulatokat. Megítélé­sünk szerint Németországot gazdasági ereje, politikai súlya, földrajzi helyzete az európai stabilitás érdekében Kö- zép-Európában még aktívabb, bátrabb szerepvállalásra köte­lezi. Éppen ezért megelége­déssel olvastuk Klaus Kinkel külügyminiszter újévi nyilatko­zatát, amelyben hangsúlyozta, hogy országa különleges fe­lelősséggel bír a közép- és ke­let-európai országok integrá­ciós törekvéseiben. Üdvözöljük a szándékot, hogy Bonn 1994-ben is síkra száll azon ál­lamok teljes jogú Európai Unió tagsága mellett „amelyek eb­ben a vonatkozásban szóba jönnek". Különleges felelősség A két szembenálló nagyhata­lom versengése a Szovjetunió felbomlásával megszűnt. Ez azonban felvetette a világ biz­tonsági struktúrájának újra­gondolását, vagyis az euroat- lanti gondolat immár felértéke­lődött. A kelet-nyugati mellett egyre nagyobb szerepet kell kapnia az észak-déli irányú biz­tonsági tengelynek. Ennek megteremtése pedig elsősor­ban a NATO feladata. Amikor kimondjuk, hogy Magyaror­szág külpolitikai prioritása az európai integráció, akkor ezen az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozást, mint alap­vető célunkat is értjük. Ezt nyil­vánítottuk ki Prágában a part­nerség gondolatának elfoga­dásával és támogatásával, mert biztosak vagyunk abban, hogy ezzel a tőlünk földrajzilag keletebbre eső országokat is erősítjük. Csak békés, bizton­ságos közép-európai országok létében lehet érdekelt az egész világ. Hazánk Németországot első számú külpolitikai és külgaz­dasági partnerének tekinti. Ha­gyományosan jó kapcsolatunk továbbfejlesztése szempontjá­ból alapvető fontosságú volt az 1992. február 6-án Budapesten aláírt Szerződés a baráti együttműködésről és az euró­pai partnerségről. Továbbra is számítunk a német tartomá­nyok aktív magyarországi gaz­dasági tevékenységére. Bizto­sak vagyunk abban, hogy az eltérő politikai és gazdasági adottságaink közötti különbsé­geket közös céljaink — az eu­rópai nemzetek biztonságos és prosperáló közösségének megteremtése, az abban való részvétel — tovább csökkentik. — Okoznak-e gondot Ön­nek az oroszországi fejle­mények? A magyar kormány rendkívül pozitívan értékeli, hogy 1993. december 12-én Oroszország­ban sikeresen zajlottak le az 1917-es bolsevik hatalomátvé­tel utáni első szabad, demokra­tikus és pluralista választások, amelyek utat nyitottak a de­mokratikus fejlődés tovább folytatása előtt. A választások legfontosabb eredményének tartjuk, hogy a választópolgá­rok többsége igent mondott az új alkotmányra, és ezzel meg­teremtődött a stabil kormány­zás legfontosabb előfeltétele. Az oroszországi parlamenti választások konkrét eredmé­nye, a Liberális Demokrata Párt előretörése azonban is­mét ráirányítja a figyelmet arra a sokak által figyelembe nem vett tényre, hogy Európa keleti felén a nyugati típusú demok­rácia politikai, gazdasági és tu­dati feltételei nem egyformán vannak jelen a szabaddá vált országokban. Demokrácia Keleten Magyarország és az egész nemzetközi közösség számára természetesen létfontosságú, hogy a demokratikus változá­sok visszafordíthatatlanná vál­janak Oroszországban. Erre biztosíték az újonnan elfoga­dott alkotmány, és annak má­sutt talán kifogásolható, de Oroszországban szükségszerű közjogi jellege. Nem kétséges, hogy kidolgozásakor a távlati cél az volt, hogy a demokrácia alapvető feltételei megterem­tésének időszakára biztosítsák a békét, az ország belső egy­ségét és megakadályozzák a tavaly októberihez hasonló, robbanással fenyegető helyze­tek kialakulását. Reméljük, hogy az új, de­mokratikus jogállam intéz­ményrendszerének kialakulá­sával a szélsőségesek által provokált politikai vitákat sike­rül végérvényesen törvényes keretek között, békés, tárgya­lásos úton, kölcsönös