Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-27 / 22. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. január 27., csütörtök Boross Péter az MNB-nél Boross Péter miniszterelnök tegnap látogatást tett a Magyar Nemzeti Bank vezetőinél. Kijelentette, hogy a kormány egyik fő feladatának tartja az infláció további mérséklését, valamint a külső és belső egyensúlyi helyzet megszilárdítását. A költségvetési körben a kormány határozott intézkedésekkel gondoskodik a takarékos és hatékony működésről. Göncz Árpád fogadta Mauroy-t Magyarországon május elején választások lesznek, ám külpolitikai és gazdaságpolitikai prioritásaink azután is változatlanok maradnak - hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök, amikor tegnap hivatalában fogadta Pierre Mauroy-t, a Szocialista Inter- nacionálé elnökét. Göncz Árpád a találkozón kitért arra, hogy országunk szempontjából kiemelkedő jelentőségű a keleti kapcsolatok ápolása, bővítése. Létkérdésnek ítélte a keleti piacok visszaszerzését. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy jó viszonyra törekszünk Oroszországgal. Amellett, hogy ez érdekünkben is áll, szolgálatot tehetünk Nyugat-Európának és az Egyesült Államoknak. Jelcin Dubinyint nevezte ki Pont került tegnap este az orosz kormányátalakítás végére, miután Jelcin elnök a lemondott orosz pénzügyminiszter eddigi helyettesét, Szergej Dubinyint nevezte ki Borisz Fjodorov utódjának. Dubinyint elődje javasolta a Jelcinnel folytatott tegnap délelőtti megbeszélésen, amelyen közölte, hogy elhatározása végleges. Magyar-európai vegyesbizottság Az Országházban tegnap megtartotta alakuló ülését az Európai Unió és Magyarország parlamenti vegyes bizottsága. Az ülés megnyitóján részt vevő Szabad György és Jeszenszky Géza egyaránt a szoros együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A társulási szerződés jelentőségét méltatva a külügyminiszter leszögezte: ezzel a magyarországi változások visszafordíthatatlansága erősödött meg. Orosz-kínai viszony Az ötvenes évek óta fennálló határkérdés az utóbbi időben is az orosz-kínai viszony egyik legérzékenyebb pontja. Kozirev a határkérdéssel kapcsolatban cáfolta, hogy Oroszország területeket adna át Kínának és közölte, hogy jelenleg tárgyalások folynak a határkérdésről. Ceric Bosznia védelméről Bosznia védelme hazafias és vallási kötelesség minden mohamedán számára - jelentette ki kedden Mustafa Ceric, Bosznia muzulmán vallási vezetője. A boszniai muzulmán hadsereg parancsnokával és a boszniai kormány belügyminiszterével folytatott megbeszélésén Ceric hangoztatta, hogy az iszlám közösség továbbra is minden szükséges támogatást megad a boszniai muzulmánoknak harcuk folytatásához. NATO-BÉKEPARTNERSÉG Eddig tizenkét hivatalos válasz (Folytatás az 1. oldalról) Közöttük vannak a visegrádi országcsoport államai, a balti köztársaságok, Albánia, Bulgária és Románia. A jugoszláv utódállamok közül Szlovénia kérte hivatalosan is az aláírás lehetőségét, valamint Horvátország jelezte, hogy érdekelt a kérdésben, és „gondosan tanulmányozza” a NATO által felajánlott együttműködési lehetőséget. Áz Atlantic News szerint Mate Granic horvát külügyminiszter közölte: országa hamarosan megküldi válaszát Brüsszelbe, jóllehet — tette hozzá — Zágrábban tisztában vannak az abból következő nehézségekkel, hogy az ország 25 százaléka idegen katonai erők megszállása alatt áll. Teodor Melescanu tegnap a NATO brüsszeli központjában aláírta azt a keretegyezményt, amely hivatalosan is kétoldalú kapcsolatot létesít Románia és a NATO között. NATO-források egyúttal jelezték, hogy nem kizárt: esetleg már az Észak-atlanti Tanács szerdai ülése dönt a békepartnerség további technikai részletei felől is, beleértve a majdani együttműködést előkészítő és irányító katonaipolitikai vegyesbizottság felállítását is, amelynek végső formájáról még nem született végső határozat. Egyúttal esedékes annak a politikai szakértőkből álló két NATO-küldöttségnek az ösz- szeállítása is, amelyek hamarosan felkeresik a partnerség iránt hivatalosan is érdeklődést mutató országokat. Ugyancsak folyamatban vannak a partnerországok brüsszeli és monsi — főhadiszállásbeli — képviseleteinek megnyitását szolgáló előzetes felmérések. 