Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-28 / 23. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. január 28., péntek Mit tehetnek a németek Európáért? Boross Péter hármat mondott Kérdőjelek Pontban a középpontban? Nagy a tülekedés a belpolitikai élet képzeletbeli centruma tájékán. Alig akad valamire való párt és pártvezető, mozgalmi, szervezeti tisztségviselő, aki az elmúlt hetekben ne deklarálta volna, hogy pártja, mozgalma, szervezete, hivatala, intézménye a különféle irányzatok, izmusok, szekértáborok és lobbik harcában pontosan a középen áll, attól centivel sem jobbra, sem balra. S történjék bármi, onnan el nem távolodik jottányit sem. Szemfényvesztés? Mindebből az következne, hogy a megosztottság, a sok közéleti acsarkodás, vádaskodás és politikai mélyütés — csupán porhintés. Hisz valójában mindenki egy követ fúj, egy célért harcol és a tévé-híradó főszerkesztőjétől a Munkáspárt listavezetőjéig mindenki a társadalom térképének azonos pontján: a centrumban áll. Ha azonban a tények és a realitások ezt kategorikusan cáfolják — mint ahogy cáfolják —, akkor erős kétkedéssel és kritikával kell fogadnunk az efféle önmeghatározásokat. Vannak tájékozódási pontok? Mivel a választó viszolyog a szélsőségektől, s mivel valóban fontos volna tudnia, hogy ki hol helyezkedik el a politikai palettán, csak azt teheti, hogy maga próbál megbízható tájékozódási pontokra szert tenni. Például úgy, hogy az illető pártvezető, kommunikátor, készpénznek nem vehető önmeghatározásai helyett annak cselekvéseire, programjára, a vezetésével működő fórum, szervezet, intézmény tényleges működésére figyel. Jó iránytű lehet, ha arra keres választ, hogy a hatalom aspiránsai — nyíltan van leplezetten — milyen érdekeket képviselhetnek, s mi személy szerint tudunk-e azonosulni azokkal? Minél szűkebb kör szószólói, minél vékonyabb társadalmi rétegért buzgólkodnak, annál nagyobb a valószínűsége, hogy olyan messze vannak a politizálás centrumától, mint Makó Jeruzsálemtől. Bajnok Zsolt Kamarák kézfogása Giorgio Tombesi: a horvátországi újjáépítésre kétoldalú szerződéseket lehet kötni Csurkin Boszniáról Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes szerint az európai országok jobban félnek a boszniai rendezést célzó genfi kihelyezett ENSZ BT-üléstől, mintsem a balkáni háború következményeitől. A diplomata tegnapi sajtóértekezletén óvatosnak nevezte a hét eleji moszkvai javaslatra adott válaszokat, de kifejtette, hogy Oroszország továbbra is lát lehetőséget a szemben álló boszniai felek részvételével tartandó genfi ülésre. Patthelyzetben a szerb parlament Eredménytelenül ért véget a szerb parlament ülése, amelyen már harmadszor kísérleteztek a parlamenti elnök megválasztásával. A törvény- hozás jövő kedden tart újabb ülést, addig pártközi megbeszéléseket tartanak, s megpróbálják kimozdítani a helyzetet a holtpontról. A decemberi választások után a parlamentben patthelyzet alakult ki: sem a szocialistáknak, sem az ellenzéki pártoknak nincs abszolút többségük. Izrael-arab bojkott Az arab országok „készek lépéseket tenni” azért, hogy véget vessenek az Izrael ellen több mint 40 éve életbe léptetett arab bojkottnak. Hamad bin Dzsaszim Asz-Szani ezt amerikai kollégájával, Warren Christopherrel folytatott megbeszélésén jelentette ki. Asz-Szani megerősítette az Izraelnek történő katari gázszállítással kapcsolatos tervet, de jelezte, hogy annak megvalósítása a zsidó állam és arab szomszédai közötti béketárgyalásokon elért haladástól függ. Magyar-bolgár közlekedési tárgyalások Technikai jellegű helyzetfeltáró megbeszélést tartott az esetleges szerbiai tranzitfuvarozások magyarországi vonatkozásainak kérdéseiről Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazgatási államtitkára és Haralan Haralanov bolgár miniszterhelyettes. A bolgár fél által kezdeményezett megbeszélésre tegnap került sor Budapesten. EK feljelentés tagállamok ellen Az európai Közösségek Bizottsága följelentette a közösségi bíróságnál