komp­romisszumok révén rendezni. Ezáltal elhárulna a káosz és a polgárháború veszélye, amely beláthatatlan politikai követ­kezményei mellett csak tovább súlyosbítaná az Orosz Föderá­ció népeinek szociális és gaz­dasági helyzetét, így csök­kentve az Európához való fel­zárkózás esélyeit. Mindannyian tanuljuk a de­mokráciát, ez alól hogyan le­hetne kivétel Oroszország, amelyet a legtovább sújtott a bolsevik diktatúra. Egyes szél­sőséges erők előretörése a vá­lasztásokon nem katasztrófa, csak jelzés, amit azonban ko­molyan kell venni. Ugyanakkor nem gondolom, hogy az utóbbi években erőteljesen fejlődő, új típusú magyar-orosz kapcso­latokat félteni kellene az oroszországi választások eredményeitől. A közeljövőben várjuk ha­zánkba Csernomirgyin minisz­terelnököt és II. Alekszij pátri­árkát. Februárban pedig sor kerül az országaink közötti gazdasági versenybizottság ülésére is. Mindezek jelzik, hogy a magyar-orosz kapcso­latok a jövőben is megőrzik di­namikájukat. — Miért mondott csődöt a politika a jugoszláv konflik­tusban és milyen veszélyek származhatnak ebből Eu­rópa egészére? — Annak a ténynek, hogy a politika csődöt mondott a jugo­szláv konfliktus megoldásá­ban, több összetevője van. A legfőbb ok talán a térségnek a történelmi fejlődésben való le­maradása, vagyis az a tény, hogy a nemzetállamok kialaku­lásának folyamata áttevődött a XX. század második felére. Mindez együtt járt — részben természetes módon — a nem­zeti nacionalizmusok sokszor erőszakos megjelenésével és elterjedésével. A fejlett nyugati demokráciákat mindez várat­lanul érte, sőt sokkolta. Sokan nem gondolták, hogy a hideg­háború lezárása ilyen követ­kezményekkel is jár vagy jár­hat. A Nyugatnak tehát sem ideje, sem eszközei nem voltak egy hasonló válság megoldá­sára való felkészülésre. Fentiek kiegészültek bizo­nyos szubjektív tényezőkkel is. Kicsit keményen fogalmazva, bizonyos körök abban remény­kedtek, hogy ez a válság sem terjed túl Kelet-közép-Európa határain, illetve az ott lévő or­szágok majd feltartóztatják azt, míg mások kényelmesen, fo­telből nézve szemlélhetik az éppen soros és szokásos „ balkáni” perpatvar lezajlását. Ma már világos, hogy az utóbbi álláspont nem tartható, s a délszláv konfliktus az alábbi veszélyekkel járhat egész Európa számára: 1. Az agresszív, terület­szerző háború ismét politikai, ideológiai, illetve vallási ellen­tétek megoldásának legális, el­fogadott eszközévé válik. 2. A nyugati közgondolko­dásban kialakulhat a „szellemi vasfüggöny”, tehát az a felfo­gás válhat uralkodóvá, hogy Kelet-közép-Európa saját maga oldja meg felgyülemlett problémáit, mivel a Nyugat nem kíván egy csődtömeget importálni. 3. A legsúlyosabb gyakorlati következmény a hazájukból elüldözött, illetve elmenekült embereknek a környező, va­lamint a fejlett nyugati orszá­gokba történő beáramlása, vagyis egy tömeges menekült- hullám kialakulása. Ez a jelen­ség többek között magával vonhatja a szélsőséges, fasisz- toid nézetek, csoportok térnye­rését, ami komoly kihívást je­lent a jogállamokkal szemben. — Az Ön szemében kik Európa legfontosabb sze­mélyiségei? Fontossági sorrendet na­gyon nehéz lenne felállítani, mert az európai folyamatok alakításában, ha nem is egy­forma hangsúllyal, de az ösz- szes ország és azok vezetői részt vesznek. Elveikkel példát adnak Mégis három személyiséget említenék, akik munkásságuk­kal, államférfiúi magatartásuk­kal és elveikkel talán a legtöbb példát adják ma kortársaiknak. Egyikük Helmut Kohl kancellár, aki Németország újraegyesíté­sével történelmi cselekedetet hajtott végre. Felvállalta azt a nem kis terhet és politikai koc­kázatot, amelyet az ország új­jászületése gazdasági, társa­dalmi szempontból jelent. Ezt az időszakot valóban távlatok­ban