11 kiló marihuánát foglaltak le Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) A vásárolni szándékozó személynek, akit a rendőrség már korábbról ismer, sikerült elmenekülnie a helyszínről, de a két „passzert” a náluk lévő egy kilónyi áruval együtt őrizetbe vették. A nyomozás szálai a pécsi éjszakai életből ismert harminckét éves magyar-ausztrál állampolgárságú J. B.-hez vezettek, akinek bérelt lakásán és a Pécs közelében fekvő Egerág község melletti tanyáján csaknem tíz kilogram mennyiségű „füvet”, valamint vadkender magokat és a marihuána feldolgozásához használatos eszközöket foglaltak le. A drog Hollandiából származik, ahol a törvény nem tiltja fogyasztását, de bünteti forgalmazását. A rendőrfőkapitány az MTI munkatársának válaszolva elmondta, hogy a baranyai és a hollandiai rendőrök közti szakmai együttműködés is segítette a kábítószerkereskedők felderítését és elfogását. J. B. tavaly tért vissza álnévre kiállított ausztrál útlevéllel Magyarországra, s azt tervezte, hogy marihuánát — szakszerű nevén canabist, azaz vadkendert — termel majd tanyáján, ahonnan egész Baranyát ellátja. A három férfi előzetes letartóztatásba vették; ellenük a BTK 282. szakaszának harmadik bekezdése a/ pontjába ütköző kábítószerrel való visszaélés ügyében indult vizsgálat. A drognövényt a rendőrség a szakértői vizsgálatok után megsemmisíti. Kérdőjelek Együtt vagy egyedül? Újra és újra fellobban a vita: Magyarország külön elbánást igényeljen-e Brüsszeltől esetleges NATO-tagsága, az atlanti szövetségtől kapható biztonsági garanciák ügyében, vagy vegye tudomásul, hogy a NATO kelet-közép-európai „csomagtervben” gondolkodik, s láthatóan egyik államnak sem kíván tagfelvételi elsőbbséget biztosítani. A kérdésről a napokban a Fidesz és az MSZP is vitába keveredett. Lehet-e bármely európai ország biztonságban, ha mások veszélyeztetve érzik magukat? Valószínűleg ez a kulcskérdés, amelyre csak nemmel válaszolhatunk. Következésképpen, ha egyik-másik ország rendelkezne külső biztonsági garanciákkal, a többi pedig nem, akkor ezzel csak az államok közötti bizalmatlanság növekedne a kontinensen, ami cseppet sem kívánatos. Csak együtt juthatunk tehát be a NATO-ba? Először is: a NATO-tagság és a biztonsági garanciák ügye nem azonos, bár szorosan összefügg. Ez utóbbira lehet olyan megoldásokat találni, amelyek egy-egy állam esetében nem feltételezik a NATO-tagságot. Ez azért fontos, mért itt oszlathatók el a félreértések. A kollektív biztonság — úgy tűnik — jogos igénye nem homályosíthatja el azt a realitást, hogy nem minden volt szocialista országban játszódtak le — s ha igen, akkor nem egyforma mélységben és ütemben — a NATO-tagállamok által a csatlakozáshoz megkívánta változások. Röviden: a kelet-közép-európai országok ma nem egyforma távolságra (vagy közelségben?) vannak a NATO-tól! Milyenek Magyarország esélyei? A fentiek alapján nézve helyzetünket, feltehetően az esélyesebbek között foglalunk helyet. Miként aknázhatjuk ki ezt az esélyt? Elsősorban úgy, hogy Európa nyugati felének rendezett, szélsőségektől mentes hazai közállapotokat és kiszámítható, a nacionalizmust elutasító nemzetközi magatartást mutatunk fel. Vajon ilyenek vagyunk-e? Ez az igazi kérdés. Ferenczy Europress Ausztráliai kapcsolataink Magyarország gazdasági kapcsolatai Ausztráliával és Új-Zélanddal elmaradnak a lehetőségektől. Ebben nemcsak a nagy földrajzi távolság játszik szerepet, hanem az információk kölcsönös hiánya is — mondotta Bogár László külgazdasági államtitkár, aki a távoli földrészről hazatérve. Elmondta: Ausztráliában és Új-Zélandon az ott élő magyarság kezdeményezésére rendezett gazdasági és kulturális eseménysorozaton vett részt, s az üzletember-találkozókat és a kulturális rendezvényeket egyaránt sikeresnek ítéli. Meciar beszél, Panic cáfol (Folytatás az 1. oldalról) Szerinte ez csak egy a számos provokáció közül és nem az a fontos, hogy a kormányfő személyét célozta meg, hanem az, hogy a Szlovák Köztársaság ellen irányul. Közölte, hogy az ügyészség megkezdte az ügy vizsgálatát. Meciar tájékoztatójára több képviselő is válaszolt, megerősítve a feltételezést, hogy provokációról lehet szó. Jozef Sitko, a szlovák köz- társasági elnöki iroda sajtó- osztályának igazgatója „primitív provokációnak” nevezte a levelet és elmondta, hogy Mi- chal Kovác nem is tudott a levélről, amelyet az elnöki irodába, de nem az államfőnek címezték. Az angol nyelvű levelet a levelezési osztály angolul nem beszélő dolgozója a külpolitikai osztályra továbbította, s innét küldték tovább a tényleges címzettnek, Vladimír Meciarnak. Panic szerint a levél „abszolút hamisítvány”, amellyel valamilyen ismeretlen személy le akarta járatni. Panics tanácsadó kijelentette, hogy a „levél sem alakilag, sem pedig a gondolatmenetet tekintve nem felel meg” a Panics által írott leveleknek. Az aláírást hamisítani nem nehéz, hiszen Panics nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok tucatjait írta alá”. Mindenét elvesztette Hamis százdollárosok a gyanús Fiatban Jania Vujuca 55 éves szarajevói asszony mindenét elvesztette. Egyik fia Németországban él, lánya és másik fia meghalt a harcokban. Háza előbb összedőlt, majd kigyulladt és a romok is leégtek. Templomának parókiáján húzta meg magát egészen addig, amíg a templom is rombadőlt. Az Emberi Jogi Bizottság Kelet-Európáról A panaszdobogón Románia Tizennégy darab hamis százdolláros került elő szerdán reggel egy román állampolgártól, aki olasz rendszámú és forgalmi engedé- lyű Fiat Unó személygépkocsival igyekezett Nagylaknál hazánkból Romániába. A hamis dollárok úgy kerültek elő, hogy a román állampolgár olasz kocsija miatt gyanút fogó (kocsilopásra gyanakvó) határőrnek a gépkocsivezető azzal adta át az útlevelét, hogy abba „beletett valamit, hátha megkönnyíti ezzel a határőr döntését a tekintetben, szabad-e az út előtte”. A megkörnyékezett határőr ellenállt a korrupciós kísérletnek, s a további ellenőrzés során került elő még tizenhárom — mint hamarosan kiderült — hamis százdolláros „papírpénz”. Az eddigi határőrségi vizsgálat nem tudta kideríteni, hogy vajon lopott-e a kocsi, mert bár ezt az autót nem körözik, a gyanú — a körülmények miatt — változatlanul fennáll. A határőrök büntetőfeljelentéssel adták át a makói rendőrkapitányságnak az olasz kocsi román vezetőjét, aki ellen pénzhamisítás alapos gyanúja miatt folytatódik a rendőrségi eljárás. Az alapvető emberi jogok megsértéséről szóló legtöbb panasz Romániából érkezik az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságához — jelentette ki szerdán Strasbourg- ban a Bizottság szóvivője. A szervezethez érkezett több száz beadvány főként a Ce- ausescu rezsim idején történt kisajátításokkal, rehabilitációs követelésekkel, börtön- büntetések elleni felszólamlásokkal és a kivándorlás kérdésével kapcsolatos. — Az Európa Tanács új tagjaként Románia ugyan aláírta az emberi jogi egyezményt, de még nem ratifikálta azt, ezért nem lehetséges a sérelmek orvoslása — mutatott rá a szóvivő. Az Európa Tanács kilenc közép- és kelet-európai tagállama közül Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Csehország és Szlovákia ratifikálta az egyezményt. Az emberi jogi panaszokat feltüntető listán Románia után Lengyelország áll a második helyen, ezt követi Csehország, Magyarország és Szlovákia. Mindössze néhány beadvány érkezett a Bizottsághoz Bulgáriából, Oroszországból és a volt Jugoszlávia területéről. A szervezethez érkezett panaszok kilencven százalékát elutasítják, mert a visszaéléseket az egyezmény ratifikálása előtt követték el a kelet- és közép-európai országokban. így a kommunista időkben történt kisajátítási ügyeket automatikusan elvetik.