az EK hat tagállamát, mert monopolhelyzetet biztosít a villany és a gázellátás terén, főképpen az energiaimport és export tekintetében. A feljelentett hat tagország: Franciaország, Dánia, Spanyolország, Olaszország, Írország és Hollandia. A monopolhelyzet ellentétes az EK-szerződésekben foglalt szabadverseny elvével. Kína a rakétatelepítésről Kína rosszallaná, ha az Egyesült Államok Patriot típusú rakétákat telepítene Dél-Koreába — mondta tegnap a kínai külügyminisztérium szóvivője, amikor a pekingi sajtóértekezleten a rakéták telepítésére vonatkozó amerikai terveket kommentálta. Vu Csien-min kijelentette: Kína nem helyesel egyetlen olyan lépést sem, amely veszélyeztetheti a Koreai-félsziget békéjét és stabilitását. (Folytatás az 1. oldalról) Ez a felelősség és fokozott szerepvállalás különösen hangsúlyos ma, amikor véres háború dúl térségünkben, és szélsőséges nézetek keltenek túlzott indulatokat. Megítélésünk szerint Németországot gazdasági ereje, politikai súlya, földrajzi helyzete az európai stabilitás érdekében Kö- zép-Európában még aktívabb, bátrabb szerepvállalásra kötelezi. Éppen ezért megelégedéssel olvastuk Klaus Kinkel külügyminiszter újévi nyilatkozatát, amelyben hangsúlyozta, hogy országa különleges felelősséggel bír a közép- és kelet-európai országok integrációs törekvéseiben. Üdvözöljük a szándékot, hogy Bonn 1994-ben is síkra száll azon államok teljes jogú Európai Unió tagsága mellett „amelyek ebben a vonatkozásban szóba jönnek". Különleges felelősség A két szembenálló nagyhatalom versengése a Szovjetunió felbomlásával megszűnt. Ez azonban felvetette a világ biztonsági struktúrájának újragondolását, vagyis az euroat- lanti gondolat immár felértékelődött. A kelet-nyugati mellett egyre nagyobb szerepet kell kapnia az észak-déli irányú biztonsági tengelynek. Ennek megteremtése pedig elsősorban a NATO feladata. Amikor kimondjuk, hogy Magyarország külpolitikai prioritása az európai integráció, akkor ezen az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozást, mint alapvető célunkat is értjük. Ezt nyilvánítottuk ki Prágában a partnerség gondolatának elfogadásával és támogatásával, mert biztosak vagyunk abban, hogy ezzel a tőlünk földrajzilag keletebbre eső országokat is erősítjük. Csak békés, biztonságos közép-európai országok létében lehet érdekelt az egész világ. Hazánk Németországot első számú külpolitikai és külgazdasági partnerének tekinti. Hagyományosan jó kapcsolatunk továbbfejlesztése szempontjából alapvető fontosságú volt az 1992. február 6-án Budapesten aláírt Szerződés a baráti együttműködésről és az európai partnerségről. Továbbra is számítunk a német tartományok aktív magyarországi gazdasági tevékenységére. Biztosak vagyunk abban, hogy az eltérő politikai és gazdasági adottságaink közötti különbségeket közös céljaink — az európai nemzetek biztonságos és prosperáló közösségének megteremtése, az abban való részvétel — tovább csökkentik. — Okoznak-e gondot Önnek az oroszországi fejlemények? A magyar kormány rendkívül pozitívan értékeli, hogy 1993. december 12-én Oroszországban sikeresen zajlottak le az 1917-es bolsevik hatalomátvétel utáni első szabad, demokratikus és pluralista választások, amelyek utat nyitottak a demokratikus fejlődés tovább folytatása előtt. A választások legfontosabb eredményének tartjuk, hogy a választópolgárok többsége igent mondott az új alkotmányra, és ezzel megteremtődött a stabil kormányzás legfontosabb előfeltétele. Az oroszországi parlamenti választások konkrét eredménye, a Liberális Demokrata Párt előretörése azonban ismét ráirányítja a figyelmet arra a sokak által figyelembe nem vett tényre, hogy Európa keleti felén a nyugati típusú demokrácia politikai, gazdasági és tudati feltételei nem egyformán vannak jelen a szabaddá vált országokban. Demokrácia Keleten Magyarország és az egész nemzetközi közösség számára természetesen létfontosságú, hogy a demokratikus változások visszafordíthatatlanná váljanak Oroszországban. Erre biztosíték az újonnan elfogadott alkotmány, és annak másutt talán kifogásolható, de Oroszországban szükségszerű közjogi jellege. Nem kétséges, hogy kidolgozásakor a távlati cél az volt, hogy a demokrácia alapvető feltételei megteremtésének időszakára biztosítsák a békét, az ország belső egységét és megakadályozzák a tavaly októberihez hasonló, robbanással fenyegető helyzetek kialakulását. Reméljük, hogy az új, demokratikus jogállam intézményrendszerének kialakulásával a szélsőségesek által provokált politikai vitákat sikerül végérvényesen törvényes keretek között, békés, tárgyalásos úton, kölcsönös kompromisszumok révén rendezni. Ezáltal elhárulna a káosz és a polgárháború veszélye, amely beláthatatlan politikai következményei mellett csak tovább súlyosbítaná az Orosz Föderáció népeinek szociális és gazdasági helyzetét, így csökkentve az Európához való felzárkózás esélyeit. Mindannyian tanuljuk a demokráciát, ez alól hogyan lehetne kivétel Oroszország, amelyet a legtovább sújtott a bolsevik diktatúra. Egyes szélsőséges erők előretörése a választásokon nem katasztrófa, csak jelzés, amit azonban komolyan kell venni. Ugyanakkor nem gondolom, hogy az utóbbi években erőteljesen fejlődő, új típusú magyar-orosz kapcsolatokat félteni kellene az oroszországi választások eredményeitől. A közeljövőben várjuk hazánkba Csernomirgyin miniszterelnököt és II. Alekszij pátriárkát. Februárban pedig sor kerül az országaink közötti gazdasági versenybizottság ülésére is. Mindezek jelzik, hogy a magyar-orosz kapcsolatok a jövőben is megőrzik dinamikájukat. — Miért mondott csődöt a politika a jugoszláv konfliktusban és milyen veszélyek származhatnak ebből Európa egészére? — Annak a ténynek, hogy a politika csődöt mondott a jugoszláv konfliktus megoldásában, több összetevője van. A legfőbb ok talán a térségnek a történelmi fejlődésben való lemaradása, vagyis az a tény, hogy a nemzetállamok kialakulásának folyamata áttevődött a XX. század második felére. Mindez együtt járt — részben természetes módon — a nemzeti nacionalizmusok sokszor erőszakos megjelenésével és elterjedésével. A fejlett nyugati demokráciákat mindez váratlanul érte, sőt sokkolta. Sokan nem gondolták, hogy a hidegháború lezárása ilyen következményekkel is jár vagy járhat. A Nyugatnak tehát sem ideje, sem eszközei nem voltak egy hasonló válság megoldására való felkészülésre. Fentiek kiegészültek bizonyos szubjektív tényezőkkel is. Kicsit keményen fogalmazva, bizonyos körök abban reménykedtek, hogy ez a válság sem terjed túl Kelet-közép-Európa határain, illetve az ott lévő országok majd feltartóztatják azt, míg mások kényelmesen, fotelből nézve szemlélhetik az éppen soros és szokásos „ balkáni” perpatvar lezajlását. Ma már világos, hogy az utóbbi álláspont nem tartható, s a délszláv konfliktus az alábbi veszélyekkel járhat egész Európa számára: 1. Az agresszív, területszerző háború ismét politikai, ideológiai, illetve vallási ellentétek megoldásának legális, elfogadott eszközévé válik. 2. A nyugati közgondolkodásban kialakulhat a „szellemi vasfüggöny”, tehát az a felfogás válhat uralkodóvá, hogy Kelet-közép-Európa saját maga oldja meg felgyülemlett problémáit, mivel a Nyugat nem kíván egy csődtömeget importálni. 3. A legsúlyosabb gyakorlati következmény a hazájukból elüldözött, illetve elmenekült embereknek a környező, valamint a fejlett nyugati országokba történő beáramlása, vagyis egy tömeges menekült- hullám kialakulása. Ez a jelenség többek között magával vonhatja a szélsőséges, fasisz- toid nézetek, csoportok térnyerését, ami komoly kihívást jelent a jogállamokkal szemben. — Az Ön szemében kik Európa legfontosabb személyiségei? Fontossági sorrendet nagyon nehéz lenne felállítani, mert az európai folyamatok alakításában, ha nem is egyforma hangsúllyal, de az ösz- szes ország és azok vezetői részt vesznek. Elveikkel példát adnak Mégis három személyiséget említenék, akik munkásságukkal, államférfiúi magatartásukkal és elveikkel talán a legtöbb példát adják ma kortársaiknak. Egyikük Helmut Kohl kancellár, aki Németország újraegyesítésével történelmi cselekedetet hajtott végre. Felvállalta azt a nem kis terhet és politikai kockázatot, amelyet az ország újjászületése gazdasági, társadalmi szempontból jelent. Ezt az időszakot valóban távlatokban gondolkodó, a szolgálatot mindenekelőtt valló vezető irányítása teheti eredményessé. Annál is inkább, mivel Németország fontos politikai tényező, amelynek fontos kötelezettségei is vannak Európa és az egész világ békéjének megteremtésében. Másik példamutató személyiség Borisz Jelcin orosz elnök. Ő helytállásával, kitartásával és országa demokratikus átalakításába vetett hitével munkálkodik egy olyan térség stabilitásának megteremtésén, amely nem rendelkezik demokratikus hagyományokkal. Mindannyian tudjuk, hogy ez mekkora feladat és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Jelcin elnök politikájának sikere az egész világ létérdeke. Harmadikként hadd említsem Jacques Chirac urat, aki államférfiúi tevékenysége során a jobbközép értékrend vállalásával bizonyítja ezen eszmerendszer időszerűségét és létjogosultságát. Ezek az értékek azok, amelyeket a mai magyar kormány is iránymutatónak tart. Meggyőződésünk, hogy a jobbközép eszmekor biztosíthatja hazánkban is az erkölcsi megújhodás révén a társadalom egészséges fejlődését. (Folytatás az 1. oldalról) Az Alpok-Adria együttműködés keretében a tartományok gazdasági kamaráinak szövetsége dolgozik. Központjuk 1993 végéig Friuli— Venezia-Giulia tartományban volt és elnöki tisztét Giorgio Tombesi látta el. Tavaly novemberben, a trieszti ülésen január 1-jétől Szűcs Istvánt, a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara elnökét választották meg a szövetség elnökévé. Az elnökség átadására, a feladatok megbeszélésére érkezett hazánkba Giorgio Tombesi. A Megyeházán folytatott tanácskozáson részt vett Szűcs István, valamint dr. Síkfői Tamás, a szövetség titkára és Varga József, a Somogy megyei kamara elnöke. Gyenesei István szerint az, hogy a tartományok kamaráinak központja a Dél-Dunán- túlra került, remélhetően kedvező hatással lesz a gaz(Folytatás az 1. oldalról) A saját jogú, valamint a hozzátartozói nyugdíjellátás együttfolyósításának a határa 12 100 forint. Havi 400 forinttal nő a házastársi pótlék kiegészítése, és 680 forinttal emelkedik a házastársi pótlékra jogosultságszempontjából irányadó összeghatár. A nyugellátásokkal egyidőben ahhoz igazodóan emelkedik a gyerdasági életre. Mivel az osztrák és az olasz kamarák a magyarokénál sokkal nagyobb hatáskörrel rendelkeznek, tapasztalataikat hasznosítani tudják. Giorgio Tombesi elmondta: a kamaráknak egyre fontosabb szerepet kell vállalniuk a gazdasági életben. A tanácskozáson szó esett a délszláv határokról is, amely miatt nem tudjuk kihasználni a térség helyzeti előnyét: a kockázat miatt nem ide jön a nyugati tőke. A volt jugoszláviai területekkel a gazdasági forgalom a korábbinak 10 százalékára esett vissza. A Trieszti Gazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy a horvátországi újjáépítésre kétoldalú megállapodásokat lehet kötni az Alpok-Adria szervezetén belül. Ajánlotta, hogy márciusban a Pentagonálé külügyminisztereinek trieszti találkozóján mutassák be a készülő autópályák terveit. mekgondozási segélyen lévők támogatása is. Eszerint a gyesen lévő szülőknek járó 5000 forint jövedelempótlék 14 százalékkal, azaz 700 forinttal nő, szintén január 1-jei hatállyal. A miniszter végezetül közölte: az említett emelések márciusi kifizethetőségé- nek érdekében a kormány or- szággyűlésihatározat-terveze- tet terjeszt a törvényhozás elé. Meghívó az Orfeum Bt Eldorádó étteremben tartandó farsangi rendezvényekre: 1994. február 4-én farsangnyitó 1994. február 11-én rongyosbál 1994. február 18-án pöttyösbál 1994. február 25-én műsoros farsangzáró Élőzene: Szántó József (Fogsi) Asztalfoglalás: Szántó Gyula cégtulajdonosnál. Tel.: 314-374 Márciustól nyugdíj emelés