gondolkodó, a szolgálatot mindenekelőtt valló vezető irá­nyítása teheti eredményessé. Annál is inkább, mivel Német­ország fontos politikai tényező, amelynek fontos kötelezettsé­gei is vannak Európa és az egész világ békéjének megte­remtésében. Másik példamutató szemé­lyiség Borisz Jelcin orosz el­nök. Ő helytállásával, kitartá­sával és országa demokratikus átalakításába vetett hitével munkálkodik egy olyan térség stabilitásának megteremtésén, amely nem rendelkezik demok­ratikus hagyományokkal. Mindannyian tudjuk, hogy ez mekkora feladat és túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy Jelcin el­nök politikájának sikere az egész világ létérdeke. Harmadikként hadd említ­sem Jacques Chirac urat, aki államférfiúi tevékenysége so­rán a jobbközép értékrend vál­lalásával bizonyítja ezen esz­merendszer időszerűségét és létjogosultságát. Ezek az érté­kek azok, amelyeket a mai magyar kormány is iránymuta­tónak tart. Meggyőződésünk, hogy a jobbközép eszmekor biztosíthatja hazánkban is az erkölcsi megújhodás révén a társadalom egészséges fejlő­dését. (Folytatás az 1. oldalról) Az Alpok-Adria együttmű­ködés keretében a tartomá­nyok gazdasági kamaráinak szövetsége dolgozik. Köz­pontjuk 1993 végéig Friuli— Venezia-Giulia tartomány­ban volt és elnöki tisztét Gi­orgio Tombesi látta el. Tavaly novemberben, a trieszti ülé­sen január 1-jétől Szűcs Ist­vánt, a Dél-Dunántúli Gazda­sági Kamara elnökét válasz­tották meg a szövetség elnö­kévé. Az elnökség átadására, a feladatok megbeszélésére érkezett hazánkba Giorgio Tombesi. A Megyeházán folytatott tanácskozáson részt vett Szűcs István, va­lamint dr. Síkfői Tamás, a szövetség titkára és Varga József, a Somogy megyei kamara elnöke. Gyenesei István szerint az, hogy a tartományok kamará­inak központja a Dél-Dunán- túlra került, remélhetően kedvező hatással lesz a gaz­(Folytatás az 1. oldalról) A saját jogú, valamint a hozzátartozói nyugdíjellátás együttfolyósításának a határa 12 100 forint. Havi 400 forinttal nő a házastársi pótlék kiegé­szítése, és 680 forinttal emel­kedik a házastársi pótlékra jo­gosultságszempontjából irány­adó összeghatár. A nyugel­látásokkal egyidőben ahhoz igazodóan emelkedik a gyer­dasági életre. Mivel az oszt­rák és az olasz kamarák a magyarokénál sokkal na­gyobb hatáskörrel rendel­keznek, tapasztalataikat hasznosítani tudják. Giorgio Tombesi elmondta: a kamaráknak egyre fonto­sabb szerepet kell vállalniuk a gazdasági életben. A tanácskozáson szó esett a délszláv határokról is, amely miatt nem tudjuk ki­használni a térség helyzeti előnyét: a kockázat miatt nem ide jön a nyugati tőke. A volt jugoszláviai területekkel a gazdasági forgalom a ko­rábbinak 10 százalékára esett vissza. A Trieszti Gaz­dasági Kamara elnöke el­mondta, hogy a horvátor­szági újjáépítésre kétoldalú megállapodásokat lehet kötni az Alpok-Adria szervezetén belül. Ajánlotta, hogy márci­usban a Pentagonálé kül­ügyminisztereinek trieszti ta­lálkozóján mutassák be a ké­szülő autópályák terveit. mekgondozási segélyen lévők támogatása is. Eszerint a gyesen lévő szülőknek járó 5000 forint jövedelempótlék 14 százalékkal, azaz 700 fo­rinttal nő, szintén január 1-jei hatállyal. A miniszter végeze­tül közölte: az említett emelé­sek márciusi kifizethetőségé- nek érdekében a kormány or- szággyűlésihatározat-terveze- tet terjeszt a törvényhozás elé. Meghívó az Orfeum Bt Eldorádó étteremben tartandó farsangi rendezvényekre: 1994. február 4-én farsangnyitó 1994. február 11-én rongyosbál 1994. február 18-án pöttyösbál 1994. február 25-én műsoros farsangzáró Élőzene: Szántó József (Fogsi) Asztalfoglalás: Szántó Gyula cégtulajdonosnál. Tel.: 314-374 Márciustól nyugdíj emelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom